Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Jegyzőkönyv felvéve Zalamegye gazdasági egyesüleléltek 1890. évi jtdtus 6-án Keszthelyen tartott rendes közgyűlésében. Jelenlevők. Háczky Kálmán ügyv. elnök, Koller István Il-od elnök, Csertán Károly, Csertán László, Bareza László, Bogyay Máté, Bogyay János, Riedl Ödön, Hegedűs Béla, Henseh Árpád, Tresztyánszky Lajos, Svastits Gyula, báró Putbeani Géza, Szűcs Dezső, ifj. Rajky Lajos, ifj. Háczky Kálmán, Baranyay Ödön, Papp Sándor Koller Ferenc, Tbasy Ferenc, Vizy Géza, Malatinszky Ferenc, Hertelendy József, Botka Ferenc, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi egyúttal titkár. Elnök üdvözli a szép számmal megjelent tagokat s az ülést megnyitja, melyen a következő tárgyak intéztetek el. 77/47 A phylloxera veszedelem elleni védekezés céljára létesítendő vidékbeli szövetkezetek alakulása s alapszabályai iránt javaslat tétellel i> < gbizott bizottság jelentése. A phylloxera veszedelem elleni védekezésre létesítendő vidékbeli szövetkezetek alakulá.-i módozatai s alapszabályai iránt javaslat tétellel megbízott és kiküldött bizottság jelentése : Felvétetett a bizottság 1890. évi julius hó 5-éu Keszthelyen tartott ülésében. Jelenlevők: Skublics Gyula ur elnöklete alatt Bogyay Máté, Bareza László, Deiuinger Imre, Csanády Sándor, Orosz Pál küldüttségi tagok, utóbbi úgyis mint jegyző. A zalamegyei gazdasági egyesület a mindinkább terjedő phylloxera veszedelem meggátolására s ebből kifolyólag megyénk egyik főbb jövödelmi forrásának a szőlő, illetve bortermelés lehető biztosítása céljából 1890. évi május hó 4-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy borvidékenként védekezési szövetkezetet alakít; ennek módozatai s alapszabályainak megalkotására 30/27. 1890. sz. alatti határozatával ezen bizottságot küldötte ki. A phylloxera elleni sikeres védekezésnek ez idő szerint három módja ismeretes és van gyakorlatban: egy mint, a direct termő americai szőlőfajok telepítése és szaporítása, az americai alanyokra európai borfajok oltása s a széukénegnek befecskendezés által alkalmazása. A biz )ttság mind ezen védekezési módokat életbe léptetni ajánlja; mi csak az által érhető el, ha a vidékbeli szövetkezetek talaj és helyi viszonyainak megfelelő americai szőlők megválasztását és azok telepítését, ugy a szőlő oltás gyakorlati ismertetését és alkalmazását tagjaival megismertetni főfeladatának tekintendi, to vábbá beszerzendő és vidékenkint raktáron tartandó volna a szénkéneg és a megfelelő szénkéneg fecskendők, hogy így a mint a pusztító rovar jelenléte constatáltatik, a védekezés haladéktalanul megkezdethessék. Minthogy azonban a szénkéneg alkalmazása sok óvatosságot és gyakorlottságot igényel, a szövetkezetek rendelkezésére egy, vagy a szükséghez képest több szakközeg volna alkalmazandó — ki az eljárást gyakorlatilag ismertetné. A szövetkezetek megalakítására javasoltatik, hogy létesíttessék egy fő vagy anya bizottság, melynek tüze tes és egyedüli tárgyát a megye területén lévő vidékbeli szövetkezetek ügyei képeznék. Ezen bizottsághoz terjeszteudők be a vidékbeli szövetkezetek alapszabályai, úgy a vidéknek leginkább megfelelő és alkalmazni óhajtott védekezés módozatai s egyéb kívánságai. Ugyan ezen bizottság lesz hivatva az összes szövetkezeti ügyekben a m. kir. ministeriummal is érintkezni. Ezen bizottság állna: a vidékbeli szövetkezek elnökeiből és egy a gazdasági egylet kebeléből választott 20 tagu kiküldöttségből. Az bizonyos, hogy a naiv leányka természetessége vonzóbb, kedvesebb volt előtte a divatüző társaskörök sablonszerű hölgyeinél, mesterkélt modoránál. Do hát ez mind csak mellékes volt nála. Ha számításaiban nem fog csalatkozni, sikerét biztosnak hitte ; ha érdeke úgy hozza magával, tovább száll csalóka lepke gyanánt; mit seui törődve azzal, hogy egy virágszálat megfosztott üdeségétől, hogy egy ártatlan leányka nyugodtságát örökre fbidúlta, hitét örökre elrabolta. Szegény kis Nellil Ö boldog volt, mint a virágok, melyek környezték ; mint a méhek, melyek körülzsongták. Az ő szívében is az érzések egész raja zsibongott, — megnevezhetlen, ismeretlen érzelmek — melyek vágyódássá Kázmér látásában központosultak. Az atya? Gyönyörködve látta lánya boldog álmodozását. Mult képek, letűnt endékek jutottak eszébe — boldog ifjúság — s remény leánya jövőjében. Kázmért tetőtől-talpig charakternek vélte s nyugodt volt, hogy leánya sorsát ilyeu kezek gondozására bizhatja. Multak a napok, az öröm napjai — de mint az életben, úgy a novellákban sincs állandó öröm emberi szív számára. A sors kiszabja útaiukat, sokszor kegyetlenül ; a kedves álmodozásból gyakran fölrezzent a rideg való. Az atyát betegség lepte meg, mely fokozatosan nehezebbé vált. Eletében, pályáján sokat alkudozott ; sok sikert ért el ellenfeleivel szemben; most olyan ellenféllel találkozott, mely az összes diplomáciái mesterfogásokat egy mozzanattal megsemmisíti. A halál nem ismer sakkhuzásokat, nála nincs részvét a kétségbeesett szerető szívek számára. Az atya békén, nyugodtan viselte sorsát; a becsületes élet jutalma: a halálos ágyon sem gyötör lelki furdalás. Könnyező lánya mellett ott látta Kázmér szigorúj erősen fértias arcát; a gyönge virág mellett, a A vidéki szövetkezetek közigazgatási járásonkínt lennének alakítandók s ezek megalakításának kezdeményezésével a következő tagok bízatnak meg: Tapolcza: Skublics Gyula P.-Dörögd, Sümeg: Bareza László Osabrendek, Keszthely: Riedl Ödön Keszthely, l'acsa: Bottka János Zs.-Ujtalu, N.-Kanizsa: Vizleudvay József, Z.-Szt.Grótli : Malatinszky Ferenc, Z.-Egerszeg : Gsillagh Gyula, A.-Lendva: Hajós Mihály, Csáktornya: Ziegler Kálmán, Letenye: Málics János. A perlaki és novai járás kevés szőlővel birván, a mennyire szükséges, a szomszéd szövetkezetekbe osztatnak be. A szövetkezetnek mindjnki tagja lehet. A járási vagy borvidékenként alakult szüvetke : zet ismét feloszolhatik kisebb hegységen kén ti fiók szövetkezetekre, melyek a védekezést ugyan önállóan teljesíthetik, de száudékaikat s ügyeiket egyöntetűség céljából a vidékbeli szövetségnek bejelenteni tartoznak jóváhagyás végett. Az alapszabályokra nézve javasoltatik, hogy a tapolezai szövetkezet alapszabályai, melyek a magas minisztérium által már megerősítettek, néhány száz példányban a gazdasági egyesület költségén kinyomandók s irány adásul a vidéki szövetkezetek szervezőinek kiosztandók; mindazonáltal az alapszabályok megfelelőleg a helyi viszonyoknak módosíthatók, így például: a tapolezai alapszabályok szerint a szövetkezetbe lépés évi meghatározott díj mellett történik ; ezen határozat tetszés szerint oda is módosítható, hogy a szövetkezetije lépés a szőlő birtok területéhez arányosított évi járandóság lerovásával történjék. A vidéki szövetkezetek alapszabályai mindig a fő vagy anya bizottsághoz terjeszteudők be, melynek hivatásához tartozand lehetőleg egyöntetűvé tenni azokat. A jelentést a közgyűlés elfogadta s annak az „Értesítőben" leendő közzétételét elrendeli. A vidékenként alakítandó szövetkezetek kezdem nyezésére felkért tagok felszolítandók lesznek, elfogadják-e megbízatásukat; ha azt el nem fogadnák, felkéren dők, hogy ajánljanak helyettük más alkalmas egyéneket. 78 51. Olvastatott a nmlt. földmivelésügyi miniszter ur 18250. 111 9. szám alatti leirata, mely szerint a Tapolczáu tervbe vett vincellér iskola felállítását nem ellenzi, sőt azt évi 2400 frttal segélyezi is; hajlandó továbbá az ott létesítendő amerikai szőlőtelep berendezéséhez igényelt szőlővesszőket díjtalanul adományozni s a telepet esetleg pénzbeli segélylyel is támogatni fogja. A közgyűlés a [miniszter ur ezen kegyes leiratát hálás köszönettel fogadja s köszönetét feliratilag felterjeszteni határozza, ennek szerkesztésével a titkár biza tik meg. Minthogy a megyei gazdasági egyesület 2 alapítványi helyet alapított a létesülő vincellér iskolába s ezen iskola a miniszteri leirat szerint esetleg már f. évi októberben niegnyilik; ezen helyek betöltésére egy kijelelő bizottság küldetik ki azzal, hogy pályázatot nyitván a „Zalamegye cimü" lapba í, a pályázók közül két | egyént ajánljon; ezen bizottságba választottak: Háczky Kálmán elnöklete alatt Csertán Károly, Skublics István és Orosz Pál egyesületi tagok és a felügyelő bizottság. 79/50 A nmlt. földmivelésügyi miniszter ur leiratilag tudatja, hogy a Tapolczán létesítendő vincellér iskola felügyelő bizottsága elnökévé Skublics Gyula p.-dörögdi földbirtokost nevezte ki; kinevezte továbbá: alelnökül: Mojzer Ferenc Tapolcza nagyközség bíróját, bizottsági tagokul: Hertelendy Ferenc lesence-tomaji, Bogyay István halápi, Csigó Pál gulácsi földbirtokosokat, lh'rtelendy István uradalmi intézőt Dörgicsán, Virius Vince uradalmi tiszttartót Lesence-Tornajon, Handler Gusztáv, Fodor Lajos, Csinder József szőlőbirtokosokat és Arvay Lajos községi jegyzőt Tapolczán. Tudomásul szolgál. 80 53. A magas minisztérium tudatja, miszerint a pereI nospora által megtámadott szőlők védő kezeléséhez igé| nyelt rézgálienak kellő jó minőségben és minél olcsóbb járón való beszerzése iránt lépések tétettek; remélhető! leg sikerül is a pereuospora elleni védekezéshez igényelt 1 anyagnak megfelelő jó minőségben, a mostaninál tetemesen mérsékeltebb áron való beszerzése, ha viszont az illető vállalat biztosítva lesz egy bizonyos minimális évi mennyiség — legalább 1000 mm. az országban három évre leendő elhelyezése felöl; felszólítja tehát az összes gazdasági egyesületeket, — bogy a folyó nyáron szerzendő tapasztalataik nyomán a kivánt mennyiség erejéig terjedő és három egymást követő évre érvényes — megrendeléseiket felterjesszék. A gazdasági egylet közgyűlése figyelembe véve azon körülményt, hogy a folyó év tavaszán, csupán az egvlet részéről mintegy 40 mm. rézgálic rendeltetett meg, megbízza az elnökséget, hogy a földmivelésügyi miniszternél három évre terjedő, évi 100 mm. mennyiségű rézgálicot rendeljen meg, mely mennyiség a megye minden vidékén raktároztatván, az egyesület tagjainak rendelkezésére álland. Minthogy a buza pácoláshoz is a rézgálic igényeltetik, a fenn kitett mennyiség legnagyobb válósziniiséggel elhelyezést fog találni. 81,52. A nmlt. földmivelésügyi miuister úr egy népies használatra alkalmas kézi könyvet óhajt bírni, mely az amerikai szőlőinívelés és az immunus homoktalaju szőlők mívelése körüli eljárást ismerteti s erre pályázatot hirdet. Tudomásul szolgál, a pályázat pedig az „Ertesitő"ben, úgy a „Zalamegye" cimü lapban közzé tétetni határoztatik. 82 53. A nmlt. földmivelésügyi ministerium tudatja, hogy a szénkéneg, a szénkénegező fecskendő, valamint az üres tartáuyok vasúti szállítására nézve a kereskedelem ügyi miuister által ismét jelentékenyen leszállított díjtételek állapíttattak meg. Tudomásul szolgál. 83/63. A földmivelésügyi minister figyelmezteti a gazdasági egyesületeket, hogy tekintettel a tömeges gyümölcskivitelre, mely hazáukban mindinkább fejlődik, töreked jenek megbízható kereskedők vagy közvetítőket ajánlani, mert tapasztaltatott, hogy a külföldi gyümölcskereskedők az országnak több vidékén a gvüiuölcskereskedéssel foglalkozó ügynökök és közvetítők által érzékenyen megkárosíttattak és kizsákinányoltattak, mely eljárás a nagy lendületnek indult gyümölcs kereskedést csirájában képes elfojtani. Ennek meggátlása és kiirtása céljából az egyesületeket közreműködésre hivja fel. A nmlt. miuister úr leirata tudomásul vétetik, de mivel a folyó évben megyeszerte rosz gyümölcs termés van, mely a belfogyasztást sem fedezi, nemhogy kereskedésre kerüljön, az egyesület a leirat érteimében nem is intézkedhetik, de jövőre, vagy alkalom adtán figyelemmel lesz a minister úr leiratára. 84/62. A sárvári tejgazdasági szakiskola megnyitására vonatkozó hirdetményt a ministerium leküldi. Tudomásul szolgál s az „Értesitő"-beu, úgy a „Zalamegye" cimü lapbau közzé tétetni határoztatik. 85/56. A földmivelésügyi minister tudatja, hogy Békesy Sándort, mint külön szakközeget alkalmazta oly czéíból, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék tulajdonosainak szakszerű tanács és utinulatás adása végett rendelkezésére álljon. Akik a szakközeget igénybe venni kiváuják, megi kereséseikkel forduljanak közvetlen hozzá ezen ciui alatt : Békesy Sándor, a szeszfőző gazdák vándortanára, Budapest. A vándor tanár felhatalmaztatott arra, hogy az őt igénybe vevő felektől következő költségeinek megtérítését követelhesse: vasúton II od, hajón I-ső osztályu menetjegy ára, a szükséges kocsiköltségek és négy forint napidíj. küzdelemre termett ifjú tölgyet. Áldólag, mosolyogva, nyugodtan halt meg, Nelli? Magára maradt a nagy világban, — kopár szikla az a gyönge fűszálnak — kétségbeesetten, öntudatlanul. Kázmér ? Körül tekintett — reménylett íéuyes pályájának eszköze oda volt s azzal együtt vonzalma n szegény leány iránt; a nagyravágyó, számító ész felülkerekedett; ildomos szavakban vett búcsút... nem mondta — de tudta már — búcsút örökre. II. X. város fényes nagy urai erős készülődésben vannak. Élénkség mindenütt, beszélgetés, vitatkozás. Piacon, kávéházakban, kaszinókban nincs másról szó, mint a rendezendő lóversenyekről. Csak három nap választ el tőle. A vidékről és messze földről nevezve vannak nemesített, telivér paripák, igás lovak ; úri lovasok, angol jockék, paraszt futtatókkal. A fogadások ugyancsak járják. Még a kártya asztalok megszokott játékosai is elhagyták egy időre küzdelmük szinterét s átvitték játszási zenvedélyüket a sport terére, ahol veszteni, nyeiui egyaránt nagyban lehet. A verseny-tételek egyre növekszenek, újabb meg újabb fogadások történnek. S a mi a verseny rendezőinek legtöbb gondot ad, de egyszersmind legtöbb dicsőséggel kecsegteti : a nagy számban jelentkezett vendégek j I fogadása, ünn«peltetése. Beszélik, sőt a beavatottak biztosan tudják, hogy i maga a földmivelési miniszter is előkelő politikusok , kíséretében meg fog jelenni. Ismerkedésre, összeköttetésre kiuek nem volna i ' kedve? Lekötelezni, mosolyra birni nagy embereket, az ' j állami élet fő-fő intézőit — kiknek szavára a fényei | hivatali állások egész sora nyitva áll — kit nem lelke| sítene e gondolat ? j De hisz magának a városnak érdeke, reputatiója is úgy kívánja, hogy méltatlankodásra senkinek se legyen oka ; hogy mint házi gazdának, magyarosan vendégszerető hirneve ne szenvedjen csorbát. E felől kétsége nem is lehet senkinek, aki tudja, hogy a lóversenyt s az egész ünnepélyt rendező százas bizottság élén — mint vezető, mint elnök — a kifogástalan gavallér, finom Ízlésű s az ilyen dolgokban ugyancsak jártas B. Kázmér áll. Kázmér, ami régi ismerősünk. Fényes előmenetelt tett a közpályán, a megyében a legszebb állások egyikét viseli. S mint meghittjei suttogják — jelenleg boldog vőlegény, egy dúsgazdag bárói család szép fiatal sarjának vőlegénye. — Ujján viseli már a mátka gyüriit ; de az a többi — ragyogó brillánt-ékszerek közt kinek is tűnnék föl ? Kázmér mindenütt ott van, fő- és albizottságokban : rendez, tanácsol, buzdít s terveket ad. Az emberek nem győzik eléggé csodálni fáradfiatlanságát, magasztalni önzetlenségét. A vendégek mulattatására nagyszerű hangversenyt terveznek ; elismert nevű művészekkel, élőképek s tab leaukkal, — ez is a Kázmér tervezete s műizlése szerint történik. Diadalkapu, kivilágitás, a pályaháznál lelkes fogadtatás várakozik a vendégseregre — ünnepi szónokI lattal. Az ünnepi szónok Kázmér; ki is lehetne más. | Különösen mióta biztosan tudják, hogy maga a roiniszj ter is eljön ; egy miniszter fogadására a v áros összes 1 közönsége őt tartja méltónak.