Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-10-20 / 42. szám

Gazdasági és erdészeti kiállítás. Az 1890 ben Bécsben tartandó általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyarországi rendező bizottsága a „.Zalamegyei Gazdasági' 'Egyesület"-hez a következő megkeresést intézte : Tisztelt gazdasági egyesületet! A bécsi cs. kir. gasdasági egyesület 1890. május 15-étől október 15-ig Bécsben egy nagyszabású gazdasági és erdészeti kiállítást fog rendezni. Ezen kiállítás részben a/, egész monarchia, részben a külföldre fogván kiterjesztetni, az országos magyar gazdasági és erdészeti egyesületek elhatározták, hogy ezen a kiállításon Magyarország részéről is minél imposansabban kell résztveuni. Részt kell venni pedig azért, inert alkalmunk nyílik annak igazolására, hogy a mezőgazdasági kultura tekintetében Magyarország mily haladást tett és ezen alkalmat előnyünkre kell megragadnunk. De egyszersmind azért is részt kell vennünk, mert Ausztria oly fontos értékesítési piacot képez a mi gazdasági terményeinkre nézve, hogy mindent el kell követnünk, mikép e piacot nomcsak megtartsuk, de minél jobban kiaknázzuk az által, hogy a fogyasztók és közöttünk: a termelők között az eddiginél is több érintkezési pontot keressünk. Ugy a két egyesület, mint a magas kormány is belátta, hogy nagyszabásúan kell a kiállításon Magyarországnak résztveimí, miért is alulirt bizottság a rendezésre kiküldetett, a mely működését meg is kezdette. Mindenekelőtt a programinot, szabályzatokat és a kii lünleges szervezeteket dolgozta ki e bizottság akként, a mint a magyarországi rendező bizottság intentióinak az osztrák fél kiállítási'szabályaival való különbeni összegyeztetés mellett megfelelt. Ezen ide csatolt nyomtatványok a kiállítás terve zete és részletei iránt minden irányban a kellő és tüzetes tájékozást nyújtják. A fődolog az, hogy a kiállításra a kellő buzdítás történjék és ez, csakis a gazdasági egyletek utján eszközölhető sikeresen. A kiállítási ügy helyes szervezése a gazdasági egyesületek eminens feladata.. S iia valamikor, úgy most nyílik alkalom annak bebizonyítására, hogy a gazdasági egyesületek nem enervált, tehetetlen orgánumok, hanem a mezőgazdasági eszközlések hatalmas factorai. Azt hiszem, a t. gazdasági egyesület is e meggyőződésben van, miért is felkérjük, hogy ezen kiállítás ügyét lelkesen felkarolni méltóztatnék. A uiit pedig különösen kérünk, az a következő: 1. Méltóztassék sürgősen egy egy bizottságot kiküldeni, a mely a tervezetek gondos áttanulmányozása után tervszerüleg dolgozza ki, hogy az egyesület által képviselt gazdasági területről mit lehetne és mit kellene kiállítani. 2. Ezen az alapon határozza el a gazdasági egyesület egy gyűjteményes kiállítás rendezését, a melynek célja az összes gazdasági, erdészeti, növényi, úgy mint állati terményeknek a bemutatása. 3. Különösen figyelmébe ajánltatik e bizottságnak, hogy a megye területén levő üszzes növényi termény, u. m. búza, árpa, rozs, zab, kukorica, hüvelyesek, olajnövények, kender, len stb. typikus, tehát vidéki jellegűek uek megfelelő képviseltetéséről okvetlenül gondoskodjék, mert törekvésünket az képezi, hogy ezen összes termények aualytikai vizsgálat alá vétetvén, azoknak belértéke is meghalároztassék és ez által egyes vidékeknek minőségei, a melyek eddig csak empirice szoktak megállapíttatni, tudományos alapon tüzetesebben legyenek coustatálva. 4. Ajánljuk a bizottságnak a typikus és a megye termelésének megfelelő állatcollectiók egybeállítását. Végül ezen bizottság tegye magát érintkezésbe aulirt rendező bizottsággal a kiállítás rendezésének összes részletei iránt. Kérjük a t. egyletet, hogy az itt közölt óhajtások szives figyelembe vételével minél sürgősebben és erélyeA patikárus kiugrott a patikából s lelkendezve futott a tiszttartó után. — Tiszttartó úr! Uracskam ! baratocskam ! — Mi baj, patikárus barátom ? — Koróda járja vigit. — Ne beszéljen! — Bizouy Isten ! Komolyan mondok. — Roszszul van ? — Mondok, hogy jarja vigit. Nem megnézzük? — Jlem bánoui. Hát jöjjön! A patikárus visszafutott a felöltőjéért és kalapjáért. Egyúttal fölkapta íróasztaláról a mindig ott levő ércleszületet és felöltője belső zsebébe rejtette. — Pompás alkalom lesz ez — gondolta magában — megtéríteni istentelen Kórodát, hogy legalább meggyónjék. Mert mig kitelnék a gonosz prókátor lelkitül, hogy pokolba menne. A patikárus és tiszttartó együtt mentek Kórodához. A fiskális nőtleu ember volt. Ágya mellett egy öreg nő ült ápolóul. Midőn a két látogató a sötétes szobába lépett, Kóroda a fal felé volt fordulva. A patikárus szép csendesen oda lépett a beteg ágyához s megállván, elővette az ércleszületet s a beteg felé tartotta. — Kóroda ! barátocskám ! A beteg az ismerős hangra lassan visszafordította fejét. A patikárus egészen szemei elé tartotta a feszületet. — Kóroda! barátocskám! isinered-e eztet ? A beteg vonagló ajkain megint megjelent az a sarcasticus mosoly s úgy nyögte: — Hogy ... ne ... is .. . mer . . . ném . . . édes . . . patikus . . . ba . . . rá . . . tom . . . isten , . . már . . . Jeruzselem ... be ... is .. . szamár . . . vitte! .Azután a fal felé fordult és . . . meghalt. —ysebben intézkedni méltóztassék, valamint arra is, hogy méltóztassék okvetlenül tadatni velünk elhatározását legkésőbb t. évi december hó 1 éig, hogy így tisztában legyünk az iránt, vájjon becses közreműködésére számíthalunk-e vagy nem. Fogadja a tisztelt gazdasági egylet kiváló tiszte letiink kijelentését." Közmunka leszámolás. A megyei közmunka leszámolás ügyében Csertán Károly, Zalavármegye alispánja, a megyei útfelügyelőkhöz a következő iratot intézte: „A megyei közmunka és utépítészeti ügy kezelésre nézve a vármegye határozata által megállapitott évi lezárási határidő folyó évi október hó végével letelvén, ez érdemben a közmunka leszámolásnak az egyes, községekkel járásonként folyó évi november hó 2-ától november hó 8-áig bezárólag leendő megtartását ezennel elrendelem, mely határidőn belül a leszámolás az összes járási székhelyeken a vármegye által választott s általam külön felkéri járási útfelügyelő uraknak, továbbá a kir. építészeti hivatal kiküldött tagjának, a járási főszolgabiráknak, valamint az illető járási ut biztosok és község elöljáróknak küzbenjüttével a követ kező kitűzött határnapokon fog megtartatni ugyamint : Tapolczán Skublics Gyula ur elnöklete alatt folyó évi november hó li án d. e. 10 órakor. Sümegen Gyömörey Gáspár ur elnöklete alatt folyó évi november hó 5 én. Szent-Gróthon Pály .János ur elnöklete alatt folyó évi