Zalamegye, 1890 (9.évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-22 / 25. szám
közben ki nem dőlt és hosszabb időn keresztül nyílt alkalma becsülettel működhetni. Jubilálni azért, hogy soká éltünk s állásunkból ki nem cseppentünk, hogy közmegelégedésre viseltünk oly hivatalt, amelyet kívülünk sok százan ép úgy betöltöttek volna: ebben több a gúny, mint az elismerés. Vagy tán olyan ritka a tisztességes, pontos és lelkiimeretes ember széles Magyarországon, hogy már az is ünnepeltetésre méltó, aki legprimitívebb kötelességét jól ismerte? — Mintha örvendezni kellene a fölött, hogy ime ! akadt ember, aki 25—30 évig képes volt szolgálni a közügyet a nélkül, hogy még csak sikkasztott vagy verekedett volna. Vagy különös érdem az, ha valaki alantabb járó szerepkörből természetes és törvényes úton magasabb állásra emelkedett ? Igen; ha a tő faktorok rendkivüli szolgálatok voltak, melyeket csakis az a bizonyos egyén volt képes teljesíteni. Ilyen érdemnek meg is terem a maga koszorúja. A jubileumok is azon importált ferde szokások közé tartoznak, amilyeneket komoly megbirálás nélkül szedtünk föl a külföldön. Hogy a magyar közönségnek tetszetős, az természetes ; rendszerint bőséges áldomás esik a jubileumon, ami Anonynmsunk szerint is magyar species, noha idők folytán elveszté ünnepies színezetét, mint minden, amit kelleténél jobban koptatnak, j Őseink áldomása csakis nagyszabású vállalatok sikereit és vallásos jellegű áldozatok ünnepeit koronázta meg : „ . . . occiso equo pingvissimo fecerunt magnum aldumás." Anon. cap. 16. Az európai nemzetek jubileumait is csak a túlságos abuzus vetkőztette ki eredeti magasztos jellegéből. Eredetök nyilván a római triumphusokra utal, s épen Róma volt az első, hol a jubileum szokása közérdekű dolgokban is érvényesült, így pl. fenállásának milleniumát is általános jubileummal ünnepelte korhadása éveiben, épen akkor, midőn nem is telivér római, hanem egy arab származású császár ült a Caesarok fényes trónján : Philippus (244—249.), tehát ebben is volt már valami keserűen komikus jelleg. Hogy a jubileum jelentőségét, fontosságát ne kockáztassuk, tartsuk azt fenn oly kiváló események és személyek glorifikálására, aminők által az csakugyan ritka és fontos ünneppé minősül. Mert ha minden tisztes kort elért és közbecsülésben álló egyént jubileummal tüntetnek ki „tisztelői és barátai" ; ha minden egyesület és társulat jubileumot rendez fenállása 25—50 éves emlékére stb.: akkor bizony maholnap érdem lesz jubileumot egyáltalán nem is rendezni. Adassék meg az elismerés koszorúja a valódi érdemnek, a nagyjelentőségű eseményeket ünnepeljük meg hozzánk és az ünnephez méltó módon, de ne koptassuk profán szokássá azt, ami magában véve megérdemli, hogy magasztos és épületes színvonalát ne illessük. Máriskó titokban levelet küldött neki, feketével pecsételte s úgy kérte, hogy térjen vissza hozzá, — Könnyeivel áztatta; de a végére azt is oda tette, hogyha őtet mégis elhagyja, ilyen csúfosan megcsalja: akkor, akkor ne legyen nyugalma sem égben, sem földön, sohse legyen boldog! — Megátkozta. Harmad nap alatt megkapta a választ, nem Gyuritól, hanem Rózsától. — Az uton kiáltott reá : „melyik kiilönb szentem ? u Gyuri Rózsát vette feleségül s nagyobb szégyenszemre Máriskót is meghitták a lakodalomba. Nagyon rosszul tették. — Az a jó Úristen nem azért van oda fenn az égben, hogy eltűrjön ekkora nagy gyalázatot. Bizony, Rózsáéknak alig volt egy boldog pillanatjok. — Gyuri már a lakodalom eló'tt beteg lett; verte ugyan magát, a mint lehetett; hanem azért mégis szomorú lakodalom volt az. — Sokan úgy magyarázták, hogy Gyuriban a lelkiismeret támadott fel. A mig a lakodalom tartott, Máriskó folytonosan zokogott; mit kellett megérni, milyen szerencsétlen, mért is nem halt el kis korában ? De ha az övé nem lett, hát másé se lehessen . . . nejegyenek boldogok . . . inkább kárhozzék el ő is . . . Ő tudja módját, tanácsot kért a javasasszonytól . . . megböjtöli három pénteken . . . sötét szobában, kenyér s viz nélkül ... de Gyurinak meg kell halni! Gyuri a lakodalom után nem sokkal beteg is lett, forró betegségbe esett; lázasan, zavartan .beszélt. Ezerféle orvosságot adtak neki, de hiábavaló volt; végre I arra is rászánták magukat, hogy doktort vigyenek hozzá. — A doktor tüdőgyuladásnak mondta a bajt, s mint állítá, ha ideje korán hivják, bizonyosan megmenti ; de így nem uagy reménysége van életéhez. Máriskó szentül hitte, hogy az ő babonája eredményezte s boldog volt ezen tudatban. — De mikor aztán Gyuri sok szenvedés után meg is halt: a bosszúvágy lecsillapult, a harag eltűnt; felülkerekedett ismét a régi érzelem, a vonzalom, a szeretet, Gyuri ' A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Értesítés es felhívás. A zalamegyei gazdasági egyesület 1899. augusztus hó 19-én Zala Egerszegen cseléd jutalmazással kapcsolatos szarvasmarha tenyészállat kiállítást rendez a következő módozatok szerint : 1-ször. A kiállítónak csak saját nevelésű és Zalamegyében tenyésztett állatja díjaztatik, miért is szükséges, hogy e körülmény községi bizonyítványnyal, vagy a személyesen jelen levő két községi előljáró által igazoltassák. 2 szor. A szilaj fajú bikák és üszők 2 és fél éves korukig, a nyugoti fajú bikák és üszők 2 éves korukig, bika vagy üsző borjuk 6 hónapos korukig anyjukkal díjaztatnak. 3-szor. A dijak — tekintet nélkül a kiállító társadalmi állására — kivétel nélkül osztatnak ki ; ezenkívül I. és Il-od osztályú dicsérő oklevelek adatnak ki mindazon kitüntetendő tulajdonosoknak, kik a megítélt díjat egészben vagy nagyrészt a gondozó cselédnek adják, hogy ezáltal azok a jó bánás- és gondozásra budíttassanak. 4-szer. A bírálatot a versenyre elővezetett marhák felett az egyesület közgyűlése által kiküldött bizottság a helyszínén teljesíti és a díjakat az érdemesítetteknek nyilvánosan kiosztja. 5-ször. ü. bizottság jelentésében a díjazott marhák faja, neme, származása, termetes leírása, ára, továbbá a tulajdonos neve, lakhelye, polgári állása és váljon az áliatt eladó-e vagy sem, lehetőleg körülményesen előadandó. tí-szor A zala egerszegi állatdíjazás kiterjed a zalaegerszegi, szent-gróthi, pacsai és novai járásokra és ZalaEgerszeg r. t. városra; mindamellett bármely más járásból is lehet a díjért versenyezni. A tenyészállat díjazásra vonatkozó részletes tudnivalók. 1. Az állat díjazás a zala-egerszegi vásártéren tartatik meg. Díjak a következők: Bika és üszőre: I-ső díj van kettő : egy-egy 4 drb 10 francos arany vagyis 20 frt o. é. összesen 40 trt; Ilik díj van kettő: egy-egy 3 drb 10 francos arany vagyis 15 frt o. é. összesen 30 frt; III ik díj van négy : egy-egy 2 drb 10 francos arany vagyis 10 frt o. é. összesen 40 írt; IV-ik díj van hat: egy-egy 1 drb 10 francos arany vagyis 5 frt o. é. öszszesen 30 trt, azaz összesen 28 drb 10 francos arany vagyis 140 frt. Tehénre borjával : I-ső díj : egy 4 drb 10 francos arany 20 frt; Ilik díj: kettő 3 drb 10 francos arany 30 frt, azaz 10 drb 10 francos arany vagy 50 frt o. é. Ezenkívül I-ső és Il-od osztályú dicsérő oklevelek. A cseléd jutalmazás feltételei. A cseléd jutalmazásban részt vehetnek 10 évig tolyton egy helyben szolgáló, jó erkölcsű és szorgalmas gazdasági cselédek. Szükséges a pályázathoz a cselédtartó gazda bizonyítványa, mely a községi elöljáróság által is megerősítendő; /ovábbá a község által kiadott erkölcsi bizonyítvány. Ezen okmányok a rendező bizottság elnökéhez küldendők be. A cselédjutalmak a kiállítás, illetőleg az állatdíjazás után nyomban nyilvánosan osztatnak ki. Cseléd jutalmazások: Egy 1-ső díj legérdemesebb szolgának 20 frt; két 2-ik díj tételenként 15 írttal 30 frt; három 3-ik díj tételenként 10 frttal 30 frt; négy 4-ik díj tételenként 5 frttal 20 frt, összesen 100 o. é. frt. Ezen felül még fenn tartatik tartalékul 10 o. é. frt, mely 2 frtos tételekben esetleg szintén kiosztatik az érdemesebb cselédek között. A rendező és bíráló bizottság következőkép alakult : Elnök Skublics István, Il-od elnök Königmayer János ; tagok : Balaton József, Csertán Károly, Csertán iránt égő szerelme. S az a tudat, hogy meg van halva, hogy miatta halt meg, általa halt meg : kétségbeesetté tette. Ügy félt, ugy remegett, mint a nyárfalevél; sirt, zokogott, mintegy kis gyermek. Lelkére nehezült a bünvád s a mélységes gyötrő fájdalom. Szerette volna látni még egyszer, utoljára, egy utolsó csókkal, ha lopva is, elbúcsúzni tőle. — De hogyan menjen halálos ellensége házához, hozzá, a kit még mos is gyűlöl, a kinek az ura az ő szeretője, volt, a ki elcsábította az ő szeretőjét; és ő gyűlöletből megbabonázta, megölte, a sírba vitte . . . Pedig ő mégegyszer látni akarja, akármi is történjék vele azután, nem bánja; hiszen bár meghalhatna ő is, legalább a halálban Gyurival lenne, együtt temetnék el . . . Feltette a fekete keszkenőjét s elindult. Olyan sápadt volt, hogy bátran beillett volna a halál postájának . . . Benyitott a kis kapun, az udvarra lépett; az udvaron jöttek-mentek az emberek, csodálkozva te kintettek reá, föl sem vette báirészkodásokat, magán kivül volt már. Az ajtóban szembetalálkozott Rózsával, leggyülöltebb ellenfelével. — Reá tekintett s mereven megállott. Egymásra néztek hosszan ; azt hitte volna az ember, hogy megtakarják enni egymást . . . Annak az arca is éppen olyan sápadt, épen olyan dúlt volt, mint az övé. — Az ő lelkét is vádolta a bűnös öntudat, hogy elcsábította irigységből a más szeretőjét s az ura halálában Isten büntetését látta. Eleinte mindeketten megrezzentek, félve tekintettek egymásra; de a sápadt arcok, könyező szemek látására eltűnt a régi irigység, ellenségeskedés. Rózsa megfogta a Máriskó kezét s bevezette a szobába, hol a halott pihent. — Máriskó keserves sikoltásban tört ki; Rózsa átölelte mind a két kezével s zo kogtak együtt hosszan, némán. — Együtt temették el, együtt koszorúzták meg koporsóját; együtt gyászolták, együtt ápolták a sírját: külön-külön imádkozott mind a kettő — az ő nagy bűnéért. Kétlii (,'álior. László, Csillagh Gyula, Farkas József, Kovács Károly polgármester, Nagy László, Skublics Jenő, Skublics Zsigmond, Szily Dezső. A tekintetes főszolgabíró urak, a „Keszthely", „Sümeg" és „Nagy-Lengyel vidéki gazdakörök", úgy az egyesület tagjai, a megyei bizottsági tag és körjegyző urak s mindazok, kik ezen értesítésről tudomást nyernek, felkéretnek, hogy az ebben foglaltakat minél tágabb körben ismertetni s a közönséget részvételre buditani szíveskedjenek. Kelt a zalamegyei gazdasági egyesületnek Zalagerszegen, 1890. február 9 én tartott közgyűlésében. Orosz Pál sk., Háczky Kálmán sk., titkár. ügyvezető elnök. Perenospora fecskendő verseny. Az orsz. magyar gazdasági egyesület, tekintettel arra, hogy a. peronospora viticola nevű szőlőpenészgomba nagy mérvben terjed, óriási károkat okozva a szőlőültetésekben, a védekezés céljaira alkalmas fecskendők részére díjazással egybekötött versenyt rendez. -— A verseny, melyre a hazai és külföldi gépgyárosok nagy számmal jelentettek be fecskendőket, folyó hó 28-án a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet szőlejében fog megtartatni. Az érdeklődő közönség, a mely a keszthelyi szállodákban ott tartózkodása idejére kényelmes ellátásban részesülend, f. hó 28-án, délelőtt 9 órakor indul a tanintézet igazgatósági irodájából a verseny szinhelyére. — A versenyen államdijak kerülnek kiosztásra, a jury a földuiivelési minisztérium,' az orsz. magyar, a zalamegyei gazdasági egyesület s a keszthely vidéki gazdakör kiküldötteiből, a gazdasági tanintézet szaktanáraiból alakúit. —í Az orsz. magyar gazdasági egyesület ez uton is felhivja az érdeklődő gazdaközönséget a versenyen való részvételre, a hol egyszersmind a szőlőtermelőknek alkalmuk fog nyílni a pernospora elleni védekezés gyakorlati elsajátítására is. — Részletesebb felvilágosítással bárkinek szo.lgál az országos magyar gazdasági egyesület titkári hivatala Bpest „Köztelek" Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtest f. hó 14-én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkivüli ülést tartott. A tárgysorozat tárgyalása előtt elnöklő polgármester kegyelettel emlékezett meg közéletünk egyik jelesének, városunk kitűnő polgárának, munkás képviselőjének : Szabó Samu nyug. kúriai tanácselnöknek f. évi május hó 25-én bekövetkezett gyászos elhunytáról. —. A képviselőtestület a gyászesetet szomorú szívvel vette tudomásul s a pótolhatlan veszteség feletti fájdalmának jegyzőkönyvileg adott kifejezést, miről jegyzőkönyvi. kivonatban értesíti az elhúnyt özvegyét. Olvastatott a pesti magyar kereskedelmi banknak f. évi junius 10-én kelt, a 200,000 frtos kölcsön meg szavazásáról tudósító levele. A képviselőtestület a pesti magyar kereskedelmi banknak értesítését egyhangúlag tudomásúl vette, az értesítő levélben foglalt feltételeket elfogadta s a zala-egerszegi kir. közjegyző előtt kiállí tandó s a pesti magyar kereskedelmi bank feltételeit magában foglaló kötvény aláírására Kovács Károly polgármester elnöklete alatt dr. Czinder István, Horváth József és Horváth Miklós képviselőket küldötte ki, felhatalmazván őket a 200,000 frtos kölcsön felvételéről kiállítandó kötelezvény aláírására. Egyszersmind felhatalmaztatott a polgármester, hogy a 200,000 frtos kölcsönből 25,000 frtot a laktanya kibővítési költségeinek fedezésére, 40,000 frtot a pénzügyigazgatósági palota építési költségeinek fedezésére és 33,000 frtot az elemi iskola felépítési költségeinek fedezésére, összesen 98,000 frtot, kikerekítve 100.000 frtra, mint a kölcsön első részletét azonnal felveheti, mihelyt a kölcsönt a pesti magyar kereskedelmi bank a város részére folyóvá teszi. Ezzel kapcsolatban a polgármester utasíttatott, hoffv a legközelebbi képviselőtestületi ülésig egy táblás kimutatást készíttessen a város adósságairól, a felvett kölcsönökből tett kifizetésekről s a fenmaradó adósságok fedezetéről. Hogy a város addig is, mig a kölcsön folyóvá tétetik, fennakadást ne szenvedjen, a képviselő testület felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a zala egerszegi takarékpénztárnál váltóra Morandini Román építész részére 5.000 forintot, a körkemencze részére 3.000 forintot s így összesen 8.000 forintot olykép vegyen fél, hogy a 100.000 frtos kölcsönből ezen összeg azonnal törlesztessék. A takarékpénztárhoz beadandó váltó alá Írására Kaiser József, Horváth Miklós és Fischer László képviselők kéretnek fel. A képviselőtestület elhatározta, hogy a kereskedelmi m. kir. miniszterhez kérvényt intéz az iránt, hogy a Csáktornya—ukki helyi érdekű vasútvonalon a személyszállítás zónatariffával s a teherszállítás Ukktól Zala-Egerszegig 1890-ik évi julius hó 15-től engedélyeztessék. Végül az 1891., 1892. 1893-ik évekre a III. osztályú kereseti adó kivetésére megalakított bizotttsághoz bizalmi férfiakúl Németh Elek főjegyző, Weisz Izidor képviselő rendes, Kovács Károly polgármester, Isoó Alajos képviselő póttagokul megválasztattak. Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed közeledtével tisztelettel felkérjük lapunk előfizetőit az előfizetés szives megújítására; hátralékos előfizetőinket pedig kérjük a hátralék mielőbbi beküldésére. Jegyzők és tanítók számára lapunkat fele aron vagyis egész évre 2 frton, félevre 1 frton a dJ u k- A lap kiadóhivatala. Bírói kinevezés. Ő felsége a király dr. Tury Sándor tapolczai kir. járásbirósági albirót a kassai kir. törvényszékhez biróvá nevezte ki.
