Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-16 / 46. szám

maradhat hátra, midőn a nemzeti eszme kulturai győzelmét, diadalát kell kiküzdenie." Fel a küzdelemre Dunántúl társadalma, hazafias intelligenciája ! Első találkozásunk nov. 20 ! Legyen e nap áldásthozó szép országrészünkre és vele és általa szép országunkra. I)r. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő Zalavármegye s a Dunántúli közművelődési egyesület. Csertán Károly, Zalavármegye alispánja, az alábbi, hazafias szellemben irt, lelkes sorokban hv ja fel a törvényhatósági bizottsági tagokat a „Dunántúli közművelődési egyesület" nek november 20-án Budapesten tartandó a/a kuló ülésén való részvételre: Tekintetes bizottsági tag Ur! A dunántúli országgyűlési képviselők 1890. évi október lió 2-án tartott üléséből a dunántúli közművelődési egyesület szervező és alakuló közgyűlésén megjelenendő megyei küldöttségek ügyében kuzzé tett felhívás Zalavármegye törvényhatósági bizottságának okt. hó f én megtartóit közgyűlése után érkezvén : van szerencsém ez uton felkérni tisztelt cimet, liogy a Dunántúli közművelődési egyesületnek Budapesten, november hó 20 án délutáu 4 órakor, az új városház nagytermében tartandó alakuló közgyűlésén Zalavármegye képviseletében részt venni s ugyan ezen napou délutáu 3 órakor a „Vadászkürt" szálló kávéházoan megjelenni szíveskedjek. A dunántúli országgyűlési képviselők 1890. évi május hó 22-én kelt s címnek is megküldött felhívása megható közvetlenséggel méltatja azon magasztos célokat, melyeknek a Dunántúli közművelődési egyesület erkölcsi és anyagi támogatása minden eszközével szolgálatba szegődni óhajt. Meg vagyok győződve, hogy tisztelt cim, a nemzeti kultura ezen hazafias s egyseges működéséből minden irányban kiveszi a maga egyéuiségenek s tarsadalmi helyzetének melió részét; a magyar állameszme diadalára irányult s e vármegye minden tiának szivét lelkesedésre gyújtó nemes törekvések szép ünnepén pedig személyes megjelenésével is*igazolni tog|n e diadal küzdelmeinek jogosultságát és reudkivüli loiitosságát. Hazatiui üdvözlettel: Zala Egerszegen, 1900. november hó 11 én Csertán Károly, a:ispán. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület hivatalos érlesítöje. Felhívás. A nagyméltóságú töldmivslésügy' ni. kir. minisztériumnak I. 1Ö90. évi október hó 2í-én 56.841. sz. a. kelt leirata folytán a 1 apolczán felállítandó vincellér- I iskola t. 1890. évi december 1 én fog megnyittatni. Felhivatnak ennéllogva mindazok, akik a „zalamegyei gazdasági egyesület" által alapuványilag biztosított két ingyenes helyre, valamint a zalamegyei nemesi pénztári és magán alapítványt kezelő választmány által alapított egy ingyenes helyre pályáznak, hogy kérvényüket legkésőbo t. 1890. évi november hó 25-ig a „Zalamegyei gazdasági egyesület" elnökségéhez (ZalaEgerszeg) küldjék be. Az ingyenes hely elnyeréséért folyamodók kötelesek a következő felvételi kellékeknek megtelelni, illető leg ezen kellékeket a folyamodáshoz csatolt hiteles bizonyítványokkal igazolni: 1. 16 évet betöltött életkort igazoló születési bizonyítvány. Idősebbek, akik katona kötelezettségüknek eleget tettek, vagy kik valamely kézi mesterségben, különösen pedig kádárságban jártasak, előnyben részesülnek. 2. írás olvasás tudás. 3. Ép, erős, egészséges, munkabíró testalkat. 4. .ló erkölcsi bizonyítvány. 5. Szüleinek, vagy a gyámnak | beleegyezése, és kötelező nyilatkozata, hogy a tanuló i az intézetet év közben, vagy a tanfolyam tartama alatt j nem hagyja el. A telveti tanuló úgy fehér, mint felső ' ruhával, lábbelivel és ágyneművel tartozik magát ellátni, valamint egy kerti kést és metsző ollót saját költségén beszerezni. Zala-Egerszeg, 1890. november 13. Orosz Pál egyleti titkár. Budapest, 1890. november hó 11-én. Tisztelt szerkesztőség ! Egyik képviselő-társain által becses lapjának folyó évi november hó 2 án megjelent számában „A vasút megnvitása után" cimű vezércikkre figyelmessé tétetvén, van szerencsém ezen cikkben tel vetett kérdésre a Localbahn-Actien-GeselIschaft münheni cég nevében, mint igazgatósági tagja és magyarországi képviselője következő felvilágosítással szolgálni : Noha a kérdéses vasútra nézve kiadott engedély okmány intézkedik arról, hogy ki intézi ezentúl a Csáktornya—ukki h. é. vasútnak ügyeit t. i. maga az enge délyes.