Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-12-07 / 49. szám

IX. évfolyam. 49. szám. JJL I 1, Is rr\r i i es <ii A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fognduuk el. Kéziratokat nem MUiliink vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az 1891, évi népszámlálás. Egy évtized zajlik le néhány nap múlva az utolsó népszámlálás óta. A nemzeti élet folytonos változása és fejlődése szükségessé teszi, hogy a népesség állapotát kitüntető népszámlálás időnként és legalább minden tiz-tiz évben ismételtessék E szükségnek hódol az 18!)0-ik évi IX-ik törvénycikk, mely új népszámlást rendel el. E népszámlálással, mely az 1891 -ik év első napjaiban foganatosíttatik, a mindnyájunkra eső hazafiúi kötelesség teljesítése ezúttal annál könynyebben eszközölhető ; mivel ugyanazon számlálási rendszer állapíttatott meg most is, mely egyszerűségében már 1880-ban isjónak bizonyult, az egyes községekre csekély munkát hárít s melynek elveit a következőkben ismertetjük meg: Az egész vármegye számláló csoportokra osztatik oly módon, hogy egy ily csoportban 500 leieknél kevesebb és 1000 léleknél több ne legyen, úgy azonban, hogy a kevesebb lélekszámmal biró községek külön számláló csoportokat képezzenek. Minden egyes számláló csoportra nézve lehetőleg a magyar nyelvet is biró ügynök nevezendő ki a végből, hogy az a részletes utasításokat, számláló lapokat és házi gyűjtő íveket az utasításban meghatározott időben, vagyis folyó évi december hó 28-án kijelelt csoportjában szétosztván, azokat a közönség részéről, vagy az irni nem tudók helyett szabályszerűen kitöltvén, 1891 -ik évi január hó 5-én beszedje s az egész munkálatot a felügyelő tagnak azonnal átszolgáltassa. Az általános utasítás 6. és 25-ik pontja értelmében a népszámlálásnak a helyszínén történendő felülvizsgálata, a számláló lapok egyes rovatai és tételei hiányainak helyrepótlása, illetőleg kiigazítása és a kellően átvizsgált és szabályszerűen rendezett egész munkálatnak január lió 15-ig a járási szolgabiróságokhoz történendő áttétele céljából egy külön felügyelő tag alkalmazandó. A népszámlálás helyes keresztülvitelének egyik mellőzhetlen feltétele lévén, hogy ez oly időben történjék, midőn a hazai lakosság legnagyobb része otthon van s hogy az egész cselekmény egy időpontra essék, mely lehetővé teszi a születés, halál, utazás stb. folytán szüntelen támadó változások elkerülését és egyúttal megtudni engedi a népesség valódi állapotát : e célra az 1890. évi IX. t.-c. f. évi december 31-ét tiizi ki lntárnapul, vagyis az év forduló pillanatában létező állapot fog az 1891. évi január hó 1-je és 10-ike közt megindítandó és ezen ido alatt be is fejezendő népszámláláskor számba vétetni. December 31-ikének éjféli órája pedig olykép tartandó szem előtt, hogy az ezen óra előtt születettek a népszámlálási munkálatokba már felveendők, holott az ugyanazon éj éjféli órája után születettek, mint a népszámlálás idejében még nem létezők, számon kivül hagyandók. Szintigy számon kivül maradnak az éjfél előtt meghaltak, míg az éjfél után meghaltak, mint a népszámlálás percében még létezők, abba felveendők. Hasonlóképen az uton levők ott veendők számba, ahol december 31-ének éjjelén megszállottak, vagy ha talán egész éjjel uton vannak, ahova január 1-én megérkeznek. Ezeknek szemmel tartása mellett elkerülhető egy és ugyanazon személynek kétszeres vagyis két különböző helyen való felvétele. A cs. és kir. közös hadseregnél és hadi tengerészeinél, valamint a m. kir. honvédségnél tettleg szolgálatban lévő tisztek, altisztek, katonák, honvédek és katonai felek számba vétele akár laktanyákban, vagy a katonai kincstár által bérelt épületekben, akár azon kivül laknak, a katonai hatóság által eszközöltetik. A laktanyákban és egyéb katonai kincstári épületekben tartózkodó magán félek, valamint l | a katonák és katonai feleknek hozzátartozói, családtagjai cselédjei stb. a többi polgári népesség megszámlálásának módjára hasonlókép számláló lapok segélyével, ugyancsak az illető laktanya parancsnokok által vétetnek fel. Várakozási illetékkel ellátott, vagy minden illetmény nélkül szabadságolt katona- vagy honvédtiszteket és tisztviselőket rendes számláló lap kitöltése mellett a polgári ügynökök veszik számba. A népszámlálás országszerte számláló lapokkal eszközöltetik. Minden jelenlevő után számláló lap töltendő be, a távollevők azonban csak szám szerint vezetendők be a házi gyűjtő-lajstrom illető rovatába. A népszámlálás alapja mindenkor az egyes háztartás (lakófélj. A számláló ügynök ideje korán látja el az egyes házbirtokosokat vagy helyetteseiket kellő számú számláló lapokkal, kik ezeket december 28-án az egyes háztartások (lakófelek) közt betöltés végett kiosztják. Minden házbirtokosnak vagy helyettesének ezen kivül külön nyomtatott utasítás is adatik ki, mely a számláló lapok betöltésének módját foglalja magában s mely a lakófelek között is köröztetendő. Ha az illető lakófél irni nem tudna, a lapok betöltését a házbirtokos vagy helyettese, ha ezek sem tudnak irni, a számláló ügynök köteles eszközölni. A betöltés helyességét és teljességét, akár a lakófél, akár a házbirtokos eszközölte a betöltést, ez utóbbi tartozik aláirásával igazolni. A kiosztott számláló lapokat a házbirtokos vagy helyettese legkésőbb 1891. évi január 5-ig a lakóféltől beszedi és azokat, valamint az általa betöltötteket bevezeti a házi gyűjtőlajstromba és lakásonként külön összekötvén, átszolgáltatja a számláló ügynöknek, ki azokat átvizsgálván, ha a házbirtokos a házi gyűjtőlajstom betöltésére képes nem volt, a házi gyűjtőlajstromba is bevezeti. Ahol a számláló ügynök teljesítette a betöltést, az összekötést is ő eszközli. Befejezvén „Zalamegye" tárcája. A mecsek tündére. — A „Zalamegye" eredeti tárcája. — A mecsek-hegység gyönyörű hegyláncolat, melynek szépségét nagyban emeli az a százados erdő, mely mindenütt belombozza. Különösen fenséges látványt nyújt délnyugoti oldala, hol a nektárt termő szőlőhegyek között a pécsi püspök rengeteg, mintegy 30.000 holdat tevő, győnyörűsn szabályozott erdősége íekszik egy tagban. Itt a mecsek tövében, a rengeteg erdőséggel szomszédosán, kisebb hegyek emelkednek, mik közöl teljesen kivál egy magánosan állónak látszó magaslat. Olyan az, mintha kialudt vulkán volna. Nyugati oldalról teljesen kupola alakja van, de más két oldalról szorgosabban vizsgálva, kitűnik, hogy déli oldalán egybefügg a mecsekkel. Ennek a kupola-alaku dombnak a tetején valamikor vár állott és pedig — mint az ott talált tárgyakból következtetni lehet — török vár. Még ma is ott állanak az egykori várfal düledezett romjai, mik szomorúan néznek le az alattuk elterülő szép rónára, melegen, élénken pezsg az élet; kalászteugert ringat a szél. Dúsgazdagon termő vidék az. Közvetlen a vár alatt nyugalmas falucska terül el, melyet váraljának neveznek. A falu lakóinak szép és termékeny szőlői vannak a várhegy oldalán. Ott is pezsg az élet. A lakók sűrűn látogatják a jól gondozott szőlőhegyet, mely ott igen gazdag jövedelmi forrást képez. Csak a hegytetőre nem mennek soha még máig sem. Valami babonás félelem lógja el a váraljai pórt, ha arra kéred, hogy vezessen föl a vártetőre a romok közé. Oda nem megy; attól léi, mint a filloxérától. Pedig ez a félemeletes parány-óriás is nagy réme most a vidéknek, mert már megkezdette ott földalatti rettenetes munkáját. De még sem olyan rémséges dolog az előtte, mintha annak a sápadt arcú lánynak, annak a villogó szemű boszuálló angyalnak szellemével kellene szemtől szembe állania ott a romok között. Hogy ki volt az a sápadt arcú leány, a bűbájos, villogó szemű, szépséges rém ? A mecsek tündére. Gyönyörűséges teremtése volt az a jó Istennek, akire nem volt jó halandó embernek a szemét vetni. Megbűvölte, megigézte; megbontotta eszét; rabbá tette szivét egyetlen tekintetével. És mikor elment hozzá megvarázsoltan, őrületes lázával a kéjért reszkető szerelemnek ; mikor eléje omlott, egy szóért, egy édes biztató tekintetért, egyetlen mosolyáért esedezni : felállott, mint egy boszús istennő; hátravetette gyönyörűséges büszke fejét, melyről fekete vizomlásként folyt le éjfélfekete haja; bűbájos nagy szemeiben megvillant a harag; jobb lábává! kissé előre lépett; jobb kezével előre mutatott. Annyit jelentett e néma, de szigorú itélet, hogy „értettelek, takarodjál!" Nem akadt azután olyan hatalmas férfi a föld kerekségén, aki ez előtt a némán parancsoló királynői alak előtt meg mert volna állani. Elment roskadozva valamennyi. Legtöbbje eljött még néhányszor, hogy egy egy fa vagy bokor mögöl láthassa a tündért; azután felkötötték magukat valamelyik fára. Ez a bűbájos tereinés ott lakott a várromok között. A vártorony legalsó szobája, mely még teljes menedéket nyújtott az idő viszontagságok elleu, — képezte lakását. Hogy kicsoda? honnau jött? mi hozta, mi űzte abba a lakatlan vároruladékba, hogy kígyókkal, baglyokkal együtt tanyázzék? — nem tudta senki. Ugy sejtették csak, hogy valami nagy, lélekrázó csalódás űzte ki őt az emberek társaságából. A szegénység nem hozhatta arra az elhagyatott helyre, az bizonyos; mert mindent, amire szüksége volt, pénzzel fizetett. Maga nem érintkezett senkivel, hanem csak az a töpörödött anyóka, aki vele lakott. Ez ment mindenért a faluba ; ez vásárolta meg a néptől, a mire .szükségük volt, de csak olyformán, hogy amit akart, arra rámutatott a kiaszott száraz, zörgő csontú mutató-ujjávai, megmutatta a pénzt, amennyiért venni akart belőle. Tökéletesen süket-néma volt. No, ettől ugyan bajos lett volna végig tudni valami regényes történetet. Ez az öreg anyó csupán úrnőjét értette meg. 11a valamelyik kíváncsi váraljai asszony elébe állott s a nyelvét kivéve minden mozgatható tagjával meg akarta az anyókával értetni, ^ hogy ő nagyon szeretné tudni: mit csinál otthon az a szépséges boszorkány ? hogy hol veszi azt a babonás szert, amitől úgy bomlanak utána a férfiak? — akkor az anyóka csak nézett rá vigyorgó képpel és rázta ráncos ősz fejét, hogy nem ért ő abból egy árva gondolatot sem. El lehet képzelni, hogy mennyi boszuságuk volt e miatt a váraljai asszonyoknak. A férjeiket nem féltették, mert aféle szegény ködmenes embernek neui olyau ! bolondul gyúlékony a szíve, hogy minden boszorkány után gombolítson ; de hát a boszorkány-titok csiklandozta kíváncsiságukat. Mit adhatott be azoknak a sze gény uraknak, akik ott adták ki szerelmes leiköket a mecsek-hegy egy-egy fáján, vagy ott a vár közelében némították ol szerelmes szivüket egy-egy golyóval ? Micsoda titkos ereje van annak az észbontóan szép boszorkánynak? Hány ördög lakik a szivében, hogy olyan megindultság nélkül, olyan jég hideg márvány arccal képes ott járni áldozatainak hullái között ? Istenben hisz-e, vagy az ördögben ? Biz az Istennel nem volt sok dolga annak a szép asszonynak; inert ha csak észrevette, hogy az öreg anyóka elővette olvasóját s azt titkosan rejtegetve, morzsolgatja, márvány-arcán kicsapott az i idulat-láng; elkapta az öreg reszkető kezéből az olvasót s földhöz Mai szamunkhoz negyed iv melléklet van csatolva.