Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)
1889-09-15 / 37. szám
fedeznék. a sümegi járás főszolgabírója felhivatik, hogy szólítsa tel az érdekelt községeket, váljon a szóban forgó 120 írtnak 10 éven át félévi előleges részletekben való tizelésére, kötelezik e magukat ? Roller István bizottsági tag indítványához képest az államépi tészeti hivatal megkerestetik az iránt, hogy a megyében levő kazánok vizsgálatánál különös figyel met fordítsanak a régi gépek szikratogó készülékének vizsgálatára s a mennyiben az a közbiztonság követelményének nem telelne meg, a kazáutulajdouost megtelelő szikratogó készíttetésére utasítsák. A kir. tanfelügyelő havi jelentesében előterjesztő, hogy Légrádon volt az ottani róm. kath. iskola személyi ügyének rendezése céljából. Meglátogatott több alsómuraközi községet, melyekben a külső munkák miatt az évzáró vizsgálatokat nagy részt augusztus hóban tartják. Nevezetesen jelen volt az alsó-domborúi r. kath. iskola vizsgálatán. Meghallgatta a már két tanerővel biró alsó-vidoveczi és szcnt-inárai róm. kath. iskolák növendékeit. Megnézte a czirkovlyáni r. kath. iskola bérhelyiségét. Megtekintette a perlaki állami fiú- és leányiskolák új helyiségeinek építkezését. Jelen volt a i tüskeszentgyörgyi r. k. iskola vizsgálatán. Hodosánban a gondnoksággal az ottani állami iskola legfontosabb ügyeit megtárgyalta. Személyi ügyek elintézése céljából volt Letenyén. Meghallgatta a 3. tanerővel biró goriesáni r. k. iskola növendékeit. Az alsó-domborúi és goriesáni r. k. iskolánál még egy-egy negyedik tanítói állomás szervezése ügyében a kerületi esperességet megkereste. — Megkereséséhaz képest a tapolczai kerületi esperesség a kis-apátii r. k. iskola és tanítói lakásnak a tavaszon foganatba veendő átalakításáról, a szent -iváni iskolaszéki elnök az oltani r. k. iskola kibővítése és átalakítása ügyében megtett intézkedésekről, a bánok-szent györgyi községi iskolaszéki elnök Borsfán egy új iskolának e tanévben megnyitásáról küldték be jelentéseiket. — A zala-egerszegi járás főszolgabírója Stróbl Zsigmond tanító, az alsó-lendvai járás főszolgabírója Kily Nándor tanító hátralékai ügyében a közigazgatási bizottság végzéseit végrehajtották. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iskoláztatás nélküli községek állapotának megismerésére és rendezésere irányult messzeható inteiitiójálioz képest az összes kir. tanfelügyelőségekhez intézett körrendeletére Zalamegye azon községeinek állapotát, melyek földrajzi akadályok, közlekedési nehézsegek, csekély lélekszám, nyomott anyagi helyzet vagy más egyéb okból épen nem, vagy csak legszórványosabb csatlakozásban iskoláznak, ide értve a nemzetiségi vidékek külön viszonyait és a még állami iskolákkal ellátandó csoportokat — a miniszterhez tett jelentésében részletesen fel tüntette. Ugyanazon alkalomból a miniszter magas figyelmét vármegyénk legnagyobb erő megfeszítéssel iskolázó több apró községeinek viszonyaira is reá irányozta s ekkép ezen immár több mint 600 tanítóval ellátott, 414 iskolával biró tankerület népoktatás ügyének e téren is mennél intensivebb fejlesztése érdemében a miniszter kegyeit kikérte. Biró Józsefné szül. Nimbsgern Mária keszthelyi felsőleányiskolai tanítónőnek ötödéves korpóllék ügyében beadott kérvénye pártolókig felterjesztetik, úgy a Csáktornyái polgári iskola 1889, 90. évi költségvetése. A zánkai tanítói állomás betöltésénél az elnökséggel a járási