és noha ennek működése eddig éppen azt bebizonyította, hogy a közönség érdekeinek kellő figyelembe vétele működésének egyik főfeládatát képezi, a mennyiben úgy a menetrend, valamint a díjszabás megállapításánál Zalavármegye és Zala-Egerszeg városnak erre hivatott összes tényezőit véleményadásra és közreműködésié felhívta, sőt magát az érdekelt kereskedő osztályt is Zala Egerszeg város t. polgármestere utján óhajtásainak közlésére felkérte és úgy a zónatarifa, valamint a legolcsóbb helyi díjszabás elfogadása által a közönségjogos igényeit minden irányban kielégíteni igyekezett : maga az engedélyes társaság is kívánatosnak tartja a társaság címleteinek kibocsájthatása czéljából a vasúti részvény társaság megalakítását és e végből annak alapszabályait felülvizsgálat végett még t. évi szeptember hó 7 én a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez felterjesztette és remélli, liogy a társaság alakuló közgyűlése még a f. évben megtartható lesz. Akkor a t. szerkesztőség azon kérdése is fog megoldást nyerni, hogy ki fogja a részletjegyeknek törzsrészvény nyel való becserélését eszközölni ? Mi csak kívánhatjuk, hogy ezen becserélés minél nagyobb mértékben eszközöltethessék, illetőleg hogy a hozzájárulások minél tömegesebben befolyjanak. A mi végre a t. szerkesztőség azon óhaját illeti, hogy az alakítandó társaság székhelye Zala-Egerszegre tét'-ssék, az nem teljesíthető; mert a kérdéses vasút engedélyokmányában Budapest van székhelynek megállapítva. De ha a székhely iránt az engedély okmányban nem is foglaltatnék intézkedés, a fővárost mellőzni nem lehet, inert ugyanazon joggal, mint Zala Egerszeg, követelhetné Szombathely vagy Pozsouy e székhelyet az összes zalai és pozsony—szombathelyi vasutak egyesítése folytán. Mi tehát nagyon méltányoljuk a t. szerkesztőség kívánságát, de nekünk nem lebeg többé szemeink előtt megyei vasút, hanem egy internationalis vonal Pozsonytól Fiúméig, mely azonban többet fog érni Zalavármegyének és Zala-Egei szegnek, mint a társaság székhelye. Tisztelettel Szájhely Gyula. *) *jj."Midőn kösz.inéuel ves/ iik a szives felvilágosítást és elismerésünket fejezzük ki aiz en<red:né:i es Ylüncheni Local-Balm AciienGeselixcliafi -nak azon ela/ékeny.-égeérc, melyét a célirányos vasati összeköttetés létesítése tárgyában varmegyénk és legfőkép varosunk ; érdekében ta ásított, szükségesnek tartjuk kijelenteni, liogy oly | társul,itot, mely ve. mini-zt-\Mg te ülvizsgált vag\is jóváhagyott alapszabályok ertelmeben alakiul t volná, nem ismerünk, amennyiben nullánkkal a társulatok toie/alakulásukkor szoktak kiküldeni kebelükből alapszabályt alkotó bizottságot vagy az alakuló gyü ésen terjes/.ienuk eló tervezetet elfogadás végett s lia a társaság >.zt elfogadta, téveszti fel megerősítés végett a miniszterhez Egyúttal k je'entjük, hogv mi hiva kozoit cikkünkben csak azon óhajunknak adtu •;. kifejezést, hogy a társaság alakuló ülése tartassék /.alaEgers egén. arról azonban, hogy a társaság székhelye hol legyen, nem szó :uvk " Szerkesztő. — Készen vagy ? — Mehetünk. A két ségéd elhagyta a szobát, Endre is épen kiakart lépni, midőn Margit ell'ojtotl sikolyát vélte | hallani. Megdöbbent egy perere, aztán a szobába nyitott. — Mit csinálsz? — kérdé ijedten. A lányka a | amlagon ült, ölében hevert egy löl bontott levél s ő karjára hajtva lejét, zokogott. A iérti hangjára föleszmélt, fölugrott helyéről s átölelve mindkét karjával, könnyein ke resztül rebegé : — Ugy-e nem ölöd meg őt! — De kit Margitkám? nem értelek. — Hát Jenőt, akivel vivni fogsz - suttogá elfuladva és zavartan rejté el arcát. Endre látta a fölszakított levelet, biz ezt hamar fölbontotta a kis leány, haragosan vonta össze homlokát s meg akarta dorgálni érte, de annyira meghatotta a gyermek kinos zokogása, hogy nem volt lelke kemény szavakkal illetni őt. — No ne légy hát gyermek, hisz mondom, csak tréfa az egész. — Ígérd meg, hogy nem fogod Jer.őt megölni rebegé a leány — és én százszor, ezerszer jobban fog lak szeretni, mint eddig ! Endre pár gúnyos megjegyzést akart kockáztatni, de aztán megsajnálta kis luigát, hiszen sejtelme sem volt róla, hogy ez a gyermek szeret és hogy épen Jenőt szereti. Eszébe jutott a tegnapi beszélgetés és most már igazán haragudott barátjára, s végtelenül sajnálta össze zördülésüket. Utóbb azt hiheti Jenő, hogv őt érdek vezérelte. — ígérd meg, hogy nem fogod bántani — könyörgött a leányka — oh mert engem ölsz meg, ha őt bántod ! . . . Hát engem Murgiikám elvihet az ördög? — mond télig nevetve, félig neheztelve a férfi —• annak az életéért könyörögsz s nem bánod, ha engem meg is öl ? Téged megvéd az Isten, — susogá 'a lányka — oh de őt ki védi meg, ha te megakarod ölni? neki nincs Istene, őrangyala, mert ő egy bálványt imád, oh pedig az a bálvány gonosz, nagyon gonosz! ígérd uieg hát, hogy nein fogod bántani, különben meghalok aggodalmamban. — Legyen tehát — mond a férfi komolyan — megígérem neked, hogy megnyugtassalak. En nem fogom Jenőt bántani, majd meglátom, hogy fog engem az Isten megoltalmazni. Oh te jó, te édes jó Endrém ! — mond a leány kitörő" örömmel s mosolyogni próbált könnyein keresztül. Miért örülsz ugy kis Margitkám? — mond a férfi elgondolkozva — hiszen Jenő szerelme téged nem fog boldogítani soha, az nem látja meg az ilyen drága kincset, észre sem vesz szegény gyermekem ; az a sarban, a piszokban, keresi boldogságát és a hamis gyöngyről azt hiszi, hogy valódi, fut a csalóka lidércfény után, míg ő is el nem merül a posványba. Tudom, tudom — suttogta a leányka — tudok én mindent. Tudom, hogy Jenő kit szerettudom, hogy nekem nem lehet reményem, de nem tehetek róla, hogy szeretem őt! . . . A férfi niégegyszer megcsókolta kis húgát és sietett a többiek után, a leány pedig letérdelt és buzgón imádkozott. Váljon azért-e, akit úgyis megvéd az Isten, \agy azért-e, akinek nincs őrangyala és neki kell érte könyörögni ? (Vége köv.) Megyei élet. A meqyei közigazgatási bizottság november havi ülését Svastits Benó főispán Oméltóságának elnöklete alatt f. hó 11 én tartotta. Az alispáni havi jelentés felolvasása és helyeslő leg tudomásúl vétele után folyó ügyek tárgyaltattak. Az alispáni havi jelentésből értesült a közigazgatási bizottság arról, hogy Sándorháza községben az adókivetés és behajtás körüli rendetlenségek folytán az adóhátrálék mintegy 30.000 frtra felszaporodott. A felelősség kimondásával az adóhátrálékok behajtásának foganatosítása végrehajtás utján eszközöltetvén, midőn pár nap alatt 7.000 forinton felül folyt be adó, néhány asszony a zálogtárgyak összehordását megakadályozni akarta. A községbiró addig, mig a befolyt adót az adóhivatalba be nem szolgáltatta, a felmerült fenyegető körülmények között a zálogosítás foganatosítását beszüntette. A járási főszolgabíró a községben megjelenvén, a rendet helyreállította. A közigazgatási bizottság a járási főszolgabírót felhívja, hogy a községet utasítsa, miszerint a törvény által biztosított részletfizetések engedélyezése iránti kérelmével forduljon az illetékes hatósághoz. Egyúttal a pénzügyminiszter feliratilag megkerestetik, hogy hivatalos közegét az adóelőírásoknak rendes idő ben eszközlésére, valamint az adóknak a szabályszerű időben való behajtására utasítani kegyeskedjék, hogy ezáltal az ily nagymérvű hátralékok összetorlódása megakadályoztassák. Előterjesztetett a megyei tűzoltó szövetség kérelme, hogy a megye területén levő önkénytes tűzoltó egyletek köteleztessenek a megyei tűzoltó szövetségbe való belépésre A közigazgatási bizottság tekintettel azon előnyökre, melyekben a megyei tűzoltó szövetségbe való belépéssel a tűzoltó egyesületek részesülnek, a járási főszolgabiróságok utján felhívja a megyében létező önkénytes tűzoltó egyleteket a megyei tíizoltószövetségbe való belépésre. A vármegyei ipartanácsba az 1891. évre titkos szavazással Hagyinássv Gyula és Horváth Miklós rendes, Dervarics Lajos és Gombás István póttagokká beválasztattak. \ A közigazgatási bizottság tudomásul vette a miniszter leiratát, melyben a keszthely-balatonszentgyörgyi helyi érdekű vasút részvény társulatnak íellebezése ellenében a törvényhatósági közgyűlés határozatát jóváhagyta illetőleg nevezett helyi érdekű vasutat kötelezte arra, hogy a megyei hozzájárulásnak megfelelő törzsrészvénye ket köteles a megyének kiszolgáltatni, vagy pedig évenként a tiszta jövedelemből az ezen törzsrészvényekre eső jövödelmet kiszolgáltatni. A nagy kanizsai egyik gyógyszertár áthelyezési ügye már harinadfokúlag is elbíráltatván, mivel ez elleu felebbezésnek helye nincs, az újból beérkezett íélebbezés visszautasíttatott. Kapolcs és A. Mihálovecz községek folyamodtak, hogy a közvágóhíd felállításának kötelezettsége alól mentessenek fel. Tekintve, hogy az említett községek közül az elsőben az 1889. évben 46, a másodikban pedig csak 5 darab marhát vágtak, mind két községkérvénye a földmivelésügyi miniszterhez pártolólag terjesztetik fel. Előterjesztetett Vászoly község kérvénye a pénzügy igazgatóság által reá rótt fogyasztási adó nagysága ellen illetve leszállítása tárgyában. A felebbezésben felhozott indokok alapján a fogyasztási adóösszeg 20

u/n-kal lejebb szállíttatott. Örömmel vétetett tudomásúl a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben a közigazgatási bizottság részéről tett azon telterjesztésre, hogy Zala Egerszeg Győrrel, Nagy-Kanizsa Pécsesel, mint leendő kir. táblai székhelyekkel, célszerűbb vasúti összeköttetésbe hozás sanak, tudatja a közigazgatási bizottsággal, hogy a célszerűbb vonat-összeköttetések tanulmányozására s e tanulmányozás eredményének már a jövő évi nyári menetrendbe való felvételére az államvasutak igazgató ságát utasította. Az ukk—csáktornyai helyi érdekű vasút Ukk állomásának a legközelebbi közúttal való összeköttetése céljából létesítendő, 1035 m. hosszú útnak költsége a terület kisajátítás, földmunka és kavics szükséglettel együtt az alispáni hivatal által 2.398 frt 20 krban állapíttatott meg, mely előirányzott költségből a vasút vállalat által már megépített 180 m. hosszú utrészlet 751 frt 50 krnyi tényleges kiadás és a még kiépítetlen útrészre ugyan a vasúti vállalat részéről felajánlott 300 trt készpénz levonásával fenmaradó 1.246 frt 70 kr. kiépítési költségek viselésére fele részben a törvényhatóság, fele részben pedig Ukk község az 1890. évi I. t. c. 30. §-a alapján köteleztetnek. A ientarfást illetőleg pedig, tekintettel az 1890. évi I. t.-c. 24. § ának 5. pontjára, 1 részbeu a törvényhatóság, '/

3 részben a vasúti vállalat, '/

3 részben ped g az érdekeltség kö eleztetnek. Ezen alispáni határozatot Ukk község, valamint az engedményes vasúti vállalatmegfelebbezvén, a közigazgatási bizottság az alispáni határozatot jóváhagyta. Tudomásúl vétetett a kereskedelemügyi miniszter leirata, melyben tudatja, hogy gróf Széchenyi Béla kérelmére elrendelte, hogy a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasútvonal mentén a 328—329 szelvények közt 5. m. szélességű útátjáró létesíttessék ; ugyancsak Szepetk község kérelmére elrendelte, hogy ugyanazon vasútvonal mentén a 106—7 szelvény közt megállapított 5 m. szélességű átjáró 8 intre kibővíttessék és a közigazgatási bejárási jegyzőkönyvben megállapított párhuzamos ut azon része, mely ezen útátjáró és a 100—1 szelvények közötti birtokhatár közé esik, a pálya jobb oldaláról annak baloldalára helyeztessék át; továbbá- Dráva-Szent-Mihály volt úrbéresei jobbágyainak kérelmére utosította a csáktornyai—ukki helyi érdekű vasút engedményesét, hof.y a folyamodók tulajdonát képező legelőből a kisajátítás utján hasznavehetlenné vált részt sajátítsa ki; továbbá gróf Festetics Jenő csáktornyai urodalmának kérelmére a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasútvonal mentén a 799—-800 szelvény