Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-09 / 6. szám

Őskori lelet. — Régészet,. — Nem tudom, e lap t. olvasó közönsége előtt ismeretes e, liogy elhányt jeles régészünk, dr. Lipp \ íkno ilt;d a Dobogónál kiásatott „népvándorláskori sirmező" után megyénk egyik legnevezetesebb őskori leihelye a „csa >rendeld és sümegi urna temető

á, hol már 11 éven át meglepő szép eredménynyel folytatom szerény kutatásaimat. Mielőtt legújabb leletemet bemutatnám, célszerűnek tartom az urna temetőről egyet-uiást elmondani, tájékozásul azoknak, kik előtt még ismeretlen. Az urna temető Rendek község tövétől az úgynevezett „fehér kövek" hegy lábánál húzódik Sümeg felé. Az első nyomokat 1879-ben a véletlenség jutatta kezembe. Ugyanis ásás közben egy bronz lándzsa csúcsot találtak. Azóta figyelemmel kísértem az évről évre szőlőnek átalakított s így forgatás alá jött területet, megszerezve gyűjteményem számára a helyenkint gyéren előforduló sírleleteket. 1884-ben értek azon területhez, hol az előkelőség hamvai nyugodtak sűrűn alig egy meter távolságban egymástól. A sirok nagy része apró kőből rakott sírboltokból állt, tetején egy lapos zárókővel, mely megvédte a föld nyomásától ezred éven át a bennlevő hamv-vedret és az egyéb szokásos edényeket. E területnél már magam vezettem az ásatást. A sírboltokat gondosan körül ásattam, a zárkő leemelése után 3_4 óráig száradni hagytam érintetlenül az 1500 éven át majdnem puhára ázott edényeket, csak midőn újra megkeményedett, gondosan hosszú késsel kivájva a ler hullott föld közül, vétetett ki az urna, mely szájával lefelé fordítva vagy fedéllel ellátva volt, egész tartalmával együtt. Az urnák azszerint, ha harcos vagy nő, vagy gyermek sir volt, fegyvereket, ékszereket, vagy játékokat tartalmaztak. A fegyverek kizárólagosan bronz és vasból készültek, kétélű vas és bronz kardok, lándzsa hegyek, nyílvesszők, bot végek és kések. Az ékszerek nagy része szintén bronzból készült csinos díszítéssel, karperecek, különféle bronz tűk, gyűrűk, nyak, láb és kéz karikákból stb. állottak ; csakis egy a legelőkelőbb női sirban voltak ezüst ékszerek, 3 tű, 2 kigyós karperec, 2 gyürü, 1 nyak ék és néhány ékszertöredék. Az egész leletet 1887. október 28 án mutattam be a tudományos akadémia archeológiai bizottságának nyilvános ülésén egy felolvasás kíséretében, midőn a tudományos akadémia, tekintettel az ásatás szép és fontos eredményére, határozatba hozti egy kérvény benyujtá sát Zalamegye főispánjához 3 napra 20-20 közmunkás kieszküzlésére. Az ásatás 1888. augusztusbau foganatosíttatott igen szép eredménynyel, mintegy 25 őskori sitt tártunk fel, melylyel az urna temető legérdekesebb része kimerítve volt és az előbbi leletemmel összevéve mint egy 155'sirt adott. Ujabb leletem azon meggyőződésre vezetett, hogy az urna temetőnek van még egy folytatása, sajnos azonban a helység házai és főutcája alatt, hol ki van zárva a rendszeres kutatás lehetősége, csakis a véletlenség juttathat valamit a tudománynak t. i. ha pince, verem, mészgödrük ásásánál rá akadnak egy sirra. Hasonló véletlennek köszönhetem jelen leletemet is. Ugyanis egy güdür ásásnál egy emberi csontvázra akadtak, melette pár üsszetürt edényen ki'ttl egy igen érdekes kétélii