Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-23 / 12. szám

napján igen sikerült Petőfi estélyt rendezett. Az ünnepélyt aj. ifjúsági dalkör nyitotta meg „Zengjen a dal"-lal. Iliigly István l'etőfiuek A hazáról irt költeményét, lveszh Ferenc Petőfinek Egy gondolat bánt engemet cimű költeményét érzéssel ós a közönség helyeslése között szavaltak. Markó Liua két izben népdalokat énekelt nagy sikerrel és zajos helyeslés között. Réthi Gábor áthatva az ünnepély magasztosságától, szép szavakban, hazafias lelkesedéssel tartotta beszédét: Emlékezés Petőfire a közönség lelkes éljeneinek kíséretében. Balassa Benőoé Petőfinek Az árva leány citnü költeményét mély érzéssel, a költemény tárgyának egészen megtelelelö hangsziuezéssel szavalta. Szavalatát szűnni nem akaró éljenzés kisérte. A ünnepély minden tekintetben sikerült. Nagy számú közönség volt jelen, mely azután kitűnő hangulatbau, egész fesztelenül mulatott együtt. Az anyagi siker vetekedik az erkölcsi sikerrel. Az összes bevétel 179 frt 15 kr., a kiadás 77 trt 8ti kr. s így a tiszta jövedelem 101 frt 2

(J kr. Felültizettek: Lányi Kálmán 2 frt 00 kr. Szabó Samu, Skub lics Imre, Selüitz Sándor, Nagy József, 2-2 frt., Rigó Ferenc 1 frt 80 kr., Balaton Józset, dr. llajós Ignác, Kummer Gyula, Dergavics Lajos 1 Irt 40—1 frt 40 kr., Svastits Benőné 1 frt 20 kr., Udvardy Ignác, Tahy Rozália, Keszeldorfer Mihály, Rozenberg Heuriette, Vogler Pál, Kócza Jánosné szül. Tóth Terézia 1—l trt; Klosovszky Ernő, Preszler Gyula, Polczer János, Vöcz köndy László, Rágendorter Samu, Gombás István 80—80 kr., Némethy Ignác, Fenyvesi Miksa, Pámmer Jánosné, Breisach Sámuel 50—50 kr., Ferencz Józset, Kovács László, Aranyos Gyula, Dergavics Józset, YVeiuberger Jakab, Tóth Endre, Tóth Gyula, Izuiay József, N. N., N. N., Marton György, dr. Fischer Miksa, Grünvald Mór, N. N.,Riedlmáier József, Kovács Kazimér, Breier Mátyás, Fischer Béla, (Jsztreicher Sándor, N. N., Juhász Gyula, N. N., Fürst Sándor, Léránt Gábor, Korouya Sándor, Ogrizeg Ferenc, Kovács Károly, N. N., N. N., 40—40 kr; Rózsás Ferencné, N. N., Bencze György, Mentes György, Bencz György, Múth Jakab, N. N., 30,—30 kr. Ganz Zsigmond 25 kr., N. N., Lámpl Adolf, Ován Istvánné, Kohn Jakab, llencz János, N. N., 20—20 kr. N. N., 10 kr., A szíves lelültízetőknek ez uton mond köszönetet a, rendezőség. Sándor es József napjan, f. hó 18. és 19-én este a keszthelyi ni. kir. gazdasági tanintézet hallgatói táklyá -zenével tisztelték meg dr. Lovassy Sándor és Kiss József gazd. intézeti tanárokat. Márczius 15-ike Sümegen. A polgári önképzőkör helyisége beu szép számú tagok előtt emlékezett meg Pozsonyi Józset alelnök az összejövetel céljáról t. i. megünnepelni a szabadság ujjá ébredésének emléknapját. A 42 évvel előbb történt eseményeket hűen ecsetelte dr. Kellemen Károly reáliskolai tanár, aki után Bódis Mátyás szavalt. A szózat és hymnus elénekelésével kedélyessé vált az est. Bánh Alajos népiskolai igazgató a kör munkásságára való megemlékezéssel az önképzés, takarékosság és szorgalomra emelte poharát, éltetvén a kört és a még életben levő honvédeket. A kör épületén rnárc. 15-én egész nap nemzeti lobogó lengett. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokouság nevében is szomorodott szívvel jelentik felejthetlen édes anyjuk, testvérük, sógornéjuk és nagynéujüknek özv. Fábián Józsefné szül. Kraelitz Karolina úrnőnek f. évi március hó 19-én éjjel 10

1 2 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után élte 55-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halottnak hamvai tolyó hó 21-én délután 4 órakor fognak Cseplits E. zala-egerszegi temetkezési vállalata által a róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni ; s az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 22-én d. e. 8 órakor inutattatik be a Mindenhatónak. Zala-Egerszeg, 1890. március 20-án. Áldás és béke hamvaira! Gyermekei: Fábián Teréz, Gyula, Anna, Károly és Ilona. Testvérei: Kraelitz Vince — Mily boldog az én Endre barátom; mily bol dog, akit szeretnek . . . monologizált László. De ő meg js érdemli. Senki jobban. — Bizonyára maga is boldog lesz, csak házasodjék mielőbb, veté oda Rózsa elfogódott hangon, de szemeit most már nem emelte föl a kis csokorról, mely Endrére várt. Olyan igéző volt most, olyan fölséges hatalom vette körül, mely előtt akármely férfi megsemmisülve érzi összes lélekerejét. Domború, nyílt homloka, amint rajta néhány hajfürt sötétebb vonásokat árnyalt, parancsolni látszott. Hasonlíthatatlanul szép szemeiben tüzes delej égett, mely vonz és eltaszít; a rózsa-ajkak forró lehét érezni vélte a tisztes távolban ülő László is, aki szebbnek soha sem látta Rózsát; hasonlított egy . . . azaz, senkihüz ; Rózsa csak önmagához hasonlított. — Házasodjam; . . . felelt László a jóakaratú tanácsra; — én már megházasodtam. — No igen I — azt akartam mondani, hogy az én házaságomnak már vége mindörökre. --- (Jserpataky! ne legyen olyan gyermek, teddé Rózsa, magát okos embernek tartottam mindig s szeretném, hogy igazolva legyen ez a jövőben is. — Okos leszek . . . szólt László keserű megadással. — ígérje meg komolyan. -— ígérem; és e pillanatban hevesen megcsókolta Rózsa jobbját, melyet az mintegy fogadásra nyújtott feléje. Újra néma csend állott be, de amelyet most egyikük sem volt elég erős megszakítani. Véletlenül mindaketten egyszerre tekintettek a nagy fali órára, s egyanás gondolatát gondolva, egyszerre szóltak meg : — Már nyolc óra. — •— Taián jó lenne, ha elsétálnék Endre elé; olyan szép holdvilágos éj van. — Szokatlanul elmarad ugyan, de nincs okunk aggódni, vissza többedinagával fog jönni. Engedje ínég nagysád, hogy egy lovat kérjek ; tudom, bol van a major, tüstént itt leszek. — Ha kedve tartja, köszönettel veszem ajánlatát. (Vége küvj és neje szül. Tuboly Karolin, Kraelitz János és neje szül. Friedrioh Mária, ezek gyermekei : Teréz, Károly, Frigyes és Jenő. Jotekonysag. Fischer László zala egerszegi kereskedő a f. hó 11-iki tüzeset alkalmából a „Fonciere" biztosító társulattól kártérítés ci ,ién 20 frtot kapott, melyből 15 frtot a helybeli tűzoltó egyesület betegségé lyező alapja javára, 5 frtot pedig a tűz alkalmával az oltásnál segédkezett honvédhuszároknak inegjutalinazá sára, buzdításul adományozott. Csak elism erés illeti úgy a nevezett biztosító társulatot, liogy oly készséggel eszközölte a csekély mérvű kár megtérítését is, valamint Fischer Lászlónak, aki a kártérítésül kapott összeget ép azoknak bocsátá rendelkezésére, akik a tűz oltása körül oly odaadással és buzgósággal fáradoztak. Köszönetnyilvánítás. Fischer László úr azon összegből, melyet a „Fonciere" biztosító társulattól a legutóbbi tűz eset alkalmával kártérítésül kapott, 15 frtot a zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyletnek adományozott, melyért köszönetét fejezi ki az elnökség. Eljegyzes. lfj. Ország Sándor budapesti orgonagyáros eljegyezte Kiss Margit kisasszonyt, özv. Kiss Jánosné leányát Keszthelyen. Andrassy-tér. A keszthelyi szépítő-egyesület felkérte a város hatóságát, hogy a jelenlegi „Főtért" „ A nd rássy - tér" -re keresztelje el, az elhunyt Áudrássy Gyula gróf iránti kegyeletből. A városi hatóság a kérelmet készséggel teljesíté. A sorozás eredménye a keszthelyi járásban. Az. I. korosztályból állíttatott 223, a 11.-ból 219, a 111. ból 126, összesen 573. Besoroztatott a közös hadsereghez 97, a póttartalékba 12, a in. kir. honvédséghez 8, a póttartalékba 11, póttart. kedvezinénynyel 12. Fegyverképtelennek nyilváníttatott 78, töröltetett 6, visszahelyez tetett 45. Templomrablas. Folyó hó 15-én virradóra a homokkomáromi templomot eddig ismeretlen gaz tettesek zár törés elkövetése mellett kirabolták. A délkeleti oldalon a templom hátsó végében levő kettős ajtót fejsze és vasdorongokkal a zár feltörése mellett felfeszítették, a sekrestyéből két kelyhet vittek el, a kehelynek rézből levő alsó részét letörték előbb és azt ott hagyták, továbbá egy ezüst és réz keresztet, a főoltárból kivették a szent ségtartót és ciboriumot, csupán réz alapzatukat hagyták ott, azon kiviil a perselyeket törték fél s az azokban volt pénzt mind elvitték. A kár megközelíti az 500 frtot. Szentségtelen munkájuk befejeztével a templomhoz közel lakó tanító pincéje ajtajának zárát feltörték, az ajtót befeszítették s a pincéből pár literre való zsirt vittek cl. A legnagyobb erélylyel megindított nyomozás eddig sikerre nem vezetett. 30 éves súlyos, egbekiálto bün miatt nem tudott meghalni 84 éve dacára is Törky Mihályné monostorapátii asszony. Vallomást tett tehát halálos ágyán, hogy 30 év előtt az ottani folyóba ő dobta bele elcsábított leányának titokban világra hozott csecsemőjét. Akkor a bűn. felderíthető nem volt, most már feledve Ion, de az igazságnak napfényre kell kerülni I A földi igazság keze már senkit el nem érhet. Törkyné most, bűnös leánya és a bába már sokkal előbb meghalt. Most együtt állnak a büntető Isten Ítélőszéke előtt I Milyen idö lesz a jovö héten. A nyitramegyei gazdasági egyesület agrarnieteorologiai observatoriumának igazgtósága két hetenként megjelenő időjárási naptárt ad ki, mely a jövő héten hétfő, ked, szombat-és vasárnapra jó időjárást, szerda, csütörtök, és péntekre rosz id őjárást jósol. A rosz időjárás feltételezi a barometer sűlyedéset, felhőképződést, esetleg esőt, szelet és hőmérséklet nagyobbodását, ezt követi legtöbb esetben hideg és szeles kiderülés. Ezen időjárási viharok gyakran félnappal vagy valamivel előbb vagy utóbb köszöntenek be. — Közelebbi adat: Lényegesebb megmelegedés nagyobb csapadékra való kilátással. A megzavart emésztés (székrekedés) komolyabb következményeket vonhat maga után, mint az e bajban szenvedők legtöbbje gondolja. Oly kór-tünetek s fájdalmak, mint: vér-torlódás, szédülési rohamok, fejfájás, szívdobogás, felfúvódás, étvágytalanság, lankadtság, stb. jelentkeznek, anélkül, hogy az ember tudná az okát. Azonban, ha a gyógyszertárakban kapható, Braudt Richárd gyógyszerész féle valódi svájezi labdacsok (egy doboz ára 70 kr.) használatával a megzavart emésztést rendbe hozzuk, az e bajból eredő kór-tüneteket is elenyésztetjük. De mindig, csak is a fehér kereszttel vörös mezőben s Brandt Richárd névaláírásával, mint védő-jegygyel, ellátott dobozokat kell kérni. Uj zenemű! Táborszky Nándor nemzet zeneműkereskedésében Budapesten IV. kerület váci-utca 30. sz. a. legújabban megjelent: ^Nemzeti dal" Talpra magyar hi a haza! Petőfi Sándortól. Énekhangra zongorakísérettel vagy csak