Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

tutók és iszalog fészkektől kierőszakolni. Tán egy félóráig sem haladtak igy, midőn egy nagyon vén Iákból álló Sycauior erdőbe értek, hol a haladás már gyorsabb volt, miután a talaj csupán kövér, nagylevtilü tövekkel s itt ott sás-télével volt benőve. Óriási, majd fa nagyságú ricinus bokrok, polargoniumok tarkították a fokfóle cserjét és bokrokat. Egy helyütt egy nagy terjedelmit tnvat is találtak sokféle szárnyassal, partjain bambus berkekkel. Sok időbe került a tó heszügelléseit kerülgetni, midőn újólag az előbbihez hasonló erdő mélye togadá be őket. Alig haladtak ez erdőben, midőn told reszkettető bőgés és robajjal egy csapat vad Kafferbivaly (Bos eaffer) rohant a csapatra. E rettenetes álla tokból, melyeknek rohama alatt a kar és lábszár vastag, kovakemény bambus-szálak nádként töredeznek össze s homlokán összenőtt vaskemény szarv dúdoraival combvastag fákat képes egy rohamra kidönteni, vagy derékba törni, mely az oroszlánnal is játszva fogadja el a harcot s az állatok királyát legtöbbször megszalasztja, vagy agyongázolja, —- egy egész csapat támadta meg karavánunkat s mire embereink csak gondolkozni is képesek lettek volna, már az egész csapat szét volt szórva, 3—-4 öl magasra teldobott fehér-fekete testek, csomagok kalimpáztak az ágak közt, törve-zúzva leestükben az ágakat és bokrokat s mindenki búvott, futott a merre látott annyifelé; szerencséje volt a csapatnak az, hogy a bivaly csorda is meg volt riadva valamitől s megelégedett azzal, hogy a rohamában talált einbeicsapatot szétszórta, a melyiket elérték, a levegőbe hajigálták s mindent törve, zúzva földrengető robajjal tova rohantak a nélkül, hogy eszükbe jutott volna a feldo bált embereket összetiporni, vagy a futókat üldözni. Henriket is egyik, az előlrohanó vezérbika kapta fel szarvaival s feldobta majd 5 öl magasra a sycamorták galyai közé. Az ágak kissé fentartották, így esése nem volt oly rohamos, de mégis annyira összetörte a vaskemény homloktaszítása s az egyik ágról a másikra s innen a földre esés, hogy majd egy óráig eszméletlenül hevert a bokrok között. A társasággal lévő kutyák ve zették reá rokonát a keresés közben s úgy élesztették fel vizzeli locsolás s pár csepp vízzel hígított cognacuak szájába csepegtetése által. l)e mozdulni sem tudott, így ágakból kólyát készítettek s felváltva négy néger vitte. Még nagyobb baj volt az, hogy a bivalyok támadása útirányukból kizavarta, így a tájékozódást elvesztették s négy napi kóborlás után vissza akartak térni Uvanába, hogy újra innen induljanak. Nem nagy messzeségben e közben a két vadász fegyverének tompa dörrenése hallatszott, kik nemsokara két ki termett Antilophammel (Antilope pygarga) tértek vissza. Pár perc alatt vígan pattogott a tüz s az antilop szeletek, melyeket egyik néger egy kakukfü faj levelei vei dörzsölt be, kimondhatatlan étvágygerjesztő és kellemes illatot terjesztettek. A kakukfü fűszeres illata áthatotta a liust s ennek a legfelségesebb izt és zauia tot adta. Ez alatt egy másik néger a közellevő patak partou vad zellert és timpogou füvet keresgélt, miből egy jó csomóval tért vissza. A vad zeller húsos leveleit és a portulacca fajt két faág között összetörve, ennek nedvével a beteg Henriket nagy gyöngédséggel tetőtől talpig bedörzsölték, mely bedörzsölés után már egy félóra múlva annyira jobban érezte magát, hogy jó étvágy gval evett s nagybátyját megtudta ölelni s mosolygott mindenkire. Éhségünket csillapítva, felkerekedtünk s estei-W-iV óra felé tértünk vissza a táborba, hol nagy örömriaoalA ra lal fogadtak. Hevell Károly annak örömére, hogy mind nyájan hazaérkeztek, minden embernek egy deciliter rumot osztott ki. (FoKt köv.) Hivatalos rovat. Zala Egerszeg r. t. város tanácsa, mint I-ső foki iparhatóság által közhírré tétetik, hogy a nagyméltó ságú m. k. földmivelés, ipar és kereskedelmi m'niszte rium által 1885. évi 52211 számú rendelet értelmébe i Zala Egerszeg rend. tan. város területén lévő kereskel dők és iparosok névjegyzéke az 1890. évi november hó 1-sőtől egész 1889. évi november hó 10-éig bezárólag a városháza tanácstermében közszemlére kitétettett, — Betekinthető naponkint d. e. 8 órától 12 ig, délután 2-órától 5-óráig. Zala-Egerszegen 1889. október 31 Kovács Károly polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Tisztelgés. A zalaegerszegi önk. tűzoltó-egylet f. hó 4-én egy küldöttséget menesztett szeretett főparancsnoka, Kovács Károly polgármester úrhoz, hogy névnapja alkalmával a tagok szeretetének és tiszteletének ez úton is kifejezést adjon. — A működő tagok nevében Grünwald József csapatparancsnok üdvözölte a fáradhatatlan főparancsnokot, kérve őt, hogy az egyletet eddig tapasztalt jó indulatával ós szeretetével a jövóoen is tisztelje megsegyesalkalinakkor személyes megjelenésével a tagok kedvét s a közönség tiszteletét és rokonszenvét fokozni kegyeskedjék. — Főparancsnok úr megköszönve a szives megemlékezést, megígérte, hogy ezentúl is szivén fogja viselni az egylet jövőjét s tő törekvése leend azt a tagok közreműködésével tehetsége szerint felvirágoztatni; a ini személyes megjelenését illeti, addig, inig a nagy munkát, melyet mint a város polgármestere mulhatlanul meg kellett kezdenie, — legalább részben be nem fejexi, nem Ígérhet semmit, mivel az minden idejét elfoglalja, mihelyt azonban az a befejezés stádiumához köze ebb ér, ismét ő lesz az első, ki a csapat élére állva, jó példát mutat s megmozgat minden követ, hogy a zala egerszegi önkéntes tűzoltók egyletét oly niveaura emelje, melyre annak minden egyes tagja büszke lehessen s ne csak szeretett városunknak és megyénknek, hanem az egész édes hazának di."zéj,-és minta-egyletét képezze. — A gyönyörű beszéd^wfán főparancsnok úr a küldöttség minden egyes t^ffáva

1 szivélyescn kezet szorított, kik a beszédbenyíett ígéretek folytán a legmegelégedettobbeu távoztak szeretett főparancsnokuk kedves köréből. A Baronyi lynacz léle' isk. alapítvány kamatait az 1888—9. és az 1889—90. isk. évre a vallás-és közoktatásügyi miniszter a keszthelyi in. kir. adóhivatalnál folyóvá tette. A kamatokból ez alkalommal 2 gyinn. tanuló Dil 50 trtot, — 2 polg. iskolai tanuló 25-25'trtot és 2 közs. elemi isk. tanuló szintén 25-25 frtot fog élvezni. Megkoszorúzott sirok. Sümegen — mint bennünket értesítenek — halottak napján koszorús költőnk : Kisfaludy Sándornak sírjánál dr. Kellemen Károly reáliskolai tanár, Ramazetter Vincze és Kopanik Zsófia, a sümegi reáliskola alapítóinak sírjánál Orbán Lajos reáliskolai igazgató, Szigeti István elhúnyt reáliskolai tanár sírjánál Földi János tanár tartottak megható gyászbeszédet, a reáliskolai tanulók pedig díszes koszorúkat helyeztek az említettek sirjaira. Névnap. Deininger Imrét, a keszthelyi magy. kii-, gazd. tanintézet érdemes igazgatóját névnapján, f. hó 5-én tanártársai, tisztelői és az int. hallgatóság lelkes ovációkban részesítették. Tanítói gytiles. A nagy kanizsai járás tanítói nov 7-én tartották őszi rendes közgyűlésüket Nagy-Kaívzsán, a polgáriskolai rajszteremben Hoffmann Mór elnöklete mellett. Tagok szép számban voltak jelen. Az ülés 9. órakor vette kezdetét és 1 óra körül ért véget, lefolyását a következőkben ad|iik: 1. LLoffmann Mór elnök kimerítő, s nagy tetszéssel fogadott jelentést tett a kor 3 évi működéséről. 2. Vary Jöziej pénztárnok részletes jelentésben ismertete a pénztári helyzetet és jelentette, hogy a pénztári állomány: 15 frt. 3) Hajgató Sándor jelentést tett az egyetemes gyűlés végrehajtó bizottsági ülésében kitejtett működéséről, mit annak idejében lapunkban is eléggé méltattunk. Sáringer Károly indítványozta, hogy Hajgatónak jegyzőkönyvi köszönet sza vaztassék. — 4. Rózsavölgyi Paula k. a. igen szép s mondhatni: unntaszei ü előadást tartott 111. osztályú növendékeivel a magyarnyelvből. Lecke-anyaga volt : a me'léknév tokragozása. A kitűnő előadásért a kör jegyzőkönyvi köszünetet mondott előadónak. — 5. Boronkaynak amaz indítványa, hogy a küzpontba csak a tényleg befolyandó tagsági díjak harmadrésze küldessék föl, a hátralékosoknak pedig csak névsora, — elfogadtatott, ti. Szvitén elfogadta a kör Hoffmann elnök indítványát, hogy a járásköri választmány bizassék meg a nagykanizsai járáskör tanügyi monográfiájának megírásával. 7. Legvégül következett a tisztújítás. Elnökül: Hof mann és jegyzőül: Ábrahám Gyula újból megválasztattak; pénztárnokul pedig Rózsavölgyi Pau'a kisasszony választatott meg egyhangúlag. Üiés után a tagok nagy része társasebédre gyűlt a „Polgári Egylet" vendéglői helyiségébe. Kegyelet. A keszthelyi önkéntes tűzoltó-egylet működő tagjai halottak estéjen, november 1 én igen megható módon rótták az egylet halottai iránt érzett kegyeletüket. Testületileg fekete zászló alatt vonultak ki a temetőbe s kedves halottaik sirlialmát koszorúkkal árasztották el. Dr. Lipp Vilmos volt elnökük és Reich Károly volt főparancsnokuk sírjához pedig diszőrséget állítottak ki. — A keszthelyi gazd. intézet hallgatósága is testületileg jelent meg elhúnyt társaik sírjánál. Schlik N

. h

allg

at

ó gyá.

szlics-zédnt tartott, miközbenaktak a sírokra. A daloskör pedig gyászdalt zengett. A zala-egerszegi „Kereskedelmi Kór" könyvtára javára folyó évi november hó 23-án saját helyiségében (Zöldfavendéglő I. emelet) ton bolával egybekötött táncestély rendez. Személyjegy 1 frt. Családjegy 3 frt. 1 tombola jegy 20 kr. Kezdete este 8 órakor. Feliiltizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalamegye" cimü helyi lapban nyugtáztatnak. Tisztelettel kéretnek mindazok, kik a jótékonyságra való tekintetből a tombolához nyeremény tárgygyal kívánnak járulni, szivesked jenek azt Balassa, Benő' titkár úrhoz küldeni. ^——K

inevezé

s:—A fülUmivelésügyim. kir. miniszter dr. Lovassy Sándor nagy-rőczei polgári iskolai tanárt a keszthelyi in. kir. gazdasági tanintézethez a természet tan, s ámtan és rokon tanszakok tanárává nevezte ki. A keszthelyi fiatal gazdaszok a tanintézet kebe lében fennálló „Segély egylet" elnökét és választmányát mult hó 3l-én választották meg Deininger I. igazgató, mint védnök elnöklete alatt. Elnökké nagy szótöbbséggel Péncz Géza III. éves, választmányi tagokká; Czupy Béla, Groszmann Károly III. éves-, Nitsman K. Várady G., Moravitz L , Dulánszky N., Asztalos N. II. éves-, Mii Her J., Nyáry P. és Lamper B. I-ső évesek, póttagokká: Kortella R. és Sághy S. választattak. A zala-egerszegi kereskö ifjúk önképző egylete — mint bennünket értesítenek- működését f. hó 1-én tényleg megkezdette s a rendes tagok a „Zöldfa \ endéglő" I-ső emeletén levő, csinosan berendezett helyiségüket esténként szép számmal látogatják. Az egyleti elnökség felkéri a pártoló tagokat, hogy az egylet helyiségét látogatásukkal szerencséltessék. Hirtelen halai. Nagy-Kanizsának egy általánosan ismert és kedvelt alakja hunyt el nov. 3-án este Sigritz Robert vendéglősben. A jó és örökké kedélyes „Sigritz bácsi

u a Korona-vendéglő bérlője, megyénk majdnem minden intelligens egyéne előtt ismeretes volt. Hirtelen halála mindenütt nagy részvétet keltett. Temetése nov. 5-én ment végbe. Ily nagy temetés már rég volt NagyKanizsán. A kísérők száma ezerekre ment. Mephivo. A zalamegyei általános tanítótestület sümegi fiókköre november 23 án tartja Sümegen a III osztályban őszi közgyűlését. Tárgy rend : 1. Jegyzőkönyv hitelesítés. 2. Kocsis Károly a számtanból gyakorlati előadást tart I. osztálybeli növendékeivel. 3. Keszler Gyula tapolczai felső népiskolai tanító bemutatja s ismerteti nj találmányú szabadalmazott „párosító gép"-ét és előadja nézeteit a phylloxera elleni védekezésről. 4. Esetleges felolvasása Könnye Józsefnek az „ész»zerü edzés

1'-ről a gyermek testére nézve. 5. Könyv- és pénztáros jelentése, indítványok. — A t. tagok és érdeklődők tisztelettel meghivatnak. Könnye József jköri elnök. Parbajozo gazdaszok. Vimmer Lajos és Wirovátz Svetozár, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet 3-ad éves hallgatói október hó 31-én reggel 6 órakor Hévizén, a tükör-fürdö várótermében kardpárbajt vivtak. Wirovátz a jobb karján könnyű karcolást kapott s ezzel a párbaj a felek kibékülésével véget ért. Tamto gyűlés. A „Szombathely-egyházmegyei r. kath. tan. egyes, novai köre" folyó évi október hó 30 án Böröczén közgyűlést tartott, mely a tagok és vendégek szép számú megjelenésénél fogva örvendetes jele a göcsei iskolai viszonyok folytonos javulásának. Gyűlés előtt az egybegyűltek meghallgatták Rohrer Márton k.-teskándi tanító tanítási gyakorlatát, melyet az iskolás gyermekeknek tartott a természetrajzból. Axután a gyermekek eltávoztával Berényi Miklós elnök lendületes szavakkal megnyitotta a gyűlést, melynek tárgyai közül érdekesen emelkedett ki a tisztújítás actusa és Rozner Rezső kis-szigeti tanító szép értekezése a természetrajz tanításáról. Elnök lett Lóky József novai tőtanitó, alelnök Kenyeres Károly p.-magyarodi, jegyző Göntér E. Gábor náprádtái s pénztáros liogy&i Károly b.-tüttösi tanítók. A bíráló bizottság tagjaivá megválasztattak: Kerschbaummáyer József bördőczei tanító Rozner Rezső és Göntér E. Gábor. A jövő gyiilés Miilejben lesz 1890. május 15-én, melyen Kovács János helybeli tanító, továbbá Kenyeres K. tanítási gyakorlatot tartanak, Kerschbaummáyer József és Göntér E. Gábor pedig értekeznek. Göntér E. Gábor 7 pontból álló indítványt nyújt be alapos indokolás kiséretében, miket a közgyűlés helyeslőleg egyhangúlag elfoga lott; azután ugyan ő ismerteti a „Néptanoda" cimű tanügyi hetilapot, ajánlván azt a kartársak meleg pártfogásába. Több kisebb-nagyobb kebli ügy elintézésével Lóky elnök d. utáni 2 órakor bezárja a gyűlést, mely után a jelenlevők a helybeli tanító vendégszerető asztalánál társasebédhez gyűltek össze. Iparossegedek sejelypenztára. A keszthelyi ipartestület kebelében az iparossegédek segélypénztár ós önképző egylete megalakulván, az alapszabályok elkészítésére Szabó Pál ügyvéd, mint iparhatóság! biztos elnöklete alatt Luperszbek Sándor ipartestületi elnök, Szabó János és Uppel Károly előljárósági tagok, továbbá Szily Ignácz, Kenyeres Józset és Simon Lajos iparos segédekből álló bizottság küldetett ki oly kijelentéssel, hogy az elkészítendő alapszabály tervezetet az e hó 11-én tartandó békéltető bizottsági ülésben előterjeszszék. Ebtulajdonosok figyelmebe ajánljuk a városi kapitányi hivatal által 1306 sz. alatt kibocsátott következő hirdetményét: „Tapasztaltain, hogy ujabb időben a város utcáin nagyon sok olyan kutya csavarog, mely védjegygyei .ellátva nincs: ennél fogva felhívom a kutya tulajdonosokat, miszerint kutyáik után a netán még be nem fizetett ebadót befizessék, a védjegyet megváltsák s kutyáikra alkalmazzák annál inkább is, mert a gyüpmester utasítva van, hogy minden kutyát, mely az utcán védjegy nélkül csavarog, össze fogdosson és lebunkózzon. Z. Egerszeg, 1889. november 0-án. Nagy rendőrkapitány. Versenyló elhűllasa. Gróf Festetics Tassiló hirneves versenylovainak egyike, Spruraway október hó 31 én gyomor kólikába esvén, még azon napon elhullott. A must ara. Badacsonyban szüret után 8 forinton, most 13 forinttól felebb vásárolják a must hectoliterjét, Sümegen 10- 13 frt egy hectoliternek ára. — A mi vidékünkön 7—10 frt közt kel. \ Rejtelyes eltiines. A fővárosban közönséges, minennapi számba menne az az eset, mely most Kissziget vidéke lakosságát, — falun ilyen nagyen is ritkán jrdulván elő, — izgalomban tartja. Még október 27-én ltiint Dávid János földinivesnek László nevű 20 éves jgényfia s azóta sehol sem találnak még nyomára, sem. )ly kevés ruha volt rajta, hogy azzal távolabb vidékre lig mehetett volna el ; de hogy öngyilkossá lett volna, az sem tehető fel normális észbeli állapota mellett; 'pedig az ellenkezőt viselete egyáltalán nem gyaníttatja. Gyilkosság fényes nappal. Egy rémes gyilkossági eset tartja izgatottságban Szabar község lakóit. A gyilkosság lefolyásáról egy szemtanú elbeszélése folytán a következőkben értesítik lapunkat: Herczeg Béla. ki Szabar községben éveken át mezőcsösz v,oltez állásából elbocsáttatván, e miatt boszut forralt magában s boszu jának kielégítése végett kereste s csakhamar meg is ta íálta az alkalmat. Elbocsáttatása után a szabari közbirtokosság tulajdonát képező erdőségben a legszebb növendék tákat a törzs közepén levagdalta. A közbirtokosság tudta ugyan, hogy ezt boszuból Herczeg teszi, de mivel rajta nem érték, felelősségre sem vonhatták. E hó 2 án azonban Berta János szabari birtokos éppen akkor lepte meg Herczeget, a midőn ez a fákat levagdalta ; s a midőn e gálád tetteért szólt neki, sőt kijelentette előtte, hogy feljelenti a hatóságnak, Herczeg őt megtámadta s vele civakodni kezdett. Berta és Herczeg között a civakodás már-már végzetessé vált, midőn a véletlen Tangly Ferencz és Fehér Gábor zalavári lakosokat, ki a szabari szőlőhegyben szőlőbirtokokkal bírnak, oda vitte. Tangly és Fehér a megtámadott Bertát védelmükbe vették s Herczeget figyelmeztették, hogy ő, mint hibás ember, engedjen, mert kellemetlensége csak neki lehet. Erre Herczeg őket támadta meg s feleselés közben 3-4 lépési hátrálván, a zsebében levő 6 lövetű revolverből — mielőtt a többi jelenlevők megakadályozhatták volna — egyet Tanglyra, egyet pedig Fehérre lőtt s midőn látta, hogy golyója nem talált, a lövéseket ugyanazon sorrendben ismételte. Tangly Ferencz a második lövésre holtan rogyott össze, Fehér Gábor ellenben — bár közelebb állott Herezeghez a második lövés után is sértetlen maradt. Az agyonlőtt T ngly Ferencz zalavári lakos 31 éves volt s csak az idei tavasz végén nősült meg. Herczeg a gyilkosság elkövetése után elmenekült ugyan, de este haza tért Szabar községben levő lakására s a község lakói — bár tudták, hogy