november hó 7-éu. Keszthelyen Bogyay Máté ur elnöklete alatt folyó évi november hó 8 án. Nagy-Kanizsán Gadó Mátyás ur elnöklete alatt folyó évi november hó 5-én. Pacsán Botka János ur elnöklete alatt folyó évi november hó ü-án. Zala-Egerszegen Nagy Károly ur elnöklete alatt folyó évi november hó 2-au. Nován Deák Mihály ur elnöklete alatt folyó évi november hó 5-én. Alsó-Lendván Hajós Mihály ur elnöklete alatt folyó évi november hó 6-áu. Letenyén Foly Bernát ur elnöklete alatt folyó évi november hó ü-án. Perlakon Szabó Imre ur elnöklete alatt folyó évi november hó 5-én. Csáktornyán Molnár Elek ur elnöklete alatt folyó évi november hó 7-én. Zala-Egerszeg városban Háczky Kálmán ur elnöklete alatt folyó évi novembr hó 2-án délután 3 órakor. Nagy-Kanizsa városban Plihál Ferenc ur elnöklete alatt folyó évi november hó 4-én délután 3 órakor. A közmunka leszámaló bizottság teendője : a) A bizottság az átvételi kimutatást átvizsgálja és összehasonlítja a közgyülésileg jóváhagyott 1889. évi közmunka előirányzattal, valamint a kir. építészeti hivatal által jóváhagyott közmunka tervezettel. Ez alkalommal, átvizsgálja azon folyamodványokat, azon kéréseket, melyek a természetbeni közmunkának leírására vonatkoznak. Mindezek alapján javaslatott terjeszt elő a hátralék leírása, esetleg hátralékosok megbírságolása iránt. b) A bizottság összehasonlítja a községi elöljárók által személyesen bemutatandó s a váltság összeg lefize tésére vonatkozó könyvecskéket az 1889. évre előirt váltsági összeggel és átvizsgálja azon folyamodványokat illetve meghallgatja azon kéréseket, melyek a váltság összeg leírására vonatkoznak. Mindezek alapján javaslatot terjeszt elő a hátralék leírása, esetleg a hátralékos megbírságolása iránt. c) A bizottság megvizsgálja a jövő évi közmunka előirányzatot és javaslatot tesz az iránt, mely utakon, mely községek fogják a jövő évben a közmunkát teljesíteni. d) A bizottság az eléje terjesztendő és az októberi megyei közgyűlés által jóváhagyott 1889. évi költség előirányzat egyes rovatait és tételeit átvizsgálván, szükség esetén a rovatban kitüntetett egyes tételek módosítását javasolja, de mindig az előirányzati rovat összegén belül. e) A bizottság javaslatot terjeszt elő uj útfelügyelő urak kinevezése és a megyei úthálózatnak a jövőben azok közti mikénti leiosztásra nézve. f) A bizottság nyilatkozik az utfemartási személy zet: az utbiztos és utkaparók szorgalma, tehetsége és magaviselete felől és annak a jegyzőkönyben ad kifejezést Végül leszámolja a községi közmunkát. Részemről kiváló súlyt fektetvén arra, hogy ezen megtartandó járási leszámolások eredménye lehetőleg magában foglalja egy felől annak igazolását, váljon a letelt közmunka-évben foganatosított útépítési erediuéuv és az annak eszközlésére hivatott közegek tevékenységi szorgalma és sikere kielégítő e, avagy nem történt-e e részben a közlekedés érdekét sértő indokolatlan hátramaradás? valamint hogy másfelől eaen leszámolásoknak az egyes járások vidéki, közforgalmi és közlekedési legfőbb érdekei megvitatására igen célszerű alkalma használtassék tel azon teendők és munkálatok megállapítására s javaslatba hozatalára, melyek az illető járásnak indokolt közlekedési szükségéhez képest az ezen leszámolások alapján összeállítandó 1890. évi megyei közmunka beosztásnak tervezetébe felveendők volnának; e kettős c l valósílhatása tekintetéből bizalomteljes tisztelettel fordulok Uraságod hoz, mini megválasztott járási útfelügyelőhöz azon felkérésemmel, hogy a érintett járási leszámolás sikeres megtartásához nagybecsű résztvétével járulni és hathatós küzieműködése által annak fenutebb jelzett közhasznú célja elérését mindkét irányban biztosítani szíveskedjék" Zalavármegye virilistái A megyei igazoló választmány Zalavármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjának névsorát az 1890-ik évre egybeállítván, a bizottság által egybeállított névsor a törvényhatóság október havi rendes gyűlésén terjesztetett e/ó. Ez egybeállítás szerint megyénkben legtöbb adót fizet gróf Festetics Tassiló (39.034 frt 05 kr.J A bizottsági tagok között 44-en vannak, kiknek állami adója az ezer forintot meghaladja s a legutolsó évi adója 266 frt. A mégye legtöbb adótfizető bizottsági tagjai között van 128 földbirtokos, 19 lelkész, 46 ügyvédi oklevéllel, 7 mérnöki oklevéllel, 9 orvos tudor, 1 gyógyszerész, 82 kereskedő és 7 iparos. A virilisták névjegyzéke a következő: Gróf Festetics Tassilló, gróf Festetics Jenő, Harkányi Károly, Inkey László, Simon Zsigmond apát, Tarányi Ferenc, Etl Istváu apát, Klein Lipót, Bogyay Máté, Bogyay István, Töreky Aladár, Clement Lipót, Báronyi Benedek, Fiirst Benedek, Koller István, Lyka Sándor, Lázár Bernát, Karczag Béla, Karczag István, Blum József, Oltay Guidó, gróf Batthyány Ernő, Tolnay Károly, Kaiser József, Kreiner Emil, Hertelendy Ferenc, Csutor Imre, Tóth Lajos, gróf Batthyány József, Szily Dezső, gróf Deym Nándor, dr. Friedmann Bernát, Csertán Károly, Mataszovics István, Báronyi Ede, Hirschl Ármin, báró Puteáni Géza, Guttmann Henrik, Guttmann Vilmos, Guttmann László, Guttuianu Aladár, Fábiánícs Ignác, dr. Krasovecz Ignác, Grünhut Sámuel, Kollár János, Isoo Ferenc, Hirschmann A., dr. Auguszt Zsigmond, Vizlendvay József, Isoo Alajos, Barcza László, Veiser József, Dervarics János, Krosetz János, Sz e/e Ignác, Plihál Ferenc, Fábiánics Gyula, ifj. Rajkv Lajos, Csertán László, Skublics Imre, Peczek György, Csöndes József, Ebenspanger Lipót, Háczky Kálmán, Vizlendvay Sándor, Tamás Adám, Talabér Zsigmond, Soriseh János, Gyömörey Gáspár, Nagy Károly, dr. Gyömörey Vince, Silinszky Károly, dr. Háry István, Deák Mihály, Csigó Pál, Dervarics Imre, Kozáry Aurél, Bláu Pál, Berger Heinrich, dr. Szukics Nándor, Oszterhuber Lajos, Marton Gáspár, Botka János, Hetyey Károly, Lővinger Ignác, Kőnigmayer János, Ilaba József, Varga János, Csesznák János. Berger Adolf, Kisfaludy Sándor, Hertelendy József, Berg Bódog, Bogyay Kálmán, Csigó István, Gaál Ödön, Nunko vits Vilmos, Szabó Imre, Schertz Albert, Musset Ferenc, Takács Jenő, Vésey László, Knortzer Frigyes, Neumann Mór, Hergár István, Babóchay György, Graner Jakab, dr. Tuboly Gyula, Eitner Zzigmond, Skublics Gyula, Skublics Zsigmond, Skublics Jenő, Breier Ignác, dr. Berger Ignác, Prager Béla, Ziegler Kálmán, Konkoly Ambrus, Vrana Frigyes, Kiilley József, Skublics István, Fesselhoffer József, Hencz Antal, Tamás Ferenc, Vucskics János, Szigethy Anta

l, Englender Lajos, Baan Kálmán, Frisch Lipót, Köves Péter, Kohn Gáspár, Svastits Károly, Eperjessy Sándor, Hertelendy Béla, Fischer Dávid, Merkly Antal, Dervarics Ákos, Mild Mihály, Gadó Mátyás, dr. Szekeres József, Glavina Károly, Mayer Sándor, Leszner Ferenc, Molnár Elek, Berger Jakab, Mayer Salamon, Tőkéssy Lajos, Hofftnann Adolf, Forintos Kálmán, Deusch Ferenc, Bezerédy László, Vágner Károly, dr. Dunszt Ferenc, Kherndl Imre, Bezerédy Sándor, Koeniezer Alfréd, Ivánics György, Bossányi Ferenc, Laskay Ferenc, Bachrach Gyula, Hirschl Ede, Morandiny Bálint, Takáts Alajos, Botka László, Rosenfeld Adolf, Unger Ullmann Elek, Schenk lános, Ebenspanger Leo, Dobrin Benó, Imrey Ferenc, Nusál János, Grünhut Alfréd, Grünhut Fülöp, dr. Schreier Lajos, Sterm Vilmos, Schleifer Sándor, Schmid Emil, Zatureczky Márton, Thassy Imre, Veltner Adolf, Juk József, Szommer Sándor, Salamon István, Dukász Sándor, Baranyay Ödön, Sigritz Róbert, Ruzsich Károly, Vértessy Iván, Kollay Jeromos, dr. Horváth Antal, Farkas Gábor, Tauber Alajos, Szakonyi Zsigmond, Szatmáry József, id. Reischl Vencel, Nusy Mátyás, Récsey József, Sólyomy Lipót, Veiszbacker János, Mojzer József, Schvarcz Lipót, Günsberger László, dr. Hauser János, Lővy Adolf, Orosz Pál, Pulay Zsigmond, Rosenfeld Simon, Hochsinger Sándor, Paskecz Miksa, Leszner Henrich, Zozoly Ferencz, Leszner József, Spitzer József, Farkas József, Sebestyén József, Győrffy Dániel, id. Thassy Lajos, Steiner Salamon, Lázár Ignác Sándor, Bogyay János, Kiss János, Kohn Sándor, Baranyay Béla, Leszner Samu, Adám Antal, Oroszváry Gyula, Stern J. Mór, Stern Sándor, Ujváry Illés, Eitner Sándor, Garger Vida, Tomka Endre, Pecsornik Ignác, Simon Gábor, ifj. Reischl Vencel, Milténvi József, Zerkovitz József, dr. Czinder István, Öszterreiehor Márk, Bogyay Ödön, Szabó Samu, Govorcsin György, Vidor Samu, Vogler József, Nagy István, Zakál Heinrich, Sziits István, Jagasíts Sándor, Miltényi Sándor, Lichter Lipót, Neumann Miksa, Veltner Jakab, Vollák Rezső, Fischer László, ifj. Szei virth Antal, dr. Svarcz Albert, Bakó Samu, Farkas Ferenc, Szirtey György, Fodor József, Steiner Simon, Koller Ferenc, Betlheim Samu, Betlheim Győző, Katona István, Pirity János, Nagy József, Lővinger Lajos, Rechnitzer Vilmos dr. Graner Mihály, Cseh . László, Tolnay Tivadar, Haudler István, Farkas Imre, Rosenberg Sándor, Horváth Alajos, Keller Ignác, Plosser Ignác, Nedeczky Jenő, Pap Sándor, Hirschfeld Jakab, Laszkovits Ferenc, Boschán Gyula, Babos Árpád, Nagy Márton, Román Dávid, Brückner Miksa, Cságoly József, Gyömörey János, Csepely László, Fa tér György, Berdin László, dr. Esső Gyula, Krosetz István, Handlery Mihály, Trsztyánszky Lajos, Nagy József. Danneberg Jakab, Veiszmayer Mór, Gáspár Ferenc. Budapesti levél. A zónatarifa által alkotott élénkebb utazási kedv minden bizonnyal nagyobb hasznára van a fővárosnak, mint az egyes vidéki városoknak. Ez azonban nem is lehet máskép, mert az ország központja a főváros, hol mindent olcsón és célszerűen bevásárolhatunk és jól értékesíthetjük termésünket vagy egyéb eladni valónkat. A vidékiekre nézve tehát kétségkivül jó befektetésnek mondható az útiköltség cimén elfogyott pénz, mert a fővárosban sokat lehet tapasztalni és látni aránylag rövid idő alatt és a mi a fődolog, mindenki szükségleteit kívánsága szerint fedezheti. Bevásárlásainknál azonban csak jó hírű üzleteket keressünk fel. — Néhány