Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-30 / 13. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1890. évi 13-ik számához. tatolt, ezen körülményt a borítok hátsó részén jegyezze tel) ; ha pedig a kézbesítő közeg már eltávozott volna, a tévesen kézbesített levelezését a postahivatalhoz juttassa. Elegendő' e célra a levelet stb. néhány tel világosító sorral a póstahivatalhoz czimzett borítékba helyezni és bér­inentetlenűl bármely levélgyűjtő szekrényl> • dobni," Veletlen szsrencsetle.isej. Jakabli József baki­tütlősi, 28 éves lakos, vasúti munkás, t. hó 14-én reg; ( gel 9 óra tájban a parton levő földterepről lefelé a vasúti síneken földdel terhelve haladó vasúti kocsi által élgá­zoltatván, hirtelen meghalt. Az elhalt egyén a lefelé haladó kocsi elé igyekezett szállani, hogy arra felugor hassók, azonban megbotlott, a sínekre a kocsi elé esett s mielőtt felugorva menekülhetett volna, a kocsi első kerekei ugy elgázolták, hogy pár pillánál múlva meghalt Tatalt hulla. A mult télen jan. 25-én Varga Fe­renc vonyarczi lakos Somogyból a Balaton jegén jött haza felé. Már jól besötétedett, midőn közel a parthoz V. F. egy nagy rianásba zuhant. Jajveszékelt, de a sötétben meg nem menthették, a szerencsétlen a jég alá került s oda veszett. Máspap és a következő napokon hiába keresték a halászok, nem találták. E ho 11-én egy balatouparti kanász sertései vonszoltak egy ember formát. A kanász ideje korán észrevette s megmentette a hullát a szétmarcaiigolástól. A li .diában Varga Fe­rencre ismertek. A Sack-fele 25300-ik vetöyep. Az országos gazdasági egylet közlönye a Budapesten megjelenő „Gazdasági lapok" és vele együtt a bécsi és külföldi legkíntélyesebb gazdasági • szaklapok szerint Sack Ru­dolf plagwitz-lipcséi hírneves gazdasági gépgyáros a le­folyt 1889-ik év végével készitette el a huszonötézredik vetőgépet. E szerint a gyár a világ összes vetőgépgyá­rai közt a vetőgép gyártás terén az első helyet foglalja el, a mennyiben egyetlenegy sem képes e gépekben eddig ily óriási számot felmutatni. De még érdekesebb az a körülmény, liogy e gyár az utolsó évben 2678 darab ily vetőgépet adott el, ít ely szám körülbelül a continens bármely államának összes gépgyárai által együttesen készített és eladott vetőgépek számának felel n.eg. Ez az óriási kereslet képezi a gazdaközönség legfényesebb Ítéletét és ebből kitűnik az, liogy az egy­szerű, könnyű járatú "és olcsó Safck-féle vetőgép. mely­nek szerkezete évek során át tőkéletesittetett, az összes rendszerek közt a legelőnyösebb és a gyakorlatban oly célszerűnek bizonyult, hogy évről évre mind job ban ter­jed. Tudtu íkkal e vetőgépek két főosztályban készíttet nek és pedig sik és dombos, nehéz és könnyű talajnak. Miután már egy kis statisztikával foglalkozunk, nem lesz érdektelen talán azt is tudni, hogy ugyan-e gyár most bocsátotta ki háromszázezredik ekéjét és ez oly szám, melyhez kommentár uem szükséges. A magyar gazdaközönség különben is annyira ismeri e gyárnak különféle renaszerü és különösen mélyítő ékeit, hogy ezeknek előnyeiről, kitűnő és szilárd szerkezetéről be­szélni lelesleges volna. A gazdaközönség valóban elisme­réssel tartozik Sack gyárosnak és e gyár magyarországi képviselőjének Propjer Samu urnák, ki mint okszerű gazda felismerve e kitűnő gazdasági gépek hasznosságát, Budapesten a váci-körut 29. szám alatt levő raktárában a magyar gazdaközönségnek is könnyen megszerezhe­tővé tette azokat. A polgármestertől hitelesítve. Gaya (Morvaország) Tekintetes úr! Tisztelettel tudatom önnel, hogy óhajtá­sát szives készséggel teljesítem. Varrónő létemre ülő életmódot folytatván, már hosszabb idő óta gyomrom nagyon fájt, étvágyam elveszett s emésztési zavarok bántottak, de a midőn az ön svájci labdacsaiból egy dobozzal elfogyasztottam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szívesen nyilvánitom hálás köszönete­met. Hatalmas gyógyitóerejű készítményét minden ha­sonló bajokban szenvedőknek a legmelegebben ajánlva, maradok háladatos lekötelezettje: Prohaska Emma var rónő. —- Ez aláirás valódiságát bizonyítom: Valenta, polgármester (P. H.) Gaya kir. város polgármesteri hivatalától, Brandt Richárd gyószerész svájci labdacsai érveit azonban hiába kérte, puhatolta, a válasz csak az volt, hogy ennek igy kellett történni. Még mikor további látogatásait kérte, akkor is csak annyit felelt nyersen : --Ne hívj te engem házadhoz. — Ennek igy kell lenni. Rövid búcsúzás után a kocsi kirobogott, s László teljesen megelégedve önmagával, vált meg régi jó barát­jától, azon meggyőződésben, liogy ezzel tartozott önma­gának is, de főleg barátjának. Az út és a mód, melyet választott, célravezető volt. Jól tudta, hogy Rózsa semmitől sem irtózik any nyira, mint a részeges emberektől. Pedig ő épen nem tartozott azok kategóriájába. — De hát hiába, ennek igy kellett történnie. Mig ott volt, azt hitte László, hogy igézet ez rajta, melytől legjobb akarata dacára sem tudott szabadulni, s egyébre nem is gondolhatott, mint arra, akitől most oly kegyetlenül félre van értve az ő magaviselete. Lakol oly bűnért, melyet csak nyugalmáért követett el. S ha ezentúl csak egy ideg is mozdult meg szivé­ben, az ellen küzdött teljes erejévé!; és a küzdelem most könnyebb volt, mivel tudta, íiogy az árván, viszon­zatlanul marad. Elnémította szivét, de nem azért, liogy ii e legyen mi vei szeretnie, hanem hogy ne legyen mivel — gyűlölnie. Érzelmét az idő mindent kibékítő és kiegyenlítő ereje sem volt képes végkép kiirtani ; de midőn arra a végzetes esetre gondolt, elégülten merengett rajta, mint valami hősi tetten. Az a csúnya állapot volt élete egvik legjutalmazóbb, legszebb mozzanata, bár szive orvosságát az sem termetté meg. Nincs is arra csak egy, egyetlen egy orvosság ! . . . 1$. T, (ügy (lobn/, ára 70 kr.) a gyógyszertárakban kaphatók, de meg kell nézni védő jegyét, mely fehér kereszt vörös mezőben, .s Brandt Richard névaláírását. A „Pesti Hírlap" az új évnegyed küszöbén nem all elő hasábos reklámmal, hogy elzengje magáról, meny­nyire magyar, mennyire nemzeti és mily kitűnően szer kesztett újság ő. A Pesti Ifirlupnak erre már nincs szüksége. Mert Magyarország intelligens olvasó közön­sége 12 év óta jól ismeri már a IVsti Hírlap szabadelvű és demokratikus irányát s jól tudja, hogy tartalom tekin­tetében ma leggazdagabb a napilapok közt. Hogy éhez képest a legkedveltebb és legelterjedtebb lap Magyar országon, az; meg a hivatalos posta» statisztika bizonyítja kétségbevonhatlan számadatokkal. GsupVn annyit óhajt a 1 'esti Hírlap ezúttal a magyar olvasó közönség figyel­mébe ajánlani, hogy munkatársai díszes sorát immár Jókai Mór neve teszi még fényesebbé, aki tárcákkal és apróbb novellákkal gazdagítja ez év folyamán a Pesti Hírlap tartalmát. A most (márc. 20.) kezdett új szen­zációs franc a regény tiz folytatását az ápríl I-vel belépő új előfizetők külön lenyomatban fogják megkapni. Az előfizetési pénzek (negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 Irt 20 kr.) a Pesti Hirlap kiadóhivatalába küldendők (Budapest, Nádor-utca 7. sz.)., honnét mutatványszámé kat is küldenek egész hétig ingyen és bérmentve. A le ek kimiiveíese, az ember nevelése nincs befejezve az iskolában. Az élet: a társadalomnak, a népnek valódi mestere s az életnek: az irodalom, a sajtó a leghathatósabb eszköze; A szabadságnak s a műveltségnek ez a világító tornya s a mely nemzet áz irodalmát, a sajtóját nem támogatja: az nem lesz szabad, nem lesz művelt. A „Képes Családi Lapok" már tiz év óta hirdeti a műveltségnek eszméit, hinti a szépnek, nemesnek, jónak magvát. A „Képes Családi Lapok" megérdemli, hogy minden magyar család olvasó azztalá nak állandó vendége legyen. A „Képes Családi Lapok" előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 trt, negyed­ívre I frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy | korona-utca 20.), melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők, bárkinek ingyen és bér­mentve szolgál mutatványszámokkal. A „Budapesti Hiriap" újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a „Budapesti Hirlap" talán elfogultság nélkül mondhatja magáról, hogy övé az elsőség e korszak megindításában, nely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb iurópai sajtó magaslatára emelte. A „Budapesti Hir­ap"-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hó­napra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növe­kedve, támogatta Magyarország intelligenciája: a világ egfogékonyabb, legmékányosabb és ragaszkodásban leghűbb közönsége. A decennium küszöbén elmondhat­ok, hogy a „Budapesti Hírlap" a művelt magyar újság­olvasó közönség mandat.ariusa. E megbizatás óriási erköl esi súlyával veszünk részt a vélemények harcában és a közdolgok intézésében. Hogy milyet: sikerrel, arról az elmúlt és a jelén viszonyok legékesebben tanúskodhat­nak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzet­ellenes kísérletekkel vívott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyze­tek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság, a „Budapesti Hírlap" minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirációk diadalmas hőseként szál lott sikra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legő­szintébben nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség napról-napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött, a „Budapesti Hirlap" döntő erővel működött közre a vi tás kérdések megostrotolásában, a politikai fordulat és az uj. események előkészítésében. A pártoktól független, csakis közérdek által vezérelt és saját becsületes meg­győződésünktől diktált működésünk akkor érte ••] leg szebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a „Budapesti Hirlap"-ban kereste és találtta a nemzeti ügyek legfáradhatatlauabb, legszivósabb és legvehemen­sebb védelmét. Legbuzgóbb iparkodásunk, hogy a „Buda­pesti Hírlap" a jövőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek : a legmagyarabb újság, tartalomban, lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb újság és mint ilyen, a nem zeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, igazgatója és ha kell, lángba borítja. A legtisztább tudatossággal hir­detjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nem­zeti eszme fajfeutartó és államalkotó erővel érvényesíti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hauem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkese­désével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programinunk. E programmunkkal nekünk adott igazat a magyar közön­ség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színte­len és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas cifra jelszavaktól; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E pro­grammal folytatjuk a jövőben is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyver­kezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet mi. den munkására várnak. A nemzeti munkából részt kérünk és' részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva min dent, a mi szükséges, életképes, derék és jó ; ostromolva, üldözve mindent, aini céltalan, félszeg és becstelen. Ebbeli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat,- melynek kedvéért és érdekében pártat­lanságunkat és elfogultságunkat csak egy pillanatra is feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalmi és művészet kérdéseiben mint eddig, úgy ezentúl is, szigo­rúan mellőzni lógjuk a pajtáskodást és klikk-szellemet. A mi megfelel a szép és nemes Ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. Mi ma­gunk is azzal vélünk legjobb szolgálatot tenni az iroda­lomnak, hogy egy sor se jelenjék meg lapunkban, a mely az irodalmi mértéket meg nem üti. közleménye­ink irodalmi szín vonalának előkelősége kezdettől fogva legfőbb gondunkat képezte. El is értük vele azt, liogy a „Budapesti Hirlap" a legkitogástalanabb magyarság­gal u-t ujság és mindenekfölött vezércikkei és tárcái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudó­sítások és hírek dolgában a leggazdagabb és legmeg­bízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemii közlemé­nyeink meg válogatásánál mindig szem előtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb ízlésű közönséget szol­gáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzációnak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tekintetben tartásával a „Budapesti Hirlap" liíí, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar uri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, télévre 7 trt, negyedévre 2 frt 50 kr., Egyhórá 1 írt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalványnyal eszközölhe­tők következő cini alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó hivatalának, IV. ker. kalap-utca 16. sz. Az egész fürdő­ivad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át több­ször változtatnak tartózkodási helyet. A „Budapesti Hírlap" rendkívül érdekes két kötetes' angol regényt közöl: „Doktor Kupido" irta Brougthóii lllioda. E re­gényuek április hó 1 sejéig a lapban megjelent részét (26 folytatas) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják. IWUSZdtll Kálmán munkáiból újabb' két füzet, a 