Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

Mi abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a nevelés terén a társadalom, úgy az egyesek érdekeinek megfelelő eredményt csak úgy érhetünk el, ha család, iskola és társadalom karöltve és teljesen összhangzólag működnek közre a gyermeknevelés terén ! A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Útmutatás a filloxerds szülőknek szénkéneggel való gyérüö kezelésére. 1. A gyérítő eljárás lényege abból áll, bogy a filloxeralepett szőlő talajába bizonyos csekélyebb mennyiségű szénkéneg fecskendeztetik, minek következtében a szőlógyükereken tanyázó tilloxerák száma megkevesbíttetik, ineggyérittetik s a sző őtőkék továbbra is termőképes állapotban fentartatnak. Z. A szénkeneg sajátságos záptojásszagu, illékony és színtelen folyadék, mely a víznél nehezebb, a szabad levegőn gyorsan elpárolog és épen olyan gyúlékony, mint a petróleum. Azért szigorúan óvakodni kell a szénkéneghez égő gyertyával, szivarral, pipával stb. közeledni; a gyérítést végző munkásoknak a d 'lányzás leltétlenül megtiltandó. •j. A gyéntő eljárás alkalmazását azonnal el kell kezdeni, mihelyt valamely szőlőben a iilloxera jelenléte megállapíttatik. Nem szabad vele addig várni, a mikor a szőlőn a pusztulás jelei már külsőleg is mutatkoznak, mert nyeu esetben több év kell, amíg a szőlő magához jön és ismét normális termést ad. 4. A gyéríto eljárás éveukint egyszer alkalmazandó és pedig rendesen vagy ősszel szüret után, vagy kora tavasszal a szőlő lakadása előtt. b. Oly túlságosan nyirkos és kötött agyagtalajuál, mely ősszel és tavasszal nem bir eléggé kiszikkadni, a gyérítés inkább nyáron a szőlő elvirágzása és érése közé eső időszakban végzendő. 6. A szőlő talaja ne legyou átázva, mert akkor a szénkéneg párái nem terjedhetnek el benne egyenletesen és nem érhetnek el minüeu gyökérszálat. E miatt esős időben vagy sáros talajban soha sem szabad gyéríteni. 7. A kezelendő szőlő talaja legalább 30 centiméter mélységű legyen. A hol a sziklás altalaj ennél csekélyebb mélységben vau, ott a gyérítés nem vezet sikerre. 8. A szénkéneg — métermázsánkint 15 íoriutny: áron — a tarcali, budapesti és ménesi m. kir. vincellériskolák uál lévő állami raktárakból, továbbá az Egeivárosában — a városi tanács felügyelete alatt — Ferk Miklós ottani szőlőszeti tauloly acu vezető kezelésére bízott és Beregszász városában, • — a megyei gazdasági egyesület felügyelete alatt — az egyleti titkár Kezelésére bízott bizományi raktárakból szerezhető be. Ezeken kívül a nevezetesebb borvidékeken még több szénkéneg raktár felállítása van tervbe véve, minek megtörténte annak idején kellő módon közzé fog tétetni. Megjegyzendő, hogy e bizományraktáiakbau a szénkéneg árát, miután az az odaszáliítás költségeivel emelkedik, az illető bizományi raktár kezelője állapítja meg. A 15 Írtban megállapított vételár az állami raktárakra nézve érvényes. t). A szénkéneg arra való fecskendőkkel lüveltetik a talajba. A legjobb efféle fecskendők: a Muschiuek Jáuos-téle „Hungária", (megrendelhető a nevezettnél : Budapest, 11. ker. Kapás-utca 17. sz.) és a Vermorelféle „Excelsior

1--fecskendő. (Megrendelhető V. Vermoreluéi: Villefrauche, líhone, Franciaországban.) Ez utóbbi, t. i. a Vermorel-féle Excelsíor-fecskendő, a 8. pont alatt említett szénkénegraktárakban is kapható,— további intézkedésig—darabonkint 30 Írtjával. 1U. A szénkéneg 25—30 centiméter mélységre ecskendeztetik a talajba, líigolozott vagy lazább talajba fecskedő egyszerűen leszúratik s a kellő adag belöveltetik ; kemény, kötött, vagy köves talajnál azonban, I melybe a fecskendő csak nehezen szúrható le, czélszerű I a lyukakat vasfuróval előre megturatni. 