Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-12 / 2. szám

segély pénztár létesítését elvben kimondják s küldjenek ki kebelükből egy bizottságot mely­nek feladata lenne ezen ügyet tüzetes tanulmány tárgyává tenni, e tekintetben alapszabály terve­zetet készíteni s azt még az év folytán tartandó rendkivüli közgyűlés elé terjesztem. Üdvös munkát végeznek ezzel és sok sze­gény áldani fogja őket nemes elhatározásukért . A zala egerszegi kereskedelmi kör közgyűlésé. A zala egerszegi kereskedelmi kör évi rendes köz­gyűlését Fischer László elnöklete alatt a kör helyise­gében f. hó 4-én tartotta. Elnök üdvözölvén a kör tagjait, a közgyűlést az alapszabályok érteliiiéb. n határozatképesnek nyilvání­tottá s felkérte Balassa Benő titkárt az évi jelentes elő­terjesztésére. , f&j , , . , Titkár ezután felolvasta következő, gonddal egybe­állított évi jelentését: Tekintetes közgyűlés! Van szerencsenk egyesüle­tünk múlt évi működéséről szóló jelentésünket a követ­kezőkben összefoglalni.: Igazgató választmányunk az elmúlt évben 11 ren­des gyűlést tartott és lehetőleg igyekezett mindent megtenni, ami körünknek anyagi és erkölcsi tekintetben előnyére válhatott, az évről-évre fennmaradó nagymérvű hátralékokkal szemben erélyesen lépett fel és ha az elért siker még sem egészen kielégítő, ennek oka nem a tisztviselők esélytelenségében, vagy a választmány lanyhaságábau, hanem egyebütt keresendő. Bátrak le­szünk ez okra a figyelmet tisztelettel felhívni. Ha összehasonlítjuk az egyesületi életben a tagok igéüyeit azoknak kötelesség teljesítésével, nagyon visszás állapotot találunk. Az igények óriási nagyok, a tagok rendkívül követelők, kényelmükre féltékenyek és az el­vállalt kötelesség teljesítéséről igen nehezen, vagy egy­általában nem akarnak tudomást szerezni. Nagy tisztelet a kivételeknek. E kötelességek kö­zül elhallgatva igen sokat, csak egyet említünk : a tag­sági díjak befizetéséi vagy jobban mondva nem fizetését. Azt hisszük, ha valaki bármely egyesületbe belép és azon testület összműködése által létesített előnyökben és jogokban részesülni kiván, akkor eltekintve az alap­szabályok kötelező erejétől, amúgy is erkölcsi köteles­sége minden kényszer eszköz nélkül tagsági illetékét pontosan lefizetni, mivel egységes egyleti haladás a meg­kívántató anyagi áldozatok nélkül teljes lehetetlenség. Ilyenkor sok esetben az egylet ép anyagi támogatás hiányában megsemmisül, elbukik. Ilyenkor aztán ép a fizetni nem szerető tagok azok, kik az egylet elbukásáért a tisztviselőséget, a választmányt teszik felelőssé és fennen hirdetik, hogy a választmány nem fejtett ki kellő erélyt. Megengedjük, hogy valamely egyesület választmányának munkaképes­ségétől igen sok függ, de valamint a legjobb hadvezér is életképtelen hadsereggel hátrálni kénytelen: úgy a legbuzgóbb választmány is a tagok túlságos közönye mellett távol kénytelen maradni az elérendő céloktól. Az egyed társadalmi kötelezettségei között foglal helyet az is, hogy féltse és őrizze azon testületnek mél­tóságát, amelynek maga is tagját képezi és a testületi reputátión nagyobb csorbát nem ejthet, az üsszműkü­dést semmivel jobban nem zavarja a tag, mint mikor a kötelező anyagi támogatást öntudatosan, vagy öntu­datlanul megvonja és ez által sietteti, vagy elősegíti az egyleti működés pangását és sokszor bukását. Teljes tisztelettel kérjük ezutt.il is a tagtárs urakat, szívesked­jenek tagsági díjjaikat pontosan lefizetni, mivel csakis ez által adatik meg a lehetőség a kereskedelmi kör kitűzött feladatát elérhetni és megoldhatni. A lefolyt évben egyletünk társas szelleme, élete az előbbi évek­hez viszonyítva hanyatlást mutatott. Az egyletet láto­gató tagok száma mindegyre gyérül és a figyelmes - Szegény Pacificus, — Úristen ! — hogyan pacificált odaát? Tréfálkozott az egyik fiatal páter. Ebben a pillanatban a refectorium ajtaja fölnyíít. A kilincs csattanásra öszszerezzentünk. Mi az? Talán valami erősebb szélroham nyomta be az ajtót? Az ajtó halkan belebb nyílott. Egymásra néztünk. Olyanok voltunk mindnyájan, mint a viasz. Ivést szúrhattak volna beléuk; egy csép vérünk nem ser­kent v Ina ki. Most lassan, csendes hangon felhangzott az ajtó­ban, mintha mély sírból jönne: — De protundis elaniavi ad te Deum. Libera me, dominr! Apage satanas! Apage! Apage! En borzadok a halottól; ezt nem tagadom. De az olyantói, amelyik el tudja énekelni a „De profundist" -- nem! Mindjárt megismertem a Pacificus hangját, oda is szóltam neki: — Megszöktél, Pacificus? Ekkor azután csakugyan belépett a refeetoriumba. A paterok mind a földre hullottak. Én eléje siet­tem és igazán örömmel üdvözültem. — Hát nem mondtam meg annak a két infamis halottpásztornak, hogy megszököm, ha jól neiu vigyáz­nak. Ugy alusznak a éjszakalopók, mint a juhász­bunda. Végre a paterok is magukhoz tértek. El kezd­ték ostromolni a föltámadt pátert, hogy mi volt ez? mi baja volt ? — Egy kis szokatlan, hosszú álom ez egész; veszedelmes hasonmása a halálnak. így adta meg nekik Pacificus a magyarázatot. De nekem megsúgta, hogy egy kis' morfium is belejátszott a dologba, hogy a tréfa hatalmasabban el süljön. y szemlélő önkénytelenül kérdezi: mi re való Je díszes helyi- | séo- annak a 8—10 tagnak, kik feljárni szoktak? Oko­zatok okok nélkül fel uem lépnek és így az említett hanyatlásnak is megvannak a természetes okai. Ezek | közül csak egy re reflektálek t. i. a vendéglősnek foly­tonos tel mondására, e felmondások visszavonására és az ezekből önkényt származó bizonytalanságra a vele páro­sult kedvtelenséggel. A vendéglős a kereskedelmi kör ittlétében vagy látja érdekét, vagy nem. Ha nem, úgy telmondása mellett maradna meg és ne gyengítené foly­ton az egyletet összetartó kapcsot; hja pedig igen, úgy legyen tekintettel száz ember társas igényeire, igyekez­zék ezeket tanulmányozni és kielégíteni — haszna lesz ebből magának is, meg az egyletnek is. A jövő választ­mány feladata lesz oda hatni, hogy az egylet helyiség miatt folytonos rászkódtatásnak kitéve ne legyen. Az év elején előttünk nem ismeretlen egyének actiót fejtet­tek ki az iránt, hogy minél több tag maradjon ki kö­rünkből. Hogy ezek mi okból cselekedték ezt, nem tudjuk, de csudál kozásunkat nem hallgathatjuk el ez eljárás felett már azért sem, mivel kereskedői: voltak azok. l\i is lépett az egyletből talán lö tag, csupa kereskedő, kiknek értelmiségi fokát eléggé jellemzi az, ha a keres­kedelmi körből kilépnek. A kilépett tagok helyett jöttek mások részint az iparos, részint az értelmiség osztályá­ból és ma a tagok száma mnghaladia a százat. Ha egyesületünk társas élete némi hanyatlási mu­tatott is, azért különösen két irányban egyletünk fon tos missiót teljesít városunkban. Válogatott és jól ren­dezett könyvtárral a magyarosodás és magyar érzék fejlesztését ma már oly mértékben segíti elő, bogy a terjedelem alig képes a folyton növekvő olvasó közön­séget kielégíteni. Most rendeltünk meg 100 írtára köny­veket és mindent elfogunk követni arra nézve, hogy e tekintetben is kielégítsük az egyesületi tagok kivált­ságait. Másod sorban az alsótokú kereskedelmi iskola fenntartása által egyletünk oly feladatot teljesít, a mely mindenkép vetélkedik jótékonyság tekintetében városunk bármely egyletével. Mert ha fontos és elismerést érdemel pl. a szegény gyermekeket felruházni, a korgó gyomort kenyérrel ellátni, akkor ugyanoly szép, sőt culturális szempontból még talán tontosabb a gyermeki szellemet felruházni, illetőleg a kereskedő inasokat ellátni annyi szakismerettel, a mennyivel a kereskedői hivatást be­csülettel betölthetik. Az alsótokú kereskedelmi iskola fejlesztése által egyletünk erkölcsi magaslatára helyez­kedik és az onnét kikerülő ifjak hálával fognak vissza­emlékezni mindenkor a kereskedelun körre. Jelentésünkben szomorú kötelességünknek teszünk eleget akkor, midőn jobblétre szenderült .szeretett má­sod elnökünk, Boschán Emil úr, emlékét jegyzőkönyvi­leg kívánjuk megörökíteni. Kiragadta őt a hideg halál körünkből: ő elköltözött az ismeretlen örök hazába és itt hagyta nekünk drága emlékét, Szép jelleme, párat lan buzgalma, önzetlen barátsága és jósága, kitűnő szive, kristály tiszta lelkülete, humán érzése és nemes gon­dolkozása mindmegannyi virágszál, melyekből megfonjuk a kegyeletteljes koszorút, melyet drága emlékként fo­gunk őrizni sziveinkben. Legyen áldott az ő emléke. Végül bátorkodunk a tekintetes közgyűlés figyelmét újra felhívni az alakulásunkkor kitűzött célunkra: az összetartozó erők amaz együtt működésére, melynek se­gélyével méltó helyet foglalunk el városunk többi egy­lete között; a testvéri szeretetre, mely egyletünknek nép­szerűséget fog szerezni, tagtársaink kölcsönös becsülésére és támogatására, miáltal gyarapodni fogunk erőben, szellemben és emelkedni tog a külvilágnak egyletünk iránt való bizalma. Távolítsunk el minden oly kicsinyes és szóra is alig érdemes okot, ini az egyetértést, a tár­sulást megzavarhatná; vezéreljen bennünket igaz hon­fiúi szeretet; lássék meg minden intézményünkön, cse lekményiinkön, miszerint magyar kereskedelmi köre cimét viseljük és uralkodjék közöttünk mindig amaz egységes akarat és elhatározás, melyek egyletünk társa­dalmi szerepének betöltéséhez okvetlen megkívántatnak. Boldog új évet kívánunk egyletünk minden tagjának és elég lelki erőt az egészséges haladáshoz." A közgyűlés a jelentést helyesléssel fogadta s Graner Béla indítványára a titkárnak elismerését nyil­vánította s elhatározta, hogy a titkári jelentés a köz­gyűlés jegyzőkönyvébe egész terjedelmében felvétessék. A közgyűlés elfogadta Kohu Samu pénztárnok által egybeállított s a választmány által elfogadásra ajánlott eme költségvetést: Bevételek: <>2 rendes ta<< díja 656 frt, 18 pártoló tag díja 72 frt, várostól az iskolára egély 170 frt, takarékpénztártól 10 frt, tanoncok után tandíj 120 frt, teremért 50 frt, újságokért 40 frt, tagok után inult évi követelés 200 frt, városnál 1889. évi utolsó negyedre hátralék 42 frt 50 kr., összesen 1370 frt 50 kr. Kiadások : vendéglősnek 1889. évre 200 frt, 1890-re 400 frt, iskolára 417 frt, szolgának 46 frt, újságokra 140 frt, könyvekre 100 frt, könyvtárnoknak 50 frt, pincér és levélhordónak 1 1 frt, kisebb kiadásokra 20 frt, a pénztárnok által előlegezett összeg 22 frt 21 kr., ösz­szesen 1406 frt 21 kr. s igy mutatkozik hiány 35 frt 71 kr., mely a még kint levő hátralékokból s a költ­ségvetés keretén belől eszközlendő megtakarításokból fedezendő. A közgyűlés elfogadta a választmány amaz indít­ványát, hogy azon tagok, akik három évnegyedre szóló tagsági díjjal hátralékban vannak, az ügyész által tar­tozásaik kifizetésére fe 1 szólítandók s amennyiben ebbeli kötelezettségüknek a felszólítástól számítva 14 nap alatt eleget nem tesznek, a kör tagjainak sorából töröltetnek. Ezután elnök maga és tiszttársa nevében- a meg­választatásuk által beléjük helyezett bizalmat megkö­szönve, lemondott s a közgyűlést a tisztújítás fogana­tosítására kérte fel. A közgyűlés dr. Obersohn Mór indítványára a lelépő tisztikarnak, úgy a választmánynak ügybuzgó működésükért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését, mely után Breisaeh Sámuel korelnökül és Fischer Béla korjegy.zőkül megválasztatott s a szavazás elrendeltetett, szavazatszedő küldötségi tagokúi meg lasztatván Weisz Tivadar, Rozenthál Gyula és Schill Imre. A szavazás befejeztével a szavazók összeszámíttat­ván, kihirdettetett a választás eredménye, mely szerint Fischer László elnök, Weisz Izidor alelnök, Balassa Benő titkár, Fischer Béla titkár helyettes, Tretter Viktor háznagy, Páuk Ede háznagy helyettes, Magyar Hermán könyvtárnok, Kohn Samu pénztárnok, dr. Hajós Ignác ügyész, Mondscheiu Samu jegyző. Választmányi tagok : Breisaeh Sámuel, Deutsch Ferencz, Graner Béla, Gresz Károly, Grünwald Lajos, lleinrich Vilmos, dr. Obersohn Mór, Ragendorfer Jakab, Rozenthál Gyula, Rosenberger Zsigmond, Schiitz Sándor, Weisz Tivadar. Póttagok •. Biichler Jakab és Schill Imre. TANÜGY. A megyei tantestület köréből A zalamegyei általános tauítói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnök­lete alatt t. hó 5-én központi választmányi ülést tartott. Elnök üdvözülvén a megjelenteket, előadja, hogy Mendly Károly, az egyesület egyik jegyzője, Hódmező­vásárhelyre kineveztetvén, városunkból távozott, ajánlja tehát, hogy míg a közgyűlés az üresedésbe jött jegyzői állást betölti, helyébe ideiglenesen Réthy Gábor polgári leányiskolái tanárt kérje fel a választmány jegyzőnek, mit az helyesléssel fogadott. Előterjesztetett a Illik egyetemes tanítógyülés végrehajtó bizottsága nevében a hazai tanító testületek­hez intézett felhívás. A központi választmány a IV-ik egyetemes tanítógyülés napjául egyhangúlag augusztus hó 24-ét ajánlotta, mert így előzőleg megtartható a a megyei tanítótestületi közgyűlés, azon az egyetemes ) gyűlésen tárgyalandó tételek megvitathatok lesznek s ' akik esetleg Szent-István napra akarnak felrándulni, azok egyúttal az egyetemes gyűlés napját ugyanakor bevárhatják s azon szintén résztvehetnek. Az 'gyesületek által már eddig ajánlott s szintén a felhívásban foglalt tételek mindegyikét elfogadta a központi választmány s elhatározta, hogy azokat az egyes járásköröknek megvitatás végett kiadja azzal, hogy határozataikat a központtal közöljék s a közpout a megállapodások eredményét a megyei tantestületi ülés elé terjeszti. Hogy pedig az eddig ajánlott 14 tétel mindegyike kidolgoztassák, a központi választmány az egyes téte­leket a járáskörök között feloszlottá. Mindegyik járás­kör tartozik tavaszi közgyűlésén a részére kijelelt téte­leket megvitatni s megállapodásának eredményét a köz­ponti választmány nyal tudatni. Az egyes járáskörök — természetesen — a részükre kijelelt tételeken kivül jogosítva vannak esetleg a többi tétel megvitatásába is bocsátkozni. A muraközi járáskor részére kijeleltetett megvita­tatás végett: 1. A magyar nyelv tanításának általáno­sítása a beszéd- és értclemgyakorlatok alapján. 2. A tanítóképző intézetek reformja s a tanítóképző tanárok kiképeztetése. 3. A kézimunka az iskolában. A nagy kanizsai járáskör részére: 1. A népiskolai tanterv módo­sítása, tekintettel az osztott és osztatlan népiskolákra. 2. A népiskolai tankönyvek s ezek bírálatának kérdése. 3. A tanítói állás biztosítása s a tanítók szolgálati viszo­nyainak szabályozása (szolgálati pragmatika). A zala­egerszegi járáskör részére: 1. Nemzeti iskolák felállítá­sának kérdése s a neveléstudomány magyar nemzeti alapon való megteremtése és fejlesztése. 2. A z Eötvös alap ügyének rendezése. 3. Iskolai egészségügy. A keszt­helyi járáskör; részérefi 1. Az állatni szakszó-:-'i tanfel­ügyelet szervezése, tekintettel a néptanítók előléptetésére. 2. A rajz- és tornatanítás a leányiskolában. A sümegi­járáskör részére: 1. A tanítói közszellem állandósítására vonatkozó elvek fejtegetése. 2. Az általános és kötelező megyei tantestületek szervezése. Az <• só-lendvai járás­kör részére: 1. A kisdednevelés ügyéé k országos tör­vény által leendő rendezése. 2. A re 'ismeretek tanítá­sának módja és eszközei. A járáskörök választmányai leghelyesebben tesz­nek, ha a járáskürök részére kijelelt tételek kidolgozá­sára előadókat kérnek fel, akik a járásköri közgyűlés elé kész javaslattal járulnak. Elnök előterjeszti Göntér Endre náprátfai tanító­nak indítványát, hogy a kántortanítóknál a 300 frt minimum fizetés megállapításánál a díjlevélnek csakis azon tételei veendők figyelembe, melyek a tanítói fize­tésre vonatkoznak s e minimum megállapításánál a ta­nítót, mint kántort illető javadalmai figyelmén kivül hagyassanak, A központi választmány ezen indítványt nagyon is méltányosnak tekinti s a minisztériumhoz felterjesztés intézését határozta el a részben, hogy a kántortanítók fizetésénél annak megállapításánál, váljon az illető tanító fizetése megüti-e a tanítói 300 frt. minimumot, csakis a tanítói jövödelinek vétessenek figye­lembe. Elnök előterjeszti, hogy a veszprémi egyházme­gyei főhatóság a veszprémi egyházmegyéhez tartozó zalavármegyei községi iskolánál működő kántortanítók­tól az 1889. év végén a Ferencz József alapból ez eddig élvezett 25 forintos évi segélyt n egtagadtn. A köz­ponti választmány az egyházmegyei főhatóság ezen intézkedéséi sajnálattal vette tudomás.,1. Tekintve azon­ban, hogy a segélytől megfosztott t: :;ítók legtöbbjénél ezen 25 fitos tételek a díjlevélben fogl. Itatnak s így az illető tanítóknak a dijlevél alapján őke! joggal megillető fizetését képezik: a központi válasz, lány megkeresi a kir. tan felügyelősége t, hogy az ily t. oítók ré '.ére, az egyházmegyei főhatóság által elvont ezen 25 frtet a köz­ség részéről biztosíttatni sziveskedjék. Végül a központi választmány az elnök előter­jesztésére elhatározta, hogy az 1890-ik évben a megyei tantestület központi választmánya részére a „Ni ;• leve­lűk Lapjá"-t. mint az egyetemes tanítói gyűlés 1 irata­los orgonumát, járatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom