Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

lemmel ellátva, számos I-ső és Il-od osztályú magánkabinnal, egy nagy tükörfürdővel és társalgó teremmel, széles bevezető hid, melynek korlátia a legnagyobb biztonságot nyújtja, szilárdság és csin tekintetéből semmi kivánni valót nem hagy. A Deák Ferenc sétány balatonparti része gyökeresen kijavíttatott és vasúti fóldhordó kocsik alkalmazásával 160 meter hosszúságban nagyobbíttatik meg a nyár folyamán. A vízvezeték a felső sétánytól a templomutca végéig b le a Deák Ferenc sétányon meghoszabbíttatott. A Ferencz-Józsefforrás uj fölépítményt nyert. Az összes sétatérek, járdák, park utai újra kavicsoztattak ; a fürdő sétányterületén 50 uj lámpás állíttatott fel. A ki összehasonlítja a mult évi állapotokat a mostanival, az elmondhatja, hogy Balaton-Füred ujjá teremtetett. Füreden létein alkalmával meglátogattam a balaton- i füredi Szeretetházat is, hol első sorban az intézeti növendékeket vettem vizsgálat alá, 55 fiu közt egyet találtam szemcsés köthártyalobbau szenvedőnek, egyik baja gyanús, egy pedig másfaju szemgyuladásban szenved, a növendékek általános egészségi állapota kedvező; I a szobák és konyhákban a tisztaság kifogástalan, a , kenyér jó és tápláló. Végül kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy a gelsei egészségi körben netalán előfordult és a közegészségügyet érdeklő eseményekről és egyéb mozzanatokról jelentésemben semmi felemlítés nincs, mert a járás orvos ur bejelentése szerint a körorvostól már 3 hónap óta tett szorgolás dacára, semmiféle hivatalos havi jelentést nem kap. Elnöki jelentés. Felolvasta Udvardy Ignác tantestületi elnök a zalamegyei általános tanítói testületnek 1889. évi julius 16-án Csáktornyán tartett közgyűlésén. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mielőtt ezen díszes állást, melyre csekélységemet az irányomban tanúsított szives bizalmuk emelni kegyes volt, elhagynám, hivatalos állásomból kifolyó kedves kötelességet teljesítek azáltal, hogy egyesületünk három éves múltjának tükrét Önök elé állítom. Teszem ezt annak tudatában, hogy csekély tehetségemhez mérten igyekeztem adott Ígéretemhez képest egyesületünket az elődeim által kijelölt helyes irányban megtartani, a ha nyatlástól lehetőleg megmenteni, sőt amennyire a kedvező körülmények megengedték, a haladás fokán a lehető legcsekélyebbel is előbbre vinni. Aki egyesületünknek általában figyelmes szemlélője volt: úgy meggyőződhetett arról, miszerint egyesii létünk a kijelölt helyes irányban haladt s az alapszabályokban körvonalozott feladatának megfelelni törekedett, amit az egyesületi életet tulajdonkép feltüntetni hivatott járáskörök működése leginkább igazol. S ha van valami, ami zsibbasztólag hathat egyesületi működésünkre : úgy ez a magas kormánynak az ország szomorú pénzügyi viszonyaira való tekintetből már évekkel ezelőtt kiadott ama rendelete, mely szerint a gyűlésekre utazó állami iskolai tanítóknak fuvar- és napidíjaik az állampénztár ból nem szolgáltatnak ki, mely rendelet implicite egye sületünknek sok derék tagját feljogosítja arra, hogy a gyűlésekről elmaradjon, amint hogy tényleg az állami iskolai tanítók legtöbbje gyűléseinkre nem is jár. A központi választmány az egyesületi életet csak gyöngíteni hivatott eme rendelet kegyes megszüntetése tárgyában megtette a magas kormánynál feliratilag a lépést. Aki azonban ismeri közoktatásügyi kormányunk takarékossági elvét, az a hivatkozott rendeletnek mielőbbi beszüntetését, illetve hatályon kivül helyezését épen nem remélheti. E körülményből kifolyólag történt legfőkópen, hogy a központi választmány elhatározta, miszerint az 1888. évben tantestületi közgyűlés ne tartassék. A nagy-kanizsai járáskör választmánya a központi választmány ezen intézkedésében nem nyugodott meg, hanem indítványozta, hogy lehetőleg 1888. szeptember hóban tartassék meg a közgyűlés s ez irányban hozott jegyzőkönyvi határozatát indokolással együtt megküldötte tárgyalás és elfogadás végett a járásköri választmányoknak, úgy a központnak. A központi elnökség erre megkereste a járáskörök választmányait nyilatkozattétel végett a tekintetben, váljon osztják-e a központi választmánynak a közgyűlés elhalasztására vonatkozólag hozott határozatát, vagy pedig akarják a közgyűlésnek szeptember hóban való megtartását. A járásköri választmányok mindegyike a központi választmány álláspontjára helyezkedvén, a nagy kanizsai járáskör választmányának indítványa a szeptember hóban megtartandó közgyűlést illetőleg figyelembe vehető nem volt. Egyesületi életünk kimagasló pontját képezte, hogy 5 felsége apostoli királyunk 1887. évi szeptember hó 8. 9-én Csáktornyán a hadgyakorlatok megszemlélésének alkalmából történt itt időzésekor a számos és fényes küldöttségek mellett kegyes volt fogadni a megyebeli tanítók küldöttségét is, mely dr. Ruzsicska Kálmán kir. <> tanfelügyelő úr vezetése alatt a csáktornyai tanintézetek igazgatóiból: Samu József képezdei, Pálya Mihály polgári és Jeney Gusztáv elemi iskolai igazgató urakból, csekélységemből, mint a tantestület elnökéből és Csathó Alajos keszthelyi felsőleány iskolai tanító úrból, mint a nagy-kanizsai közgyűlésen a tantestület képviseletére megválasztott tagból állott. Szivünk örömérzettől hevült, midőn a koronás fő a tanügy szerény munkásait nemcsak leereszkedöleg fogadni, hanem egyszersmind a kül döttség minden egyes tagját megszólításra is méltatni kegyes volt. Hazánk tanügyét s vele egyesületünket mélyen megrendítő esemény érte Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszternek gyászos elhúnytával. A boldogult egy évtizedet meghaladó ideig állván hazánk köz oktatásügyének élén, láng elméjének, nagyratörő szellemének dicső alkotásai mély és maradandó nyomokat hagytak hazánk közoktatásügyének minden ágazatában. Iláláj kegyelettel emlékezhetünk meg a boldogultról főleg mi zalavármegyeiek; mert minisztersége alatt az ő atyai kegyessége folytán óriási lendületet vett vármegyénk népoktatásügye. Legyen áldott a megdicsőült férfiú emléke közöttünk ! A népnevelés rögös pályáján működőkre boldogítólag hathat annak tudata, hogy a magas minisztériumban a több egyesület és testület által megindított élénk mozgalom folytán nyugdíjügyünk méltányos nmgváltoz tatása tárgyában komoly intézkedések tétetnek. Egyesületünk is részt vett eme mozgalomban, amennyiben a központi választmány ez évi január 13-án tartott üléséből kifolyólag az országgyűléshez a tantestület névé ben kérvényt intézett az iránt, hogy az országos tanítói nyugdíjtörvény olykép módosíttassék, miszerint az elemi, felső nép és polgári iskolai tanítók részére a nyugdíjtörvényben ugyanazon kedvezmények biztosíttassanak, mint az állami tisztviselők nyugdíjazása tárgyában alkotott 1885. évi 11. törvénycikkben az állami tanítók részére t. i. hogy 30 évi szolgálati idő után teljes beszámítható fizetésüket kapják. A kérvény benyújtására Radocza János urat, a zala-egerszegi kerületnek a tan ügy iránt oly melegen érdeklődő képviselőjét kértük fel, aki e szívességre legnagyobb készséggel vállalkozott. Kérvényünket másolatban az országgyűlési pártok elnökeinek, úgy a közoktatásügyi bizottság előadójának szives támogatás végett megküldöttük. Köztudomású dolog a mélyen tisztelt közgyűlés előtt, hogy a magas minisztérium kegyes intézkedése folytán a nyugdíjügy módosítása érdemében a szükséges adatok egybegyűjtés • a kir. tanfelügyelőségek utján folyamatban van. Es mi erősen hisszük, hogy a magas kormánynál — figyelembe véve a nyugdíjalapnak most már tekintélyes mennyiségét, figyelembe véve a nyomasztó helyzetet, melynek általában véve a tanügy emberei ki vannak téve — igazságos ügyünk méltányos éa óhajtott megoldást nye rend s ezáltal agg napjainkra kivétetik kezünkből a koldúsbot, melyet ez ideig nem egy kartársunknak ado't kezébe az eddigi szűkmarkú nyugdíjtörvény. Nyugdíjügyünkkel szerves kapcsolatban állana, főkép az elemi iskolai tanítók fizetésének ügye, mert uapjainkban minden józan gondolkozású beláthatja, hogy oly fizetés mellett, minő legtöbb helyen van, hiva tásának magaslatán álló, a tanügyért lelkesülni tudó tanférfiakat nehezen lehet kapni. Sőt annyira jutottunk már, hogy ügyünk legjobb harcosai, megsokalva helyze tünk javításának várását, egyenként hagyják el zá.'z lónkat, kárára jobb sorsra érdemes ügyünknek. S eljá rásukat nem is kifogásolhatjuk; inert ha már az ókor bau a rómaiak folyton a „panern et circenses-t hangoztatták: zokon veheti-e bárki is tőlük, hogy oly pályára lépnek, melyen a megélhetést családjuk számára biztosíthatják. Ezen, szégyenükre való állapoton csakis a tanítói fizetésnek méltányos rendezése utján segíthetni! S e részben erőteljes, országszerte egy időben megindítandó mozgalom válnék szükségessé. Mert ha folyton újabb és újabb terheket rónak a tanítók vállaira, illő, hogy gondoskodjanak oly megélhetési módozatokról, minőket az állam sok, jóval csekélyebb qualiticatióval biró hivatalnokai számára biztosit! Nem kegyelmet kérünk mi itt, hanem oly jogokat, minőket mások, hozzánk hasonlók, élveznek. S ha a mélyen tisztelt közgyűlés helyeslésével találkozik, úgy a mai közgyűlési határozatunkból kifolyólag megindíthatjuk fizetésünk méltányos rendezésében a mozgalmat, megkeresve ez érdemben az ország testvéregyesületeit. Mint mikor a sivatagon utazóra boldogítólag hat, ha üdítő oazra akad, hol fáradalmait kipihenheti s egyúttal új erőt nyerhet a további szenvedések elviselésére: hasonlóan reánk is — küzdelmekben gazdag I életpályánk közepett buzdítólag hat azon kitüntetés, mely pályatársaink közül egyeseket a tanügy terén szerzett érdemeiknek elismeréseid ér. Igy Sümegben lélekemelő ünnepélyt rendeztek Exner Alajos és Könnye József sümeghi kartársaiuknak 40 éves tanítóskodásuk emlékezetére, melyen nemcsak a sümeghi járáskör rótta le az elismerés adóját a két veterán kartársnak, hanem részt vett az ünnepély rendezésében s a tisztelet adójának lerovásában Sümegli értelmisége is. — Hasonlóan a zala-egerszegi esperességi kerülethei tartozó róm. kath. tanítói járáskor járásköri gyűlésén megünnepelte Kovács Sándor söjtöri tanítónak félszázados tanítói jubileumát, akit ez alkalommal ama kitüntetés is ért, hogy főpásztora, az erény-és tudomány fenkelt bajnoka, Hidasy Kornél szombathelyi püspök őméltósága külön, a gyűlésen felolvasott iratában méltatta érdemeit a jubilánsnak, aki megyei tantestületünknek alakulásától kezdve több éven keresztül volt kösztiszteletben álló alelnöke. — Ily ünnepélyeknek mindenkor megvan a nagy erkölcsi sikere! Mert mig veterán kartársainknak tövisekben gazdag életpályájukon jól esik, ha az elismerés koszorújával találkoznak: addig a fiatalabb nemzedék megtanul szent ügyünkért lelkesülni, megtanul magasztos hivatásának egész odaadással élni, tudva, hogy fáradozásait polgártársainak elismerése kiséri. (Folyt küv.) A szomszédból. — 1889. évi julius 17-én T. Szerkesztő Ur ! Kapuzárás után szedtem, vettem sátorfámat, odahagyva tanyámat, átrándultam a szomszédba pihenni, mert hát munka után édes a nyugalom. Borzasztó hőség volt, a vasúti kocsikban majd megsültünk, az önkénytelen gőzfürdőt azonban ki nem kerülhettük. Künn, az aranykalászt ringató tereken, izzadt a szorgalmas arató nép, de oda se nézett, nem ér reá még az izzadtiágot sem letörölni, ha száz keze volna, az is elkelne, mert érett a gabona, le kell vágni, kévébe rakni, kötni és kepézni. Itt, a somogyi mezőkön, a merre és a meddig a szem lát, megszámlálhatatlan gabonakereszt díszeleg s az utas nem győz báoiulni e dús termékenység felett! — De feltűnő, hogy az aratók ajkáról nem hallszik sem víg, sem szomorú dal. Kérdésünkre az első arató búsan mondja : ,Szalmát aratunk uram, csak elvétve találkozik kalász, melyben pár apadt szem van." Meggyőződtünk, úgy volt ; a külszin csal, nem mind arany, ami fénylik. Az idei gabona Somogyban kevés szemet, sok szalmát ád. Szegény zalai földieink, kik nyárára kepét aratni jöttetek Somogyba, hogy megkeressétek itt a mindennapi kenyeret, ez idén vékony keresettel, szomorúan térhettek vissza a családi tűzhelyhez ! — Tehát a gabonatermés rosz, a kukoricza még helyre üthetne mindent, ha egy jó eső megöntözné a szomjas földet. —- A takarulás is megkezdődött; kiiun a mezőn hordják és rakják össze a termést, csak a tiszta szemet szabnd a házhoz, hombárba hordani. S ezen, tűzrendószetileg nagyon helyen eljárás Oabsovits Károly. a kaposvári járás főszolgabirájának az érdeme. De van ezen fent tisztelt főbirónak sok máson kivül még egy nagy érdeme, melyért legmagasabb kitüntetést érdemelne. 0- ugyanis a vadházasságban élő szerencsétleneket oltár elé kényszerítve, a szerencsétle nek százait boldogítá, a becstelen személyeket becsületes feleségekké, a névtelen, ártatlan szülötteket törvényes gyermekekké tevé. — Igy kellene tenni mindenütt a főszolgabiráknak, fogjanak kezet a lelkészekkel s karöltve irtsák ki a vadházasságokat, mely szégyenfolt a nemzettest erkölcsi életén. Ezek után engedje meg t. Uram, hogy egy másik somogyi érdemes emberről emlékezhessem meg. Ez Kwapil Roméd erdőmester, az Isten nyugosztalja ! E hó 9-én halt meg 64 éves korában s 11-én temettük el Toponárott nagy részvéttel. Indigena volt, de — mondják — jó magyarrá lelt. Kitűnő családapa és páratlan jó barát hírében állt. A kaposi és vidéki intelligentia tisztelte, becsülte, ezt temetésén magam tapasztaltam. Bocsásson meg, nem bírom tovább folytatni, borzasztó hőség van. Isten legyen velünk; vagyok hive Zalai. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hir. Huberth Andor ezredes, a 7-ik honvéd huszárezred parancsnoka és Vojnárovits Sándor ezredes, a 2-ik honvéd lovas dandár parancsnoka f. hó 16-án városunkba érkeztek és 17. és 18-án szemlét tar tottak a legközelebb városunkba érkezett honvéd lovasság felett Távozásuk előtt teljes megelégedésüket fejezték ki polgármester előtt a honvédség ideiglenes elhelyezése iránt. A zala egerszegi pénzügyigazgatóságnak működéki köre kiterjed Zalavármegye területére. Székhelye: Zala-Egerszeg Személyzet: Pénzügyigazgató: Gernya László, pénzügyi tanácsosi cimmel és jelleggel felruhá házott pénzügyi titkár. Pénziigyigazgatói helyettes: Czibulka Gusztáv pénzügyi titkár. Titkárok: Kovács József, Halvax Mátyás. Fogalmazók: Szentgyörgyi Dezső, Kocsuba Lajos, Spur János, Berzeviczy Emil, Csorna Béla. Nyilvántartási biztosok: Travnik Lajos és Kolozsváry Sándor fogalmazók. — Kataszteri irattárt kezelő irodatisztek : Nagy Józset, Schulek Lajos. Számvizsgáló : Albert György. Számtisztek: Knirsch János, Paczovszky Ferenc, Simon Ignác, Ziskó Sándor, Luksz Károly, Bertalan Pál, Freudenberg Mayer. Iroda vezető : Sartorits János. Iroda tisztek: Eszti Gusztáv, Mészáros Jenő. Állami végrehajtók : Gigler Jenő, Riehter Vince, Perczel Béla, Pásztor Károly. A ba!r.ta.i-füredi vendégek tisztelgése a pannonhalmi föapatnal. A balaton-füredi fürdővendégek a mult héten a gyógytereinben értekezletet tartottak és Skublics Jenő földbirtokos indítványára elhatározták, hogy kiil döttséget menesztenek Vaszary Kolos pannonhalmi főapáthoz ós Simon Zsigmond tihanyi apáthoz, hogy kifejezzék köszönetüket azon nagy építkezés- és beruházásukért, melyeket a Szent-Benedek-rend közelebb tett a fürdőhelyen. A megválasztott küldöttség Csemeghy Károly kúriai tanácselnök vezetése mellett a következő tagokból állott: gr. Nádasdy Ferenc, Szily Kálmán, Sk ublics Jenő, Kőszeghy Mihály, Jármay Gusztáv, Wodiáner Béla, Vizváry Gyula, Zámory Kálmán, Hajnik Imre, Roboz István, Szerelem Alfréd, Szabó Imre, Go rove, Bezerédy Viktor, Jalics, Kari György, Strasser, Schercz stb. Csemeghy kitűnő beszédben üdvözölte mind a főapátot, mind a tihanyi apátot, kiknek a küldöttség liez intézett beszédeiben bent volt nemcsak az eddigi eredmény, hanem a jövőben eszközlendő mind azon alakítások, melyeket akor igényei és a viszonyok igényelni fognak, mely kijelentéseiket a küldöttség zajos éljennel fogadta. A pannonhalmi főapát kiváltságai egy újjal szaporodtak a legközelebb. Pápa őszentsége ugyanis Vaszary Kolos pannonhalmi főapátnak a violaszinü zucchetto viselését engedélyezte, melynek viselésére csakis felszentelt püspökök vannak jogosítva. A violaszinü zúcchettot Haudek Ágoston, a római sz. Anzelm intézet jogtanára, a főapát volt titkát a, vitte el Balaton-Füredre az ott tartózkodó főapátnak. Csáktornya város tüntetése. Csáktornya város lakossága szép és tüntetésszerü fogadtatásban részesíté Zalavármegye tanítóit azon alkalomból, hogy a megyei általános tanítói testület ez évi nagy gyűlését f. hó 15. és 16 án ott tartotta. Az épületeket gazdagon fellobogózták, a város egész zászlótengerben úszott. Az érkező megyebeli tanítókra a vasúton a város által oda rendelt fogatok várakoztak. Az elszállásolás a legpontosabban s a gyűlésen résztvett tanitókat teljes mérvben kielégítő módon eszközöltetett. A tanitók iránt érzett szíves vonzalmának és rokouszenvének adott kifejezést Csáktornya város közszeretetben álló birája, a tanügy lelkes barátja, Prusatz Alajos, aki a bankett után a tanítókat vendégszerető házához meghivá, mely meghívással a testület kebeléből többen éltek. — A város derék elől járóságának, hazafias érzelmű lakósságának s az ottani tanintézetek iigybuzgó testületeinek ez uton fejezzük ki köszönetünk és elismerésünket a szíves fogadtatásc-s gondos rendezésért. A testület tagjai egy kedves ;mlékkel gazdagodva hagyták el a Vendégszerető várost.