Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)
1890-03-16 / 11. szám
s az illető járási bizottsági tagok közreműködése mellett , e hóban kiosztatott. A közigazgatási bizottság ürömmel | értesült főispán őméltóságának megyénk lótenyésztésének emelésére irányult ezen szives fáradozása folytán nyert államsegélyről *s a miniszternek feliratilag fejezi ki köszönetét a kiutalt államsegélyért. Ugyancsak főispán őméltósága jelenti, hogy Csáktornyán "a Csáktornya—ukki helyi érdekű vonalnak egy uj iránya jelöltetett ki a kereskedelemügyi minisztertől, mert az első vonal a csáktornyai képezdei kertet ketté szelné. Az új vonal a városban a közlekedést nagyban nehezítené s a képezde ez új vasút s a már meglevő déli vasút pályája közé esnék. — A februáriusi közigazgatási bizottsági ülés felterjesztést tett a miniszterhez új közigazgatási bizottsági bejárás elrendelése végett. E hóban Csáktornyán a képviselő testülettel ez ügyben beható tárgyalást tartott azon eredménynyel, hogy tartassék meg az első tervbe vett s a város érdekeinek jobban megfelelő irány s amennyi terület a képezde kertjéből ez irány megtartása folytán elesnék, a város ugyanannyit hajlandó a kert pótlása végett adni. Ez ügy gyorsabb elintézhetése végett személyesen referált Csákv gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél, aki ily pótlás mellett késznek nyilatkozott az eredeti irány elfogadására; hasonló eredménynyel járt el a kereskedelemügyi miniszternél is és igy az első izben tervezett irányban megy be a vasút Csáktornyára. Főispán őméltóságának emez előterjesztését a közigazgatási bizottság ürömmel vette tudomásul. A pacsai izr. hitküzségnek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett azon kérvényét, hogy az anyakönyvvezető választását május hó végéig elhalaszthassa, a közigazgatási bizottság pártotólag terjeszti fel. Tekintve, hogy a keszthelyi piac a közlekedésügyi követelményeknek épen nem felel meg, a járási főszolgabíró felhivatik, hogy a létező baj orvoslása iránt a szükséges intézkedést foganatosítsa. A kereskedelemügyi miniszter a Rigács község által a boba—jánosház—siimeghi helyi érdekű vasút vonalán a 4-ik számú őrháznál feltételes megálló-hely létesítése iránti kérelem tárgyában a közigazgatási bizottságot nyilatkozat tételre hívja fel. Mielőtt a bizottság ezen fontos közgazdasági kérdésben nyilatkoznék, az ügy megvizsgálására és az érdekeltek meghallgatására kiildüttséget rendelt ki, melynek elnüke dr. Gyütnürey Vince közigazgatási bizottsági tag, tagjai Lányi Káln.án a megyei kir. államépítészéti hivatal főnöke, Soós Pongrác járási főszolgabíró. A tárgyalásra egyúttal tneghi vatik a vasúti és gőzhajózási főfelügyelőség, a boba — jánosház—sümeghi helyi érdekű vasút igazgatósága s az érdekelt községek. Előterjesztetett a vasúti és gőzhajózási főfelügyelőség átirata, melyben tudatja, hogy a közigazgatási bizottság határozatával tárgyalt s Dabro icz község által a Csáktornya—ukki vonalon kért átjáró, valamint AlsóLendva által ugyanazon vonalon egy áteresz létesítése iránti kérvények tárgyában a kereskedelemügyi miniszter van hivatva határozni. Ez értesítés alapján nevezett községek kérvényei a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztetnek fel. Lányi Kálmán, a megyei kir. államépítészeti hivatal főnüke, jelenté, hogy a közigazgatási bizottságtól a február havi ülésen kapott megbízatásához képest úgy a vasúti és gőzhajózási főfelügyelőségtől, valamint a Csáktornya-- ukki helyi érdekű vasút építési vezetőségétől azon értesítést kapta, hogy az ukki állomás terve még eliutézést nem nyert. Mivel az építési vezetőségtől küldött tervrajzból nem tűnik ki, váljon az állomáshoz ut vezet e, a minisztériumhoz felterjesztés intéztetik a célból, hogy a vasúti állomás elbírálásánál e körülményt tekintetbe venni méltóztassék. Tudomásul vétetett a pécsi posta és távírda igazgatóság azon jelentése, hogy a zala-egerszeg levélhordók hiányában oly módon lett segítve, hogy a meglevő levél - I maradt soha, lett legyen sokszor csak az ifjú élet álmaiból is szőve; szóval: szerencsés ember volt. Boldogsága koronáját pedig akkor nyerte el, mikor a nógrádi hegyek egyik legszebb rózsáját fesledező korában vihette a Sajó, völgyébe virítani, ahol az neki Sásbereket valóságos E len-kertté varázsolta, amelyből, úgy látszott, a kigyó teljesen hiányzott. Hiszen a sors tud kegyelni, ha akar; — ah! de tud sújtani is . . . Mi, szegény, közönséges halandók, vagyunk az ő játékszerei; hol egyiket kapja fel, hol a másikat, s vágja egynémelyjét a röghöz, úgy, hogy odatapad teljes életére, s nincs mód, onnan valaha föltápászkodnia. S ha mégis megkísérelné gyönge, emberi — utolsó erőfeszítéssel, hát annál fájóbban esik aztán a meggyőződés, miszerint hasztalan küzd, hiába erőlködik az, akit sorsra örökre a rideg rögökhöz taszított: túrja, vésse azokat, amíg bírja; ha nem birja, — ő lássa; az az ő dolga. A sors nem ér rá vele is vesződni, neki más dolga vau, kegyeltjeit csak el nem hagyhatja egy nyomorúságos vergődő kedvéért. Fél éve csupán, hogy Sásbereky Endre a férj boldogságát is élvezi. Akik valaha szerettek, mély, igazi, olthatatlan szerelemmel, és szerelmük legédesebb álmai megvalósultak, könnyen felfogják, mi az: téléves férjnek lenni; bírni egy oly szivet, amelynek egyetlen dobbanása is üdv, ha föltétlenül mienknek mondhatjuk. Féléves a szony volt hát Rózsa is, a Sásbereky Endre felesége. Sokat is adott asszonyi voltára; neki a falusi légkör eleme, a kert virágai az ő legkedvesebb barátai; a mező patakja, a rétek hímes szőnyege és a bűbájos madárdal mind az ő féléves asszonyi jubileumára szépültek úgy meg ma is, hogy kint barangol az erdő alján, ahol annyi epret lehet már szedni. Ugy látszik, melege van; nagykarimájú kalapja egy vadrózsa-bokorra lapul, epres kosárkája részben j eperrel, részint mezei virágokkal tele ott függ mellette; ' Rózsa épen egy szorgalmas méhecske munkálkodását ' kiséri bámész figyelemmel. Azt persze észre sem veheti, I , hordók munkafelosztása megfelelőleg szabályoztatott s I ezáltal a személyzet szaporítása nélkül nyernek kielégí| tést a közönség jogos követelményei. Szepetk községnek a Csáktornya—ukki helyi érdekű vonalon egy vízáteresztő létesítése tárgyában benyújtott kérvénye illetékes intézkedés céljából a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztetik fel. A köíigazgatási biz ttság tudomásul vette a keres- i kedelemügyi miniszter leiratát, melyben tudatja, hogy a j zalamegyei államépítészeti hivatal személyzetének kiegészítése iránt ez alkalommal nem intézkedhetik ugyan, azonban az államépítészeti hivatalok személyzeti viszonyai mihelyt meg fogják engedni, egy műszaki egyén beosztása iránt annak idején intézkedni fog. A zala-lüvői államuttól Puszta-Szent Péteren keresz tűi a zala-egerszegi járás területén az alsó-iendvai járás határáig egy községi közlekedési útnak létesítése szükségesnek mutatkozván, annak a helyszini szemle alkalmával megállapított irányban való kiépítése elrendeltetett s kiépítésére, valamint folyton jó karban tartására Puszta Szent-Péter község 2/in részben, Kerka-Németfalu, Ramocsa, K.-Péntektahi, K.-Kutas, Felső- és Alsó-SzentErzsébet, Csüde és Zala-Mindszent küzségek 1/, 0 —--'/ t„ részben hozzájárulni küteleztetnek. A páka—novai közlekedési útvonalon Csertalakos, Zebeczke, Ortaháza és K. Sziget községek határai üsszeszügelésétfél levő úgynevezett „Faskashid" 230 frt 40 kr. felépítési költségeinek viselésére egyenes adójuk arányában küteleztetnek, míg Páka küzség, mivel a hídtól távol esik és közlekedésre is igen gyéren használják e hidat, a liid felépítési kültségeinek viselése alól felmentetik. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja, hogy ezen időszakban a csáktornyai áll. tanitóképezde torna csarnokának felépítése ügyében az árverés megtartatván, a legelőnyösebb ajánlatot tevő Zapletán Antal veszprémi lakos építőmesterrel a szerződést megkötötte s jóváhagyás céljából a minisztériumhoz felterjesztette. Ugyanezen képezde gazdasági g felszerelése, a telepen egy kertészlak építése, a csatornázásnak legalkalmasabb keresztül vitele, az udvar feltöltésének házilag keresztülvitele s egy méhesnek felállítása ügyében a képezde igazgató tanácsával egyetértőleg felterjesztések tétettek. —- Meglátogatta a botfai küzs. iskolát, a bagodi, andráshidaí r. k. iskolákat, folytatta N.-Kanizsán a közigazgatási bizottság végzéséből kifolyó vizsgálatot. —- Meglátogatta a zala-egerszegi műasztalos tanműhelyt, az olai külvárosi el mi iskolát s a zala-egerszegi kisdedóvodát, mely most már csak egy szűk szobára levén utalva, e kisdedóvoda tarthatatlan állapotához képest annak új helyiségbe elhelyezése s összes viszonyainak a kisdedóvás korszerű igényeinek megfelelő rendezése ügyében a szükséges intézkedéseknek hatáskörébe megtétele céljából ZalaEgerszeg város polgármesterét megkereste. — Megtekintette a szent iváni r. k. iskolánál történt átalakításokat. — A felső muraközi áll. iskolák új bérleti ügyében a szükséges intézkedéseket megtette. Megtekintette Petőhenyén a már kiépített, e tavaszszal befejezendő s felszerelendő s a kővetkező tanévre rendeltetésének átadandó iskola és tanítói lakás új helyiségét. — Pálffy Elek miniszteri iskola látogató beküldte Pölüskefő jegyzőkönyvét, mely szerint az ottani községi iskola épületének kibővítését a község elhatározta. — A gelsei izr. hitközség iskolája új helyiségének felépítése ügyében a mozgalmat megindította, az iskolaszék elnökének jelentése szerint a költségek begyűjtését megkezdette. Az illető járási főszolgabírók jelentései szerint Papp Mihály nagy-bakónaki tanító hátralékaira nézve kielégíttetett, Kermann János bottornyai tanító fizetési hátralékára nézve egyezség létesült, Czéder Gyula ebergényi tanító illetményei ügyében mindkét fél által megnyugvással logadott intézkedés tétetett s Horváth Lajos alinási tanító ügyében hozott végzés végrehajtatott. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a tanítók mellékfoglalkozásait hogy a sás berek i kastély verandájáról egy távcső feléje irányul s élénk gyönyörrel szemléli minden mozdulatát a férj, a féléves férj. A lelke is megmozdul arra a gondolatra, hogy ez az asszony az ő felsége; a szive, az úgy is hevesebben dobog ilyenkor. Mikor elmereng azon a könnyed és mégis méltóságteli, gyermeteg és mégis parancsoló alakon, mely ott látszik mindjárt a távcső végében : szórakozottan nyúl utána a — levegőbe, mint a gyermek a fa tetején mosolygó édes gyümölcs után, mely habár nincs is tiltva, de oly elérhetlen magasban van, akár egy hideg fényű csillag . . . Nini ! most futásnak ered a szép asszonyka. Endre szive aggodalmasan kezd dobogni . . . Ahol ni! — Rózsa megint visszamegy. Szedi kalapját, kosarát és félénken oldalit az erdő szélében. No, most meg göröngyöket dobál a sűrűbe . . . Ugyan mi lehet, ki lehet ott? Egy féléves férj riadalmával rohan az erdő felé Endre is. Csak gyorsan ! Tíz percnyi távolság neki csak egy ugrás. A kerten keresztül, ott ki a kisajtón, túlnan az ösvény egyenest az erdőnek visz. — Mire a dombra jut Endre, meglátja Rozsát feléje sietni kosárkájával s egy füzér-szerű vadrózsa hajtással, amely rakva van nyíló virággal, azzal a természetes szépségű, habár egyszerű gyermekével a nyárnak. Ennél csak a Rózsa arcán nyílnak szebbek. — Mit látott, édes? kérdezi lihegve és már mesziről az aggódó férj. — Hiszen csak láttam volna; de nem láttam, hanem a cserjésben a lombok erősen susogtak, valaki lehet ott, szinte csörtetett, mikor észrevettem. — Mire dobált hát, ha nem látott semmit ? — Dobáltam, inert azt hittem, hogy igy elijesztem. — Jöjjön, nézzük meg ! És visszaindultak azon hely felé, ahol a végzetes csürtetés volt hallható. A bokorban most is csörtetett valami. Egyideig hallgatództak. Csönd lett a bokrok közt is. szabályozó 1868. évi 38. t.-c. 141. §-ának 'mennél liatározattabb érvényesítése céljából érkezett 486. számú rendeletét a közvetlen felügyeletére bizott iskolák tantestületeihez megküidütte. Végül bemutatta a Csáktornyái állami tanítóképezde gyümülcsfa iskolájának 5000 drb. oltványáról kibocsátott első név- és árjegyzékét. Az állami és államilag segélyezett küzségi iskolák költségvetéseinek öt évi időtartamra szerkesztése tárgyában mult évben 47.262. sz. alatt kiadott miniszteri rendeletre vonatkozólag az üsszegek évi vagy öt évi feltüntetése, nem különben az előre meg nem állapítható tételek körüli eljáráshoz a minisztériumtól utasítás kéretik. Az udvarnoki tanítói földek ügyében a megyei t. főügyész előterjesztése értelmében az összes iratok a szent-gróthi járás főszolgabirájához azon felhívással adatnak ki, hogy a kérdéses legelőnek az 1868. évi 38. t.-c. 14. §-ának c) pontja értelmében a község által iskolai célokra való felhasználása vagy fel nem használása ügyében a kellő tárgyalást illetve nyomozást megtartván, eljárása eredményéről a közigazgatási bizottsághoz jelentést tegyen. Az alsó-lendvai államilag segélyezett polgári tiúés a ráczkanizsai állami elemi iskola lS8 9/ 9 0. évi költségvetései a minisztériumhoz felterjesztetnek. A szent-gróthi és pacsai járások főszolgabírói által Simon József volt csányi tanító földadója ügyében megtartott tárgyalások jegyzőkönyvei előterjesztetvén, az összes ügyiratok elsőfukú határozat hozatala céljából a szent-gróthi járás főszolgabírójának kiadatnak. A közigazgatási bizottság jóváhagyólag tudomásúl vette a kir. tanfelügyelőnek azon jelentését, hogy a Ferencz-Jozsef alap ügyében hozott közigazgatási bizottsági végzésnek több díjlevél értelmezése körül felmerült nehézségek miatt csak az április havi ülésen tehet eleget. Az árvaszéki elnök e őterjesztése szerint a fogalmazói karnál január végén hátralék volt 2.708, február hóban beérkezett 2.421 s így elintézés alá került össze sen 5.129 ügydarab, melyből február hóban elintéztek 2594 íigydarabot s így február hó végén a hátralék 2535 drb. Az irodánál január vágén hátralék volt 1.387, leirás végett február hóban az irodának kiadatott 2.607 s így elintézés alá került összesen 3.994 ügydarab, melyből február hóban leírtak és expediáltak 2344 darabot s így február végén hátralék volt 1650 ügydarab. Képviselőtestületi ülés, A városi képviselőtestület f. hó 12-én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, a napirend előtt előadja, hogy a közigazgatási bizottság f. hó 11-én tartott üléséből felhivatott, mint városi árvaszéki elnük, nyilatkozattételre az iránt, mi okból nem terjesztetnek be rendesen az '/ 4 és '/ 2 éves jelentések? Okul a gyámi számvevő hosszas betegeskedését adja, arról pedig, hogy havonként a tevé kenységről kimutatást kellene beadni, nincs tudomása. Hogy a jüvőben minden mulasztásnak vagy késedelemnek eleje vétessék, a képviselőtestület egyszer s mindenkora utasítja az árvaszéki előadót, hogy mindennemű árvaszéki kimutatást a kellő időben a szakközegekkel egyetemlegesen elkészitni s az árvaszéki elnök láttamozása illetőleg aláírása után azokat felterjeszteni köteles ségének ismerje. A gyámi számvevőt betegségének tartamára Kosztich János v. mérnök helyetesítendi. Egyúttal a képviselőtestület határozatilag kimondotta, hogy jövőben a képviselőtestületi üléseken minden előadó az ülés elé terjesztett ügydarabjait maga, szninélyesen köteles előadni és indokolni. Előterjesztett a kereskedelemügyi minisztériumnak a vasúti üzletvezetőség, osztály mérnökség elhelyezése és a szent-iváni csatlakozás tárgyában leküldött irata, melyben tudatja, hogy vasúti üzletvezetőséget városunk— Nézze, nézze! — suttogta Rózsa félénken, — I valaki van ott a sűrűben, s oda mutatott. Csakugyan, két villogó sötét szem merev tekinI tete volt a lombok közt kivehető. — Ki az? kérdi nagy bátorsággal a féléves férj. Semmi válasz, csak a merev tekintetű szempár mozdulatlan fénye. — Szóljon: ki az, mit akar, miért nem mutatja magát? — riad most tel Endre és néhány lépést tett a vad cserjék közé, s már tőrös botját is készen tartotta, mikor Rózsa egyszerre ijedt sikolyban tört ki, mert a két fényes szem tulajdonosa épen küzelében surrant el a szálerdő felé; . . . egy gyönyörű őzike volt. Mindaketten csaknem kővé meredtek a váratlan meglepetés miatt. Aztán elkezdtek kacagni, Rózsa a cserjés szélén, Endre pedig ott a sötét afonyabokrokban. Ilyenek lehettek a bibliabeli Éden kert naiv örömei, s ilyen boldogok az ős hajdankor első családi viszonyai. — No, maga ugyan nagy vitéz, hogy még ettől a szegény állattól is megszeppant ha, ha, ha ! — De ki sikoltott olyan nagyot? én csak elővigyázatból vettem elő a tőrt, de maga már akkor esett kétségbe, mikor meglátta az őzet. Maga ugyan bátor egy amazon, mondhatom. — No csak jöjjön ki a bozótból, majd otthon kap egy kis cukros vizet erre a nagy ijedségre. Feleseltek még egy kicsit az idylli kaland után, összebújva, karonfogva ballagtak vissza a faluba. — Nem nevettem ilyen jóiziit, mióta asszony vagyok ; — dicsekedett a kis feleség. Köszönöm, édes, hogy olyan őszinte. Eziuán majd el fogunk járni az erdőbe őzeket, vadakat hajszolni, mert magát csak ez mulattatja . . . — Endre! — Szót szóért. Ha maga olyan ősz ;nfe, engedje meg nekem is a nyiltságo.t. Különben is én mindig őszinté bb voltain, mint maga.