zongorára két kézre szerzé Főidényi FVigyes. Ára 1 frt. Közgazdaság. Az első magyar tíízfecskendőgyár. (Folyt, és vége). Budapest a szó legszorosabb értelmében új nagyváros. Nincs Európában egyetlenegy más nagy város, mely oly rendkívül gyorsan fejlődött azzá, ami — a magyar fővároson kiviil. Széchenyi István gróf látnóki szelleme Budapest gyors fejlődési irányát Újpest felé jósolta; s ez valóban bekövetkezett: az újpesti országút két oldalán több és fontosabb gyárteleppel bír a főváros, mint bárhol másutt, —gőzmalmaitól eltekinve. Ha olya n külföldi ismerőst kalauzolok Budapesten, aki gyáriparunk iránt érdeklődik, a gőzmahnak megmutatása után rögtön kocsizom ki vele az újpesti országúton, a melyre csaknem szakadatlan sorban jelentékeny gyártelepek dőlnek ki. Ezen gyártelepek között a legkiválóbbak egyike Tarnóczy Gusztáv országgyűlési képviselő tíízfecskeudőgyára, melyre méltán illik a derék vidéki tűzoltók jelzője ; „a legelső magyar tüzfecskendőgyár." A nagy és a kis Rákos vize között elterülő homokos telepen, közvetlenül az országút mellett halom emelkedik, amelyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek: a legkiválóbb kisebb serfőző-gyárat. Miként más iparágakban szintén tapasztaljuk, ezen serfőző gyár sem bírta diadalmasan leküzdeni a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irányult versenyét; s így beszüntette a munkát. A gyönyörű nagy épület használatlanul állott, auiig a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta és a legújabb szakberendezések vívmányainak teljes alkalmazásával tüzfecskendőgyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatnál, úgy e nagyszerű tüzfecs kendőgyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat sein, ha azok azt eredményezték, hogy e kitűnően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria, hanem más külállamok ilynemű gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a legjobb tiizfecsker.dű gyártásnak dicsőségéért. Az ü.gybuzgó gyártulajdonos ezeu áldozatkészsége azután máris szép gyümölcsöket termett: az ország miuden vidékéről épúgy, mint számos külföldi helyről a megrendelések egymást érik, annál teruiészetesebb, mert aki a legújabb technikai viszonyok és a leghasznosabb találmányokra vett szabadalmak eredményét akarja tüzfecskendő alakjában beszerezni, annak — legyen az illető akár belföldi, akár külföldi — napjainkban a Tarnóczy Gusztáv-féle magyar tüzfecskendőgyárban kell vásárolnia. Az ipartelep igen nagy ; a felépítmények a gyármunkások, a kezelő-hivatalnokok, a mintarajzolók, a felügyelők és a gyárigazgató befogadására szolgálnak. Es maradt még az épülettömbben alkalmas helyiség: kocsiszínek, istálók, raktárak, irodák, szép magánlakás — a gyárigazgatóé — s oly vendéglő részére, ahol a telep alkalmazottjai teljes kényelemmel erősíthetik magokat üdvös inuukájokra. Érdekes a gyártelep pompás műhelyeinek és óriási raktárainak megtekintése; kivált ha ily alkalomkor az örömest látott érdeklődőt a gyárigazgató, Detrich Gynla ur, szives kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyűjtsünk csak kisebbmérvü tapasztalata kat is; mert a szemlélni való oly rendkivül sok, miszeszint annak beható méltatására nemcsak órák, hanem napok szükségesek. Ámde ha Detrich Gyula igazgató szives az örömest látott vendéget kalauzolui a műhelyek, raktárak, festősziuek, olvesztók stb. valódi útvesztőjében, akkor 1—2 órai, viszonylag rövid idő alatt is kellő betekintést nyerünk a legelső magyar tüzfecskendőgyár közhasznú működésébe; mert oly, még a laikus által is megérthető szakavatottsággal fejtegeti, magyarázza meg a látottakat, mely honunkban bizony páratlanul áll. S ez okból Tarnóczi Gnsztáv gyártulajdonosnak ezen ipartelep minden látogatója szerencsét kiván, hogy ily elsőrangú szakértőt sikerült tűzfecskendőgyára igazgatójáúl megnyernie. A gyár helyiségeinek rendkívüli szakavatottságot bizonyitó beosztása szintén a gyárigazgató sikerült munkája: minden műhely ott lett fölállítva, berendezve, ahol legalkalmasabb. A szinte beláthatatlan-végű kovácsműhelyek; a kétemeletnyi térfogatot nyert lakatos-műhelyek, ahol a kézimunkához a gépmunka társul oly gépek útján, melyek szinte csodásak; a festők óriási szilijei; a bodnárok hatalmas területen berendezettt műhelyei stb. külön-külön époly érdemesek a megtekintésre, mint együttesen. A rézöntő ko. hók pedig sajátlagos különlegességei e gyárnak. A szinte megszáinlálhatlan raktárak közöLt a szénraktárak époly terjedelműek, mint a szellős padlásokon berendezett tűzfecskendő-fölszerelvények raktárai. Ezekben sokat-érő szerelvények vannak fölhalmozva: hosszú gumi csövek: sárgarézcsapok ; gépcsavarok, melyek halmokat képezuek, teljeseu kész tűzfecskendők hosszú sorba állítva lesik az időt, mikor a váci körúton fekvő raktárba vitctuek és onnét szétküldetnek. Ámde a legelső magyar tűzfecskendő-gyárnak nemcsak érdemei vanuak: a legjobb tűzfecskeudőt gyártván, hanem abban is páratlanul 411 korunkban ezen iparág terén, hogy ügykezelése — magyar! Magyar szó ' hallatszik a műhelyben; magyar könyvvitel áll fönn irodáiban; magyar szellem lengi át működését. Sajnos! ezt bizony nem tapasztaljuk azon tűzfecskendő-műhe lyekben (egyikök-másikok „gyárinak képzeli és hireszteli magát!) melyek harangöntés, vagy egyéb főfoglalkozás mellett úgy mellékesen tűzfecskendők készítését is űzik — honunkban, dédelgetői lévén német munkavezetésnek, a német könyvviteluek, a német szónak és a germán szellemnek. És ezen gyártelep majdnem a végtelenig fejleszthető, amennyiben a fülépítvény alatt gyönyörű helyiségek nyúlnak el, amelyek ezelőtt mesterséges pincéknek használtattak, ugyanis oldalt a homokbuckák eltávolíttatnak, a falak kiszabadulnak, s minthogy azok nemcsak a Duna sempontja, de néhány lábbal az országút sziu vonala fölött is épültek, kitűnő, száraz, világos műhelyekűl használhatók, ha a gyár üzeme annyira fokozódnék, hogy a mostani helyiségek nem volnának elegendők. Hogy az olvasó magának fogalmat képezhessen ezen ritka nagyságú helyiségek terjedelme felől, felemlítem, hogy ezen 14 eddig igénybe uein vett helyiség kerülete 5000 lépésnél, azaz félmérföldnél hosszabb, vagyis szak szerű kiszámítás szerint 1000 gyári munkás számára eléggé terjedelmes. Napról napra élénkül az üdvös mozgalom a honi ipar érdekében. Bizonyos, a legjobbat kívánjuk ezen üdvös mozgalomnak; de azért a tüzfecskendőgyártás terén máris azt merjük hangoztatni: „Egyedül akkor pártoljátok a honi ipart, ha az jutányosabb és olcsóbb, tartósabb és jobb tiizfeeskendőket nyújt nektek, mint a külföldi gyártmányok, vagy pedig azon műhelyek tákolmányai, melyek ama műhelyek már elavult berendezései folytán szinte szóba sem jöhetnek." Nincs okunk attól félni, hogy ily merész kihágás legkisebb kárt is okozna a legelső magyar tűzfecskendőgyárnak; mert annak kitűnő gyártmányai jelenleg mind a bel ,mind a külföldön: a legjutányosabbak, legolcsóbbak, legtartósabbak s legjobbak. Egyébiránt, erről már mindenütt meggyőződtek,