Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-04-06 / 14. szám

Píeifer Henrich bádogosnak, a mázoló munkálatok 15 " K, » „ árleengedéssel Klosovszky Ernő festőnek, az üveges munkák 14%-kal Fenyvesi Miksa kereskedőnek adatnak ki, mint akik az általános feltételek értelmében egye­temlegesen kezességet vállalni kötelesek; a vasnemiiek 14' ,„«.„ árleengedéssel s a vaskályha munkálatok 32% árleengedéssel Graner L. fia cégnek adatnak ki, illetve j a középítészeti bizottság megbizatik, hogy nevezettekkel, J mint legkedvezőbb ajánlatot tevőkkel a szerződést kösse I me°- és jóváhagyás végett a képviselőtestület elé ter­jeszsze be. A kályhákat illetőleg a képviselő testület kimon­dotta, hogy az elemi iskola termeiben Chamotte betét­tel ellátott, kőszénnel, valamiut iával is fűthető „Fried­land" féle oly kályhák alkalmaztassanak, amelyeknek alsó és külső átmérője 45 centimoter, nagysága 2 ineter legyen. Ezekre nézve tartozik (iranei L. fia cég mintát felmutatni. Megbizatik a középítészeti bizottság, hogy az iskolaszékkel együtt a kályhák beszerzése és alkalma­zása tekintetében járjon el és eljárásáról tegyen jelentést. A képviselő testület tudomásul vette a váro«i tanácsnak a városháza kapuszinjének bolttá átalakítása tárgyában tett intézkedését. Előterjesztetett a szakértők véleményének meg­hallgatása mellett a tanács altal elkészített, a jogügyi bizottság által véleményezett, a város képviselői között tanulmányozás végett kiosztott „Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város ép.tési szabályrendelete". A képviselő testület beható tanácskozása alapján az egész terjedel­mében elfogadtatott s az 188ü. évi XXII. t. c. 27. §-a értelmében a vározháza tanácstermében az esetleges megfellebbezhetés végett 3U napra közszemlére kitétetni s ennek megtörténte után telsobb jóváhagyás végett a minisztériumhoz leiterjesztetni határoztatott. Előterjesztetett és egyhangúlag elfogadtatott a városi tanács által az iskolaszék véleményének meghall­gatása mellett készített „Zala-Egerszeg rendezett tanácsú , város szabályrendelete a tankötelesek összeírására ille­tőleg bejelentésére nézve". Olvastatott líosenthal Iguác és fia cég kérvénye, melyben kéri, hogy az 1890. évben a város és közte a lámpák felgyújtása tárgyában kötött szerződést a város Keehnitzer Miksára átírni szíveskedjék A kére­lemnek hely adatott s utasíttatott a város tauácsa, hogy líosenthal Ignác és fia céggel a fenti ügyben kötött szer­ződést a jelen gyűlésből telbontottnak tekintvén, az ezen telbontott szerződés teltételeinek megtartása mellett az új szerződést Kecbnitzer Miksa vaskereskedővel kösse meg. Polgármester a jelen gyűlés folyamata alatt vett értesülésnél fogva részvéttel jelenté, hogy a város rendőr­kapitánya Nagy Sáudor márczius 29 én d. e. 10 órakor jobblétre szenderült. A képviselő testület szomorúságát és mély részvétét jegyzőkönyvileg megörökíttetni rendelte s a derék tisztviselő ravatalára a város közönsége nevé ben koszorút tétetni rendelt. Egyúttal utasítja a városi pénztárt, hogy elhúnyt tisztviselőjének 3 havi iizetését halotti negyed cimén a bemutatandó temetési-, gyógy­és ápolási költség számlákra a fenti összeg erejéig fizesse ki. Végül polgármester kérte a közgyűlést, hogy az árva értékek kamat hátralékának