Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-09 / 10. szám

Eliegwés Szegleti Mihály bérlő, id. Szeglei

h Mihály keszthelyi h. városbíró fia, eljegyezte Stefanich Mariska kisasszonyt, Steffanieh Ferenc ny. urodalm. gazdatiszt kedves leányát Keszthelyen Regészeti kutatas a Balaton vsdeken. Az országos régészeti és embertani társulat dr. Récsey Viktor szent-benedek-rendű áldozárt és tihanyi apátság, könyvtárnokot megbízta azzal, hogy a Balaton vidékén fenmaradt római régészeti emlékeket kutassa es tanulmanyozza s a számára kiadott megbízó levelben a hazai tudományosság szempontjából felkéri az egyház, és vi-, lági hatóságokat, úgy az egyeseket, hogy a tarsulat megbízottját közhasznú működésében tamogatni szíves- , k

1' Erdőtulajdonosok közgyűlése. Keszthely város 5v>2 ház és erdő tulajdonosai folyó évi február hó 23-án »"városház nagytermében igen látogatott közgyűlést tartottak. A közgyűlést Dékmár János orvos, mint az erdőfeliigyelő-bizottság elnöke megnyitván, utána Pöltz Pál bizottsági jegyző olvasta fel a felügyelő bizottság 3 évi működéséről egybeállított jelentést; — eloterjes tette ezután az erdőpénztár számadásait, melyek szerint az erdőalap pénztára 1479 frt 93 kr. készpénzből áll. A közgyűlés a beterjesztett jelentést helyeslőleg tudomásul vette s a bemutatott számadások megvizsgálására Szabó György ügyvéd elnöklete alatt Nagy Sándor Hencz Antal, Buchberger Uusztáv és Giber József ház- és erdőtulajdonosokat választotta. A tárgysorozat 2-ik pontját a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása képezte. Dékmár János bizottsági elnök saját maga és tagtársai nevében is megköszönvén a bennük helyzett bizalmat, felhívta a közgyűlést, hogy az uj választás eszközlésére korelnököt válaszszon. Szabó György korelnök elnöklete alatt a választás következőleg ment végbe: Felügyelő-bizottsági tagokul közfelkiáltássá! 3 évre megválasztattak : Dékmár János, Scheiner Henrik, He»el Antal, Nagy 'Sándor, Ulman Veuczel, Giber József, id. Szabó János, Oppel Károly, Stefauits Mihály és jegyzőül Pöltz Pál. A közgyűlés a tapolczai kir. erdőgondnokságnak az erdő és legelő rendezése tárgyá bau küldött átiratát elintézés végett a bizottsághoz utasította oly kijelentéssel, hogy munkálatát egy ujabban egybehívandó közgyűlés alkalmával megvitatas és végleges határozat hozatal végett terjeszsze elő. A felügyelőbizottságnak február hó 26-án tartott alakuló ülésében elnökké : Dékmár János, erdőmesterré Seheiuer Henrik és pénztárossá Oppel Károly újból megválasztanak. Bisztornazat. A nagy kanizsai tornaegylet választmánya elhatározta, hogy az egyesület helyiségében f. hó 30-án d. u. 4 órakor disztoínászatot rendez 3 pályadíjjal a 3 legjobb tornázó számára. Községi népkönyvtár. Nován a járási főszolgabírónak, Vértessy Bélának indítványára a községi képviselőtestület legutóbbi ülésén községi népkönyvtár felállítását határozta el és 120 frtot szavazott meg könyvek bevásárlására. A megszerzendő művek egybeállítására Tornyos Gábor osperes-p ebános, Lévay István urodalmi ispán, Guttmaun Gyula kereskedő és Lóky József főtauító kérettek tel. Vajha m nól több megyebeli községünkről közölhetnénk ily örvendetes hírt. A jo szivek adomanya. Bárányi Artúr budapesti bankár, súlyos betegségből felgyógyulván, ennek örömére szülőföldje, Keszhely város hatóságához 50 frtot küldött a szegények közt leendő kiosztás végett. Ugyan e célra Bogyay Máté sármelléki földbirtokos és keszthelyi háztulajdonos, bold. neje halálozásának évfordulója alkalmából 20 frtot, a keszthelyi takarékpénztár pedig 00 frtot adományozott. Mindazon kegyes a lom inyokat Keszthely város tanácsa márczius 2-án osztotta ki s 70 házi szegénynek köríveit törölte le a jó szivek -zeretet adományaival. Hagyomány. Zala-Egerszegen elhunyt Hoffner Anna a zala-egerszegi betegápolda részére lOO frtot, a zalaegerszegi kápolna tornyára 10 frtot, a zalaegerszegi elemi iskolába járó szegény gyermekek könyveire 100 frtot hagyományozott végrendeletileg. A nagy-kanizsai gőzfürdő reszvenytarsasag évi reudes közgyűlését t. hó 16-án d. e. 10 órakor tartja a kereskedelmi és iparbank helyiségében. A második Fel eV. A keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézetben az 188°,'„„. tanév második fele márczius 5-éu kezdetett. Biztos forrásból értesülünk, hogy a gazd. intézet hallgatósága az I. félévi vizsgálatokat általán igen jó eredménynyel tette le, a fegyelem is oly jó, hogy csak egy hallgató rovatott meg párbaj kihágásért. Pénztár klinutatasa a zalaegerszegi nőegyletnek a 1889. évről Bevételek: pénzmaradvány 1888-ról 84 frt 23 kr., tagsági havidíjakból 481 frt 59 kr., Beiratási dijakból 5 frt, borzsolya gyűjtések 30 frt 39 kr., takarékpénztárban elhelyezet tőkéből kivétetett 40 frt, Adakozásokból 361 frt 18 kr. (Kadocza János 50 frt, z. egerszegi takarékpénztár 75 frt, Steril Farkas 154 frt, Rozenberg Henriette, 20 frt, Steiner Mária 10 trt, Berger Henrichné 3 trt, VVeisz Fanni (London) 5 frt, Né ineth Jánosné 2 frt, Granicz Paula 2 frt, Wellcsz N. 2 frt, Urszágh Sándor 3 frt, dr. Grauer Adolf 5 trt, Martonfalvy Annin 1 frt, liozenberg Zsigmond 2 frt 50 kr., izr. templomban egyesek által 10 frt 68 kr., Strakosch estély jövedelméből adomány 16 frt). Összes bevétel 1002 frt 39 kr. Kiadások: helybeli szegények havi segélyezése 322 trt 65 kr., egyleti szolga fizetése 64 trt, szegény gyermekek taníttatására' 125 frt 20 kr., bábáknak 10 frt, különnemű segélyezésre s kisebb kia dási költségekre 284 frt 64 kr., betegeknek 46 frt 05 kr., betegágyasoknak 16 frt, takarékpénztárba betétetett 50 frt, pénzkészlet 83 frt 85 kr. Az egyesület vagyonát illetőleg takarék pénztári lag kezeltetik" 1.234 trt «2 kr., 2 db. 1860-iki államsorsjegy 280 frt, 3 db. ausztriai ezüst járadék 249 frt, 9 db. magyar vörös kereszt sorsjegy 108 frt, pénzkészlet 83 frt 85 kr. összesen 1.955 frt 67 kr. Menetar merseklések. A déli vasút igazgató tanácsa elhatározta, hogy Ausztria-Magyarország tényleges szolgálatban levő hivatalnokai és szolgái, valamint az ud varnak is ugyanolyan hivatalnokai és szolgái részére úgy szolgálati, valamint szolgálaton kívüli utazásaiknál, saját személyüket illetőleg s áthelyezés következtében más helyre történő átköltüzküdés esetén, családjaik részére is a menetárnak s ez utóbbi esetben a podgyászuk és bútoraik utáni szállítási díjnak is felét — az illető hatóságok által kiállított igazolvány alapján — elengedi, illetőleg azokat a szabályszerű díjszabás fele árán fogja szállítani. Ezen engedmény f. évi márczius 31-én lép hatályba. A keszthelyi helyi erdekü kis vasút III mozdonya megérkezett s gróf Festetics Tassilóné szül. Hamilton Mária hercegnőről Mária nevet nyert. Az i-sőnek Tassiló, a lí-iknak György a neve. Agyonnyomta a leomlott homok. Stanetineczhegyen három egyén homokküvet ásott az üregben. A felettük levő réteget nem támasztották meg erősen, úgy hogy az leomlott s a három munkást odanyomta. A gyorsan alkalmazost segélylyel sikerült a munkásokat a reájuk dölt földrétegből kiszabadítani, de ki legbelül dolgozott, oly erős nyomást szenvedett, hogy alig tud mozogni és léiekzetet venni, úgy, hogy életben maradásához semmi remény sincs. Szent Beszédek (Exhortátiók) a tanév minden vasárnapjára. Az elemi,- ipar-és polgári tanodák s külünüsen a középiskolák katholikus hitoktatóinak használatára. Irta: Kalocsai Gyula Alán Zircz císterei rendű áldozó pap s főgymnáziumi oki. r. hittanár. Székes-Fehérvár. Szammer Imre kiadása. Ara fűzve l fr., vászonba kötve 1 fr. 50 kr. Kiss József lapjanak „A het"-nek 8. és 9. száma hatalmas lendüléssel eiőre tör a megkezdett útou. Minden következő száma érdekesebb, tartalmasabb az előzőnél. Nem létezett még magyar szépirodalmi lap, mely oly rohamosan tért foglalt volua és oly gyorsan meggyökerezett volna a népszerűség talajában. A 8. szám főbb tartalma: „A inumia és a gólya" Jókai bájos meséje. „Gyászinagyarkák" egy sensationalis kaszárnya-história Bársony Istvántól. „Maud Müller" Whittier nálunk teljesen ismeretlen amerikai Írótól egy költői elbeszélés Jtíádó Antal fordításában. „Szép Gulnáre" huinoros-satyrikus elbeszélés. Két gyünyörü böjti prédikáció. — Reviczky Gyula hagyatékából egy érdekes esthaetikai értekezés. Apróságok. „A Hét" U. száma még tartalma sabb: Mezei Ernő parlamentáris modorral irt egy alkalmi tanulmányt „A háborgó parlament" cim alatt, özemere Attila egy kis novellával szerepel: „Az én barátom." Thurauszky-Dráveczky Júlia „A társalkodónő" cuuü novellával lép föl. Szabóné-Nogáli Janka egy bá jos kis aprósággal gazdagítja a lüzet tartalmát. A „Budapesti Hirlap" Sipulusza egy pompás „Nora"-paródiát közül. Kiss József egy kis szerelmi dalial van képviselve. Vaduay Andor Grünwald Béla Széchenyiről irt könyvét bírálja. A „Hét" előfizetési ára egész évre 10 frt. Teljes példányok az első számtól kezdve még mindig kaphatok. Az előfizetések „A Hét" kiadóhivatalába : Budapest, Akadeinia-palota (Hornyánszky küny vnyowdájába) intézendők. „Az en Újságom" — Benedek Elek és Pósa Lajos képes gyermeklap 9-ik száma csinos kiállításban és küvetkező tartalommal jelent meg: Az amerikai őserdőben. Gyermekregény Madarassy Lászlótól. Osi magyar vitézség. A kis Rózsi. Majomszeretet (Költemények.) A jó szív kincs. Elbeszélés Bársony Ivántól. Hidas játék. Tojás a sósvizben. Arany ABC. A Bandi ka újsága. Előfizetési ára negyedévenként 1 fr. Az előfizetési pénzek Singer Wolfner könyvkereskedéséhez (Budapest. Andrássy út 10. sz. küldendők. Kérelem : Még a mult év végén szétküldüttem egy előfizetési felhívást „A jégkár ellen biztosítás és a károk becslése" cimii műre. A munka a kitűzött időre megjelenvén, fölkérem azokat, kik előfizetési felhívásomat megkapták s talán gyűjtöttek avagy rendelni óhaj tanak a munkából, hogy a „felhívást" szíveskedjenek beküldeni. Kik az előfizetési íven rendelik meg a könyvet, még mindig hajlandó vagyok az ott killátásba helyezett kedvezményt megadni. Különben bolti ára l frt 50 kr. s ugy nálam, mint bármely hazai könyárusnál megrendelhető. Debreczen, 1890. február hó. Szűcs Mihály, gazdasági tanintézeti tanár. Nincsen a magyar családoknak oly gazdag könyvtára, melyben annyi szellemi szórakozást találhatna a család minden tagja, mint a mennyit a „Képes Családi Lapok" válogatott közleményei nyújtanak. Nincsen a családi életnek s a gondosan vezetett magyar vendég szerető háznak olyan kérdése, melylyel e lap melléklete: a „Nő a házban" szakavatottan ne foglalkoznék. A „Képes Családi Lapok" előfizetési ára a „Nő a házban" cimü divat-melléklettel együtt egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr, s a kiadóhivatal (Budapesten, nagy korona utca 20. sz.), melyhez az előfizetések legcélszerűbben postautalványon intézendők. kivánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. Vasúti menetrend. Szent-Ivánról N.-Kanizsa felé ndul 5 óra 56 perckor reggel (vegyes vonat), 12 óra1 perckor délután, 8 óra 55 perckor este, 2 óra 45 perckor éjjel. Szombathely felé indul 8 óra 28 perckor reggel, 3 óra 32 perckor délután, 1 óra 48 perekor éjjel. Olvasóközönségünk figyelmét felhívjuk a jelen számunkhoz csatolt füzetre, mely a JFarner-téle gyógyszereknek, valamint a betegségeknek, melyek ellenében azok sikerrel használhatók, tüzetes leírását tartalmazza és számos köszönő iratot foglal magában, melyeket Warnerhez intéztek egyesek, kik e kiváló szernek használata által betegségükből kigyógyultak. Közgazdaság. Az első magyar tiizfecskendögyár. Hagyomány ! Mikor azon indokok lesznek szakavatottan mérlegelve, amelyek az ember tetteinek rúgóiként működnek, a lélekbúvárok a legerősebb indokok egyikének a nemes hagyományhoz való törhetetlen ragaszkodást nevezik meg. Való! a nemes hagyomány iránt érzett hű ragaszkodás eredményezi nemcsak a véres háborúban nyilvánuló katonai erény legtöbbjét, hanem a békés munka ölén viruló polgári erények számosít is. A katona mégoly nagy veszéiylyel is dacol, mert zászlajának hűséget esküdött: már pedig e zászló védelme hagyományként követeli derék híveitől a „vérünket, életünket!" A szorgalmas polgár pedig hagyományúi köti gyermekei lelkére, hogy —- ha atyjok mesterségét, fokozását űzik •—• a „cég" jó hirnevére szemük fényénél is jobban vigyázzanak. A nemes hagyomány azonban a legkiválóbb szerepet az uralkodó-házaknál tültí be ; mert azok tagjainál a nemes hagyomáuy tetteik legtübbjénél, mint erkölcsi rúgó működik közre. Láthatjuk ezt a felejthetetlen József nándor köztiszteletnek ürvendő családjánál is; mert aminő honszeretetet táplált a nemzetéhez síi ig hű atya, époly lángoló hazaszeretetet bizonyít be minden alkalomkor fia; még pedig nemcsak azért, mivel magyarnak született s magyarnak neveltetett, magyarnak érzi s vallja magát, hanem azért is: mert hagyományúi ürükülte dicső atyjától a honszerelmet. Ez az oka, hogy az országban igen számos derék hazafi nagy figyelemmel kiséri József főherceg minden tettét, amely a küzügy javára szolgál. Ezen műküdés egyik legfontosabb s legáldásosabb részét azon fáradhatlan, nemes buzgalom képezi, amelyet József főherceg a tűzoltóság megalapítása, terjesztése, javítása, népszerűsítése nagy érdekében kifejt. Mióta az országszerte rokonszenves belügyér, Teleki Géza gróf, erélyesen látott a legliazatiasabb munkák egyikéhez: általánosítani, fejleszteni a tűzoltó intézményt, azóta József főherceg vonatkozott ügybuzgalma fokozott mérvben gyarapodott jelentőségében. Akik kellő figyelemmel kisérik az uralkodóház ezen kitűnő tagjának közhasznú működését, most is nagy ürömmel tapasztalták, hogy ő még a laekeni belga királyi kastély kigyuladását és porig égését is, amely nővérének, Henrika belga királynénak, rendkívül számos műgyűjteményét is elhamvasztotta, a honi tűzoltó-egyletek okulására törekszik fordítani. Tehát igen számos jeles honfi, élökün József főherceggel, szóval s tettel, jó példával és biztatással buzdít náluuk a tűzoltó intézmény általánosítására, fejlesztésére, amelynek mostanig szeriülütti 'hátrányára szolgál, hogy hiányzott oly nagyszabású, a kor kívánalmainak megfelelőleg berendezett tűzfecskeudőgyár, mely az ország szükségletét, külünüsen minőség és megbízhatóság tekintetében, képes kielégíteni. Innét vau, hogy községeink nagyrésze uemzetgazdászatunk kiszámithatlan karára, mindeddig külföldről hozatta gépeit; mivel azon néhány község, amely a hazai gyártmány minőségében csalódott, annyira megingatta a hazai gyártmány iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak külföldön drágábban, mint itthon. Ezen bizal matlauság leküzdése fogja főfeladatát és főnehézségét képezni az uj gyárnak. Hát bizony még csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volua valaki olyan korszerű tüzfecskendőt, a melyet itthon készítettek ; hanem a magyar ember kénytelen voít verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Bécsbe, Grácba, Brünnbe küldeni, ha szüksége volt olyan tüzfecskendőre, amely csak némileg is megfelelt a korszerű követelményeknek. Csak szerfülütt lassan rendezkedett be náluuk néhány jelentékenyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a tűzfecskendő-készítésre. Mikor is azon igen furcsa működést kellett látnunk, hogy például harangöntő miihelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kezdetlegesen üzütt mellékfoglalkozás tengődött a tűzfecskeudő-készítés. Gyártáu-ól, mely a műhelyben történő készítés fölött vajmi számos előnynyel bir, persze ! hallani sem lehetett. Nem vállalkozott arra sem tőke, sem szakértő. Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a korszerüleg fölszerelt gyárak foglalkoznak, a műhelyekben türténő készítés fűlött két tőelőnye van : 1-ör, ily gyártmány jobbminőségű árút képvisel ; 2-or, ily gyártmány nemcsak jutányosabb, de olcsóbb is a még oly ügyesen, szorgalommal vezetett műhelyek készítményeinél. Hogy ez igy áll és ennek így kell állania, az minden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tőkepénz nagy fölényt gyakorol minden irányban ; mert az mindennél hamarabb teremt olcsóbb hitelt és szakértelmet: már pedig nemzet gazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem. Tek intsük például a kézműipárost, aki műhelylyel bir és a gyárost, aki gyár fülütt rendelkezik. Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi, kénytelen a nyersanyagot drágábban fizetni meg, mint az utóbbi ; ennek azután küvetkezménye, hogy készítményét drágábban árulja, mint a gyáros gyártmányát, még pedig azért is, mert ez utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyersanyagot dolgoztat fül, mint az előbbi, hanem kisebb kültségeu is állítja elő gyártmányát, — a tömeges munka folytán, mint a műhelylyel biró iparos készítményét. Ámde a gyáros nemcsak jutányosabb és olcsóbb, hanem jobb iparterméket bír a vevőknek nyújtani, sem mint a műhelybeu dolgozó iparos; mert a gyári munkának azon rendkívül nagy előnye is van a műhelymunka fölött, hogy agyárban dolgozó munkás folyton ugyanazon részét állítván elő a gyártmányoknak, szerfölött nagy ügyességre tesz szert szakmája illető ágában; s így az ily tökéletes részekből összeállított gyártmány sokkal jobb, mint a műhelyek készítménye, amelynek mindenik részé azon egy munkás kénytelen készíteni, akár ügyes az illető, akár nem. Ez a munkafelosztás előnye, amely európaszerte csodákat művel. Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél korszerűbb berendezésű valamely gyár, annál jutányosabb és olcsóbb áruval bír a vevőknek szolgálni.