Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-12-08 / 49. szám

birtokos társammal azon meggyőződésre jutot­tam, liogy valamint földrajzi, ugy a talaj és égalji viszonyainál fogva kiválóan szőlőművelésre alkalmas Balatonmellékét a természet által kije­lölt ezen rendeltetésének csakis oly módon leltet fenntartani, lia az állani és a megyei gazdasági egyesület istápolása mellett a szőlőbirtokosok egyesült erővel iparkodnak a csapás pusztításait a tudomány vívmányai és a tapasztalati ered­ményekre fektetett, a gyakorlati alkalmazással igazolt okszerű szőlőművelés és bortermelés álta­lánosítása és terjesztésével enyhíteni és kitartó szorgalom és haladás által a jövőben lehetőleg pótolni. E célból fi 11 o x e r a ellen védekező egyesülete t szándékozunk Tapolczán fel­állítani, melynek Feladata leend: a sikeres véde­kezés irányát kijelölni, az egyesület szegényebb tagjait anyagilag istápolni, a szőlőművelést fej­leszteni és általában a szőlősgazdák érdekét meg­óvni, megvédeni és oly eredmények elérésére törekedni, melyek egyesek tevékenységének el­ágazó iránya miatt csakis egyesült erővel biz­tosíthatók. Ezen létesítendő egyesület alapszabályainak tervezetét f. évi december hó 6-án délután 2 i órakor Tapolczán a városház nagy termében fogom a nagyérdemű közönség elé terjeszteni, mely idő és helyre a szőlőbirtokosokat teljes tisztelettel megliivom." Köztudomású, liogy a szőlőtermés megyénk egyik legfőbb jövedelmi forrását képezi, melyet azonban a filloxera végveszélylyel fenyeget. A megye létérdekét fenyegető ezen óriási veszedelemmel szemben szabadjon reméllenünk, hogy a megye közönsége nem riad vissza semmi áldozattól sem s a, veszély elhárítása végett egye­sült erővel igyekszik tőle telhetőleg mindént elkövetni. Járási értekezletek a tisztújítás targyaban. A z.-egerszeyi jarasban lakó megyebizottsági ta­gok I. hó 6-án (I. e. 10 órakor mintegy ÖO-an egybe­gyűltek Zala-Egerszegen a vármegyeház nagytermében előértekezletre a tisztújítás tárgyában. Skublies István bizottsági tag, mint aki a meglii vást kibocsátotta, a szép számmal megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, az értekezletet megnyitotta. Az értekezlet első sorban elnökévé Skublies Ist­vánt, jegyzőjévé Németh Eleket választotta meg s a sorrendet illetőleg megállapodott abban, hogy először a központi tisztviselőket, azután a zala-egerszegi járás tisztviselőit jelel: ki, azonban a többi járás tisztviselői­nek kijeleléscbe nem bocsátkozik, remélvén hogy a többi járásban is a bizottsági tagok értekezleteik alkal­mával hasonló eljárást követnek. Egyhangúlag kijelöltettek alispánnak Csertán Ká­roly, főjegyzőnek (józony László, I. aljegyzőnek Botfy Lajos, II. aljegyzőnek Czukelter Lajos, III. aljegyző­nek Vizy Géza IV. aljegyzőnek Vass Lajos, főügyész­nek Arvay Lajos, főpénztárnoknak Skublies Zsigmond, alpénztárnoknak Tomasich Sándor. Árvaszéki elnöknek kijeleltették szavazás utján Thassy Kristóf 26, Csesznák Sándor 20-szavazattal. Folytatólag egyhangúlag árvaszéki ülnököknek ki jeleitettek Horváth Berta, Thassy Kristóf, Braunstéin Pál, dr. Zarka Zsigmond, Trsztyánszky Ödön, Málics József. Árvaszéki jegyzőnek Nagy Lajos, pénztárnok­nak Mayer János. Gyámi főszámve.vőnek Csoknvay János, gyámi alazámvevőnek Rajky Miklós. A járás tisztviselőiül