1 1. Az egy-egy lyukba fecskendezendő adag nagysága attól függ, hogy mekkora távolságban állanak egym ás tói a szőlőtőkék. A főelv az, hogy minden négyszögméternyi területre mintegy 24 gramm szénkéneg jusson és hogy minden egyes tőke körül (de tőle legalább 15 centiméter távolságra) 4 lyuk kerüljön. A szénkénegadag helyes kiszámítása a jelen útmu tatás végén van részletesebben ismertetve. 12. Ilyen adagolás mellett egy kataszteri holdra körülbelül 137 kilogramm szénkéneg szükséges. 13. A szénkéneg fecskendőknél különösen arra kell ügyelni, hogy azok a kívánt szénkéneg-adagot, m< lynek nagysága a dugattyúikra" alkalmazott rézgyűrűkkel szabályoztatik, pontosan adják ki. Azért a fecskendőket tisztán keíl tartani és kellő gondozásban részesíteni. Arra is kell ügyelni, hogy a fecskendők munka után minden este kiüríttessenek és vizzel jól kiöblítessenek. Éjjelre ne maradjon a fecskendőkben szénkéneg. A fecskendőkben levő bőrszelepekhez, melyeket koronkint ki kell cserélni, legjobb a disznóbőr. 14. Hogy a talajba fecskendezett szénkéneg kárba ne vesszen és el ne párologjon, a lyukakat a fecskendezés után azonnal gondosan be kell tömni. 15. A gyérítés mindig legalább két héttel előbb vagy utóbb történjék, mint a szőlőtők téli befedése vagy tavaszi nyitása. 16. A gyérítő eljárással kezelt szőlők átlag minden három évben megfelelő trágyázásban részesítendők. A szénkéneg helyes adagolásáról. A filloxerás szőiők gyérítő kezelésénél a sikernek egyik lényeges feltételét az képezi, hogy a szénkéneg a kellő mennyiségben fecskén Jeztessék a talajba. Nem szabad e célra a kelleténél se több, sem kevesebb szénkéneget alkalmazni. 11a az ember a kelleténél több szénkéneget fecskendez a kezelés alá vett szőlő talajába, akkor nemcsak hiába való pazarlást követ el a szénkéneggel, de kárt tesz a szőlőben is, sőt túlságosan nagy adagokkal a tőkéket meg is öli. Ha ellenben a kelleténél kevesebb szénkéneget alkalmaz, akkor a gyökereken tanyázó tilloxerák nagy része élve marad, számuk meg sem kevesbedik, uieg nem gyé'rittetik s az egész munka jóformán kárba vész. A tapasztalás arra tanított, hogy szabályszerűen végrehajtott gyérítésnél négyszögméterenkint átlag 24 gramm szénkéneget kell a talajba fecskendezni. Ezt a tételt minden gyérítésnél szem előtt kell tartanunk és általános vezérelv iil elfogadnunk. Hogy aztán ezt a. 24 gramm szénkéneget mekkora adagokban és milyen elosztással kell a talajba fecskendeni, az minden egyes esetben attól függ, hogy mekkora távolságban állanak egymástól a szőlőtőkék, vagyis hogy mekkora területetet foglal el egy-egy tőke. — Általában arra kell törekedni, hogy a szénkéneg lehetőleg egyenletesen oszoljék el a talajban. Tudjuk azt, hogy egy szőlőben a talaj mindenütt át van szőve szőlőgyökerekkel; azért a szénkéneg páráinak lehetőleg egyenletesen át kell hatniok a talajnak minden részecskéjét, hogy lehetőleg valamennyi szőlőgyökérhez eljuthassanak. Minél kötöttebb a talaj, annál több lyukba kell a megfelelő mennyiségű szénkéneget elosztani, liendes körülmények között egy-egy négyszögméterre átlag 2—4 lyuk elegendő; az egy lyukba fecskendezendő szénkéneg-adag maximuma pedig 10 gramm. Az egy lyukba fecskendezendő adag nagyságának kiszámítása a következő képlet szerint történik : E képletben : T az egy szőlőtőke által elfoglalt terület ; S az egy négyszögméterre szánt szénkéneg mennyisége ; L az egy tőkére eső lyukak száma; d az egy lyukba fecskezendő szénkéneg adag. Minden hosszadalmas fejtegetés helyett vegyünk | elő néhány gyakorlati példát, melyek a legjobb útba ' igazításul fognak szolgálhatni. I. Vegyük fel azt az esetet, hogy gyérítendő szőlőnkben a sortávolság 1 méter, a tőketávolság pedig 50 centiméter. Ez esetben minden egyes tőke négy, szögméter területet foglal el; az egy négyszögméterre adandó szénkéneg 24 gramm; egy tőkére pedig 2 lyuk fog jutni (mert a tőke körül fúrt 4 lyuk közül uiind egyiknek csak fele esik az illető tőke javára). A fennebbi képlet szerint számítva: = 6 Egy egy lyukba tehát 6 gramm lesz fecskezendő a következő schema szerint: -f tőke;[]= lyuk). o Q o c + o + . o -fp o o o o + o + o + o o 1 o o D + o + o + o o 1 o I o o + o + o + o o o o 11. Ha a sor- és tőketávolság egyaránt 1 méter, akkor egy egy tőke I négyszögméter területet foglal el. Ez esetben, ha egy tőkére szintén csak két lyukat szánnánk, a fennebbi képlet szerint számítva, minden lyukba 12 gramm szénkéneget kelleue fecskendeznünk. Azért itt a lyukak számát egygyel emeljük, ugy hogy egy-egy tőkére három lyuk essék. Így számítva : 1 X 24 3 8 Minden lyukba tehát 8 gramm, vagyis minden tőkére 24 gramm szénkéneg jut a következő schema szerint : o o o o o o o o + o + o + o o o o — - o — - o 1 o o o + o + o 1 + o o o o o — 1 - o o o III. Ha a tőke és sortávolság 1-25 méter, akkor minden egyes tőke 1-50 négyszögméternyi területet foglal el. Egy-egy tőkére négy lyukat szánva, a fennebbi képlet szerint: 1-5

6 X 24 r T 9 Vagyis: egy-egy lyukba 9 gramm szénkéneg adandó a követkeső schema szerint: E beosztásnál minden tőkére 36 gramm szénkéneg jut; a lyukak pedig a tőkéktől diagonálís irányban 40 centiméternyi távolságban vannak. Az itt közölt három példa elegendő tájékozást nyújthat a különböző sor- és tőketávolságban ültetett szőlők kezelésére nézve is. Az egy-egy tőke által elfoglalt terület nagyságából mindig pontosan kiszámíthatjuk a kellő szénkéneg-adagot. cson évenkiut félmillió forintra rugú bort termel s a vidék lakossága jobbára szőllő munkából tartja fönt magát. Ha a vész meg nem akadályozható, úgy hazánk virágos kertje, legszebb vidéke pusztul el! A természet azonban oly pazarul diszítette föl ezt a vidéket, hogy az emiitett pusztulás esetén lehetséges volna egyesült erővel és kitartással részben pótolni Badacsony eddigi jövedelmét. — Badacsont már most fürdő helylyé kellene átalakítani. Badacson az a hely, a hova a szerényebb jövedelmű és igen tekintélyes számú közép osztály szívesen jönne nyaralni, ha megfelelő ós vagyoni helyzetéhez mért jutányos szállást, jó vendéglőt és csekély kényelmet kaphatna. Most még mindez hiányzik. A szőllő tulajdonosok előkelősége nem szorúlt arra, hogy más eniberuek, habár pénzért is, szórakozást, üdülést nyújtson. Akadt ugyan egy társaság, mely részvényekre vendéglőt és nyári fürdőt épített. Az egész telepet „Hableány" büszke névre keresztelte. Az idegen, a ki még nem volt itt, méltán hihette, hogy a hableány legalább is egy emeletes csinos épület, előtte nagy kiterjedésű parkkal, kellően öntözött pázsittal és pormentes utakkal. Az épület szárnyain elterülő térséget csinos szőnyeges virágokkal beültetve, körbe kígyózó, sárga homokkal borított utakkal ellátva képzelte. Es talált .... Egy végtelenül ogyszerü vendéglőt, minek zöld lombbal bevont előcsarnoka az egyedül kellemes hűs hely. A csarnokból kis előszoba nyílik, a hol a zene játszik, onuan a nagy ebédlőbe jutni. De ha a környék urai családjaikkal zeneszó mellett mulatni akarnak, akkor az idegennek az előszobába kell visszavonulnia, bent ismeretség hiányában feszélyezve van, a mint ez már többek panasz tárgyát képezte. Nincs meg az a bizalmasság, a mely az idegenekkel az itt tartózkodást kellemessé tegye. A vendéglő udvarán tűzveszélyes, nádtetejü épületek vannak, utcára néző két szárnyán pedig szőnyeg virág helyett naptól tikkadt burgonya ültetvény pompázik. A vendéglő előtti kocsi ut kövezete özöuviz előtti és csekély szárazság mellett is pokoli por fergeteggel tömi el az üde lég után sopánkodó tüdőt. A „jiark" néhány beteges iából áll. Öntözésnek sehol nyoma, pedig alig 25 lépésre van a Balaton. Sehol vi rág dísz, sehol csín, sehol mesterséges szépítés. A fürdőbe vezető töltés oly keskeny, hogy azon két ember egymást ki nern kerülheti. Ez is rendkívül poros. A fürdő épület celláit becsukni nem lehet. Kérdésünkre azzal bátorítanak bennünket, hogy semmi sem fog el veszni. (?) A végtelen kezdetleges fürdőházból lépcsők vezetnek a vizbe. Azt hiszed, anynyi kényelmesség után végre a hűs habok fejedelmileg fogják jutalmazni eddigi türelmes kitartásodat. Csalódtál itt is! A partot ellepő mély iszap elnyeléssel fenyeget. Az iszap közt hemzsegő béka teknő felvágja lábaidat s ha úszni merészelsz, hínár tekerődzik tagjaid körül s jó ozerenc.je, ha mene külni tudsz. A felkavart fekete iszap ezalatt sötétre testi a vizet és te igyekszel a tündér habok közül a portengerbe jutni! A Balaton hirnevét és a Badacson fenséges pompáját csekély költséggel jövedelmessé lehetne tenni. Első feladat lenne a legszebb tájakat lefényképeztetni s a képeket minél nagyobb forgalomba hozni. Oda kellene hatni továbbá, hogy az orvosok és természet vizsgálók legközelebbi vándor gyülésüket Badacsonban tartanák. Minden esetre fontos tényező lenne, ha hazánk hírneves tudósai tudományos szempontból is vizsgálat alá vennék e remek helyet. Aztán a már fentálló részvény társaságot ki kellene bővíteni. Ennek feladata lenne a „Hableányt" alkalmasabbnak kiépíteni, parkját rendes kertésszel műveltetni, az utakat helyreállíttatni: szóval az egész part vidéket fürdői életre alkalmassá tenni. A részvény társaság saját tőkéjéből néhány épületet is emelhetne, hogy ez által a további építkezéseket megkezdje. — Nem kétlem, pár év alatt az építkezési kedv oiy lendületet venne, mely kétségtelenül biztosítaná a vállalatba fektetendő tőkét. A part mentét be kellene fásítani, ott a vendégek idő folytán kellemes üdülő helyet, szép sétányt és egészséges, pormeutes levegőt nyerhetnének. Badacsony környékét elragadóvá teszi a közeli hegyek gyönyörű láncolata. Ellőtte emelkedik a bájos Szigliget kies várromjaival, ahol Kisfaludy Sándor re mek tolla oly szép tárgyat talált hason cimü regéje megírásához. A romok egyik ablaka még meglehetősen ép. Alatta terül el a Balaton kerek öbie s környékét dús szőlő ültetvények ékesítik. Az egyetlen ép ablak ívezete felvésett nevekkel tele. A ki csak megfordult itt, igyekezestt nevét a jövő korral megismertetni. A messze távolban bogár hátú kis halmon SzentMihály hegye látszik, ahol koszorús költőnk ugyancsak bő anyagot nyert egyik regéjéhez. Most kápolna fehérlik a tetőn, azon a helyen, ahol a rege hőse, Mihály remete el van temetve. Tőle nyerte nevét a hegy.. Mielőtt befejeznők leírásunkat, oda vezetjük olvasóinkat, a hol a nagy költő, a hölgyek kedvence, a nemzet kitűnő lantosa összegyűjtött meséit, örökké halhatatlan koszorúba fonta. A Badacsony déli meredek oldalán fehérlik most is az egyszerű lak, honnan a költő messzemessze elláthatott, méltóan gondolataihoz, a mik oly nagy térséget bejártak. A nádtetős hajlék kőerkélyén óriás fa árnyában állott a kőasztal, hoí a költő regéit irta. Az asztal ináig is meg van, kegyelettel őrzik. A hajlék alatt forrás fakad s jéghideg nedvével üdülést nyújt az utasnak, ki e kedves helyet felkeresi. Kis gyermekem, kit magammal vittem, mohón éivezte a pompás italt és én ihlettel hintettem meg azzal, óhajtva, hogy a szentelt hely szent emléke örök nyomokat vés sen most még parányi szivecskéjébe. A Balaton-egylet márvány lappal jelölte meg a hajlékot, melynek felirata: „Kisfaludy Sándor legszebb regéit irta e helyen. Emlékét ünnepelte i» Balatou-egylet 1886. évi június 14." I! 1