főszolgabírót bízta meg a közigazgatási bizottság. A tördemiczi r. k.iskola és tanítói lakás ügyében a hitközségnek a „canonica visitatio" ban is megállapított kötelmei ügyében tárgyalásra hivatik fel a járási főszolgabíró. Tárnok község kérelmét, melyben 3" ,,-os állam segélye után járó kamatok megfizetését 1890, aug. 31 ig kéri elhalaszthatni, a bizottság a miniszterhez páriolólag terjeszti fel. Hirschler Anna okleveles kisdednevelőnek ZalaEgerszeg város területén egy kisdednevelő intézet felállítását oly feltétel alatt engedélyezte a bizottság, hogy a célba vett intézet helyisége, felszerelése, általában a kisdednevelés és egészség ügy összes követelményeinek szigorúan megfeleljen. Tudomásul vétetett a közoktatásügyi miniszter rendelete, melyben a közigazgatási bizottságnak a szécsi-szigeti r. k. iskolai épület kántori és tanítói lakás átalakítása, illetőleg kibővítése költségeinek viselése tárgyában hozott határozatát Tormaföld, Kis-Lakos, Ik lód és Gosztola község részéről közbevetett feltolyainodás elutasítása mellett jóváhagyta. Olvastatott Hottó község képviselőtestülete illetve hitközségi előjárósága által az új iskola és tanítói lak építkezésének befejezéséről és a tanító illetményeinek megállapításáról felvett jegyzőkönyv, mely tudomásúl vétetett s Hottó községnek a teskáudi r. k. iskolához való becsatolása megszűntnek nyilváníttatott. Előterjesztetett Pető-Henye, Ördög Henye, Alibánfa és Lukata községek által Pető-Henyén megnyitandó r. k. iskola és tanítói lak felépítésének járulmányairól az érdekeltek által felvett jegyzőkönyv, melynek kapcsán kir. tanfelügyelő bemutatta a Szent-Ivánon a római katholikus iskola építési munkálatainak járulmányairól felvett jegyzőkönyvet. — A felekezetek által felállított iskolák felépítése, javítása, azok dologi és személyi fentartása ügyében az érdekelt hitközségek képviseletének többsége átal kimondott megállapodás levén döntő — a régi iskola kijavításának, valamint az új iskola felépítésének az érdekelt községek a még szükséges egyházmegyei főhatósági jóváhagyás kieszközlésére azzal hivatnak tel, hogy amenyiben a szentiváni r. k. kántortantíó a jövőben is kántora lesz a szentiváni r. k. iskolától elvált községeknek, ezen községek a szet-iváni kántortaiiítói lakás költségeinek viselésére olv arámban kötelezendők, amily arányban a szent iváni kántortanítónak mint kántornak, illetményeihez mostanáig is járultak. Néhány igaz szó iparunkról. [ A párisi kiállítás szintén igazolja, hogy a világ ipara legutóbbi éveinkben ismét óriási haladást tett. Az emberi elme szolgájává bilincselte a természet leghatalmasabb, legféktelenebb, legrontóbb elemeit s azok segélyével értékesíteni bírja még a leghaszontalanabbnak tekintett anyagokat is, melyek dúsgazdagokká bűvölik azon nemzeteket, meiyek ezen eszközöket céljaik elérésére használni tudják. Nehéz az átalakulás; de e nélkül el kell a magyarnak vesznie, — még pedig nagy ellenségeink gúnykacaja között. Dicstelenül, nem erőszakos halállal, hanem sorvadás okozta végeigyöngülésben. Ugyanazon dob, mely csatákban hős tettekre lelkesítő a haldokló vitézt, adja a jelt földbirtokos curiájának elhagyására, melyet idegenek foglalnak el nem acél, de papír fegyverekkel. Ujabban ugyan divattá lett az iparról beszélni és irni. Az iparra buzdítani a szegény embereket. De azért : mégis csak némi tartózkodással, némi leereszkedéssel viselkedik az iparossal a született uraság: minek következményeként látjuk, hogy az iparos ügyvéddé, biróvá, földbirtokossá stb. neveli fiát, ha csak módja van, vagy 1 ha némi tehetséget fedez fel benne, mivel nem kivánjá neki azon társadalmi sinylődést, melyben ő inaga átküzdi életét. így ezen osztály nem fejlődhetik, hanem marad a régiben. Mit is lehet várni oly szegény emberektől, kiknek legvagyonosabbjai más pályákra térnek. Honnét jöjjön az eszme, a találmány, a tudás és ' a pénz a szükséges kísérletezésekre, melyek nélkül ipari haladás, felvirágzás lehetetlen. Vagy talán pótolja ezt a kormány? Ha itt-ott akad egy élesebb elme az iparos körökön belül, vagy azokon kívül ós van valami gondolatja — nem-e kénytelen honi pártolás hiányában külföldön keresni támaszt? Ott érvényesül, még pedig gyakorta nem ritkán édes hazája megrövidítésére, kárára és kizsákmányolására; mert itthon az iparos köröknek nincs pénzök vállalkozásra, a kormány pedig még hivatalnokainak idejét is inkább más mindenfélére, mint a fölöslegeseknek tartott remek találmányok beható tanul mányozására használja. Így folyik ez nálunk régóta ós marad minden a réginél, talán addig, a mig majd késő lesz a mulasztások tölötl álmélkodni. Nem a párisi szégyenletes kiállításunkat veszem irányadóul; mert hiszen ott hivatalosan nem vagyunk képviselve, ámde tekintem össziparunk fejlődésériek tokát s megállapítom elmaradottságunkat. Hisz azon kevés, a mink van, még az sem igazán magyar; mert azt szinte kizárólag idegenek nyújtják, művelik Magyarországon; uiig a magyar taj gyermekei majdnem tüntetőleg nézik le az ipari foglalkozást, mintha azt méltóságuk alattinak tartanák. Ainde e botorság mindenkit, a ki az ipart műveli, érzelmeiben nagyon sért; az lenézés, kisebbítés. Elég, ha előveszszük a budapesti gyárosok névsorát; ott látjuk az iparosok mily csekély töredéke bir magyar névvel; ha köztök itt-ott találkozik ilyen, az legtöbb esetben vagy legújabban magyarosított név, vagy pedig a legszegényebb csizmadia, esetleg kovács műhelyt nevezi magáénak. A vagyonosabb iparosok többnyire idegenek, a kik csak ideig-óráig nevezik ez országot második hónuknak, de bizonyára nem osztoznak annak örömében és bánatában. Mihelyt pár forintot szerzett e téren, zsémbelve az aristocrata ma gyar szellem ellen, viszi magával munkájának eredményét régi hazájába. De hány van ezek között nem: végzett akadéini kus, de csak olyan is, ki az ötödik középiskolát elvégezte? Mit várhatunk, mit remélhetünk ezen osztálytól? Nem látják még át irányadó köreink, hogy itt a 12-ik óra, melyben segíteni kell e veszélyes bajon? Nem gondoskodnak eszközükről, melyek által az iparos osztály tekintélyének emelése által az ott fejlődő szellemi és anyagi erők ott tartassanak és a többi osztályokból újabbak oda édesgettessenek Nem küldenek nagyobb számú tehetséges fiatalokat külföldre kiképeztetés végett, hogy onnét ne csak tudományt, de főleg új szellemet és iparos önérzetet hozzanak magukkal, mellyel sikeresen küzdliesson k a fent ecsetelt előítéletek ellen; mert az itteni légkör ben nevekedett egyének között csak ritkán találkozik valaki, ki ezen lenézett, hálátlan feladatra vállalkozzék ; ki pénzt és magasabb értelmi fejlettséget hozzon e térre, hogy ott vagyonával és nevével emelje az ipar tekintélyét, mely a művelt külföldön erre nem szorul, de — mely nálunk — említett okoknál fogva ínég mindig nélkülözi azon állást a társalalomban, mely nélkül onnéi inkább szöknek, a kik tehetik, hogysem oda vonzódnának az előkelő osztályok. Látunk ugyan ujabban egyes kivételeket, de ezek olyan ritkák, mint a fehér hollók. S így Andrássy Manó gróf foglalkozik iparvállalataival, de amint hallatszik, az elért sikerrel nincs megelégedve, máris elakarja ami vasbányáit és kohóit egy idegen társa-ágnak, sőt állítólag már meg is vau a szerződés. (Vége köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Szemelyi hirek. Tolnai Festetits Tassiló gróf egész családjával f. hó 1 í-én Keszthelyre érkezett, hol hoszabb ideig szándékoznak időzni. — Báró Hornig Károly veszprémi megyés püspök hír szerint- jövő csütörtökön, szept. 19-én SümeghrŐl Keszthelyre megy Festetits Tassiló gróf látogatására s fogadni fogja a keszthelyi hatóságok és testületek tisztelgését. Bérmálás Zala Apafiban Hornig br. püspök f. Iió 10 én. kedden bérmált Zala-Apátiban. A község és bencések nagyon fényesen fogadták a püspököt, a társház, hol a püspök szálláson volt, egy szép virágoskerthez hasonlított, folyosók, lépcsők mind mind délszaki növényekké! diszittettek tel. A bérmálás bevégzése után a bencések társházában nagy és fényes ebéd volt, mely alatt szikrázott a szellem, durrogtak a pezsgők. ZalaApátiból a püspök Sümegre ment. A bérmálás szentségét Hornig Károly báró veszprémi püspök őméltósága Sümegen nem 15-én, mint lapunk egyik előző számában irtuk, hanem 10. és 17-én osztja ki. Királyi adomany. Ö felsége a király a czirkovlyáni önkénytes tűzoltó egyesületnek magán pénztárából 80 forintot volt kegyes adományozni. Hymen. Sij/os Károly perlaki gyógyszerész f. hó 8-án esküdött Nemes Apátiban örök hűséget Svastits Irén kisasszonynak, Svastits Hugó kedves leányának. Násznagyok voltak Csertán László és Szinodits Viktor, nászasszonyok Csertán Károlyné született Süraeghy Magda és Szmodits Viktorné született Glavina Róza. Eljegyzés. Dm "Tier Gyula Kába-szabályozási mérnök Győrből, jegyet váltott Horváth Malvin kisasszonynyal, Horváth József zalaegerszegi ügyvéd kedves leányával. A megyei allando valaszlmany I. hó 11-én tartott ülésén a megye jövő évi költségvetését elfogadta azzal a megjegyzéssel, hogy az árvaszéki hatodik pótülnöki állás az év végén szüntettessék be és helyébe az árvatári tartalékalap terhére a jövő évtől fogva egy hatodik rendes ülnöki állás szerveztessék. Javasolja egyúttal a választmány, hogy a minisztérium újból kerestessék meg a balaton füredi szolgabírói járás létesítése iránt, hogy a járás tisztviselői a t. év végén tartandó tisztújító közgyűlésen meg választatnának. A költségvetés a megyei másod aljegyzői irodában van közszemlére kitéve s bárki által megtekinthető. Adomány. Özv. Kovács Kálmánné őméltósága a zalamegyei önk. tűzoltó egyletnek azon alkalomból, hogy a tűzoltó csapat néhai térje temetésénél testületileg részt vett, 50 irtot volt kegyes adományozni, melyért ez utou fejezi ki köszönetét az egylet elnöksége. A polgári leanyiskoia igazgatója értésére adja a t. szülőknek, hogy a polgári leányiskola első osztályának helyisége az uri utcában, Thassy Kristóf árvaszéki ülnök úr házában, az udvarban lesz, hol is a szabályszerű előadás szeptember 16-án reggel megkezdődik. Mennek a huszárok, vagy jobban mondva el is mentek f. hó 8-án d. u. a keszthelyi honvéd huszárok. A város végén, a vasúti állomás illető térségen állíttatott fel a 2 század szép huszárság, melyet nagy számú közönség övezett körös körül, hogy bucsut vegyen a délceg hadfiaktól. A vitéz őrnagy ur megfúvatta a trombitákat imázasra, mely oly megható volt, hogy szem nem maradt köny nélkül. Huszáraink, Szt-Györgyig lóháton mentek s onnan a déli vasút Budapestre szál litotta őket. Budapestről Vecsésre mentek ki résztveendő az ottan tartandó nagy hadgyakorlatokban. A gyakorlatokról szept. 20-án térnek vissza Keszthelyre. A zalaegerszegi elemi iskolai osztályokban — az első fiosztályokat kivéve — a szabályszerű előadás szeptember 10 án kezdődik meg olykép, hogy az 1. és III. leányoszlályokban, valamint a 11. fiosztályban az előadás délelőtt, a II. és IV. leányosztályUan, valamint a 111. fiosztályban az előadás délután tartatik. A II. és 111. tiosztály tanhelyisége az ipartanmfíhely eddigi helyiségében, az I. és II. leányoszlály helyisége a fehérképi utcában özv. Kovács Györgyné házában az udvarban, a 111. és IV. leányosztály helyisége a kisdedóvodáuál lesz. A Csáktornyái kozseyi iskolaszék — Zakál Hen rik ügyvéd az elnökségről lemondván — legutóbbi ülésén elnöknek egyhangúlag Ziegler Kálmán ottani kir. közjegyzőt választotta meg. H városi képviselőtestület a t. hó 14-én megkezdett és időhiányában be nem fejezett ülését f. hó 10 án délelőtt 9 órakor folytatólag tartja. Alapszabaly megerősítés. A in. kir. belügyminiszter a sümegi, önkénytes tűzoltó egyesület alapszabályait a bemutatás; záradékkal ellátta. A Sümeg-boba-janosházi vasút kisajátítási záró munkálatok hitelesítése f. hó 7-én eszközöltetett Dévény Henriknek, a budapesti központi telekkönyvi hivatal főnökének elnöklete alatt. A bizottság tagjai voltak Hötzl Mór, Voigs E le Bu lapestről, Rutich Sándor kir. aljárásbiró, Rósás János telekkönyvvezető Sümegről. A vállalatot Eitner Sándor országgyűlési képviselő, a vasúti társulat igazgatója képviselte. Az italmeresi kártalanitasok tárgyalása megyénkben f. hó 26-án kezdődik meg Leter.yén s folytatólag Alsó-Lendván, Csáktornyán, Nagy-Kanizsán, Tapolezán, Sümegen és végül Zala-Egerszegen tartatik meg. A zala-egerszegi alsófokú kereskedelmi iskolánál az 188 ! l',,| l-ik tanévre szóló beiratás szeptember hó 10-án délután 4 órakor tartatik a polgári fiú iskola I. osztályú tantermében a szabályszerű előadás pedig szeptember 17-én kezdődik. EljegyzeS. Garai Lipót helybeli iparos eljegyezte Berger Annát, helybeli özvegy Bergerné leányát. A csaktornyai dalarda jubiláris ünnepélyét f. hó 22 én fogja megtartani. A sümegi tüzolto egyesület javára f. hó 9-én rendezett búcsú szim előadás 35 forintot jövedelmezett. F lülfizfctett Vörös K. Imre 1 frtot. Rablogyilkossag. Fibák Forgó József galamboki lakóst, mikor a zala-apátii vásárról hazafelé ment, az uton megtámadták és agyonverték. Azután 4 drb marhalevelet és kenyerét elvették a rablók, pénzt nem találtak nála, mert az a meggyilkolt vejénél volt, ki az uton elmaradt apósától. Tolvajlas. Puly Fáni öreg kisasszony házába Keszthelyen tolvajok hatoltak be s elvittek 35 frtot. A tolvajok kilesték, amikor az öreg kisasszony látogatóba ment János öcseséhez, ezt az időt fölhasználták. A gyanú egy napszámosra esett. A szüretet Keszthely vidékén szeptember hó végén okvetlenül meg kell kezdeni, mert a szőlő már rothadni kezd, pedig még mind nem is érett. Raqalyos betegssg. Keszthely város területén a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések közt a ragályos száj- és körömfájás járványszerüleg lépett fel, miért is a ragály tartamára szarvasmarhák, juhok, kecs-