megvizsgálására egy bizottságot küldjön ki. A képviselő testület a felügyelő bizottságot azzal küidi ki, hogy úgy a kamat hátralékok, mint ezen hátralékok okairól tüzetes jelentést tegyen. A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos értesítője, Felhívás. A szőlőlevél penész elleni védekezéskez szükséges első minőségű (príma) kékkő vagy kékgálicz beszerzé sét az egyesület elhatározta és mert a nagyobb arányú beszerzésnél jelentékeny árkülönbözet mutatkozik, — van szerencsém a t. gazdaközönséget felszólítani, szíves­kedjék kékkő szükségletét a titkárságnál lehetőleg április hó 20-ig bejelenteni, hogy a megrendelendő mennyiségről verseiben, az aranyábéce aranyos strófáiban, Benedek Elek, a székely mesemondó kedves meséiben, Madarassy László regényében, mely egy amerikai őserdőben játszó dik, s melynek egyik hőse egy magyai fiu, kinek a sorsa iránt való éredeklődés én bennem is mindegyre fokozódik. Nem csoda hát, ha örömn el egyeztem bele a fiam kívánságába s mentem vele e hirtelen oly nagy népszerűségre emelkedett újság redakciójába. Az igaz, kezdetben azt hittem, hogy talán nincs is redakciója egy dyen csöpp újságnak. Az ám! Ebben ugyan ala posan és kellemesen csalódtam. Van bizony, még pedig a fővárosnak ma már legszebb pontján : az Erzsébet­körutou, a 12. szám alatt. Egy négy emeletes sarokház­ban van Az én Újságom szerkesztősége, a körútra és a kerepesi útra nyiló ablakokkal, melyek alatt mindegyre vígan csilingel el a fürgén szaladó villamos vasút. Egy födél alatt van az „Ország-Világ u ;gal, melynek az egyik szerkesztő szintén szerkesztője. Éppen szerdán délután volt, a mely napon Az én Újságom budapesti olvasói megszokták látogatni a szerkesztőket. Mily kedves látvány tárult elém, a mint beléptem ! | Hat — tizenkét éves fiuk és lányok vidám, élénken csevegő csapatja rajzotta körül a nagy fekete bajuszu Pósa bácsit, meg az Elek apát, kiről sokan azt hihetik, hogy talán idősebb ember,, holott alig harminc éves. Hoí az a klub s hol még az a redakció, melyben egy dél­utánt oly kellemesen lehetue eltölteni, mint Az én Újsá­gom redakciójában. A gyereknép nem fogy ki a kér­désekből, s a szerkesztő bácsik atyai szeretettel, megkapó gyöngédséggel felelnek minden egyes kérdésre s minden szavuk elárulja, hogy igaz őszinte szeretet kapcsolja őket össze a gyerekekkel és viszout. Miután a látogatók közt egyedül én képviseltem a szülőket, míg az egyik szerkesztő a gyermekekkel foglalkozott, a másik szeretetreméltó udvariassággal kezdett velem beszélgetni. Természetesen a lapról folyt a beszélgetés. Elmondá a szerkesztő, hogy mindkettejüknek régi ambíciójuk volt tájékozás szereztethessék ; a kékkő kilója Zala-Egersze­gen átvéve 35 krba kerül. Egyúttal van szerencsém a t. gazdaközönséggel tudatni, hogy a phylloxerás szőlők gyérítéséhez szüksé­gelt szénkéneg árát métermázsánkint 15 frtra, az eljárás alkalmazásába szükséges fecskendőket és pedig: a hazai „Muschinek-féle Hungária" vagy a franczia „Vermorel­féle Excelsíor" készülékeket az eddigi 40 frt ár helyett 30 frtra szállította le a nagyméltóságú fóldmivelésügyi miniszter úr. A szénkéneg, valamint a fecskendők meg­rendelhetők a tarezali, budapesti és ménesi m. kir. vincellér iskolánál lévő állami raktárakból, készpénz beküldése vagy utánvét millett. Zala Egerszeg, 1890. évi márczius 29-én. Orosz Fái egyesületi titkár. Jegyzőkönyv. Felvétetett 1890-ik év január hó 11-ik napján a Sümeg vidéki gazdakör által tartott közgyűlésen. Jelen voltak: Szűcs István elnök, Gyömörey Gáspár alelnök, Szűcs Zsigmond jegyző, Eitner Zsigmond pénztárnok, Külley József, ifjabb Uáczky Kálmán, Varga Tamás, Barkóczy Károly, Klasz József, Kohn Henrik, Takács Lujzi, Mojzer József, Gombay Ferenc, Rédey Sándor, Heibeg János tagok és Sniczler állatorvos. A gyűlés tárgysorozata : 1. Az elnök úr sajnálattal tudatja a körrel Sümegi Tivadar titkár lemondását s kéri a közgyűlést mindenek előtt az új titkárnak megválasztására. Egyhangú indít­ványra Semetke Józsit tagtárs választatott meg titkár­nak. Semetke a titkári hivatalt köszönettel elfogadta s igéri, hogy minden törekvése oda irányulandó leszen, hogy feladatának megfeleljen, iparkodása és szorgalma által a kör bizalmát kiérdemelje. Ez alkalommal a kör az elnök úr indítványára közgyűlési jegyzőkönyvileg köszönetet szavaz Sümegi Tivadar titkár úrnak eddigi működése és az egylet érde­kében tanúsított fáradozásaiért. 2. Mielőtt a második pontra: a költségvetés tárgya­lására került volna a sor, az elnök úr sajnálkozásának ad kifejezést, hogy a kör tagjai oly kevés részvéttel viseltetnek e nemes cél iránt, hogy nemcsak tapasztala­taik és nézeteik nyilvánításától vonakodnak sőt indít­ványaik tételeitől is lartozkodó állást foglalnak el. Külö­nösen a tagok megjelent száma elszomorítólag kevés volt, nemcsak a vidékről, hanem a helybeliek közül is. De egyúttal ama édes reményének ad kifejezést az elnök úr, hogy ez új évben újult erővel —- több érdeklődéssel — buzgolkodással s pártfogással fogják a kör tagjai az egylet nemes céljának előmozdítását fölkarolni. F./.t előre bocsájtva, általtér a költségvetés meg­állapítására. Föltárja az elnök úr a szőlős gazdák által már nagyon ismert szőlő betegségek által előidézett elszomorító károkat. Leginkább a gazdasági egyesületek és körök vannak hivatva arra, hogy a kisebb szőlő birtokosoknak módot és alkalmat nyújtsanak a roha­mosan terjedő bajok orvoslására, vagy némiiegí meg gátlására. Különösen Sümeg és vidékén, melynek gazdálkodói egyszersmind szőlőbirtokosok is, tehát jövedelmi és meg­élhetési forrásuknak egyik íőtényezőjét teszi a szőlő­mivelés, elodázhatlan szükségessé vállik a védekezés és a baj orvoslására a kellő lépések mielőbbi megtétele. Mai napság azonban a védekezési és bajirtó eszközük beszereahetési árai oly magasak, hogy azt a kisebb szőlőbirtokosok vagy éppen nem, vagy csak a legnagyobb anyagi áldozatok utján volnának képesek bevásárolhatni. A t. elnök úr indítványára egyhangúlag elhatároz­tatott, liooy a gazdasági kör e helyen és uton fölkérje az anyaegyesületet, miszerint 2 drb. legerősebb peronos­pora fecskendőt, 1 drb.phylloxer a fecskendőt fúróval l egy igazi magyar szellemű gyermeklap szerkesztése, a milyen, fájdalom, hiányzott mindeddig. Éveken át érle­lődött az eszme, mig valósággá lett. Benedek még a képviselőházban is felszólalt a gyermekirodalom érdeké- • ben s hogy ne csak beszéljen, Pósa példájára ő is kez­dett irni a gyermekvilágnak. Pósa versben, Benedek prózában szólt a gyermekekhez. Hanem az eszme csak ugy lehetett valósággá, hogy oly áldozatkész emberek vállalkoztak a lap kiadására, a minők Singer és Wolfuer, az Egyetemes Regény tár megteremtői, uk nem közön­séges kiadók, de sziv vei-lélekkel szolgálatába szegődtek a magyar gyermekirodalom ügyének. Nem érték be azzal, hogy a gyermekirodalom két legjelesebb műve­lőjét szerezték meg szerkesztőkül, de; a m dlett oly olcsó árban szabták meg a lap árát, hogy ínég a szegény szülő is megszerezheti gyermekének a hétről-hétre való olvasás gyönyörűségét. — Mit gondol? — kérdé a szerkesztő— mennyi ért akarták adni a kiadók e lapot kezdetben. — Mondjuk 5 írtért. — Dehogy ! 5 frt 60 krért és pedig azzal a helyes megokolással, hogy van még egy másik gyermeklap, mely jóval kisebb s mégis 5 frt 60 kr. egy évre. Hanem aztán a kiadók és mi sz<*kesztők fontolóra vettük a dolgot. Fölvetettük a kérdést : Mit akarunk tulajdon­képpen ? Azt, hogy minél tübben olvassák a lapot. Adjuk hát olcsón, hogy a szegény gyermek is hozzá jusson. És leszállítottuk az előfizetés árát 4 frtra ! — . os, az eredmény? Az eredmény fé lyes, várakozásunkon felül fényes. E pillanatban pedig mindössze egy negyed esztendeje, hogy megindult a lap, mintegy (3000 az előfizetők száma, a mi azt jelenti, hogy legalább is húszezer gyermek olvassa vagy hallgatja ezt az újságot s merit belőle igaz magyar szellemet és érzést. Hát bizony, megvallom uram, n i erre az eredményre büszkék va­gyunk, szerkesztők és kiadók egyaránt. S nem is pihe­nünk meg addig, mig minden magyar gyermeknek a kezében nem lesz Az én Újságom. Tessék csak ezt a egyetemben a kör kültségére haladéktalanul megrendelni szíveskedjék, hogy úgy a különböző védekezési tecs kendők a kör tagjainak mielőbb használatra általadhatók legyenek, az elért cél és eredményről pedig annak ide­jén a kör az anyaegyesületet értesíteni fogja. 3. Állattenyésztési és egészségügyi előmozdítás szempontjából a kor elhatározta jövőben is a helybeli állatorvost évi 50 frt tisztelet díjban részesíteni. De egyúttal tudomására jutott a körnek az is, hogy az állatorvosi széket a megyei hatóság jövőben Zala-Szt.-Grótra szándékozik áttenni, mely kerületünk­től oly távol esik, hogy annak segítségét igénybe venni vajmi kevesen tehetjük. Oda terjed a kör kérelme, hogy az anyaegyesület szíveskedjék érdekeinket fül­karolni s a megyei hatóságnál kieszküzölni azt, hogy az állatorvosi székhely, mely reánk nézve fölötte fontos szerepet játszik, jövőben is Sümegen maradjon. Ellen­kező esetben a kör által fölajánlott 50 frt tisztelet díjat kénytelen leszen megtagadni. 4. A kör tagjainak hova tartozása még ez ideig sem rendeztetett el, vannak olyanok, kik tagsági díjaikat magánál az anyaegyesületnél, mások pedig a keszthelyi körnél fizették le, inégis a sümegi tagok névsorában szerepelnek, ezen tényállás folyton zavarokat és szám adási nehézségeket okoz. Habár a kör az anyaegyesii letet több izben fölkérte a névsor megküldésére, de kérelme ez ideig eredménytelenül maradott. Elhatározta a kör, hogy ez alkalommal fölkéri az anyaegyesületet, hogy még ez év február havában legyen szives egy napot kitűzni, melyen az anyaegyesület pénztárnoka, két bizottsági taggal, a sümegi körnek pénztárnoka Gyö­mörey Gáspár, ilj. lláczky Kálmán és Sziics Zsigmond bizottsági tagok, a kitűzendő időben és helyen meg­jelennének, a további nehézségek és zavarok elkerülése végett a tagokat illető fizető köreikbe beosztva által­tennék s a névsort e szerint megállapítanák. A kitűzendő határnapról a sümegi kürt mielőbb értesíteni sziveskedjék az anyaegyesület. 5. A pénztárnok úr lemondását nyilvánította, de úgy a t. elnök úr, valamint a kür üsszes tagjai a lemon­dását el nem fogadták, ismerve a pénztárnok úr Ugy buzgóságát és ernyedetlen tevékenységét, a kör egy­öntetű kérésének engedve, hivatalát tivábbra is viselni sziveskedett. A pénztár megvizsgálásával Barkóczy és Sóos tagtárs urak kérettek föl és pedig 1889. évi be­vétel volt 118 frt 91 kr. kiadás , 75 frt, maradott 1890. évre 43 frt 91 kr. készpénz. A számadások az okmányokkal összeegyeztetve helyesnek és rendben találtattak. Pénztárnok urnák jegyzőkönyvileg elismerés és köszünet mondatott. 6. Az 1 frtos tagdíjasok közül számosan vannak olyanok, kik fizetési kötelezettségüknek eleget nem tet­tek, elhatározta a kör, hogy az illetőket fizetésük telje­sítésére békés uton fölszólítandja, eljárása eredményre ha nem vezetne, akkor Ba kóczy Károly tagtárs úr elvál­lalja az illetőktől tartozásaikat biróság utján behajtani, mely fáradozásaiért csak a folyó költségeket számi tandja fül. 7. Az anya egyesülettől mult évben kiutalványo­zott 350 frt a körnek még a mai napig sem kézbesít­tetett, e helyen fölkéri a kör az anyaegyesületet, hogy a fent nevezett üsszeget a körnek mielőbb megküldeni sziveskedjék. A küzgyülés a kitüzütt sorrendet letárgyalván, a jegyzőkönyv hitelesítésével Barkóczy Károly és Sóos Pon grácz tagtárs urakat kérte fül, ezzel a t. elnök úr a gyűlést füloszlatta. — Kmf. Semetke József Sziics István e. titkár. a siiniegvidéki gazdakör elnöke. Barkóczy Károly. Sóos Pongrác/. skatulyát nézni. (Itt egy óriási nagy skatulyára muta­tott a szerkesztő.) Ez mindennap megtelik levelekkel. Mennyi elismerés, az elragadtatás minő szavai e leve­lekben ! Higyje meg, mingkettőnk boldogsága határ­talan. Nem volt még a lefolyt negyedben egyetlen szám, melyben ne találtak volna megdicsérni valót. Magunkról nem beszélek. De ott Bársonyi István, ez a jeles tárcaíró, ki hirtelen népszerűvé lett a gyermekek közt is; Murai Károly az ő vígjátékaival, Sebestyén Gyula türténetiró remek történeti cikkeivel, Madarassy László az ő fölötte érdekes regényével s az Íróknak még egy egész csapatja, melyből Mikszáth sein hiány zik. Aztán csak egy negyedév s az ismeretterjesztő cikkeknek hány fajtája gyarapitá már a gyerekek tudását! Ez érdekes beszélgetés közepette sem kerülte el figyelmeim t, hogy az egyik gyermek fölült a Pósa bácsi ölébe, s mig hízelegve cirógatta napsütötte barna arcát, egyre mondogatta: — Ugy-e, édes Pósa bácsi, ír még Aranyábécét ? — írok, írok, kicsikém, de majd később. — Hát most az Arany-ábéce után mit ír? — Apró történeteket, versben. — Hát az ! lek apa ? — Meséket Tündérország földjéről. Hát a Madarassy bácsi? — Regényt -- Afrikáról. — Júj, de messze van az! — Elhiszem azt! E közben a nap leszállt, a lámpákat kezdték gyújtogatni a körúton s én a zajos gyerekcsapattal együtt bucsut vevék a derék szerkesztőktől. Ezután minden szerdán délután Az én Újságom­nak redakciójába megyek; várhatják a többiek —"„la­punk jó barátját" X

Next

/
Oldalképek
Tartalom