Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-09-15 / 37. szám

méltán igényelheti, miszerint részére lehetővé vál]ék, megadassék a közönségesen elérhető mód és alkalom, hogy gyermekeit ezek szellemi és hivatottsága szerint, mint a gymnasiumokkal biró más szerencsésebb vidékek és városok, a tudományos pályára is nevelhesse s ne legyen kénytelen kiváló tehetségeket is sokszor a hazai tudományosság kárával egyedül az iparos vagy kereskedelmi pályára neveltetni, vagy mi még szerencsétlenebb, csekély földbirtokán nyomorúságban eltöltendő jövőre kárhoztatni. Zala-Egcrszeg város szőlőhegyektől környezett kies vidéke,"egészséges tiszta levegője, jó ivóvize s ami főkép a növendék ifjúságnál a testi erő edzésére, az egészség fentartására nélkülüzhetlen kellék, a wáros közelébctr levő Zala folyóban feltalálható természetes hideg fürdő élvezete oly előnyök, melyek bizonyára vonzó erővel birnak arra, hogy a gyermekek szerencsés testi fejlődése és egészsége iránt gondos szülő gyermekei iskoláztatásának ily alkalmas várost keressen fel. De nagy előny leend az is, hogy városunk lakossága tiszta magyar ajkú levén, az A.-Lendva, Bellatinez vidéke veiíd- és a muraközi horvát ajkú növendékeknek a magyarnyelv tökéletes elsajátítására itt a legközelebbi közvetlen alkalom nyujtatik, mit annál inkább felhasználhatnak, mert Zala-Egerszegen a napi tapasztalás szerint igen tisztességes teljes ellátásra egy gyermek elhelyezése havi 15—18 forintért elérhető, mi" e legközelebbi városokban hasonló körülmények közt 20—35 frt fizetendő, az iskoláztatás tehát nálunk 25—35%-kal kevesebbe kerül. Felesleges megemlitenünk még, hogy mig a gymnasium létesítésével egy részről az általános közművelődést, a tudományok terjedését előmozdítjuk s ezzel is a hazai ügynek teszünk szolgálatot, más részről — mint már felhoztuk — gyermekeinknek a tudományos pályán is iskoláztathatásával azok jövőjéről is gondoskodhatunk, városunk emelkedésével pedig nemcsak közvetve, hanem a személy forgalom növekedésével, a növendékeknek itt tan és író eszközökkel, ruházattal stb. ellátása, azoknak itt elhelyezése nemcsak az ipaiosés kereskedő osztályaink, hanem a város más osztályú polgárainak is közvetlen hasznára'válik: miért is e város összes lakós sága a cél eléréséhez bizonnyára a legnagyobb áldozatkészséggel hozaá járulni közvetlen érdekének, de polgári és hazafias kötelességének is fogja ismerni. Mindezeknél fogva tisztelettel kérjük a tekintés képviselőtestületet, méltóztassék kimondani, miszerint Zala-Egerszeg városának már eddigi szellemi és anyagi viszonyai igénylik, a további sikeres fejlődés és haladás biztosítása pedig szükségessé teszi Zala-Egerszegen főgymnasium létesítését, miért is bátrak vagyunk kérni, méltóztassék a célba vezető intézkedéseket megtenni. A megyéspüspök Nagy-Kanizsán. Már röviden megemlékeztünk róla, hogy Hornig Károly báró, veszprémi megyéspüspök, szeptember 6-án d. ii. 5 órakor Kanizsára érkezett s ott a város közönsége nagy ünnepélyességgel fogadta. A püspök kíséretében volt vármegyénk fáradhatatlan főispánja: Svastits Benó őméltósága, ki ott püspök őméltóságát kalauzolta s folytonosan társaságában volt, hogy ottlétét mentül kellemesebbé s' otthonosabbá tegye. A bérmálás szeptember 7-én i'eggel kezdődött. A püspök 7 órakor a városi ( elsój templomba ment s a bérmálás előtt — mint rendesen — szokásos, misét mondott és alkalmi szent beszédet tartott. A bérmálás 8 órakor vette kezdetét és tartott egész 12 óra utánig. E napon a közeli községből berendelt bérmálandók nyerték el a bérmálás szentségét. Bérmálás után a püspök szállására: a kegyesren diek házába ment, hol 1 órakor kezdetét vette a tisztelgés és < Ifogadás. — - Hja ha Izabella kisasszony megaprehendálna! - sóhajt a korán kelt férj és már ő is óhajtotta, hogy csak jönne minél előbb az az I a be 11 a kisasszony. A kávé elhűlt, az asszony duzzogott s a férj reggeli nélkül ment a hivatalba, a hivatalban összeveszett a főnökével — s ezt mind Izabella kisasszony miatt. Mikor aztán délben haza ment Csibor, végre meg láthatta — őt. Csúf volt, mint az éjszaka. Csibor futott egyenesen irószobájába. De itt borzasztó látvány tárult szemei elé: fel volt forgatva az egész szoba, Íróasztaláról az iratok lehányva s minden tele rakva ruha szövetekkel, gombbal, szalaggal, cérnával.... Mikor az ebédlő - asztalhoz üit, korcsmából hozott ételt tálaltak fel, mert nem értek rá főzni Izabella kisasszony miatt s az egész ebéd alatt hallgatnia kellett Izabella kisasszony szemérmes nyilatkozatait, hogy ő mily erényes, bár majd nem minden háznál ostrom alá vették, de ő a nagyságos asszonyokat soha sem csalta meg. Es ez így tartott nyolc napon át, a inig csak a ruha el nem készült. A kilencedik napon aztán felöltötte az új ruhát a boldog menyecske s bemutatta az agyongyötört férjnek. Savanyú arccal fogadta Csibor a feleségét, hanem alig tekintett végig az új ruhán, görcsös kacagásban tört ki. — Az Istenért micsoda maskarát vettél magadra? — Maskara? — Kérdi hüledezve a menyecske— hiszen ez az új ruha, a mit Izabella kisasszony csinált! Hanem mikor a tükörbe tekintett a menyecske, egyszerre megeredtek a könnyei szegénynek s sírva kérte férjét, hogy — csináltasson neki egy új ruhát, ha mindjárt hitelbe is. Szegény Csibor pedig sok esztendeig megemlegette a varrónőt, Izabella kisasszonyt, de mindig hozzátette sóhajtva: — Csak legalább — szép lett volna!... Tisztelegtek: a katonaság részéről : Bibra báró, ezredes, Babóchay György polgármester, a városi küldöttséggel, Dr. Neumann Ede, izr. főrabbi, Jávory Nándor ev. ref. lelkész, lliitter Lajes ev. lelkész, a görög n. e. lelkész, a keresztény jótékony nőegylet, az izr. jót., nőegylet, a kisdednevelő egyesület, a törvényszék, a felső és alsó népiskolák tantestülete s a közeli községek küldöttsége. A püspök a tisztelgőkct kitüntető szivélyességgel fogadta s meleg szavakban köszönte meg a személye iránti érdeklődést. A tisztelgés és elfogadás 2 óra után végződött s ekkor kezdetét vette a kegyesrendiek és város által a főgymnásiumi tornateremben rendezett fényes bankett. Ez alkalomra a tornaterem gyönyörűen föl lett díszítve. A banketten 105 vendég vett részt. Midőn a püspök kíséretével a terembe lépett, lelkes éljenzéssel fogadták a már egybegyűlt vendégek. Ekkor kezdetét vette az étkezés, mely ritka fesztelenséggel folyt egész 5 Óráig. Ebéd alatt több felköszöntő is mondatott. Ezek elsejét Svastits Benó főispánunk mondta a nála megszokott szónoki hévvel és emelkede'.tséggel: felséges királyunkra, királynénkra és családjukra. Ezután poharat emelt Babóchay polgármester: a püspökre; Hornit/, püspök: Nagy Kanizsa város jövő jére ; Pap Károly esperes, cini. kanonok : a püspökre. E felköszöntők után Janky Károly a püspökhöz intézvén szavait, ez alkalmi üdvözlő költeményt nyújtotta át a kegyesreildi ház tagjai nevében : Nagy ünnepünk van, jertek vigadozzunk, A szeretetnek ünnepe van itt: Fűzzük füzérbe szivünk érzetének Legillatősb, legszebb virágait. Es zengjen ajkunk háladalt s szivünkkel Egyértelmüleg hangoztassa szánk, Hogy téged, a ki fölkerestél minket, Isten hozott körükbe jó Atyánk !... Több éve mult már, hogy dicső Elődöd Itt volt közöttünk s áldást oszthatott; Hoqg újra lássuk, várva türelemmel, Számlálgatok az eltűnő napot. De jaj! A gyásznak napja beköszöntött, S mi vérző szil vei gyászba öltözénk; S a néma éjben széttekintve, l ittuk — Vigasztaló fény mm mosolyg felénk... Gsalatkozánk !.. Az árvák pártfogója Dicső örömet készített, nekünk! Es zengedeztük lelkesült örömmel: Van már Atyánk•, van újra Püspökünk!... Van már Atyánk, ki még alig pihent meg, Már is kegyes szemmel tekint reánk, ... S ne hangoztatnák harsogó örömmel?.. Jsten hozott körünkbe jó Atyánk!.. Mit adjunk Néked, oh mivel fizessünk Kitüntető magas kegyelmedért H Szegénységünkben oh miként találunk Nagy jóságodhoz illő 1 'ílzbért?!.. De mégis egyet, ősi birtokunkat, I — Jól tudva, nem vársz földi kincseket, — Hitünk, reményünk s étjő szent szerel műnk Megörizők, elhoztuk im Neked!.. Fogadd hitét a kisded gyermekeknek, Reményük fejlő rázsabimbait, Es csalfaságtól ment szeretetüknek Oltalmat- esdó hő foháizait.. Erős karoddal kérünk védd me</ őket, Leqyen vezérök fénylő szel! med; Kiket megáldasz, majdan így a harcban Erős bajnokként küzdenek Veled! .. Fogadd hitünket, kikre nem teszed fel Malasztokat kiosztó Icaijaid, De áldj meg minket, kik csak azt reméljük, A mire ihlett ajkad megtanít. Ölelj magadhoz, hogy röpülni tudjunk Az Urnák égi trónusa felé; Ha majd tudunk szeretni, mint- Te, tudjuk: Lelkünk az égi utat föllelé. Es most még egyszer, újra esdve kérünk, Foglald imádba, áldd meg nyájadat, Hitéletét, mely lendületnek indult, Ne zúzza szét az ellenáradat... Ha majd az Isten szent keg elm" őriz, S egy más örömnap fog derülni ránk; Újult örömmel hangoztatjuk ismét: Isten hozott körünkbe jó Atyánk!. .. Az üdvözlő költeményt a szerző Poór, kegyesrendi tanár olvasta föl nagy tetszés mellett, mire a püspök a fiatal szerzőre poharat emelt. Felköszöntőt mondtak még: Dr. Bentzik: Svastits Benó főispánra; Plihál Ferencz : Palotay Ferencz és Vogronics kanonokokra; Palotay (kanonok) Nagy-Kanizsa város abbeli óhajára, hogy a hitélet fejlesztésén buzgólkodni kiván. Simon Gábor: a vidéki papokra és vendégekre; Rapoch Gyula: a piaristákra; Tuboly Viktor (versben) a püspökre; Szalag Sándor: Hertelendy Béla képviselőre; Hertelendy Béla: Babóchay polgármesterre; Dr Szüts Miklós: a püspökre; Bátorfi Lajos: a püspökre; Dr. Szüts: a piaristák igazgatójára; Földy Ferencz a vallás erkölcsös haladásra; Oroszváry Gyula: dr. Bentzikre és dr. Sziitsre. Banl *ett után a püspök visszavonult pihenni. Este 8 órakor a városházából faklyásmenet indult, a tűzoltó-banda kíséretében, a püspök tiszteletére A 200 fáklya imposans látványt nyújtott. Mihelyt a menet a kegyesrendiek házához, a piis- , pök szállásának ablakai alá ért, az ablakok föltárultak s a tisztelgő nép előtt megjelent a püspök jóságot sugárzó arccal, sziveket hódító alakjával. / A város közönsége nevében itt Varga Lajos üdvözölte, ragyogó szavakban fejtegetve a nap fontosságát és jelentőségét s megkapóan rajzolva a főpásztor missiojába vetett reményt a város hitéletének fejlesztése és föl virágoz tatása szempontjából. A püspök a nagy hatást keltett beszédre meghatottan válaszolt s kijelentette, hogy életében eme nagy jelentőségű nap (szept. 7.), melyen püspökké lett, ezentúl kétszeresen kedves lesz előtte, mert annak ünneplése alkalmával lehetetlen NagyKanizsára is néni gondolnia, mint szép emlékű helyre. Válaszát a közönség ezrei frenetikus éljenzéssel fogadták. Szeptember 8-án az alsó, a szentferenciek templomában bérmált d. u. 2 óráig. Ezután szűkebb körű ebéd volt a kegyesrendiek házában. Délután látogatást tett első sorban megyénk főispánjánál : Svastits Benónál; azután pedig ennek kíséretében Hertelendy Bélá nál, Babóchay György, polgármesternél, Tőttőssy Bélánál, mint a törvényszéki elnök helyetteséné!, Eperjesy Sándornál, Varga Lajosnál, dr. Bentzik Ferencznél, Bibra báró ezredesnél. Meglátogatta továbbá a kórházat is, hol dr. Szekeres József kórházi főorvos kalauzolta. Itt a kápolnában csendes imát mondott. Másnap reggel, az apácák kérelme folytán, misézett. E mise után egy kis körutat tett, azután d. e. i 1 órakor bandérium és küldöttség kíséretében útnak indult. A kiséret egész a nagyrécsei gátig ment vele s itt szívélyes búcsút vett a főpásztortól. Hornig Károly báró, mint cinbor, mint főpásztor egyaránt ritka jelenség. Áldott szivével, keresetlen, rangkülönbséget nem kereső s nem ismerő nyájasságával mindenkit az első találkozás alkalmával meghódít. Nagy-Kanizsa polgársága sem fogja őt felejteni, oly maradandó hatással volt megjelenése. Ugy halljuk, hogy jótékony célra 500 frtot adott ott léte alatt. Megyei élet. A megyei közigazgatási bizottság Svastits Benó főispán őméltóságának elnöklete alatt f. hő 10-én tartotta ülését. Az alispáni havi jelentés felolvasása és tudomásúl vétele után telemlíttetett, hogy megyénkben Csabreudeken, Zala-Lövőn, Pacsán a szarvasmarhák között szájés köröm betegség fordult elő. Ezzel kapcsolatban Csertán Károly alispán előterjeszté a baj orvoslása- és tovaterjedésének meggátlása tekintetében ez ideig tett intézkedéseit, mely kijelentése tudomásúl vétetett s egyúttal a közigazgatási bizottság részéről megbízatott, hogy saját hatáskürőben a veszély megakadályozása illetve megszüntetése érdemében a legerélyesebb és legmesszebb terjedő intézkedéseket tegye meg, esetleg a marhavásárokat — ha a szükség úgy hozná magával — a megye területén szüntesse be Főispán őméltósága utalt ama Veszedelemre, mely megyénk szőlőbirtokosait a megye területén fellépett szőlőpenész által fenyegeti s mivel e baj ellen csekély költséggel biztosan lehet védekezni, fazonban e védekezésnek — bogy teljes sikere legyen — általánosnak kell lenni, indítványozza, hogy a megyei gazdasági egyesület kesestessék meg az iránt, miszerint szakközegét küldje ki Stájerba, hol a szőlőpenész ellen a védekezés általánossá tétetett s ott az eljárás módját, a szervezett véde Kezési munkálatokat tanulmányozva, arról a megye közönségéhez részletes jelentés tétessék, melynek alapján megyénkben is már a legközelebbi évben az álta iános, szervezett védekezés foganatba vétethessék. Főispán őméltóságának indítványát a bizottság egyhangúlag elfogadta. A közigazgatási bizottság örömmel vette tudomásúl a miniszter leiratát, mely szerint Lányi Kálmán kir. mérnök a zalamegyei kir. építészeti hivatal vezetőjévé kineveztetett. A kesz'.hely — balaton—szent-györgyi helyi érdekű vasút részvénytársaságnak a keszthelyi határban levő útátjárók és párhuzamos utak átadásáról felvett jegyzőkönyveik a keszthelyi járás főszolgabírója által beterjesztetvén, azok helybenhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztetnek. / A pécsi ker. posta- és távirdaigazgátóság indítványához képest a kustánszegi véglegesen beszüntetett postahivatal újból vajó életbe léptetése tekintetében felhivatik a novai járás főszolgabírója, hogy a folyamodó községeket nyilatkozatra szólítsa az iránt, váljon haj landók-e a Kustánszegen újból életbe léptetendő póstahivatal fentartásához tiz éven át félévi előleges részletekben fizetendő évi 320 frttal hozzájárulni ? A gutorföldi postahivatal a közigazgatási bizottság felterjesztésében foglalt indokok alapján a minisztérium által továbbra is fentartatik. Előterjesztetett a kereskedelemügyi minisztérium rendelete, melyben a közigazgatási bizottság felhivatik, hogy az 1890. évben a megyebeli államutakon foganatosított építkezések és kavicsszállítás felülvizsgálatára kebeléből bizttsági tagokat küldjön ki. E rendelethez képest a felülvizsgálat teljesítésére Zathureczky Márton, Forintos Kálmán, Skublics Gyula, Türeky Aladár, Koller Ferenc, Bogyay Máté, Pap Károly, Plihál Ferenc, Schmidt Emii, Szabó Imre, Ziegler Kálmán, Hajós Mihály, Bika Boldizsár és Farkas József msgyebiíottsági tagok felkéretnek. Bazsi, Csehi és Prága községek a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz az iránt folyamodtak, hogy a mult évben véglegesen megszüntetett bazsji kir. postahivatal újból megnyittassék. Tekintve, hogy a pécsi p >sta- és távirdaigazgatóság közlése szerint a beszüntetés azért történt; inert a postahivatal jövödelméből a fen tartási költségek nagy részét fedezni nem lehetett s a kérvény kedvező elintézést csak az esetben nyerne a minisztériumnál, ha az érdekek községek az újból .felállítandó póstah'vatal lentartási költségeihez a jövedéki bevételek által nem fedezett rész kétharmadát, ami 120 frtot tesz ki, 10 éven át félévi előleges részletekben