Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-11-17 / 46. szám

Az alispáni havi jelentés felolvasása s helyeslőleg tudomásúl vétele után Gózonv László megyei főjegyző több felebbezési ügyet referált, melyek az előadó: vélemény alapján nyertek elintézést. A nagy-kanizsai vasúti állomáshoz, valamint a teherszállító pályaudvarhoz vezető kongó ut azon része, melynek fentartása és jókarhantartása a déli vasút társulatot terheli, a társulat állal a közigazgatási bizottság részéről történt megkeresés dacára még most sem javíttatván ki, a közigazgatási bizottság a szóban forgó ut helyreállítása tárgyában a déli vasúti társulatot azzal i keresi'meg, hogy amennyiben 30 nap alatt ebbeli köte- 1 lezettségének eleget nem tenne, a társulat terhére fog ' az kiigazíttatni, illetőleg a közlekedés igényeinek meg felelőleg kijavíttatni. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a keszthely-balaton-szent györgyi helyi érdekű vasút átjáróinak átadásáról felvett jegyzőkönyveket azzal küldötte le, hogy a közigazgatási bizottság a jóváhagyást vezesse reájok. A pécsi posta- és távirdaigazgatóság a Kis-Kutason életbe léptetni kivánt postahivatal tárgyában kéri a közigazgatási bizottság javaslatát. Mivel nevezett hely sem körjegyzői székhely, sem csendőrőrsállomás ott nincs, a bizottság ott a postahivatal felállítását nem javasolja. Olvastatott a novai főszolgabíró jelentése, melyben tudatja, hogy Kustánszeg és az általa érdekelt községek nem hajlandók a kustánszegi postahivatal fentartásához szükséges hiányt tiz éven át fedezni. Tekintve, hogy Kustánszeg körjegyzői székhely s a körjegyzőséghez tartozó egyik községben sincs postahivatal, a közigaz gatási bizottság a már kimondott amaz elvi határozata alapján, hogy a körjegyzői székhelyeken s a csendőrőrsállomásokon a postahivatalok a közszolgálat érdekében meghagyandók — kéri Kustánszegen a postahiva talnak továbbra való fentartását. Előterjesztetett a sUmeghi főszolgabíró jelentése, mely szerint Bazsi és az általa érdekelt községek hajlandók a bazsii postahivatal fentartásánál mutatkozó hiányt pótolni. A községek nyilatkozata további intézkedés céljából a pécsi kerületi posta- és távirdaígazgatóságnak megküldetik. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál szeptember végén hátralék volt 1545, október hóban beérkezett 2209, elintézés alá került 3814 ügydarab, melyból október hóban elintéztek 2333 darabot s így október végén a hátralék 1481 ügydarab. Az irodában szeptember végén hátralék volt 721, októberben leirás végett kiadatott 2333, összesen 3054 ügydarab, melyből október hóban leirtak és expediáltak 2291 ügydarabot s így október végén a hátralék 763. Előterjesztetett a nagy-kanizsai és zala egerszegi árvaszékek kimutatásai, melyek tudomásul vétettek. Tekintve azonban, hogy a zala egerszegi árvatárnál oly nagv mennyiségű kamathátralék van, mely az összes árvatári kölcsön mintegy másfél évi kamatjának felel meg, a közigazgatási bizottság elrendelte annak kimutatását, hogy kik és mely időtől fogva vannak kamathátralékban, valamint elrendelte a nagy mérvben felszaporodott kamathátralékok szigorú behajtását. Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadta, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a perlaki Filanda épületénél teljesített munkálatok első kereseti összege címén 12.000 frtot tett folyóvá sa még szükséges építkezési munkálatok szakszerű megállapítását is elrendelte. Ugyancsak a miniszter Tárnok községének iskolai építkezésekre kapott államsegélye után megjáró 3" n-os évi járulékainak 1885. év végéig esedékes összege lefizetésére az 1890. év augusztus haváig kért halasztást megengedte. Tapolcza város közönsége ugyauily cimen esedékes hátralékát már lefizette, végül pedig MagyarSzerdahely község hasonló kötelességének teljesítésére kieszközlendő halasztás céljából a minisztériumhoz felterjesztendő kérvényét jelenté be. — A tapolczai járás főszolgabírója a nemes-vitai izr. kántor által fentartott zúgiskolát bezárta. — Sárhida község elöljárósága az iskola új helyiségének felépítésére szükséges összeget az erdő vágásból állítván beszerezhetni, ezen jövödeleinnek a jelzett célra való felhasználása ügyében a járási főszolgabírót megkereste. — A vármegye területén fennálló óvodák viszonyairól s a 300 frtnyi törvényes minimumot cl nem érő tanítói, illetve kántortanítói állomásokról szóló kimutatások a minisztériumhoz felterjesztettek. — Böde községet felhívta, hogy az arra nem képesített egyénnel ideiglenesen betöltött tanítói állomás rendszeresítése ügyében a kellő intézkedéseket megtegye s a pályázatot kiírja. — A szent-liszlói községi iskolánál megüresedett tanítói állomás betöltése ügyében a közigazgatási bizottság végzéséhez képest a kellő intézkedés megtétetett, a megválasztott tanító lemondása folytán azonban újabb választásra iratik ki pályázat. — Ezen időszakban engedélyezett szabadságidejének lejártával meglátogatta az alsó-kraljeveczi, turnischai, domasineczi, dekánoveczi, gardinoveczi r. k. iskolákat. A turnischai állomásra a pályázat kiíratván — a domasineezi és dekánoveczi iskoláknál a tankötelesek nagy száma folytán második tanítói állomás lesz szervezendő, az alsó kraljezeczi második tanterem pedig alkalmasabb helyiségben elhelyezendő. Az érdekelt iskolák egyéb személyi és dologi viszonyaira vonatkozó eljárásokat az iskolaszéki elnökökkel és elöljárókkal megbeszélte. — Az alsó-lendvai járás főszolgabírója a baksai községi iskola átalakításáról azon hozzáadással értesítette őt, hogy az iskola újból építése tényleg tervben van s remélhető, hogy a körjegyzői lakással együttesen tog felépíttetni. — A kemendi elöljáróság 188"/,,,,. tanévre egy iskolának szolgáló helyiség kibérlését jelenté azon Ígérettel, hogy az újból építést 1890. év tavaszán okvet lenül teljesíti. — Ugyanezen időszakban terjesztette tel a miniszterhez a csáktornyai községi iskolaszék kérvévényét egy ugyanott felállítandó s ezen város viszonyai nál fogva rendkívüli jelentőséggel birandó alsótokú kereskedelmi és alsó-fokú iparos tanonc iskola érdekében. Fischer Endre csáktornyai polgári iskolai, Csiszár József és Kis Jólán hodosáni állami elemi iskolai tanítók első ötödéves, Békéi Ignác keszthelyi és Murko vics János alsó lendvai polgári iskolai tanítók második ötödéves korpótlék elnyerése ügyében a miniszterhez intézett kérvényeik pártolótag felterjesztetnek. A zala-egerszegi polgári fiú- és polgári leányiskola, a nagy-pálii, szilvágyi, zala-koppányi, szepetki, fityeházai és keszthelyi államilag segélyezett községi elemi, a hodosáui és 11 -ik hegykerületi állami elemi iskolák 1889 90 ik évi költségvetései a miniszterhez pártulólag felterjesztetnek. A gellénházai iskolánál megüresedett tanítói állomás betöltésére választási elnökül a járási főszolgabíró küldetik ki. Szlotta Alajos padári, Pástliy György volt gellénházai, Horváth Lajos almásii tanítók illetményeik hátraléka ügyében, Boda Gyula szent-péteruri tanító tandíj hátralékai ügyében beadott folyamodásaik a járási főszolgabiráknak azzal adatnak ki, hogy az érdekeltek meghallgatása után elsőfokúlag hozzanak határozatot és eljárásaik eredményéről tegyenek jelentést. Herédy Endre fityeházai tanítónak díjlevele egyes tételeinek túlságosan magas felbecsülése ügyében beadott panasza a járási főszolgabírónak azzal adatik ki, hogy az iskolaszék, elöljáróság és a folyamadó tanító meghallgatása után a tapasztaltakhoz képest elsőfokú határozatot hozzon, esetleg az iskolaszéket a törvénynek megfelelő új díjlevél kiállítására hivja fel. Kir. tanfelügyelő előterjesztette Simon József jelenleg felső-rajki tanítónak a csányi elemi iskolánál bii-t fiiidei után esedékes adója ügyében történt eddigi hatósági intézkedéseket s kéri a nevezett tanító által díjlevele túl magasan történt felszámítása, illetve megcsonkítása iránt einelt panaszok alapján a ínég szükségesnek mutatkozó intézkedések elrendelését. A járási főszolgabíró felhivatik, hogy az érdekelt községi elöl járóság illetve községi iskolaszék és Simon József tanitó meghívásával nevezett tanító csányi díjlevelének tétélei ellen történhetett megcsonkítás és túlbecsülés ki ezúttal egy jóizii humoros történettel mutatja be magát — s legeslegvégiil a szerkesztő Mikszáth: „Jus gladii" cimű pompás történetével. Természetesen úgy illett, hogy a szerkesztő maradjon utolsónak. Könnyű neki, úgyis tudják róla, hogy nem utolsó. De elég ennyi az „ismertetésből". Most hadd beszéljen a szerkesztő s hadd lássuk, mit irt a könyve elé előszónak: Egy pár Teleky-tragédia hevert az asztalomon az Almanachba szánt rajzok és novellák mellett. Egy este, ki hitte volna, beszélgetni kezdtek a kéziratok egymás közt, vagy hogy csak álmodtam én azt. - Hol vagyunk ? — szólalt meg egy sárga théka. — A bírónál — felelte egy másik tragédia. — Uj biró, rosz biró. De hogy jutott be cz az ember az Akadémiába? A kéziratok elkezdtek kacagni. S olyan bántó Ízetlen az, mikor a komor, méltóságteljes tragédiák röhögnek. - Ho gyan jutott be ? ha, ha, ha! Nehéz beteg volt, azt hitték az akadémikusok: „No, ez ugyan nem fog már többet írni", tehát beválasztották Sértődve izegtem-mozogtam ágyamban, midőn közbevág szerény hangon egy novella: — Jó estét színdarab urak, jó estét! — Servus fráter! — szólt oda fumigative egy zöld vászonkötetii Teleky-darab. — Mit kerestek itt, jámbor teremtmények ? — Mi az idei Almanach novellái vagyunk. — Ugy? — dünnyögte gőgösen az előbbi — Almanach ! — Papírkosár az, vagy könyv ? Ami különben egyre megy. — Ne olyan hetykén, színdarab urak! Mi mind a legjobb családokból származunk, köztünk van Jókai is. — Kár dicsekednetek Jókaival, amice, mert Jókai úgy van éppenséggel, mint az én első felvonásomban szereplő király, kinek azt jósolta az egyik bölcs: „Rossz sor vár reád, oh király, minden rokonod szemed láttára pusztul el". Mire a király dühbe jött, leüttette a bölcs fejét mondván: „Egy okosabb bölcset kérek". Az okosabb bölcs ugyanazt jövendölte, de okosabb formában : „Szerencse vár reád, oh liirály, minden rokonod túléled". Ez már bezzeg tetszett a királynak, de mi azért még sem tudjuk, azért élte-e túl a rokonait, mert ő volt nagyon erős, vagy azok voltak nagyon gyengék. — Kutliy, Jósika rég a feledésbe merültek s ő negyven év óta uralkodik a sziveken. - Elég egészségtelen állapot. Nálatok azt is mondhatná Jókai : „Az idén semmit sem írok, az idén tehát nem lesznek uj könyvek." - Eddig valóban így volt, de most új aera jön. Eddig egy fenyő magaslott ki, de most többen vaunak. Kisebb fák, de egész erdő. — Mi az mind Jókaihoz képest! — Együttvéve mégis legalább egy másik Jókai. Az üreget nem bírtuk legyőzni, hát felosztottuk. — Tóth Bélában megvan szingazdag ragyogó nyelve, Beniczkynében leleményes meseszüvése, Muraiban vidámsága, Peteleiben gyiingédsége, Bársonyban leíró ereje. Rikácsoló, epés hangon förmedt most fel egy barna kötésű tragédia, mely e jeligét viseli homlokán : „Győzni és meghalni". (A mi a Teleky-pályaműveken gyakran éppen ilyen sorrendben esik meg.) — Ugyan ugyan, hogy nem restelsz fecsegni, csacsogni, mint valami szalon-vígjáték s pláne ilyen alacsony lényekkel. Nagy csapkodás, suhogás támadt erre; vagy egy ablak van kinyitva valahol és a széláramlat pajkoskodik a kéziratokkal, vagy pedig összeverekedtek. Piff, paff! — hangzik élénken. Rugd meg ! rugd meg! ügyében tárgyalást tartson s az ennek eredményét feltüntető jegyzőkönyvet további intézkedés céljából terjeszsze be. Olvastatott a miniszternek Alsó-Hráscsán község iskolai csatlakozása ügyében érkezett rendelete. A közigazgatási bizottság a miniszterhez felterjesztést tesz oly célból, hogy a kir. tanfelügyelő felterjesztésének indokaihoz képest a közigazgatási bizottság végzésének érvényben hagyásávaljAlsó-Hrascsán község kérelmével elutasíttassék. A pénzügy igazgató tüzetes jelentést tett az egyes adókból a megye területére előirt mennyiségről a mult évi hátralékokkal együtt, valamint az egyes adónemekből ez év tiz hónapjában történt fizetésekből s a fenmaradt hátralékokról, úgy a földadó nyilvántartás menetéről és állapatáról. A kimutatás egyes adatait lapunk jövő számában közlendjük. Felem üttetett, hogy habár az ingatlanok árverés utján való eladásánál az árverési feltételekben bennefoglaltatik, miszerint az uj vevő a vett ingatlan után az állami adót csak a vétel napjától tartozik fizetni, tuégis sokszor merül tel eset, hogy az uj vevőn a vételt megelőző időről is küveteltetik az adóhátralék. Ez ügyben a pénzügyigazgatóság megkerestetik, hogy a vármegye területén levő községi és körjegyzőket rendeletileg utasítsa, hogy az ingatlanok után járó egyenes adót, úgy pótlékot is az új vevőnél a vétel napjától számítsák, míg a megelőző időre szóló egyenes adóés pótléhátrulékok a régi tulajdonos tartozását képezik, Koller István választott közigazgatási bizottsági tag az ülés végén bizottsági tagsági állásáról való lemondását bejelentette. Utielmenyek naplómból. .1 Jamrmh-Iiagenbeck-féle gyűjtő expeditióból Afrikának a Transonal és a Zambesi körül elterülő részeiből. Dr. Donászy Ferencz-től. (Vége) Se na, a Zambesi delta torkolatánál,. Se na a Zambesi delta torkolatától kissé délre részben egy magaslat tetején, részben a völgyben fekvő, mintegy 900 gunyhóból álló, 3500 lakossal biró helység, melynek uralkodója a hiú Qu tlamhabua, a lassú gambák királya. Van missió telepe is, egy angol, két skót, három dán s egy franczia missiónáriussal. A missió feje a franczia Gilbert atya, egy kimondhatatlan kedves, melegszívű ember, ki pap a szó legszorosabb és legszentebb értelmében. A város — tiszteljük meg e cimuiel, gúnyhói vessző-fonásból állanak, mely köralakban a földbe vert karók közé lesz tonva s a tetőn a vesszők végei kupoia alakban üsszekütve. Ezután az e^ész kívül-belül vastagan be lesz kenve a Zambesi iszapjával, melyhez még egy kevés gummi fanedvet is vegyítenek, így e vakolat oly szilárd és üsszetartó lesz, mintha bádoggal lenne a gúny hó beborítva. A gúnyhók bútorzata a legegyszerűbb. Néhány tál, Iából késziiít mozsár s egy földbe vert gerendákból készült ágy hannah és syfax félével fedve, néhány gyékény, ivókupa, a falakon fegyverek. Egyes gazdagabb családok és a miniszterek lakai, valamint a királyi palota két, három, sőt hét, nyolc egymáshoz ragasztott gunyhóból állott, mi elég furcsa kinézést külcsönzütt az épület tömbnek, másoknak virranda formán egy kisebb gömbülvü gúnyhó volt a nagyobb elé ragasztva. Ablaknak Ilire sem volt. A bejárót egy olyan alacsony nyílás képezte, melyen majdnem csúszva kellett a lakás belsejébe jutni, csak a királyi palota képezett kivételt. Gilbert atya a lehető legszívesebben fogadott, örült a lelke, ha európait láthatott, ki meglehetős ritka vendég a vidéken. Jöttünket tudta előre, miután küldeményeink érkeztek, mar ezelőtt más fél hóval hírlapok, levelek s néhány egyéb apróság. A missiónak formája kissé hasonlított egy európai modern iakházhoz, miután — Vigyázz! sikolt vékonyka hangon egy rajzocska. Hátha egy apának vagyunk a gyermekei Zűrzavaros? kiáltások keletkeznek : — Ne hagyjuk magunkat! Ti, szemtelenek! Hát illik hozzátok ilyen neveletlenség? Hozzátok, a kik jambusokban beszéltek? Az egyik szinmű elkezdett spicselní nagy pathoszszal: Mi előkelő personák vagyunk, ránk pálya díjai <at tűznek ki. Mi velünk, születésünktől kezdve halálunkig érdeklődéssel foglalkoznak, a sajtó megírja minden életmozdulatunkat; a közönség riadó tapssal üdvözöl, ha győztünk s ha elesünk, még cz a bukás is sokkal fényesebb, mint a ti diadalaitok; száz fütty hangzik, vérfagyasztó hidegség iil az arcokon s másnap hasábokon Írják meg a lapok a temetésünket, de ti születtek és meghaltok anélkül, hogy éltetek volna. Létezésteket egyetlen szó jelzi a sajtóban, a mit az „Irodalomrovat" vezetője kedvetlenül oda firkant, hogy „megjelent". A novellák és rajzok szerényen meglapultak c beszédre, mintha mondanák: „a mi igaz, igaz". Már-már magok is'belenyugodtak volna alárendelt szerepükbe, ha véletlenül meg nem szólal egy kopott tábláju tragédia ezzel a jeligével; „Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik". Csitt gyerekek: Ne bolondozzatok. Legyen közöttünk béke és egyetértés. Tény, hogy testvérek vagyunk, mi a kedvencek, ti pedig a hamupipőkék. De ez csak a kor léha divatja. A mi előkelőbb rangunk a sajtó indoléntiáján, igazságtalanságán alapszik, mely míg udvarol az egyik irodalmi ágnak, közömbösen veszi a másikat. A sajtó emberei ekképen szólanak : „Sokat írunk a darabról, mert a közönséget érdekli". A közönség így szól: „Érdekes darab lehet, inert a sajtó sokat