celta vaskard feküdt, a lelet annyiból különösen érdekes, mivel ez a második sir, mely nem urnát, hanem csontvázat tartalmazott. A celta vaskard analógja már előfordult 3 példányban, azonban,összehajlítva urnába szorítva, míg ez egyenes és ép. Értékét emeli azon körülmény, hogy rajt találtatott a gyönyörűen díszített bronz tasakja is. Ugyancsak egy csab-rendeki leletből került a napokban birtokomba egy igen szép bronzkori sarló, melyhez hasonlót 1885 ben a „Sümeg papföldi bronz-kincs leletben" 7 darabot bemutattam és ismertettem. Szeutinártoni Dariiay Kálmán. A zaia-egerszegi iparos ifjak egyesüljenek közgyűlésé. A zaia-egerszegi iparos ifjak önképző- és beteg•segélyző egyesülete évi rendes gyűlését Balaton József esperes- plébános egyesületi elnök elnöklete allatt f. hó 2-án tartotta. Egyesületi elnök megnyitván az ülést, elnöki jelen- , lésében előterjeszté, hogy a nagymérvű tagsági dij- J hátrálékok behajtása iránt az egylet az ipartestületet többször megkereste, mi azonban óhajtott eredményre nem vezetvén, az augusztus havi rendkívüli közgyűlés egy tiszti ügyész választását elhatározta, kinek egyenlőre az 1887. évi hátralékok behajtás végett átadattak. — Az egyletnek az 1889-ik évben volt 185 rendes tagja, 235 kötelező pártoló tagja és 124 önkénytes pártoló tagja, összesen 544. — A választmány a közgyűléstől nyert megbízatásához képest az egyleti zászlót megrendelte, mely megrendelés auuál könnyebben volt eszközölhető; mivel a zászló alap jelenleg 450 fr. — Az egyesület bevételei voltak a lefolyt évben: pénztári maradvány 1888-ról 469 frt 90 kr., mulatságokból befolyt 342 frt 25 kr., adományokból 281 frt, hátrálékokból belolyt 147 frt 15 kr., rendes tagsági díjból 369 frt 26 kr„ könyvtár jövödelme 40 frt 34 kr., pártoló tagsági dijakból 123 frt 30 kr., beiratási díjból 6 frt, újságpapírért 2 frt 10 kr., tőke után kamat 24 frt 59 kr., összesen 2.361 föt 49 kr. Kiadások: betegsegélyzésre 403 frt 24 kr., könyvtárra ós hírlapikra 236 frt 76 kr., irodaszerekre 32 frt 38 kr., dalárda költség 64 frt 09 kr., lakbér 200 fr., orvosi tiszteletdíj 150 fit, ellenőri tiszteletdíj 40 frt, szolga fizetése 100 frt, temetkezési költség 17 frt 68 kr., zászló előleg 50 frt, összesen 1853 frt, 75 kr., s így a pénztármaradvány az év végén 507 frt 74 kr. Az elnöki jelentés hálásan emlékezett meg az egyesület pártoló tagjairól s örömmel említé fel, hogy liadocza János országgyűlési képviselő az egyesületet ujabban száz frt adományban részesítette. Kiemelte Szabó Samfiné ó'méltóaágát, ki mindig meleg érdeklődéssel viseltetik az egyesület iránt s azt anyagi támogatásában részesíti. Az alapszabályok tervbe vett módosítását a jeleutés azon időre ajánlja elhalasztani, midőn az ipartestület a segélypénztár ügyében érdemlegesen intézkedik. Végül a jelentés buzdítja az egyesület tagjait, hogy minél siirűbbi-n látogassák az egyesületi helyiséget s az ott rendelkezésökre álló újságok, ugy a könyvtárban levő könyvek tigyei mes olvasása által igyekezzeunek ismereteiket gazdagítani; mert csakis ez utón éri el az egyesület tagjaival az alapszabályokban kitűzött nemes célokat. Az éljenzéssel fogadott elnöki jelentés alapján a közgyűlés köszönetet szavazottt Radocza János országgyűlési képviselőnek újabbi száz frtos adományáért, úgy szintén Szabó Samuné Őméltóságának az egyesület szíves támogatásáért s egyúttal elhatározta, hogy az alapszabályok módosítását elhalasztja azon időre, midőn az ipartestület az általa tervbe vett segélypénztár ügyében tüzetesen intézkedik. Heigly István a közgyűlés nevében mond köszönetet elnöklő esperesnek az egyesület ugybuzgó vezetéseért, a kiváló érdeklődésért, melylyel az egyesület ügyeit vezeti s a közgyűlés zajos éljenzése és helyeslése között kéri őt, hogy az elnöki állást továbbra is megtartani szíveskedjék. Elnök megköszöni az egylet bizalmát s bár sokoldalúkig vau elfoglalva, kész az elnökséget továbbra is megtartani, kérve azonban a tagokat, hogy iparkodjanak az egyesületet a szellemi haladás oly magas fokára emelni, hogy a köztiszteletet és közbecsülést kivívhassák. Elismeréssel emlékezik meg az egyesület tevékeny alelnökéről Balassa Benőről, kinek jegyzőkönyvileg fejezték ki elismeréseket. Ezután a tisztújítás folytatólag következőleg ejtetett meg: alelnök Balassa Benő, titkár: Kéthy Gábor, annál inkább, mert benn van a rémületet hozó levél ben, hogy ő excellenciája a helység házában fog leszállni némely kegy-uri teendők személyes elintézése végett. Nyomban útnak is indította a fürge lábu kis bírót, hogy sürgősen hívja össze a helység elöljáróit fontos tanács kozmányra, a másik kis bírót pedig átléptette a zsidó hoz, hogy hozzon abban a zöid céhkorsóban abból a 24 krajcárosból, mely megnyitja az érdemes elöljárók nak tanácsot osztó száját. A kupak tanács együtt volt, körben járt a kancsó; útját végezve, még egyet huz belőle s biró uram megtörülve száját ingujjába, előadja a nap eseményeit megtoldva azon indítványával, hogy nagyobb ünnepélyesség okáért jó volna a helység házá nak szobáját kimeszeltetni. Lőn erre nagy elszörnyűkü dés! Iparkodtak a tanácsbeliek mindenféle gazdálkodási < szempontból a bírót merész szándékától elterelni. Nem lehetett, erősen védte magát. Végre feláll egyik a helység véneiből, a neheztelés hangján szólva, megrójja a bírót, kinek kötelességében állna a reá bizottat meg őrizni és még ily indítványt mer tenni. Ha a helység szobája- kimeszeltetik, ez által a szoba kisebb lesz, "úg\ is alig férünk el benne, ami pedig fő: a helység--/, iba területe megcsonkíttatnék. A hatalmas érv győzött s a biró vesztesége szégyen érzetében, megadással ült le, de hirtelen egy gondolata támadt, melylyel ellenfelét is legyőzheti és mellette egy régi vágya' is teljesülhet. „Szót kérek" szólalt fel ismét. „Belátom az előttem szóló tanácsos állításának igazságát, de lehet azon is segíteni. Meszeltessük ki a helységházát kívülről is, így a mennvit belül veszít, kívülről annyi területet nyer, így épségben marad a helységház területe. Az indítvány győzött, a tanács beadta derekát és elrendeltetett a községház ki meszeltetése. Tekenjős-békát fogtak a rátótiak, vékával bori tották le a csodaszörnyet, míg egyik közülök megjelenti a birónak. „Biró uram fogtunk valamit" hangzik a jelentés. Ugyan mit, kérdi a biró. Már megkövetem szépen, valami gyalog madár, de nevét nem tudom, igen furcsa a kinézésc. Ment ki a biró a helyszínre' hol már a helység apraja nagyja körül állta a vékát, találgatva, hogy mi leliet alatta. A biró megérkezteko J egy bátor férfiú s ik unszolás után hősiesen egy hosszú i karóval felemeli a vékát. Ott fekszik alatta a hátára fordított csoda állat. A biróé volt a szó, neki kellett ' tanácsot adni. Ereszszétek el ezen állatot, nem vét ez senkinek, én ismerem, nevét is tudom, hogy is hivják, igaz .... Ha nem stiglic, hát őzbornyu. No még egyet. Tempomukat javíttatták a rátótiak. > Csigát kellett a keresztre kötni, melyen a meszet felhúzzák ; előhozták a helység kötelét, rá kötöttek egy fa alkotmányt, melybe a mész öntetik. Nem íneiit ez a templom atyjának sehogy fejébe, kifejezve kételyét, hogy a kötél nem birja el a meszet, próbáljuk előbb ki; ültessük bele a kis bírót, ha azt megbírja, akkor jól van. Az ige testté lőn, a kis biró erősen fogva a kötelet, utazik fölfelé, de jaj . . alig fele utján elszakad a kötél, a kis biró leesik és lábát töri. Nem megmondtam, szól rá a templom atyja, ha én most itt nem vagyok, „kifolyt volna minden mész". De már többet nem írok szegényekről. „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik". Még nyakamba zúdul a község s én leszek a bűnbak. Kérem szerkesztő úr, hárítsa el rólam a veszélyt, fogjon egy harmadikat, aki folytatja. Arclieolog. APRÓSÁGOK. A nők boszúja. A szenvedélyes olasz hölgy fül bérel egy bravout és leszuratja a hűtlen lovagot éppen akkor, amidőn az javában zengi szerelmi dalait az új imádott ablaka alatt. A spanyol liülgy nem csinál annyi ceremóniát, hanem hűtlen Don Juánját leszúrja maga, legalkalma- ' sabb idő szintén a pásztor órák ideje. Az .mgol hölgy sokkal büszkébb, semhogy ily cse kélység sértené őt. Megvetésével sújtja a hűtlent és férjhez megy máshoz. Az amerikai hölgy praktikus szempontból fogja iül a dolgot & kártérítési port indít; a hűtlen gavallér fizet, mint a köles. I. jegyző: Liebscher Béla, II. jegyző: Schaffer András, ellenőr: Jeney Mihály, háznagy: Vürös Gyula, egyleti orvos: lligó Ferenc, egyleti ügyész: dr. Hajós Ignác, köny vtárnokok: Németh Gábor és Kaszás Kálmán, zászlótartó: Jeney Mihály. Választmányi tagok: Varga István, Pitterinan István, Szalay Sándor, Békefi Sán dor, Weiuberger Jakab, Kesztly György, Heigly István, Sárküzy Kálmán, Wittner János, Tiber Sándor, Kesztly Ferenc, Eaky István. Választ mányi póttagok: Baksa Kálmán, B.ibay Károly, Neubrun .József, Grünfcld Mór, Filipánits Gyula, Lámpl Adolf, Puer Kálmán, Kenyeres Imre. Előterjesztetett és elfogadtatott az 1890. évre a következő költségvetés. Bevételi előirányzat: hátralékok ból 683 frt, pénzkészlet 507 frt 74 kr., 185 rendes tagdíja 532 frt 80 kr., 235 kötelező pártoló tagé 244 frt 40 kr., 130 pártoló tag után 130 frt, beiratási díj 5 frt, könyvtár jüvüdelme 30 frt, mulatságból 350 frt, szolgánál elszámolás alatt 99 frt 89 kr., adomány 100 I Irt, üsszesen 2684 frt 83 kr. Kiadási előirányzat-, egyleti orvos tiszteletdíja 150 frt, lakbérre 200 frt, könyv tárra 140 frt, ellenőr tiszteletdíja 60 frt, szolga fiz.' tése 120 frt, hírlapra 72 frt, betegsegélyzésre 600 Irt, zászlóra 470 frt, irodai szerek 40 frt előre, nemlátoit kiadás 100 frt, összesen 1950 frt s így remélhető pénztármaradvány 731 frt 83 kr. Vürös Gyula háznagynak előterjesztett jelentése szerint az egyesület vagyona bútorok- és könyvekben 932 frt 60 kr., mi örömmel vétetett tudomásul. A közgyűlés a zászlószeute és napjául ez évi augusztus 20 át tűzte ki. Elfogadtatott Schaffer András egyleti tag indítványa dalárda létesítése iránt s a kivitel módozataival a közgyűlés a választmányt bizta meg. Végül a közgyűlés szótöbbséggel elhatározta, hogy a mostani egyleti helységből más helységbe megy át s a választmány alkalmas egyesületi helyiség beszerzésével megbízatott. Helyi, megyei és vegyes hirek. Meyhivo. A zala-egerszegi polgári és középkereskedelmi iskola tantestülete az ifj. segélyző- és önképző egylesület javára folyó évi február hó 15-án a „kereskedelmi kör" helyiségében (Zöldfa-vendéglő) hangversenynyel összekötött zártkörű táncestélyt rendez. A hangverseny műsora: !. La Favorit de Donizetti, J. Ascher tői; zongorán előadja Pochner Emma k. a. 2. 9-me concerto de La min. Beriot-tól, Hegedűn előadja Ger nya László úr, hannoniumon kiséri Jerger Ferenc úr. 4. Szavalat, előadja Kiss Lajos úr. 4. Magyar népdalok, hegedűn előadja Scheiner Gyula úr, zongorán kiséri Gaál László úr. 5. Loco, irta Gaál Mózes. Magánjelenet, előadja Nasínszky József úr. 6. Sobri dal, Dreyschoktól; zongorán előadja Pochner Emma k. a. Helyárak: az első négy sorban 1 frt 50 kr., a többi sorban 1 írt. Kezdetete pontban 8 órakor. Felülfizetések köszünett<4 fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Tisztelettel kéretnek mindazok, akik „meghívóra" igényt tartanak s esetleg még nem kaptak volna, hogy szíveskedjenek a polg. isk. tanácstermében a rendező bizottsághoz fordulni. — Előjegyeztetni és a jegyeket előre megváltani ugyanott lehet, a hangverseny napján pedig este 7 órától a pénztárnál. A „Zala-meyyei bal" Nagy-Kanizsán fényesen sikerült az „Arany Szarvas" szálló nagytermében. Az első négyest 34 pár táncolta. Jelen voltak : Bogyay Irén, Belus Terka, Cseresnyés Etelka és Róza, Csesz nák Klénn, Forintos Eugénia, Duka Irma, Gaal Atta'a, Kerkapoly Magda és Mili, Kleist Gizella, Leipzig Anna, Markó Irina és Lujza, Nunkovits Vilma, Pálty Magda, Péczely Petra, Uátz Ilona és Aranka, Rozgonyi Emília, Sélley Tercsi, Svastits Anna és Laura, Viosz Mariska úrhölgyek, Bogyay Jánosné, Cseresnyés Sándorné, Nálunk egy kis kéznél levő ájulás a legjobb szer. A gavallér haját tépi kétségbeesésében és hű lesz a halálig. A faképnél hagyott szentimentális német hölgyversekbe önti ki összezúzott keble keserveit. A világ hót csodája. Egy férfi, aki állhatatos. Egy leány, ki éveit nem titkolja. Egy öreg úr, ki nem szerelmes. Egy nő, ki nem titoktartó. Egy fi ifi, kinek nincsenek bogarai. Egy vőlegény, ki nem pénzre vágyik. Egy fiatal kis lány, ki nem kíváncsi. A nők szerelem mikéntje. A tizenhat éves leány Hogyha • gy kérője jő, Nem gondolva semmi mással Kérdi csak, hogy milyen ő! Nyolc év múlva már a kérdés Más alakban jő elő, likkor már csak azt akarja Tudni, hogy mi ő. Még további nyolc év múlva Már nem itt a bökkenő, Már nem kc'rdi, mi és milyen Csak kiáltja: hol van Ö. A szemek jelentősege. A szürke szem csalfa szem. A szemeknek barnasága Szív és kedély vidorsága S melyek égszinben ragyognak, Őrük hűséget hazudnak. Csak az, mely feketén ragyog, Csak az marad örök titok.