és pedig főszolgabírónak l Thassy Miklós, szolgabírónak Mayer István jelöltettek ki egyhangúlag Az értekezlet végezetül kimondá, hogy amennyi­ben a IV. aljegyzői állásra kijelelt Vass Lajos valamely járás tisztviselőjéül választatnék meg, helyébe IV. al­jegyzőnek Tuboly Sándort ajánlja, továbbá az árvaszéki másod jegyzői állásra Fitos Mártont, amennyiben pedig ezen állás betöltése főispán őméltóságának kinevezésétől függ, úgy nevezettet, mint eddigi másod jegyzőt, Őméltó­ságának becses figyelmébe ajánlja. * A nagy-kanizsai járásban levő bizottsági tagok a tisztújítási élőértekezletet dec. l ón délután tartották a nagy-kanizsai városház tanácstermében. A nagy-kanizsai járás niegyebizottsági tagjai szép számban vettek részt az értekezleten a zord idő dacára is. Elnökül Eperjesy Sándor ; jegyzőül pedig Varga Lajos választatott meg. Az értekezlet folyamán a megyei tisztújítással szemben a következő kijelölésekben állapodott meg; a központi tisztviselőket illetőleg alispán: Csertán Károly, főjegyző: Gózony László, I. aljegyző: Bottfy Lajos, II. aljegyző. Czukelter Lajos, 111. aljegyző: Vizy Géza, IV. aljegyző: Vass Lajos; főügyész: Arvay Lajos; főpénztárnok: Skublits Zsigmond; al pénztárnok: Tomasich Sándor; árvaszéki elnök: Csesznák Sándor; ülnökök: Horváth Bertalan, Thassy Kristóf, Braunstéin Pál, dr. Zarka Zsigmond. Trsztyánszky Ödön; pótiilnük : Mállits József; jegyzők: Nagy Lajos és Fitos Márton; gyámi számve­vők: Csoknyay János főszámvevő, Rajky Miklós alszám­vevő; pénztárnokok: Mayer János főpénztárnok, Skublies Antal al pénztárnok. A nagykanizsai járásra nézve fő­szolgabíróvá: Svastits Károly, szolgabiróvá: ifj. Merkly Antal jelöltettek. Közig, bizottsági tagokká:' Eperjesy Sándor, Dervarits Imre választattak, továbbá Győrfty János indítványára: Ilertelen ly Béla országgyűlési kép- I viselő is. A novai járásbeli megye bizottsági tagok dec. hó 5-én tartott értekezletén elhatároztatott: hogy a jelen­legi központi tisztviselőket fogja megválasztás végett pártolni. A saját érdeküket képező novai járásban pe­dig a jelenlegi főszalgabiró Vértessy Béla megválasztása mellett foglal állást. A többi járásokra nézve elhatároztatott, hogy azok értekezletén meghatározott irány — a novai járásbeli bizottsági tagok által pártoltatni fog. — Viszonzásul a többi járásbeli in. bizottsági tagok, a novai járás fent jelzett határozata szives pártolása végett ezennel felké­retnek. A többi járásokban is a bizottsági tagok a jelen­legi központi tisztviselőket újból egyhangúlag kijelelték, úgy járási tisztviselőkiil is a jelenlegieket. Alsó Lend vári a mostani járási tisztviselők mellé még kijelöltet­tek Szmodits Viktor főispáni titkár főszolgabírónak és Vass Lajos negyed aljegyző szolgabírónak. Tanító gyűlés. A „zala-egerszegi esperes-kerületi róni. kath. tanítói­kör" nov. 28-án, Andráshidán tartá őszi gyűlését, me­lyen szép számmal vettek részt úgy a rendes tagok, valamint a vendégek. Hogy meg is nevezzek néhányat, jelen voltak: főtisztelendő Balaton József esperes úr, Sipos József és Angyal György a. bagódi lelkész urak, dr. Kele Antal ügyvéd úr (az andráshidai iskolaszék elnöke), llártl János körjegyző stb. A'ovii/: Milaílii helybeli tanító tartott 5. és 6. osz­tályú növendékeivel gyakorlati tanítást a természettan­ból. Tananyaga