18. és 19-ikl Asztalunkon sok nyomtatott betű gyűlik össze, rovatunkban sok ujabb irodalmi mozzanatról kell elszámolnunk, de a nagy tömegben alig akad egy is, melylyel oly szívesen foglalkoznánk, mint a mikor e füzeteit beérkezését kell nyugtatnunk. Révai ttstvérek kiadóhivatala (Budapesten, IV., váczi-utca l.J a iegpedán­sabb pontossággal váltja be igéretét és oly szabályszerű időközökben jelenteti meg a folytatólagos füzeteket, hogy a tervbe vett határidő elérkeztére a Mikszáth könyvtár is teljes lesz és hogy e könyvtár sok 100 kötetre menő egyéb könyvvel felér, az bizonyításra nem is szorul. A most előttünk fekvő két füzetből kiemeljük a kedves „Frivol aktát", melyuél jobbat, eredetibbet, vonzóbbat, elragadóbbat keveset ismerünk. A frauezia irodalom újabb termékei közt semmiesetre sincs méltó párja, pedig ott egy „Catulle Mendés" ír e fajtabeli dolgokat, egyéb külföldi terméket pedig Mikszáttal egy lapon említeni sem lehet. A 19. füzettel már a negyedik kötet jár a vége felé és alig néhány forintért egész halmaz könyv birtokába jutottak az előfizetők, kiknek számát gyarapodva, niegtizszeresedve szeretnők látni, mert Mikszáth munkái és ezek kiadóinak buzgalma ezt egy­aránt megérdemelné. „A Het" Kiss Józset közkedveltségű hetilapjának 12 ik, ez évnegyedben utolsóelőtti száma szokott gazdag tartalommal jelent meg. A lap élén Bismarcknak egy tioomau kidomborított jellemrajza olvasható ugyanattól a szerzőtől, kinek az előbbi számban megjelent „Az öreg Tisza" cimü cikke méltán keltett feltűnést minden felé. Mikszáth Kálmánnak egy bájos rajza után: „A szarvasok háreme", Szalay Fruzina egy hangulatos költeménye következik: „Válasz egy kérdésre." Fény­pontja' e füzetnek egy sajátszerű rajz, melynek szerzője nagyobb tekintély az irodalomban, mint a közönség előtt, mely teljes nevét csak elvétve olvashatja egy­egy cikk alatt. Ez úttal „Május" név alat közli rajzát, melynek eime: „Bocskay a gázgyárban." Tárgya egy különc hivatalnok, kiben a régi virtus egyszer egy év­ben feltámad s követeli jogait. Egész évben zsugorgat, de az év végén úr és gavallér és egyszerre elveri mindazt, amit csak összekölcsönzütt és összekuporgatott. Érdekes „Az ebéd" cimű csevegés, mely a culinaris élvezetekről, de különöseu az étkezési időszakokról szól. Varsányi Gyulát, a Teleky-pályázat nyertesét „Pusztulás" cimü költeménynyel mutatja be „A Hét". Van továbbá a füzetben egész sorozat Bismarckadoma, Divat és Apróság. Az uj évnegyed April 1 ével kezdő­dik. Előfizetési ára egész évre 10 forint, lélévre 5 forint, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek „A Hét" kiadóhivatalához cimzendők, Magyar Tudományos Aka­démia-palota, Budapesten. Vasúti menetrend. Szent-Ivánról N.-Kanizsa felé ndul 5 óra 56 perckor reggel (vegyes vonat), 12 óra­1 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 45 perckor éjjel. Szombathely felé Indul 8 óra 28 perckor reggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perckor éjjel. ÜCSzga^daság. Az Első magyar altalanos biztosító társaság folyó hó 24-én tartotta évi közgyűlését Károlyi Gyula gr. megbetegedése felytán Gsekonics Endre gr. alelnök elnöklete alatt. Az elnök mindenekelőtt megemlékezett Andrássy Gyula grófnak elhunytáról s felolvastatta a február 2* án tartott választmányi gyűlés jegyzőkönyvét, mely meleg szavakban emlékszik ineg a megboldogult­ról s felemlíti, hogv a gróf 1860. óta volt választmányi tagja a társulatnak, temetése alkalmával koszorút helyez­tek ravatalára s testületileg vettek részt azon, valamint elhatározták, hogy özvegyének részvétiratot küldenek s egy hazai festő által a megdicsőültnek arcképét meg­örökíttetni fogják, egyszersmind kegyeletük jeléül egyik fiát a választmányba beválasztják. A közgyűlés a választ­mány intézkedéseit helyesléssel fogadta s mintán az özvegy grófné köszönő levelét felolvasták, határozatba ment, hogy a 3 évtizeden keresztül választmányi tagságot viselt gróf emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvébe is be­iktatják. Ezután az igazgatóság jelentését olvasták fel, melybe! kitűnik, hogy a mult évben a tűzbiztosítási osztály nem mutat oly kedvező eredményt, mint 1888-ban és a jég- és szállítmányi üzletágak ismét veszteséggel zárattak le. Mindezek dacára is az 1889-ik iizletév vég eredménye kielégítő. A tűz- és szállítmányi díjtartalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom