Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-09-08 / 36. szám

nehezedett. A király 1883-ban, nagyszámú érdemei el­ismeréseid a Lipót-rend lovagkeresztjének adományozá­sával tüntette ki e kitűnő igazságügyi erőt. Kovács Kálmán 1880. szeptember havában nyugalomba lépett. Kihunytáról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: „Özv. Kovács Kálmánné szül. Spelletich Lenke ugy maga, mint gyermekei : Irma és Antal nevé­ben fájdalmas szivvel jelenti felejthetetlen férjének, ille­tőié" a legjobb atyának méltóságos Kovács Kálmán nyugalmazott miniszteri tanácsosnak, a Lipót-rend kis­keresztesének, Zalamegye törvény hátósága bizottsági tag­jának s földbirtokosnak folyó évi szeptember l-én dél­után fél három órakor életének 59-ik és boldog házassá­guk 19 ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentsé­gek ájtatos felvétele után, szívszélhűdés következtében beállott gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei 1. hó 3-án délután 4 órakor fognak a helybeli s rkertben a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetír, az engesztelő szent-mise áldozatok pedig ugyanaznap d. e. i 10 órakor fognak a zalaegerszegi templomban az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1889. évi szeptember lén. Béke lengjen hamvai fölött!" Temetése i. hó 3-án délután 4. órakor volt óriási részvét mellett, nagy számmal volt képviselve a vidék is. A megye és város igyekezett megjelenésével leróni a kegyelet drága adóját. Koporsóján számos, szebbnél szebb koszorúk voltak. Koszorút küldtek: Kovács Kálmánné és gyermekei (Felejthetetlen férjemnek és atyánknak), Ko­vács Irma és Anti és Teri (Akit annyira szerettünk), Skublics JenŐ és neje (Szeretetből), Skublics Celesztin és | nővérei (Hála és vonzalom jeléül), Skublics Zsigmond és neje, Horváth Boldizsár (Hű barátjának), Inkey László és neje (Feledhetetlen barátjának), Szabó Samu és neje (Feledhetetlen barátjának), Szilágyi Dezső igazságügy­miniszter (Régi hű barátjának), A m. kir. igazság ügyminiszterium tisztikara (Feledhetetlen kartársának), Svastits Benó főispán és családja (Szeretve tisztelt |ó barátjának áldott emlékére), Csertán Károly alispán, Bessenyey György (Felejthetlen barátjának), Isoo Ala­jos és "családja, Andrásovics Béla kúriai biró (Felejt­hetlen jó barátjának), Vizy Gyula (Tisztelet és szeretet jeléül), Köves György és családja (Hű barátjának), Köves György (A legjobb barátnak Kovács Kálmánnak), A zala egerszegi kaszinó szeptember l-én. Áldás és béke a megdicsőült drága poraira ! Berroálas Szepetken. Lélek-emelő magasztos ünnepélynek volt színhelye f. hó l-én Szepetk község. — Br. Hornig Károly veszprémi megyés püspök úr ő méltósága e napon osz­totta ki a szepetki és az ide rendelt zala-szent-iváni plébánia hivői közt a bérmálás szentségét. — A kalünbeii I szerény, kis füldmives község ez alkalommal teljes ünnepi I szint oltott, epedve várván falai közé szeretett lelki fő- ' pásztorát. Már a megelőző napokban örege apraja lázas készséggel iparkodott osztályrészét kivenni az ünne­pélynek minél fényesebbé és magasztosabbá tétele elő segítésében; erejéhez képest, nem kiméivé semmit, lelke teljes őszinteségével járult áldozatát meghozni a szeretet azon oltárához, inelylyel érzelmeinek lelki főpásztora iránt külsőleg is tanújelét adhassa. Midőn kora reggrl a mozsár durranása jelezte a nap nagy jelentőségét s a hegy ormai közül feljövő nap a maga fényes pompájában hintó ragyogó sugarát ; a községre, örömtől ragyogó arccal állott talpon az egész község. — A helybeli és a zala-istvándi tűzoltó egyesületek, a felállított bandérium és rendezőség vetél­kedtek a buzgalomban, hogy még egyszer elvegyék a nekik szánt föladatok teljesítéséhez szükséges utasításokat. A község buzgó leikésze és az elöljáróság által | egyetértőleg megállapított rend szerint, a fölállított 20 i tagu bandérium reggeli ' ,7 órakor útnak bocsájtatott ő mltsga elé, a községnek éjszak felőli határszélére; a 1 tűzoltó egyesületek, a rendezőség és koszorús leányok | pedig a községnek a templomhoz vezető utcája végén ; fölállított díszes diadal kaputól kezdve, a plébánia lak i ajtajáig sorfalat képezve állíttattak föl, a hova ő mltsga ! először is menendő vala. I Hivatalos értesítés szerint ő mltsga ''.,9 órára volt várható; — mily nagy volt azonban az édes meg­A vendéglős távozni készült s a gondolatokba merült vendéget nem akarván zavarni, néma meghaj­lással távozott. Már az ajtóban volt, midőn a vendég utána szólt, mintegy gondolataiból fülocsudva. Várjon csak kérem! Én mégis mást gondol­tam. Nekem szeget ütött fejembe ez a dolog, hogy mért nem érkezett meg az általam utalványozott összeg ? Meg akarok győződni személyesen a mulasztás okáról. Ezt még soha egyetlen gazdatisztem részéről sem tapasztal­tam. Itt van kérem a :> ezer forint! Szíveskedjék kocsi­somnak rögtön megmondani, hogy fogjon. A vendéglős átvette a pénzes levelet, melyet a vendég imént, előtte csomagolt be és tett belső zsebébe. () is azon módon gyorsan belső zsebébe tette és sie­tett a „nagyságos űr u parancsát teljesíteni. A négyes fogat pár perc múlva már előállott. A „nagyságos úr" beiiit a hintóba s a jól megborravalózott pincérek és szolgák mély hajlongása kíséretében útnak indult. A vendéglős elégült mosolylyal dörzsölte kezeit, gondolván, hogy milyen hírt fog mondani ez az előkelő — bizonyosan alföldi — úr az ő ritka szolgálatkészsé­géről. Bement irodájába s a pénzes levelet — ugv amint volt — bedobta Werthehn-kaszszájába. Ez történt a délelőtti órákban. Este felé a főpincér fölkereste a vendéglőst, hogy váltson neki egy százast. A vendéglős bement irodájába, elővette a pénzes levelet, hogy kivegye abból a pénzt. Fölbontotta. De majd a guta ütötte meg ott álló helyében. lepetés, midőn még pár perccel 8 óra előtt a templom összes harangjai egyszerre megszólalnak s a mozsarak durrogását a hegyek viszhangja harsogtatia vissza, tudat ván a hivő községgel, hogy ő mltsga már a határt át­lépte. A jelen volt nagy számú hivő közönség vissza fojtott lélekzettel irányítá vágyó tekintetét azon út felé, melyen szeretett főpásztora jövendő vala, mig pár perc muíva csakugyan elérkezett a lelki örvendezés ideje, ő mltsga szinről-szinre köztünk volt; a bandérium által kisért kocsi sort a zala egerszegi és szent-gróti járási főszolgabiró urak fogata nyitotta meg s berobogván a díszkapuval átövezett virágos galyakkal szegélyezett utcán, a plébánia lak előtt tek. Thassy Miklós zala­egerszegi járási főszolgabiró úr — fogadván — üdvö­zölte ő méltóságát. Kevéssel azután érkezett meg megyénk szeretettől környezett főispánja Svastits Benó úr ő mltsga, szeretett alispánunk tek. Csertán Károly úr, Szily Dezső úr és többek társaságában ; — s mindent egyszerre átlátó éles figyelmével egyszer körül tekintve, azonnal a plébánia lakba sietett, ahol a még maga inellé vett elöljáróság és rendezőség néhány tagja jelenlétében a nála meg­szokott páratlan ékesszólással üdvözölte ő méltóságát, magasztos működése végett megyénk területén először való megjelenése alkalmával. Ezután ő mltsga a templomba ment, hogy szent­miséjét végzendő, a bérmálás szentségének kiosztását megkezdje. A kis mise végeztével a szószékre lépett, magasztos beszédével szivükbe vésvén a hívőknek, miként fogadják és vegyék a köztük kiosztandó szentséget. Általános élénk derültséget keltett ez alkalommal azon esemény, midőn Ollár község sertés pásztorának Kis Józset nevű fia és Gulyás Katalin bekeházi lakós, mint jegyesek, másodszori kihirdetés alatt állván: a szent beszéd végeztével ő mltsga által lőnek kihirdetve, foly­tak az általános megjegyzések eme ritka szerencse fölött. A mintegy két ezeret meghaladó hivő közönség közt körülbelül 2 óráig tartott a bérmálás szentségének kiosztása, melynek végeztével ő mltsga a plébánia lakban fogadta az elöljáróságok hódolat tisztelgését; a helyi előljá róság főispán úr ő mltsga és tek. Csertán Károly úr által vezettetvén bc. Alispán úr, az egyszerű egyéniségekből állott elöljáróságra mutatva, a nemes önérzet hangján szólva, körülbelül e szavakkal mutatá be ő méltóságá­nak: „Méltóságos Püspök úr! Íme, ezek azon szerény hí vei, kiknek nem a hivatalos parancs, de egyedül szi­vük sugalta ragaszkodásteljes szeretetük szülte ama fogadtatást, melyben méltóságodat részesítették." Mire ő mltsga látszólag a megindultság hangján melegen köszönte meg a tanúsított szivélyes fogadtatást, oromét fejezvén ki a hivők közt tapasztalt egymás iránt való szeretet, egyetértés, rend lölött, atyai jóindulatának biztosítása mellett áldását adva reájol;, elbocsájtá őket. Délután • 2ó óra után ismét sorakoztak az egye sületek, előljáró-agok, rendezők és a bandérium, ugyan­azon módon, mint a bevonuláskor; — s az ebéd végez­tével, kevéssel 3 óra után a harangok ismét megszólal­tak, a tarackok durrogtak, járási főszolgabiró urnák fogata elindult, a bandérium, — Zala Szt-Ivánig menendő — zászlóinak lobogtatásával útra kelt: kirobogott ő méltóságának fogata is; elhagyván községünket hívőinek azon buzgó fohászától kísérve, hogy Isten tartsa és óvja meg drága életét. Molnár István. A Vaíiczka-íarsulat közgyűlésé. A Váliczkavölgyi vizi társulat ez évi rendes köz­gyűlését Csertán Károly társulati alelnök elnöklete alatt t. hó 4-én tartotta, melyen a társulati tagok összesen 172 szavazattal voltak képviselve. Elnök az alapszabályok értelmében a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította s meleg szavakban emlé­kezett meg a veszteségről, inely a társulatot buzgó elnökének, Arvay Istvánnak gyászos elhunytával érte s indítványozá, hogy a közgyűlés a társulatot ért eme pótoihatlan veszteség felett mélyen érzett fájdalmát jegyzőkönyvileg örökítse meg, mely indítvány egyhangú­lag elfogadtatott. Ezután a közgyűlés a válaszmány által tett indít­ványhoz képest Skublics István bessenyői földbirtokost A levélben bankók helyett mind csupa papirsze­let volt csomagolva. O is csak ekkor látta be, hogy furfangos iparlo­vagnak esett áldozatául. A csalás akként történhetett, hogy az iparlovagnak egy lepecsételt pénzes-couvert már