a „légnyomás" volt. Novákuak a sike­rült tanításért jegyzőköny vileg is köszönet szavaztatott. KOVÁCS Győző elnök a bírálat, után a gyűlést meg nyitván, a központtól beérkezett jegyzőkönyvből a kört érintő pontokat olvasta föl; úgy ezek, mint a múlt közgyűlésről fölvett jegyzőkönyv tudomásifi vétettek. Következett volna Énekes Pál vaspöri tanító urnák ezúttal mint vendégnek — felolvasása „A szavalás tanításáról a népiskolában" ; de vállalkozó a gyűlésen nem jelenvén meg s értekezését sem küldte be, e tárgy tehát elmaradt. Hasonlóképen Körmeudy Pál teskándi tanitó uré rs, a ki Bautngarferier János volt salomvári tanító jubeiiiitnára készített egy alkalmi dolgozatot, de Baiimgartner úr időközben a körből távozván, így a munka tárgytalanná lett, tehát a napirendről szintén lemaradt. liogy máskor így a gyűlés tol ne üljön, ha­tároztatott: akárki vállalkozik valamely tétel kidolgozá­ára s a munka felolvasását a, az illető a gyűlésen való ineg nem jelenhetése esetében becsületbeli kötelességé­nek tartsa dolgozatát beküldeni az elnökhöz, aki gon doskodjék aztán a felolvastatásárói. A megyei közgyűlés által kitűzött pályatételek kihirdettetvén, ezzel kapcsolatban dr. Kele Antal úr mint vendég is érdeklődvén a kör munkálkodása iránt ­megkérdezte: „Mert a megyei közgyűlés nem jutal­mazhat és nem nyomathat ki minden jó munkát s itt a körgyülésoken is olvasnak föl a tagok mindig a tan­ügy körébe vágó dolgozatot : mi történik az ilyen munkákkal ?" Azok bizony elmúltak, elkallódtak eddig. Jövőre hogy ez ne történjék s a munkakedv, az aiubí­tió is fokozódjék, indítványozta: jó lenne a fölolvasott dolgozatokat egy emlékkönyvbe írni; s azonnal egy frtot át is adott körelnüknek az „Emlékkönyv" beszer­zésére. A gyűlés zajos helyesléssel és örömmel vette tudomásul dr. Kele urnák ez áldozatkézségét s a való­ban életre való, követésre méltó és dicséretes indítványért, dletőleg áldozatkézségért jegyzőkönyvileg is köszönetet mondott. Egyúttal elnök megkéretett egy „Emlékkönyv" beszerzésére és határoztatott, liogy ezentúl a kör tagjai által kidolgozott, felolvasásra s az emlékkönyvben való megörökítésre ajánlott munka az illető által sajátkeziileg az emlékkönyvbe Írassék. Továbbá: a vállalkozók által ezentúl felolvasásra szánt, minden dolgozat a kör bíráló bizottságának minden gyűlés előtt már jó előre bekül­dessék, (márcziusban, illetőleg októberben) s csakis a biráló bizottság ajánlata alapján kerüljön felolvasásra. Elnök kedvetlenül ugyan, de mégis bejelenté, hogy Kondor Ferencz (salomvári), Tiborcz Lajos (zala-szt. sy;"»'gyi). Farkas Sándor (háuhágyi) éa I losoff József (bon­ezódföldi) plébános urak azon óhajuknak adtak kifeje­zést, (az utóbbi levélben is), hogy szeretnék, ha a pár toló tagok sorából, illetőleg a körből kitöröltetnének. Határozat: A kath. tanítóegylet és körök fönmaradása püspök úr őméltósága egyenes kívánsága, akarata. A megalakítás első évében őméltósága körlevélben a me­gyéje területén lévő plébános urakat hívta föl, nem pedig első sorban a tanítókat, hogy a kath. tanítóegy­letet és köröket minden körülmény közt megalakítsák s azt. erkölcsileg és anyagilag támogatni a kath. egyház iránti kötelezettségűknek ismerjék. Tehát a kath. tanító­egylet megalakítása nem a tanítók, hanem őméltósága kedves és valóban lelkes kívánsága volt. Ez okból a jelen gyűlés — főtisztelendő Sipos József a.-bagodi plé­bános úr indítványa folytán is — Kovács Győző kör­elnök úr által fölkéretni határozza a föntnevezett plé­bános urakat: hogy ha már önként, meleg szeretetük­ből folyólag nem akarják támogatni a kath. tanítók egyesületét, támogassák azt püspök úr őméltósága egye­nes kívánságára, a kinek engedelmeskedésükkel nagyon kedves dolgot fognak cselekedni. Egyúttal határozatba ment, hogy a jelen gyűlés jegyzőkönyvének idevágó pontja szószerinti másolatban a nevezett plébános urak­nak a kör elnüke által elküldessék. Rendes tagokul bejelentették magukat: Horváth < )dön esély, Wolfárth István háshágyi, Polesinszky János böröndi, Énekes Pál vaspöri tanítók. Az esperesi kerü­let területéről eltávoztak s illetőleg a tagok közül tö­röltettek : Gergely Ferencz, Baiimgartner János és Somogyi János volt rendes tagok. A jövő tavaszi gyűlés helyéül Teskánd jelültetett ki; ott gyakorlati tanítást fog tartani Kürmendy Pál helybeli tanító úr, utána Polesinszky János böröndi ta­nító. S ha a központ álta kitűzött pályatételek közül a körben egy sem, esetleg csak egy tétel dolgoztatnék föl s ajánltatnék fölolvasásra, ez esetben Nóvák Mihály fogja felolvasni ily cimű s nagyobb terjedelmű niunká ját: „Gyermekek a korcsmában és lakodalomban", eset leg Woltárt István is „Az iskolai fegyelem" ről fogna értekezni. Baiaton esperes úr bejelenté, liogy a „Népnevelő" cimű tanügyi lapot a jövő évre is meg fogja rendelni a körnek egy példányban ; hasonlóképpen Angyal György segédlelkész ur is a kör rendelkezésére fogja bocsájtani a „Kalauz" cimű évnegyedes, valóban a paed. tudomány magaslatán álló tanügyi folyóiratot. E két dolgot nem azért jegyzem föl, hogy az illetőknek ezzel talán dics­tüzért fonjak homlokukra, hanem követésre méltó példa­képpen állítom őket a nagy közönség elé, valamint dr. Kele urat is. Főtisztelendő Balaton esperes úr pedig régi szoká­sához híven ezúttal is 50 drb. kuba szivart bocsátott a tanítók rendelkezésére. Ezt ugyan nem vette jegyző könyvbe a kör nótáriusa, valamint azt sem, hogy gyii lés után holmi literiák mellett őszintén megbeszélték a megye területén a tanügy körében ujabban fölmerült dolgokat. Pedig hát az ilven megbeszélésnek sokszor i • • > nagyobb kihatása van a hivatalos színezetű gyűlésnél is; azért említem föl én is, mert itt meg a „nem szó­nok"-ok aprítottak legtöbbet, a kiket pefig mindig ér demes meghallgatni azért is, inert nines bennük annyi „frázis". Réztolli M. Nyilt kérelem a „Znlavárineiiyei ált. tanító-testület" járásköretnek igen tisztelt választmányaihoz, illetve elnökeihez. Eltökélt szándékom az vala, hogy az alábbi ügy ben egy coneret indítványt terjesztek elő a zalaeger­szegi t. járáskör november hó 21-én tartott közgyűlé­sén, de legmélyebb sajnálatomra ott meg nem jelen­hettem. Hogy azonban eme fontos eszmének győzelemre juttatását a dolog sürgős természetéhez képest mégis elősegítsem a magam részéről, megragadom az egyetlen alkalmat: a nyilvánosság utján való cselekvés módját. Velém együtt bizonnyára minden tanító társam és i minden igaz barátja a tanügynek örömmel fogadta a nmltsgú vallás és közoktatásügyi miniszter urnák a 1300 írtos minimum, - illetve a népoktatási torvény idevágó rendelkezésének pontos végrehajtására vonat kozó magas rendeletét. S amint e lap f. é. 4ti. számá­ban olvasható, a megyei tek. kir. tanfelügyelő úr immár tel is terjesztette „a türvényes 300 frt minimumot el nem érő tanítói, illetve kántortanítót állomásokról szóló kimutatásokat". Miután a törvény csakis tanítót ismer s előtte kántortanító nem létezik, a „kántortanító" elnevezés csupán csak a kötelességekre nézve és csakis mint cini állhat meg, de mint hivatal, a tanítói hivatallal nem azonosítható, mert hisz a káutortanítóság tulajdonképpen két hivatal! Az az: mikor arról vau szó, hogy a tani tónak meg van-e 300 frt fizetése, akkor cz tisztán csak a tanítóra vonatkozhatik, melyhez a kántornak semmi köze! Ebből pedig mi következik? Az, hogy ahol a tanítónak csak a kántori illetményekkel együtt megy fel a javadalma 300 frtra: ott a tanítói tizetés nem éri el a törvényes minimumot, valamint ottan se, ahol a kántori javadalom levonásával nincsen meg a 300 frt, habár azzal együtt többre rúgna is fel. A lent említett minisz­teriális rendelkezésnek tehát ki kellene terjeszkednie az ilyen állomásokra is, mint olyanokra, melyek szintén nincsenek a törvénynek megfelelő állapotban. Ezt az | igazság és méltányosság maga is így diktálja! Mert I ilyen állomás nagyon sok van ám. Mindezzel azonban korántsem azt akarom mondani, I | mintha talán a tek. tanfelügyelő úr ineorrect járt volna ''el az összeírást illetőleg, nem! — mert hiszen ő neki a rendelkezésére állott adatok (a díjlevelek) alapján kellett azt eszközölnie. Felszólalásom máshová céloz. Miután az alkalom ina — tekintettel a fenti mi­niszteri rendelet alapján következtethető jóindulatú igye­kezetre — legkedvezőbb arra, hogy a türvényes korlá tokon belül lehetséges javításokat számos szegény kai­társunkra nézve jóakaró mozgalmunkkal sikerre segít liessük; s miután a nmltsgú kultuszminiszter úr nyilat kozatai szerint anyagi helyzetünkül! gyökeres reformok­kal alaposan segítve mostanában nem leend, tehát -mint­egy morális kötelességünk is az, hogy a már meglevő törvény végrehajtása iránt tegyük meg a megtehetőt: bizalomteljes kartársi szeretettel kérem az igen tisztelt választmányokat, illetve elnök urakat, miszerint szíves­kedjenek az eszme magukévá tételével a megyei tan­testület központi választmányát felkérni, hogy nyújtson be mentül előbb egy kérvényt a. nmltsgú vallás- és közokt. minisztériumhoz oly intézkedés iránt, mikép a törvényes 300 frt minimális fizetés ott is pótoltassék, ahol a tani tónak ma még csak a kántori illetményekkel eqyütt van meg, illetőleg azok levonásával nincsen viea a 300 frt javadalma. Ami azt illeti: a kántori illetmények clvá lasztása, illetve leszámítása a kántortanítói fizetésből, éppenséggel semmi nehézséggel sem járna, mivel hogy azt mindenik díjlevélből meg lehet állapítani, hogy mely fizetésnemek vonatkoznak a tanítói és melyek a kántori dolgokra. Például a stóla, lélekpénz, párbér, kollektabér, harangozókéve stb. és mind ama fizetségek, melyeket az iskolailag nem, de fárabelileg oda tartozó községek teljesítenek: világos, hogy mindezek — nem tanítói illetmények ! . . A kartársak s általában az iskolaügy iránti szere­tetet sérteném, ha szükségét akarnám'önök előtt fejte getni annak, hogy mily nagyon is reá fér állapotainkra

Next

/
Oldalképek
Tartalom