Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

fedeznék. a sümegi járás főszolgabírója felhivatik, hogy szólítsa tel az érdekelt községeket, váljon a szóban forgó 120 írtnak 10 éven át félévi előleges részletekben való tizelésére, kötelezik e magukat ? Roller István bizottsági tag indítványához képest az államépi tészeti hivatal megkerestetik az iránt, hogy a megyében levő kazánok vizsgálatánál különös figyel met fordítsanak a régi gépek szikratogó készülékének vizsgálatára s a mennyiben az a közbiztonság követel­ményének nem telelne meg, a kazáutulajdouost megte­lelő szikratogó készíttetésére utasítsák. A kir. tanfelügyelő havi jelentesében előterjesztő, hogy Légrádon volt az ottani róm. kath. iskola személyi ügyének rendezése céljából. Meglátogatott több alsó­muraközi községet, melyekben a külső munkák miatt az évzáró vizsgálatokat nagy részt augusztus hóban tartják. Nevezetesen jelen volt az alsó-domborúi r. kath. iskola vizsgálatán. Meghallgatta a már két tanerővel biró alsó-vidoveczi és szcnt-inárai róm. kath. iskolák növendékeit. Megnézte a czirkovlyáni r. kath. iskola bérhelyiségét. Megtekintette a perlaki állami fiú- és leány­iskolák új helyiségeinek építkezését. Jelen volt a i tüske­szentgyörgyi r. k. iskola vizsgálatán. Hodosánban a gondnoksággal az ottani állami iskola legfontosabb ügyeit megtárgyalta. Személyi ügyek elintézése céljából volt Letenyén. Meghallgatta a 3. tanerővel biró goriesáni r. k. iskola növendékeit. Az alsó-domborúi és goriesáni r. k. iskolánál még egy-egy negyedik tanítói állomás szer­vezése ügyében a kerületi esperességet megkereste. — Megkereséséhaz képest a tapolczai kerületi esperesség a kis-apátii r. k. iskola és tanítói lakásnak a tavaszon foganatba veendő átalakításáról, a szent -iváni iskolaszéki elnök az oltani r. k. iskola kibővítése és átalakítása ügyében megtett intézkedésekről, a bánok-szent györgyi községi iskolaszéki elnök Borsfán egy új iskolának e tanévben megnyitásáról küldték be jelentéseiket. — A zala-egerszegi járás főszolgabírója Stróbl Zsigmond tanító, az alsó-lendvai járás főszolgabírója Kily Nándor tanító hátralékai ügyében a közigazgatási bizottság végzéseit végrehajtották. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iskoláztatás nélküli községek állapotának megisme­résére és rendezésere irányult messzeható inteiitiójálioz képest az összes kir. tanfelügyelőségekhez intézett körren­deletére Zalamegye azon községeinek állapotát, melyek földrajzi akadályok, közlekedési nehézsegek, csekély lélekszám, nyomott anyagi helyzet vagy más egyéb ok­ból épen nem, vagy csak legszórványosabb csatlakozás­ban iskoláznak, ide értve a nemzetiségi vidékek külön viszonyait és a még állami iskolákkal ellátandó csopor­tokat — a miniszterhez tett jelentésében részletesen fel tüntette. Ugyanazon alkalomból a miniszter magas figyel­mét vármegyénk legnagyobb erő megfeszítéssel iskolázó több apró községeinek viszonyaira is reá irányozta s ekkép ezen immár több mint 600 tanítóval ellátott, 414 iskolával biró tankerület népoktatás ügyének e téren is mennél intensivebb fejlesztése érdemében a miniszter kegyeit kikérte. Biró Józsefné szül. Nimbsgern Mária keszthelyi felsőleányiskolai tanítónőnek ötödéves korpóllék ügyé­ben beadott kérvénye pártolókig felterjesztetik, úgy a Csáktornyái polgári iskola 1889, 90. évi költségvetése. A zánkai tanítói állomás betöltésénél az elnök­séggel a járási főszolgabírót bízta meg a közigazgatási bizottság. A tördemiczi r. k.iskola és tanítói lakás ügyében a hitközségnek a „canonica visitatio" ban is megállapított kötelmei ügyében tárgyalásra hivatik fel a járási főszol­gabíró. Tárnok község kérelmét, melyben 3" ,,-os állam segélye után járó kamatok megfizetését 1890, aug. 31 ig kéri elhalaszthatni, a bizottság a miniszterhez páriolólag terjeszti fel. Hirschler Anna okleveles kisdednevelőnek Zala­Egerszeg város területén egy kisdednevelő intézet fel­állítását oly feltétel alatt engedélyezte a bizottság, hogy a célba vett intézet helyisége, felszerelése, általában a kisdednevelés és egészség ügy összes követelményei­nek szigorúan megfeleljen. Tudomásul vétetett a közoktatásügyi miniszter rendelete, melyben a közigazgatási bizottságnak a szé­csi-szigeti r. k. iskolai épület kántori és tanítói lakás átalakítása, illetőleg kibővítése költségeinek viselése tárgyában hozott határozatát Tormaföld, Kis-Lakos, Ik lód és Gosztola község részéről közbevetett feltolya­inodás elutasítása mellett jóváhagyta. Olvastatott Hottó község képviselőtestülete illetve hitközségi előjárósága által az új iskola és tanítói lak építkezésének befejezéséről és a tanító illetményeinek megállapításáról felvett jegyzőkönyv, mely tudomásúl vétetett s Hottó községnek a teskáudi r. k. iskolához való becsatolása megszűntnek nyilváníttatott. Előterjesztetett Pető-Henye, Ördög Henye, Ali­bánfa és Lukata községek által Pető-Henyén meg­nyitandó r. k. iskola és tanítói lak felépítésének járul­mányairól az érdekeltek által felvett jegyzőkönyv, mely­nek kapcsán kir. tanfelügyelő bemutatta a Szent-Ivá­non a római katholikus iskola építési munkálatainak járulmányairól felvett jegyzőkönyvet. — A felekezetek által felállított iskolák felépítése, javítása, azok dologi és személyi fentartása ügyében az érdekelt hitközségek képviseletének többsége átal kimondott megállapodás levén döntő — a régi iskola kijavításának, valamint az új iskola felépítésének az érdekelt községek a még szükséges egyházmegyei főhatósági jóváhagyás kiesz­közlésére azzal hivatnak tel, hogy amenyiben a szent­iváni r. k. kántortantíó a jövőben is kántora lesz a szent­iváni r. k. iskolától elvált községeknek, ezen községek a szet-iváni kántortaiiítói lakás költségeinek viselésére olv arámban kötelezendők, amily arányban a szent iváni kántortanítónak mint kántornak, illetményeihez mostanáig is járultak. Néhány igaz szó iparunkról. [ A párisi kiállítás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leg­hatalmasabb, legféktelenebb, legrontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azon nemzeteket, meiyek ezen eszközöket céljaik el­érésére használni tudják. Nehéz az átalakulás; de e nélkül el kell a ma­gyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúny­kacaja között. Dicstelenül, nem erőszakos halállal, hanem sorvadás okozta végeigyöngülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban hős tettekre lelkesítő a haldokló vitézt, adja a jelt földbirtokos curiájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem acél, de papír fegyverekkel. Ujabban ugyan divattá lett az iparról beszélni és irni. Az iparra buzdítani a szegény embereket. De azért : mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság: minek követ­kezményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, biróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát, ha csak módja van, vagy 1 ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kivánjá neki azon társadalmi sinylődést, melyben ő inaga át­küzdi életét. így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény embe­rektől, kiknek legvagyonosabbjai más pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és ' a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirágzás lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kívül ós van valami gondo­latja — nem-e kénytelen honi pártolás hiányában kül­földön keresni támaszt? Ott érvényesül, még pedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövidítésére, kárára és kizsákmányolására; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hi­vatalnokainak idejét is inkább más mindenfélére, mint a fölöslegeseknek tartott remek találmányok beható ta­nul mányozására használja. Így folyik ez nálunk régóta ós marad minden a réginél, talán addig, a mig majd késő lesz a mulasztá­sok tölötl álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállí­tásunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem vagyunk képviselve, ámde tekintem össziparunk fejlődésériek tokát s megállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, a mink van, még az sem igazán magyar; mert azt szinte kizárólag idegenek nyújtják, művelik Magyarországon; uiig a magyar taj gyermekei majd­nem tüntetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tartanák. Ainde e botorság mindenkit, a ki az ipart műveli, érzelmeiben nagyon sért; az lenézés, kisebbítés. Elég, ha előveszszük a budapesti gyárosok név­sorát; ott látjuk az iparosok mily csekély töredéke bir magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy legújabban magyarosított név, vagy pedig a legszegényebb csizmadia, esetleg kovács műhelyt nevezi magáénak. A vagyonosabb iparosok többnyire idegenek, a kik csak ideig-óráig nevezik ez országot második hónuknak, de bizonyára nem osz­toznak annak örömében és bánatában. Mihelyt pár forintot szerzett e téren, zsémbelve az aristocrata ma gyar szellem ellen, viszi magával munkájának eredmé­nyét régi hazájába. De hány van ezek között nem: végzett akadéini kus, de csak olyan is, ki az ötödik középiskolát elvé­gezte? Mit várhatunk, mit remélhetünk ezen osztálytól? Nem látják még át irányadó köreink, hogy itt a 12-ik óra, melyben segíteni kell e veszélyes bajon? Nem gondoskodnak eszközükről, melyek által az iparos osztály tekintélyének emelése által az ott fejlődő szellemi és anyagi erők ott tartassanak és a többi osztá­lyokból újabbak oda édesgettessenek Nem küldenek nagyobb számú tehetséges fiatalo­kat külföldre kiképeztetés végett, hogy onnét ne csak tudományt, de főleg új szellemet és iparos önérzetet hozzanak magukkal, mellyel sikeresen küzdliesson k a fent ecsetelt előítéletek ellen; mert az itteni légkör ben nevekedett egyének között csak ritkán találkozik valaki, ki ezen lenézett, hálátlan feladatra vállalkozzék ; ki pénzt és magasabb értelmi fejlettséget hozzon e térre, hogy ott vagyonával és nevével emelje az ipar tekintélyét, mely a művelt külföldön erre nem szorul, de — mely nálunk — említett okoknál fogva ínég mindig nélkülözi azon állást a társalalomban, mely nélkül onnéi inkább szöknek, a kik tehetik, hogysem oda vonzódnának az előkelő osztályok. Látunk ugyan ujabban egyes kivételeket, de ezek olyan ritkák, mint a fehér hollók. S így Andrássy Manó gróf foglalkozik iparvállalataival, de amint hallatszik, az elért sikerrel nincs megelégedve, máris elakarja ami vasbányáit és kohóit egy idegen társa-ágnak, sőt állítólag már meg is vau a szerződés. (Vége köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Szemelyi hirek. Tolnai Festetits Tassiló gróf egész családjával f. hó 1 í-én Keszthelyre érkezett, hol hoszabb ideig szándékoznak időzni. — Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök hír szerint- jövő csütörtökön, szept. 19-én SümeghrŐl Keszthelyre megy Festetits Tassiló gróf látogatására s fogadni fogja a keszthelyi hatóságok és testületek tisztelgését. Bérmálás Zala Apafiban Hornig br. püspök f. Iió 10 én. kedden bérmált Zala-Apátiban. A község és ben­cések nagyon fényesen fogadták a püspököt, a társház, hol a püspök szálláson volt, egy szép virágoskerthez hasonlított, folyosók, lépcsők mind mind délszaki növé­nyekké! diszittettek tel. A bérmálás bevégzése után a bencések társházában nagy és fényes ebéd volt, mely alatt szikrázott a szellem, durrogtak a pezsgők. Zala­Apátiból a püspök Sümegre ment. A bérmálás szentségét Hornig Károly báró veszprémi püspök őméltósága Sümegen nem 15-én, mint lapunk egyik előző számában irtuk, hanem 10. és 17-én osztja ki. Királyi adomany. Ö felsége a király a czirkov­lyáni önkénytes tűzoltó egyesületnek magán pénztárából 80 forintot volt kegyes adományozni. Hymen. Sij/os Károly perlaki gyógyszerész f. hó 8-án esküdött Nemes Apátiban örök hűséget Svastits Irén kisasszonynak, Svastits Hugó kedves leányá­nak. Násznagyok voltak Csertán László és Szino­dits Viktor, nászasszonyok Csertán Károlyné született Süraeghy Magda és Szmodits Viktorné született Glavina Róza. Eljegyzés. Dm "Tier Gyula Kába-szabályozási mér­nök Győrből, jegyet váltott Horváth Malvin kisasszony­nyal, Horváth József zalaegerszegi ügyvéd kedves leányával. A megyei allando valaszlmany I. hó 11-én tar­tott ülésén a megye jövő évi költségvetését elfogadta azzal a megjegyzéssel, hogy az árvaszéki hatodik pót­ülnöki állás az év végén szüntettessék be és helyébe az árvatári tartalékalap terhére a jövő évtől fogva egy hatodik rendes ülnöki állás szerveztessék. Javasolja egyúttal a választmány, hogy a minisztérium újból kerestessék meg a balaton füredi szolgabírói járás léte­sítése iránt, hogy a járás tisztviselői a t. év végén tartandó tisztújító közgyűlésen meg választatnának. A költségvetés a megyei másod aljegyzői irodában van közszemlére kitéve s bárki által megtekinthető. Adomány. Özv. Kovács Kálmánné őméltósága a zalamegyei önk. tűzoltó egyletnek azon alkalomból, hogy a tűzoltó csapat néhai térje temetésénél testületileg részt vett, 50 irtot volt kegyes adományozni, melyért ez utou fejezi ki köszönetét az egylet elnöksége. A polgári leanyiskoia igazgatója értésére adja a t. szülőknek, hogy a polgári leányiskola első osztályá­nak helyisége az uri utcában, Thassy Kristóf árvaszéki ülnök úr házában, az udvarban lesz, hol is a szabály­szerű előadás szeptember 16-án reggel megkezdődik. Mennek a huszárok, vagy jobban mondva el is mentek f. hó 8-án d. u. a keszthelyi honvéd huszárok. A város végén, a vasúti állomás illető térségen állítta­tott fel a 2 század szép huszárság, melyet nagy számú közönség övezett körös körül, hogy bucsut vegyen a délceg hadfiaktól. A vitéz őrnagy ur megfúvatta a trombitákat imázasra, mely oly megható volt, hogy szem nem maradt köny nélkül. Huszáraink, Szt-Györgyig lóháton mentek s onnan a déli vasút Budapestre szál litotta őket. Budapestről Vecsésre mentek ki részt­veendő az ottan tartandó nagy hadgyakorlatokban. A gyakorlatokról szept. 20-án térnek vissza Keszthelyre. A zalaegerszegi elemi iskolai osztályokban — az első fiosztályokat kivéve — a szabályszerű előadás szeptember 10 án kezdődik meg olykép, hogy az 1. és III. leányoszlályokban, valamint a 11. fiosztályban az előadás délelőtt, a II. és IV. leányosztályUan, valamint a 111. fiosztályban az előadás délután tartatik. A II. és 111. tiosztály tanhelyisége az ipartanmfíhely eddigi helyiségében, az I. és II. leányoszlály helyisége a fehér­képi utcában özv. Kovács Györgyné házában az udvarban, a 111. és IV. leányosztály helyisége a kisdedóvodáuál lesz. A Csáktornyái kozseyi iskolaszék — Zakál Hen rik ügyvéd az elnökségről lemondván — legutóbbi ülésén elnöknek egyhangúlag Ziegler Kálmán ottani kir. közjegyzőt választotta meg. H városi képviselőtestület a t. hó 14-én meg­kezdett és időhiányában be nem fejezett ülését f. hó 10 án délelőtt 9 órakor folytatólag tartja. Alapszabaly megerősítés. A in. kir. belügymi­niszter a sümegi, önkénytes tűzoltó egyesület alapszabályait a bemutatás; záradékkal ellátta. A Sümeg-boba-janosházi vasút kisajátítási záró munkálatok hitelesítése f. hó 7-én eszközöltetett Dévény Henriknek, a budapesti központi telekkönyvi hivatal főnökének elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak Hötzl Mór, Voigs E le Bu lapestről, Rutich Sándor kir. aljárásbiró, Rósás János telekkönyvvezető Sümegről. A vállalatot Eitner Sándor országgyűlési képviselő, a vasúti társulat igazgatója képviselte. Az italmeresi kártalanitasok tárgyalása megyénk­ben f. hó 26-án kezdődik meg Leter.yén s folytatólag Alsó-Lendván, Csáktornyán, Nagy-Kanizsán, Tapolezán, Sümegen és végül Zala-Egerszegen tartatik meg. A zala-egerszegi alsófokú kereskedelmi iskolánál az 188 ! l',,| l-ik tanévre szóló beiratás szeptember hó 10-án délután 4 órakor tartatik a polgári fiú iskola I. osztályú tantermében a szabályszerű előadás pedig szeptember 17-én kezdődik. EljegyzeS. Garai Lipót helybeli iparos eljegyezte Berger Annát, helybeli özvegy Bergerné leányát. A csaktornyai dalarda jubiláris ünnepélyét f. hó 22 én fogja megtartani. A sümegi tüzolto egyesület javára f. hó 9-én rendezett búcsú szim előadás 35 forintot jövedelmezett. F lülfizfctett Vörös K. Imre 1 frtot. Rablogyilkossag. Fibák Forgó József galamboki lakóst, mikor a zala-apátii vásárról hazafelé ment, az uton megtámadták és agyonverték. Azután 4 drb marha­levelet és kenyerét elvették a rablók, pénzt nem talál­tak nála, mert az a meggyilkolt vejénél volt, ki az uton elmaradt apósától. Tolvajlas. Puly Fáni öreg kisasszony házába Keszthelyen tolvajok hatoltak be s elvittek 35 frtot. A tolvajok kilesték, amikor az öreg kisasszony látogatóba ment János öcseséhez, ezt az időt fölhasználták. A gyanú egy napszámosra esett. A szüretet Keszthely vidékén szeptember hó vé­gén okvetlenül meg kell kezdeni, mert a szőlő már rothadni kezd, pedig még mind nem is érett. Raqalyos betegssg. Keszthely város területén a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések közt a ragá­lyos száj- és körömfájás járványszerüleg lépett fel, miért is a ragály tartamára szarvasmarhák, juhok, kecs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom