Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
az örökös egyformaság űzi el a vendégeket, azokat t. i kik nem betegek, hanem csak üdülés, nyaralás céljából keresik fel a fürdőket. Variatio delectat: nemcsak fŐ, hanem egyedüli talizmánja minden fejlődő fürdőnek. Végül a magas kormányhoz kell egy komoly szót intézni, hogy a Sió-zsilipet lelkiismeretesebben kezeltesse, mert ha a Sión járó, számra kevés, gabonás hajók tulajdonosai kedvéért még tovább is félméternyi vizet csapolnak le a Sión, akkor a Balatonnak egy év leforgása alatt vége. Most is tele van már a Balaton hinárral, mit az alacsony vízállás okoz. A „Kelén" gőzös pedig csak úgy tud bemenni a Sióba, hogy a derék Maschke kapitány teljes gőzerővel rohan a víztelen iszapra, mialatt a hajó csaknem szétszakad a megerőltetéstől. Máris szárazon állnak az összes parti fürdőházak s a parton rothadó iszap dögleletes miazmákkal telítí a levegőt. Hogy jöjjön akkor e pestises légkörbe a gyógyulást kereső beteg ? Ha, miben nem kétkedünk, a kormány is megteszi a magáét, akkor a 3 parti vármegye is bizonynyal szives készséggel meghozza a maga áldozatait. E tevékeny szorgalmat megbecsülni s méltányolni fogja aztán az egész ország és — a külföld is. Es — ígyen fejezi be érdekes cikkét a „I'ester Corespondenz"-nek egy dunántúli barátja, ki alapos ismerője az egész dunántúli, de különöa balatonmelléki kulturális és gazdasági viszonyoknak s egyik leglelkesebb apostola a Balaton-kultusznak, — és a „kincses Balaton" csak akkor lesz igazán a nemzet közkincsévé. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület évi rendes kögyülését Kovács Károly polgármester elnöklete alatt t. hó 15-éu tartotta. Előterjesztetett a város 1891 -ik évi költségvetési előirányzata, melyet a városi tanács egybeállított, a pénz ügyi és gazdaságügy i bizottság tételről tételre megtárgyalt s mely a képviselők között nyomtatásban szétosztatott s a városházán 15 napon át közszemléie kitétetett, azonban ielebbezéssel meg nem támad tátott. A képviselőtestület a beterjesztett költségvetést, úgy általánosságban, mint részleteibeu egyhangúlag eltogadta s megerősítés végett a megye törvényhatóságához való felterjesztését elrendelte. Ugyancsak egyhangúlag elfogadtatott a városi ta nács által beterjesztett, a pénzügyi és gazdaságügyi bizottságok által megtárgyalt s 15 napon át közszemlére kitett költségvetés a város szegényeinek eltartására vonatkozólag. E költségvetés is megerősítés végett a vár megye törvényhatóságához felterjesztetik. Az alsó erdő folyó évi gubacs termésének árverés utján való eladását a képviselőtestület utólagosan jóváhagyta. Előterjesztetett Major Károly né z. egerszegi lakosnak lakbér kiutalványozás tárgyában benyújtott kérvénye. Tüzetes tárgyaihatás és határozat hozatal végett Horváth Béla városi gazdának azzal adatik ki, hogy a szóban forgó helyiség bérbe vétele, valamint az általa eszközölt fölmondásra nézve tüzetes jelentését a városi tanácshoz mielőbb terjeszsze be. A laktanya bizottság javaslatához képest Lányi Kálmán kir. mérnöknek a laktanyai pótépítkezések felügyeletéért 200 frt tiszteletdíj megszavaztatott s annak | | kifizetésére a városi pénztár utasíttatott. Előterjesztetett a középítészeti bizottságnak az építendő új vendéglő földszintjén létesítendő három bolthelyiségnek árverés utján történt kiadásáról szóló jegyzőkönyve, mely szerint a bizottság Fischer Miksa, Gyarmati Vilmos és Grünbaum Ferencnek — kik közül a két első 375—375, az utolsó pedig 350 frt évi bért aj/ i nl — mint legtöbbet Ígérőknek javasolja az építendő boltok kiadását. — A képviselőtestület a középítészeti bizottság javaslatához képest a fent nevezetteknek adja ki hat évre az építendő bolthelyiségeket, egyúttal a tanácsot a bérleti szerződések megkötésével megbízta. A pénzügyi palotának átvételéről felolvasott jegyzőkönyv elfogadtatott s ugyanezen jegyzőkönyvben foglalt javaslathoz képest a pénzügyi palotánál két csengetyűnek, egy szélfogó ajtónak készítése, valamint a pénzügyigazgató lakásában cserépkályhák alkalmazása elrendeltetett. A képviselőtestület elhatározta, hogy a jelenlegi bozót utcáról a széna és szalma piac a nagy vásártérre helyeztessék át, a bozóti tér pedig a fazekasok és gerencsérek áruló helye legyen. A vasúti állomás mellett a város áltai létesítendő díszkert ügyében teljes és szabad rendelkezési joggal Kovács Károly polgármester elnöklete alatt lláczky Kálmán, dr. Mangin Károly, Isoo Alajos és dr. Graner Adolf városi képviselőkből álló bizottság küldetett ki s a kaposvári kertész meghivatik, hogy a színhelyet megtekintvén, a költségvetést készítse el. A városunkba a nagy gyakorlatokról visszatérő honvéd huszároknak megérkezésük alkalmával az eddig is szokott módon való megvendégelése elhatároztatott s az erre szükséges költség a városi pénztárból kiutaltatik. A város által épített új elemi iskolának bebútorozása, illetőleg a pudok készítése árlejtés utján adatik ki. Háezky Kálmán képviselő interpellatiója folytán elhatároztatott, hogy az utcai lámpák feigyujtásának ügye a legközelebbi képviselőtestületi ülés tárgysorozatába felvétetik. Miniszteri rendelet. A filloxerás szőlőknek a gyéritő eljárás után való fentartásához szükséges szénkéneg, fecskendő készülékek és szénkéneg-tartányok mily módon való beszerzésére vonatkozólag a földmivelésügyi miniszter f. évi 24500 111. 9. 1890. sz. a. a következő rendeletet, illetve hirdetményt bocsátotta ki: I. A szénkéneg ára : aj a túrói gyárban — Trencsénvármegye, vasútállomás Zsolna — inétermázsánkint 15 frt; b) az állami szénkéneg-raktárakban métermázsánkint 15 frt; rj a bizományi raktárakban ezen 15 frtnyi áron felül a raktárkezelő hatóság vagy testület, az utolsó vasútállomástól a raktárhelyiségig való tengelytuvar költségének fedezése tejében és raktárkezelési díj eiinén bizonyos mérsékelt pótilletéket vethet ki, mely a szénkének árához hozzá számítható. II. A fecskendők ára: A szénkénegező fecskendők ez idő szerint kétféle szerkezetben kaphatók : a) a fran ciaországi (Vermorcl-féle) Excelsior-készülékek, az eddigi 30 frtnyi ár helyett darabonkint 25 forintjával; b) hazai gyártmányú (Musehinek-féle) Hungaria-fecskeudők darabonkint 30 írtjával. Ez utóbbi fecskendők, az alább felsorolt államiés bizományi raktárokon kivül az előállító Muschinek János géplakatosnál is rendelhetők (Budapesten, II., kapás utcza 17.). Már most megjegyeztetik, hogy úgy az állami, valamint a bizományi raktárak a közvetlenül Francziaországból hozatott, illetőleg a nevezett géplakatos által előállított fecskendő készülékeket csak addig fogják j raktáron tartani, mig a m. kir. államvasutak gépgyára ' ezen fecskendő készülékek gyártását meg nem kezdi. ' Azon időponttól fogva, midőn e fecskendők i.z állam- | vasúti gépgyárban fognak előállíttatni, — mi előrelát hatólag a folyó év őszén fog bekövetkezni s miről a közönség annak idején hirdetmény utján értesíttetni fog, — az állami és a bizományi raktárak csakis nevezett gépgyárból származó fecskendőket fognak raktáron tartani. Az államvasuti gépgyárban előállítandó készülékek szintén a fent megállapított árakon, t. i. az „Excelsior" szerkezetűek 25 írtjával, a „Hungária" szerkezetűek pedig 30 írtjával fognak árúba bocsáttatni. A kettő közti öt forint árkülönbséget, az utóbb jelzett szabadalmazott szerkezetű fecskendőkért a sza badalom tulajdonosának fizeteudő öt forint szabadalmi díj okozza. Megjegyeztetik végül, hogy az államvasutak gépgyára azon időponttól kezdve, midőn a szénkéneg fees kendő készülékek gyártását megindítja, egyszermind az elromlott készülékek javítását is el fogja vállalni. III. Hová intézendők a megrendelések ? 1. Szénkéneget lehet közvetlenül a túrói gyárból rendelni, mely esetben a megrendelés a „rajeczi szénkéneggyár igazgatóságának (Dieling Gusztáv mérnök urnák)" címezve, Bécsbe, IX., Fluchtgasse 2. intézendő. 2. Szénkéneg, fecskendő készülékek és tartányok iránti megrendelések még a következő állami és bizományi raktárakhoz intézhetők : a) a budafoki állami raktárra nézve a budapesti, b) a tarczali áll, rakt. nézve a tarczali, c) az érdiószegi áll. rakt. nézve az érdiószegi, d) a ménesi áll. rakt. nézve a ménesi vincellériskola igazgatóságához; ej az egri bizományi rakt. nézve Eger város tanácsához, f) a beregszászi biz. rakt. nézve a beregvármegyei gazdasági egyesülethez, g) a medgyesi biz. rakt. nézve Medgyes város tanácsához, h) a pécsi biz. rakt. nézve Pécs sz. kir. város közönségéhez, i) a veszprémi biz. rakt. nézve a veszprémvármegyei gazd. egyesülethez, j) gödöllői biz. rakt. nézve a gödöllői borászati szövetkezethez. Megjegyeztetik hogy mindazoknak, a kik szénkéneget vagy fecskendőt vásárolnak, egyidejűleg megküldetik a minisztérium által erre nézve kiadott keze lési utasítás. IV. Megrendelési határidők. Tudvalevő dolog az, amire az érdekeltek az említett kezelési utasításban is figyelmeztetve vannak, s amire e helyt újból felhivatik figyelmük, hogy a szénkéneggel való gyéritő eljárást az évnek három szakában lehet sikerrel keresztülvinni, és pedig : a) a tavaszi gyérítést — a föld fagyának föleugedése után — a szőlő nedvkeringésének megindulta előtt, tehát március hó folytán, az időjárási viszonyok szerint körülbelül április közepéig; b) olyan időjárási viszonyok közt, inelyek esetleg a tavaszi gyérítés keresztülvitelét akadályozzák ; vagy olyan nyirkos és kötött agyagtalajokban, melyek őszkor és tavaszkor nem birnak eléggé kiszikkadni : a nyári gyérítést a szőlő elvirágzása után — junius hó második felében és julius hóban lehet sikerrel keresztülvinni ; végül : c) a harmadik gyérítési időszak az ősz, vagyis a szüret utáni idő, mielőtt a fagyok beállauak, tehát október és november hónapok. Azoknak, a kik állami, vagy bizományi raktárból széukéneget kiváunak nyerni, vonatkozó megrendeléseiket — hogy azok figyelembe vehetők legyenek — legalább két hónappal azon gyérítési időszak beállta előtt, a mely időszakban az eljárást keresztülvinni óhajtják, az illető raktárkezelőséghez kell juttatniok ; és pedig : aj a ki a tavaszi, tehát márciusi gyérítésre kiván szénkéueget nyerni: legkésőbb január hó l-ig; b) a ki a nyári, tehát juniusi gyérítésre kívánja a szénkéneget: legkésőbb ápril l-ig és c) a ki őszkor akar gyéríteni : legkésőbb augusztus 1 ig (az idénre kivételesen szeptember hó 10-ig) az illető raktárkezelőséghez kell, hogy juttassa vonatkozó megrendelését úgy a szénkénegre, valamint az eszközökre és tartányokra nézve is. talan fáradunk, tönkre kell mennünk. Alig pár éve, hogy apámtól átvettem a birtokot tisztáu, adósság nélkül és ma már meglehetős teher van rajta. Néhány jó esz tendő talán még helyre ütné a csorbát, de arra alig van kilátás. Ej, de hagyjuk ezt, beszélgessünk rólad. Tehát itt maradsz? Reményiem az én vendégem leszesz ? Mikor kezditek meg a tagosítást ? — Nekem a legnagyobb örömemre fog szolgálni, ha csak kedves nődnek nem leszek terhére, mert azt hiszem, nyolc-tiz napig lesz dolgom. — A feleségemre ne számíts, az már két hete fürdőben vau. — Beteg talán ? — kérdé Almásy részvéttel — nem említetted eddig. — Nincs annak semmi baja, olyan, miut az élet; de tudod, egész mániává fejlődik maholnap a fürdőzés, engednem kellelt a feleségemnek, különben megszöktetett volna haragos durcásságával a háztól. Nem tudod te, mit tesz az, ha az asszony haragszik, hiszen várj, még tapasztalhatod. — Alig hiszem — mond komoly meggyőződéssel Almásy — az én Rózám nem is tud haragudni. Az ő szelíd, jó lelke csak szeretni tud s azon igyekszik, hogy engem minél boldogabbá tegyen. — Papa ! papa ! — kiabált két kis leányka s egy levéllel kezükben rontottak a szobába. — Egy levelet hozott a János, irt a mama, olvasd el hamar, hogy mit irt. Zeutay iölszakítá a levelet és kedvetlenül tette az asztalra. — Mit irt a mama? — kérdé a nagyobb leáuyka — mikor jön haza ? — Azt irta a mama, hogy legyetek jók és vigyázzatok egy kissé a ruhátokra — mondá a gyermekek piszkos, szakadozott ruhájára pillantva. — Örzsike olyan i kócos, hogy alig volt ma megfésülve. Mondjátok meg | Julinak, hogy mosdasson meg benneteket; igy többé a 1 szemem elé ne kerüljetek, mert megirom a mamának és nem hoz nektek semmit A két kis leány kisoinpolygott a szobából, a férfi pedig újra fölvette a levelet és odanyujtá barátjának. — (Mvasd Géza ! Pénzt kér az asszony ; csak még ötszáz forintot és reményű, hogy az elég lesz — mond , Zentay némi gúnynyal — pedig megmondtam elmenetelekor, hogy többet nem adok, nem adhatok. Hiába, nem tehetem. Itt az aratás a nyakamon, ami kis pénzem volt, elvitte magával és most még ő sürget, hogy azonnal küldjem a pénzt. De hát honnan ? Istenem, de könynyelmű némely asszony ; persze neki Ischlbe kell menni fürdőzni és nem gondol gyermekeire, családjára, nem gondol a végromlásra, melybe ez a gazdálkodás vezet. Neked megvallom őszintén, biz én nagyot csalódtam a feleségembe. A milyen dolgosnak, háziasnak látszott leány korában, olyan egészen más lett belőle. Otthon mindig nyakig volt a dologban, sokszor én kértem, hogy hagyja abba, ne tegye magát tönkre. De bezzeg mikor elvettem, abba maradt a nagy buzgalom. Eleinte kedvetlen volt, utóbb durcás; azt mondta, hogy szörnyen unja magát. Unja magát egy ilyen nagy gazdaságban, ahol ha száz keze volna is az embernek, elkelne. Meg is mondtam ezt neki szépen. Látod édes kis feleségem, te erre egy kicsit gondolhatnál, arra felügyelhetnél, egy szóval be akartam vezetni a gazdaságba. De láttad volna, hogy iuegharadudott. Azt mondta, ő nem cseléd, hogv olyan dolgokat végezzen, ha nekc m csak azért kell az asszony, hogy dolgozzék, vettem volna el a szakácsnéinat stb. stb. Rá hagytam, ne tegyen hát semmit, hisz itt vannak a gyermekek, elég dolgot adnak azok a mamának, de neki az sem kellett; a gyermek lárma, sirás boszantotta, idegessé tétté ; a gyermekek kikerültek a cselédek kezére és hogy azok meunyire gondolnak velük, láthattad. — Biz ez baj — mond szánakozva Almásy — szinte elképzelhetetlen az ilyen asszony előttem, de hát akkor mit csinál feleséged egész nap ? — Azon gondolkodik, hogy mily uton, módon költhetne el több pénzt — mond a férfi keserűen — télen a bálokra készül, nyáron a türdőre; egyéb szórakozás h jjáu látogatásokat tesz és fogad, az otthont, a gazdaságot pedig elviheti az ördög. — E szerint van kozmás étel, mosdatlan gyermekek ? — Oh, de mennyi! — Lásd barátom, pedig nem is — kékharisnyás ! Rövid néhány év mult el és Zentay Károly teljesen tünkre ment ember lett; a várt jó esztendők nem következtek be és az adósság óriási mérvben növekedett, mint a lavina, inig egyszer aztán elsöpört magával mindent. Elszántan, kétségbeesve nézett a jövőbe, midőn leánya, a most már serdülő Örzsike, levelet hozott neki. Almásy irta, fölajánlotta házát vendégszeretőleg mind addig, mig sorsuk jobbra fordul. „Nekünk — irta többek között — van hála Isten annyink, hogy megoszthatjuk veletek, feleségem takarékosságának köszönhetem, mely abba a helyzetbe hozott, hogy a legszivélyesebben hívhatlak meg hozzánk. Jertek mielőbb, egész családostul, a legnagyobb örömmel váruuk és feleségem kéri kedves nődet, hogy ne tekintse házunkat idegennek. Meglátod, ő meg fogja vigasztalni, ő mindenhez ért. Ne csüggedj barátom, jóra fordul még minden. Tanult ember vagy, aki előtt minden pálya nyitva áll, vagyouod elvesztése ue ejtsen kétségbe, csak máskép legyetek boldogok . . Zentay végig obasva a levelet, nem állhatta meg, hogy föl ne sóhajtson : — Boldog, irigylendő ember vagy te Géza, pedig a feleséged — kékharisnyás !
