Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

hogy éjjel egy vonat közlekedjék olykép, hogy a Nagy-Kanizsa felől éjjel 1 óra 48 perckor érkező vonathoz ki lehessen menni és ez ott várna addig, míg 2 óra 32 perckor éjjel Bécs felől a vonat megérkeznék s úgy jönne vissza Egerszegre. Érdekeinknek csakis így lesz elég téve, míg ha a küldött tervezet alapján lenne a menetbeosztás, úgy Bécs és Nagy-Kanizsa felé városunkból utazni akarók kénytelenek lennének, mint eddig, kocsin ki-, illetőleg bemenni. A menetrendnek érdekeinknek megfelelőleg való átalakítása érdekében a „Müncheni Localbahn-Gesellschaff jogi tanácsosát megkerestük. Megkerestük egyúttal külön a vármegyét is, hogy méltányos és jogos kérelmünket a miniszternél támogatni kegyeskedjék, amit annyival ' is inkább remélünk ; mert a megye törvény ha- ( tósága már mult évi decemberi közgyűléséből j kifolyólag ez irányú kérésünket hathatós támogatásába venni kegyeskedett. Meg kell tenni az érdemben városunknak minden lehetőt, mert ha a külön összeköttetést kivívnunk nem sikerül, úgy elmondhatjuk, hogy a 110.000 forintot nem magunk, hanem mások érdekében adtuk ki. Úgy is mostohán bántak velünk az indóházzal, midőn egy másodrendű helyhez illő indóházat és rakodó helyiséget létesítettek ! Nem akarjuk hinni, hogy itt is megrövidítsenek bennünket ; mert ez annyi volna, mint városunkban — viszonzásúl a feláldozott 110.000 forintért — az előrehaladás útját teljesen elvágni. Ezt pedig épen nem érdemeljük ! Miniszteri körrendelet. Sárvárott, egy állandó tejszakiskola tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszter 15.124. sz. a. következő' kórrendeletet bocsátotta ki, melyet ajánljuk gazdaközönsé giink figyelmébe : „A marhatartás és marhatenyésztés jövödelmező voltát biztosító mezőgazdasági ágak között mindinkább fontos szerep jut a tejgazdaságnak. Mig azelőtt ezen ág főleg csak a nagybirtokosok által űzetett, addig ma egyes vidékek közép és kisbirtokosainál is tért kezd hódítani. Úgyszintén, mig azelőtt csak a városok közvetlen vidékét tartották tejgazdaság mivelésére alkalmasaknak, addig ma már a forgalomtól teljesen félre eső helyeken, sőt magas hegyvidékeken is számos tejgazdasági telepet találunk, melyekben ugyan a tej csekélyebb árban értékesíttetik, mint ott, hol az közvetlen fogyasztásra adatik el, de sajt és vaj készítés utján a tejgazdaság mégis a legelőknek, valamint a termesztett takarmánynak oly értékesítését nyújtja, mely az ily viszonyok között más marhatartási mód altal nyújtani j szokott jövödelmet tetemesen felülmúlja. A mezőgazdaságnak alig van ága, mely oly gyors pénzforgalmat hozna létre. Alig van ág, mely a tejgazdasághoz hasonlóan a vele foglalkozó gazdákat úgyszólván egész éven át egyenletesen juttatná jövödelemhez, mert a többi gazdasági termény csak az év bizonyos időszakában képes jövödelmet biztosítani. l)e eltekintve ettől, a tejgazdaság felkarolását a takarmány nemiiek kiterjedtebb mivelése és a fokozódott trágya termelés is nyomban szokta követni, melynek következtében földjeink minősége és termőképessége is fokozatosan emelkedik és egész gazdasági üzemünk az okszerűség útjára jut. A tejgazdaság ezen felülmúlhatatlan előnyei miatt, nyugoti szomszédainknál, a mezőgazdasági haladásban ezen ágnak jut a vezér szerep. l)e nálunk is az utóbbi években a tejgazdaság számba vehető tért hódított. Ma már 18 nagyobb tejszö vetkezetünk vau, melyekben 400 gazdának 8Ő00 dbból álló tehén állományainak teje közösen értékesíttetik, s a szövetkezeti tagoknak évenként összesen 3/

4 millió forint tej utáni jövödelmet biztosít. Figyeljünk csak jobban, midőn egy pillanatra megszűnik a szörnyű zene ! Gyönge segélykiáltást vélünk hallani, melyet a dühös szél messze elkap; szivüuk verése eláll, ereinkben minden csepp vér megfagy arr» a rettenetes gondolatra, hogy most valaki embertársaink közül a hullámok játékának van kitéve. Rémületünket tehetetlenségünk még inkább fokozza. A villámok fényében egyszerre a habok közepette egy apró kis csónakot pillantunk meg, benne több sze mélyt összekulcsolt kezekkel, térden állva ; bizonyára az egek urához esedeznek segedelemért, belátván "azt, hogy csak ő mentheti ki ebből a rémes helyzetből. Újra sötétség áll be; feszült rémülettel várjuk" a következő villámot; csakugyan egy óriási dörej kíséretében meg jelent egy hatalmas villám, melynek fényénél a kis csónakot egy óriási hullám felkapta és egekig látszott emelni. A sötétség újból beállt. Egyszerre csak velőtrázó sikoltás hallatszott, mely rémesen harsogta felül a természet zengését. A további villámoknál hiába kutatjuk, keressük lázasan a csónakot, hiába jártatjuk végig szemeinket a háborgó vizén, nem látunk semmi mást, mint a hullámok vad játékát. Bizonyára elnyelte őket a viz. A Balaton mélyében most vívódnak a halállal. — Isten legyen irgalmas nekik ! I 1 Szily Ferenc. Ezen vállalatok által 24 vármegyében lett ezen fontos jövedelmezőségi ág felkarolására az alap lefektetve, s az ország mezőgazdaságának érdekében kívánatos, hogy ezen gazdasági ág még nagyobb elterjedést nyerjen. Hogy ez lehetőleg könnyen keresztül vihető legyen, és minthogy az egyes foglalkozásoknál annál biztosabb a siker, minél alaposabb és elterjedtebb a megfelelő szakértelem, — e célból az országban a tej gazdasági szakoktatást szervezni kívánom. A tejgazdaságban három féle szakegyénekre lévén szükség, t. i. : 1. tehenesekre, 2. kezelő személyzetre: (tej, sajt és vajkezelők.) 3. üzletvezetőkre: azok kiképeztetése következőleg terveztetik : 1. Tehenesek: illetőleg ügyes és megbízható istálló személyzet kiképeztetése, kik jó"l tudnak fejni és marhák takarmányozásában és gondozásában, az elléskor és baleseteknél nyújtandó segédkezésben, továbbá a beteg állatok ápolásában jártasak legyenek. E célból évenkint 12 uradalmi tehenészetben alkalom fog nyújtatni, hogy egy évi gyakorlatra oda küldendő cselédek ezen idő alatt, a fenebbi arányban gyakorlatilag alaposan kiképeztessenek. 2. Sdrvdrott, illetőleg Lajos bajor kir. herceg sárvári uradalmának „Lánc" majorjában f. é. augusztus hó 15 én egy állandó tejgazdasági szakiskola nyilik meg, hol a kezelő személyzet és az üzletvezetők, külön küliin félévi tanfolyamban úgy gyakorlatilag, mint elméletileg kifognak képeztetni. A kezelő személyzet kiképeztetésére azon cél lett kitűzve, hogy a kezelők képesek legyenek nem csak a tej kezelésénél és a termékek előállításánál, hanem már a tehenek gondozásától és fejésétől kezdve is minden, a tejgazdaságban előforduló munkát tökéletesen végezni, fó'íeg pedig, hogy a gyakorlati kézfogások elsajátításán kivül elméletileg is annyira behatoljanak a tejgazgasági üzlet egyes mozzanataiba, hogy legkülönbözőbb viszonyok között is képesek legyenek kiváló és folyton egyforma minőségű termékeket előállítani. A tejgazdasági üzletvezetői tanfolyam által birtokosoknak, bérlőknek és gazdatiszteknek alkalom nyujtatik arra, hogy a tejgazdasági üzletben alapos ismerete ket szerezzenek, úgy hogy az általuk vezetett gazdaságban egy tejgazdasági üzletet vinni képesek legyenek. Ezen utóbbi tanfolyamban egyszersmind aikalom nyujtatik oly szakegyéneknek kiképezésére is, kik magukat teljesen a tej gazdasági pályának kívánják szentelni, kik majdan, mint nagyobb szövetkezetek, vagy egyéb nagyobb tejgazdasági vállalatok vezetői, idővel esetleg mint a tejgazdasági vándortanítók találandnak alkalmazást. a) Az iskolában az oktatást az igazgató, az ura dalmi állatorvos, sajtmester és uradalmi főtehenes nyújtják. b) A gyakorlati oktatásra rendelkezésre álland : az urodalomnak 75 db. tehénből álló tehenészete; továbbá a tej hulladékok értékesítésére sertés hizlalás; a lefölözött tej értékesítésére pedig borjú hizlalás. A tej feldolgozására berendezett sajt és vaj telep, a hozzá tartozó kezelési, érlelési és pince helyiségekkel. A tejgazdasági gépek és eszközök minta gyűjteménye. c) A tanfolyam kezdődik f. évi augusztus 15 én és végződik ugyanazon év december hó 22-én. d) Felvételre közvetlenül a sárvári m. kir. szakiskola igazgatóságánál lehet jelentkezni. e) Kik állami ösztöndíjat kívánnak elnyerni, azok saját kezűleg irt folyamodványaikat a földmivelési ministeriumhoz cimezve f. é. augusztus hó 10-éig az iskola igazgatóságánál Sárvárott kötelesek benyújtani. f) A felvételi kellékek. 1. A kezelői tanfolyamra : 1. A 17 évet betöltött kor. 2. Elemi iskola végzéséről bizonyítvány. 3. Magyar nyelvnek szóban és írásban a gyakorlati élet szükségletének megfelelőleg bírása. 4. Orvosi bizonyítvány, hogy a növendék ép, erős és a gyakorlati munkálatok végzésére megkivántató testalkattal bir. 5. Községi bizonyítvány eddigi erkölcsi magaviseletükről. 6. Kiskorúság esetén szülői vagy gyámi beleegyezés, hogy a növendék a szakiskolát a tanfolyam tartama alatt nem fogja elhagyni. 7. Esetleges eddigi tejgazd, alkalmaztatásáról bizonyítvány. 8. Oly növendékek, kik ösztöndíjért folyamodnak, a fenti kellékeken kivül feltétlenül kötelesek bizonyítványnyal kimutatni, hogy egy évig már tehenészetben alkalmazva voltak. 11. Az üzletvezetői tanfolyamon felvételi kellékek: 1. keresztlevél, igazolásul, hogy a 20. évet a növendék betöltötte. 2. Végbizonyítvány, mely valamelyik gazd. tanintézet sikeres végzéséről tanúskodik. 3. Kiskorúság esetén a szülők vagy gyámok beleegyezési nyilatkozata a tanfolyam végezhetésére. 4. Esetleg bizonyítvány eddigi tejgazdasági alkalmaztatásáról. 5. Ösztöndíjért folyamodók okvetlenül igazolni tartoznak, hogy valamely tehenészetben egy évig már sikerrel alkalmazva voltak. g) A kiképeztetési költségek, miután az oktatás díjmentes, csupán az ellátási költségekre vonatkoznak és a következő összegekre rúgnak. Üzletvezetőknél 170 frt. Kezelőknél 120 frt. Ugyanily összeget képeznek engedélyezendő ösztöndíjak is. Az iskola benlakással lévén összekötve — ezen összegekből fedezendők a teljes ellátási költségek (élelmezés, szállás, mosás, fűtés, világítás), továbbá abból fedezendő a 10 frt óvadék, melyet minden növendék belépése alkalmával az intézeti pénztárba befizetni tartozik, mely összegből az általa hanyagság vagy könynyelmiiség által az iskola berendezésén — tanszerein vagy eszközein okozott károk fedeztetni fognak. Ha kártérítés nem történnék, az összeg a növen dék távozása alkalmával visszaadatik. Minden növendék köteles rendes ruházatán kivül egy, a munkakor viselendő öltözéket, két párnahéjat, 2 lepedőt, 4 törölközőt és 4 db. mellig érő vászonykötényt magával hozni. Tankönyvekről és író eszközökről szintén a növendék tartozik gondoskodni. h) Vendég hallgatók szintén felvétetnek, de a ! mennyiben az iskolában szabad hely nem lenne, lakásról maguk tartoznak gondoskodni. A fent elősoroltakból látható, hogy aránylag kevés áldozattal hozzá juthatnak tejgazdasági szakismeretekhez azon gazdák, kik maguk kívánnak e téren ismereteket szerezni; úgyszintén földbirtokosok és egyesületek kevés költséggel kiképeztethetnek tejgazdaságaik részére szak egyéneket. A még szükséges előkészületek megtétele céljából igen kívánatos lenne, hogy a tanfolyamokra jelentke zendő növendékek létszámáról előlegesen tájékozva legyek. Fölkérem ez okból, hogy sziveskedjék velem lehetőleg mielőbb közölni, vájjon a f. évben, esetleg következő években hány és miféle (tehenes, kezelő és végre üzletvezető) egyéneknek kiképeztetétetését kívánja eszközölni. Budapest, 1890. julius hó 26-áu. A miniszter helyett: Fejér. Polgármesteri Jelentés az 1889. évről. (Folyt, és véire ) VII. Tanügy. Kontor Mihály kántortanító, kántori állásáról lemondván, a kántorságot a tanitói állástól a képviselő testület szétválasztotta és új kántori állást létesített olykép, hogy az új kántor a községi iskolai tanítókat megbetegedésük esetén osztályaikban helyettesíteni köteles. — Ezen évben az első vegyesosztály besziintettetett és az első fiosztályba iratkozott 114 tanuló számára két első párhuzamos fiú-osztály állíttatott. — Ezen évben megnyittatott a polgári leányiskola. — A tantestület meggyőződvén arról, hogy a tanuló ifjúságnak a könyvtárból olvasás végett kiadott könyveket a család többi tagja is szívesen olvassa, megnyitotta a népkönyvtárt, könyvtári szabályzatot is készített. Az ifjúsági könyvtár 125, a tanitói 18, a népkönyvtár 107, összesen 250 munkából áll 373 kötetben, melynek értéke 204 fr. 11 kr. — A karácsonyfa egyesület 85 tanulót ruházott fel. — Az izr. vallású szegénysorsú tanu lók közül 25 elemi iskolai tanulót a „Chanuka" egylet ruházott fel. — A Jákun'-féle alapítványból 195 szegény tanuló tandíját fedezték, tankönyvekre kiadtak az alapból 94 fr. 74 krt, teljesen felruháztak 10 tanulót, mig 31-en czizmát kaptak. A tanács 12 tanulót mentett tel a tandíj fizetés alól. — A tanulók igazolatlan mulasztása miatt 65 szülő megintetett, 5 pedig pénzbirságra ítéltetett. — A tanulók létszáma volt: 382 fiú, 333 leány, összesen 715. Az'1884. évi XVII. t.-c. 80. §-a értelmében léte sitett iparostanonc iskola az tigybuzgó tanítók vezetése mellett jó eredménynyel működik. — A tanoncok buzdí tására a képviselőtestület 5 db. tiz frankos aranyat és 15 ezüst forintot szavazott meg azon tanoncok megjutalmalmazására, kik az ipartestület által rendezet kiállításra az iparukhoz tartozó anyagból a legjobb kézműveket állítják ki. 44 iparos tanoncot jutalmaztak meg. VIII. Termés. Az 1889 iki év gazda közönségünkre nézve nem volt kedvező, sőt összes terményeinkre nézve silánynak mondható; mert a buza csak közepes termést adott, az árpa, rozs, zab termés pedig épen silány volt s emellett a gabona árak is oly alacsonyak voltak, hogy a befolyt jövödelmek a gazda közönség kiadásait sem igen fedezhették. — Nagy mértékben bortermelő városunknak az elmúlt év tavaszán táplált szép reményeit a szőlőpenész megsemmisítette s ami borunk termett, erőre és cukortartalomra nézve sok kívánni valót hagy maga után, amiért is literjét 8—8'/'j krért lehetett csak áruba bocsátani. — A gyümölcstermést a temérdek hernyó elpusztította. — Kukorica és burgonya szintén közepes termést adott. IX. A hasznos házi állatok egészségére vonatkozó jelentések az alispáui hivatalhoz pontosan beterjesztettek. — Járvány városunk területét nem látogatta meg, mig megyénk egyéb járásaiban a száj- és körömfájás uralkodott. Egy pár esetben a szarvas marháknál a lépfene és a lovaknál a takonykór fordult elő, de ezek is idegen, ide hajtott marhák voltak. A szarvas marhák létszáma; 135 ökör, 204 tehén 4 bika — két éven felül, 26 ökör, 40 üssző, 5 bika — két éven alul, összesen 414. Az 1889. évben levágatott 331 ökör, 804 tehén, 35 bika — kifejlődött marha; 84 ökör, 155 tehén, 36 bika — két éven alóli; 1509 borjú, 32 kecske, 145 birka összesen 3131. Az 1889. évben 1202 db. sertés öletett s így a város területén a baromfiakon kívül 4333 db. állatot fogyasztottak el. A' Közmunkaügy. Az 1889. évben leszolgálandó volt megyei közmunka: 180 kettős fogatú, 25 egyes fogatú, és 1302 kézi napszám. Ugy a természetben, mint a készpénzben történt fizetések teljesen lerovattak és illetékes helyre szállíttattak. Kivettetett 815 fr. 12 kr. váltási összeg, befizet tetett 769 fr. 84 kr., törlésbe vétetett tűzoltók és eltá vozott szegények után 45 fr. 28 kr. A városi közmunka: 360 kettős fogatú, 6 egyes fogatú, 2429 kézi uapszám. Hátrálékban vau : 15 kettős fogatú, 50 kézi napszám. Készpénzben megváltatott 304 kézi napszám. Ebből befolyt 145 fr. 60 kr., nagyobb napszám kiadás 130 fr. 20 kr., marad 15 fr. 40 kr.