készen állott a zse­bében s a vendéglősnek nem a pénzes, hanem a papír­szeletes couvertet adta vissza. Ennek a híre csakhamar beszárnyalta Pécset s igy alkalom adódott egy kisebb rangú iparlovagnak is ügyes fogásra. Nentwich, pécsi gyógyszerész ugyanis az esti órák­ban egy barátjával beszélgetett a csalási esetről, mi alatt egy harmadik, idegen egyén is volt a gyógy­szertárban. A gyógyszerész azt mondta, hogy a vendéglős mégis csak ostoba volt, nagyobb óvatossággal kellett volna lennie. Már őt nem lehetne olyan könnyen rá­szedni. Erre az idegen is beleszólt. — Ne tessék kérem azt mondani. Furfangos gazemberek azok a csalók. Hátha például ide belépne egy csinos uri ruhában s meglógná ezt a két ezüst gyertyatartót s ilyenformán mint én most, menne vele az ajtó felé. Eszébe se jutna gyógyszerész urnák őt megállítani, mint ahogy most engem sem állít meg. Ez alatt az idegen az ajtóig ért; a karos gyertya tartók gyertyáit gyorsan elfújta s a következő pillanat­ban már az utcán futott sebesen, sóbálványnyá mered­ten hagyva a nagyóuatosságú patikárust. egyhangúlag a társulat elnökévé választotta meg, aki megköszönvén a benne helyezett bizalmat, legjobb törek­véseit a társulat érdekei- és céljaira egész készséggel ajánlotta fel. A megválasztott új elnök elfoglalván az elnöki széket, bemutattatott az 1890 ik évre megállapított sza­vazati lajstrom, mely egyhangúlag elfogadtatott. Az 1890-ik évre számvizsgáló bizottsági tagokká r> p, Balaton József, Krosetz János, Mayer István rendes tagokúi, Stolczer Jakab, Fatér György, Tichler Samu póttagokul megválasztattak s egyúttal az 1 <S8^/,,-ik évi számadásoknak átvizsgálására s ebbeli jelentésüknek egy legközelebbi rendkívüli közgyűlésen való előterjesz­tésére felkérettek. Felolvastatott Kovács Károlv társulati igazgatónak . ( m «/ O o az 188 8/>j-ik évekről beterjesztett írásbeli igazgatói jelentése. A jelentés egész terjedelmében tudomásul vétetett s a társulati igazgató utasíttatott, hogy a munkálatokat az eddigi alapon folytassa, továbbá hogy a társulat érdekeit a pózvai malomnak küszöbön álló hatósági letárgyalása alkalmával képviselje; továbbá, hogy a csacsi határhoz tartozó, eddig ártérbe nem vont terü­leteknek az ártérbe való bevonása tárgyában egy jöven­dőben tartandó közgyűlés elé javaslatot terjeszszen és azt a tárgysorozatba vegye lel; továbbá a kultúrmér­nökkel egyetértőleg oda hasson, hogy a gátok építése alkalmával a meggyülemlett viz a Valiczka mindkét oldalán eresztessék le s a község elöljáróságát utasítsa arra, hogy akár az egyes nagyobb birtokos , akár pedig a kisebb birtokosokra nézve a község maga a Válicz­káuak az ásatási munkálatok által megmagasított part­jait ott, ahol a kultúrmérnök szühségesnek ki nem jelelte, a szükséghez méiten teríttesse el. A pénztárnoknak az 188 s / 9-ik évre elkészített Írás­beli jelentése a társulat péuzviszonyairól felolvastatván, az tudomásul vétetett s megvizsgálás végett a számvizs­gáló bizottságnak kiadatni rendeltetett. Felolvastattak az ártért helyesbítő bizottságok jelentései, melyek tudomásul vétettek s ezek alapján elhatároztatott, hogy a bizottságok által felvett s a köz­gyűlés elé terjesztett jegyzőkönyvek sokszorosíttatnak es mind a felszólamlókkal, mind pedig a szavazattal bíró tagokkal oly hozzáadással közöltetnek, hogy a jegyzőkönyvben toglalt határozatok ellen a vételtől szá­mított 30 nap alatt a megyei alispánhoz cimezve a fellebbezések a választmánynál beadhatók. Továbbá a kiigazított ártéri kimutatások sokszorosítanaók és az érdekelt szavazattal bíró társulati tagoknak az átvételt igazoló ív aláírása mellett megküldendők. Az első kivetési részlet hátralékosai ügyében a közgyűlés elhatározta, hogy a pénzügyminisztériumhoz folyamodványt ad be az iránt, miszerint a hátralékok­nak az l«8o. évi XXlll. t.-c. 122., 123. és >41. §-ai alapján a zalamegyei pénzügyigazgatóság által való be­bajtbatását elrendelni kegyeskedjék, mely rendelet meg­érkezte esetén a társulati igazgató megbízatott azzal, hogy a hátralékok behajtása iránt a pénzügy igazgató­ságnál a kellő lépéseket tegye meg. A társulati igazgató előterjesztette az 1890-ik évi költségvetést, mely szerint az összes művelet kitesz ölj.000 köbmétert, melyből szeptember l-ig elkészült 10.876 köbmeter, mely munkálat 5554 frt 82 krba került, vagyis átlag 1 köbmeter került 28 krba. E szerint az összes munkálat kerek számmal 16.000 frtot tesz ki, melyből eddig kivettetett 6060 Irt s igy még kivetendő 9620 frt. Élihez járul a visszatérítés az ártérhelyesbítés folytán mintegy 144 frt, az igazgató uti általánya 200 Irt, összesen tehát 1890. évre kive­tendő 10.284 frt. Ez előterjesztett költ»égvetést a köz­gyűlés elfogadta s ezen összegnek, mint második rész­letnek mielőbbi kivetése elrendeltetett. Végül a tett indítvány folytán a Váliczka-főcsa­tornába torkoló torrensek tanulmányozása céljából Kovács Károly és Stolczer Jakab azzal küldettek ki, hogy. tanulmányukat a legközelebbi közgyűlés elé szíves­kedjenek terjeszteni. Városunk 1890. évi költségvetése. A városi tanács által egybeállított s a pénziigyi­és gazdaságügyi bizottság által együttes ülésen elfoga­dott 1890. évi városi költségvetésünk tételeit a követ­kezőkben adjuk : Bevételeit. Állandó jövodelmek : földbér 396 frt 95 kr., korcs­mabér 4.400 irt 77 kr., vágóhídi díj 1.904 Irt 25 kr., vágóhídi lakbér 94 frt 20 kr., boltbér !)14 frt 20 kr., pincebér hátralék 26 frt 39'/ 2 kr., lakbér 100 frt, rak­tárbér 75 frt kavicstelepbér 60 frt, homokbér 200 frt, mértékhitelesítő bér 100 frt, vadászati bér 212 frt, .főár 028 frt, helypénzszedési bér 6.115 frt 66 kr., pénzügy­igazgatósági bér 1.650 frt, összesen 17.178 frt 42 kr. Változó j'övödelmek : adóbehajtási illeték 628 Irt 31 kr., marhalevél átírásból 213 frt 69 kr., ebadó 369 frt 87 kr., jegyár 43 frt 40 kr., lovak után 21 frt, letele­pedési díj 152 Irt 12 kr.. oltványokért 24 frt 10 kr., pótlékhátralék 5,863 frt 92' ., kr., összesen 7.317 frt 41 kr. Laktanyai: megyétől 7.592 frt, államtól 2.331 fr 77 1 ' 2 kr., gyakorlótér és lövölde bére 260 frt, tiszti lakbér 168 frt, átvonuló katonák beszállásolása 271 frt 14 kr., össszesen 10.622 frt 91 ' 2 kr. Elemi iskola-. Tandíj 4.363 Irt 10 kr., értesítőkért 28 frt 90 kr., dr, Hérics alapból 90 frt 50 kr., össze­sen 4.482 frt 50 kr. Ipariskola: Iparhatósági enge lélyek 107 Irt, tan­díj 1.040 frt, vegyesekből 10 Irt, összesen 1,157 frt. Ilegále jogi: épületek bére 6,118 Irt 37 kr., tata­rozási költség 85 Irt, adótéritméuy 1.114 frt 40 kr., sörház utáni bér 392 frt, tőke kamat 2,043 frt 76 kr., összesen 9.753 frt 53 kr. Téglaqyár: egy millió tégla, ezerét 12 frttal szá­mítva 12,000 frt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom