Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

Melléklet, ÍI „ZALAMEGYE" 188Í). évi 31-ik számához. 1880. évi őszi közgyűlése Cserszog-Toiuajon, a tavaszi Vonyarczon volt. Az őszi közgyűlésen Kozma János „Hogyan fejlesztheti a tanító a tanuló itélő tehetségét" citnű dolgozatát olvasta tol. Békéi Ignác „A mustról, a inust forrásánál képződő szénsav mérgező hatásáról és ennek ellenszereiről" tartott kísérletek kul egybekötött előadást, llly Emma a póstatakarékpénztárakat ismertette. A Vonyarczon tartott IS.S7. évi tavaszi közgyűlésen Kovács Lajos „A tatárjárásról" cimű olvas mányt kezelte a tanulókkal. Tárgyaltatott a járásköri elnök indítványára eme tétel: „a nyilvános vizsgálatok megtartaudók-e, vagy eltörlendők?" — Az 1887. évi őszi közgyűlés Keszthelyen volt. Udvarhelyi Gyula polgán iskolai igazgató „Az iskola és az élet" cimű, kiváló gonddal készített dolgozatát olvasta tel, Beck György gyenes-diási tanító gyakorlati tanítást tartott a 4-ik osztályú tanulók előtt a magyar nyelvből, Bucsi József íueszes-gyórki tanító a phylloxera ügyben szakértelemmel egybeállítot dolgozatat olvasta tel. — Az 1888. évi (iyeues-Diáson tartott tavaszi közgyűlésen Mihályek János cserszeg-tomaji tanító minta tanítást tartott a hat osztályú osztatlan népiskolában, l'oos Zsigmond polg. isk. tanár értekezett „a menhelyek- és javító intézetekről," Kovács Lajos vonyarczi tanító a különböző fanemesítést gyakorlatilag mutatta be. — A Keszthelyen tartott 1888. évi őszi közgyűlésen Aagy Margit keszthelyi tanítónő gyakorlati előadást tartott, az 1. osztályos növendékeket a számtanból 1—4-ig tanította, llly Emma keszthelyi tanítónő a 3-ik osztályú növendékeknek mintatanitást tartott a földrajzból, megismertetvén velük a szülőföldet, lakóhelyet és annak vidékét. Az 1889. évi Nemes-Vitán tartott tavaszi közgyűlésen Szabó Lajos nemes-vitai tanító gyakorlati tanítást tartott uüveudékeivel a kutya nemei-, hűsége- és veszettségéről, Bori Imre keszthelyi tanító több abc—és könyvet ismertetett, Nagy Károly keszthelyi polg. iskolai tanár bemutatta a stygmographiai (nyomjelzésij eljárást s ezzel kapcsolatban beszélt az üvegtestésről, — A járáskör kiváló buzgóságot tej t ki az országos tanítói árvaház és az Eötvös-alap gyarapítása körül. E célból nemcsak lehetőleg gyűjtést eszközöl, hanem egy, a többi járásköröknél is követésre méltó eljárást honosított meg azaltal, hogy iskoláiban az említett neuies célokra perselyt helyez el, mely gyűjtés évrőlévre néhány forinttal gyarapítja az említett alapokat. A muraközi járáskor, melyben a Csáktornyái és perlaki járások vannak egyesítve, Jeney Gusztáv elnöklete alatt az egyesület legnépesebb köre, 85 taggal, kik között szép számmal vannak, képviselve felekezeti kartársaink, kik egyesületünkbe önkény t belépve, velünk együtt közös egyetértéssel működnek közre ügyünk diadalra jutásán. A járáskör mélytánylást érdemlő tevékenységet fejtett ki, évenként egy-egy közgyűlést tartott és pedig 1887. évi közgyűlését Nedeliczen, hol Gönczi Ferenc leiolvasást tartott az „újj felmutatásról" az iskolában, Weisz Károly előadást tartott a „téli oltás"-ról. Az 1888. évi Kottoriban tartott közgyűlésen Weisz Károly felolvasást tartott a „phylloxeráról", Weisz Ferenc előadást tartott „a tavaszi hónapokban faluhelyeken a szorgalmi időuek célszerű beosztása s a pontatlan iskolalátogatás megszüntetése" — cimű tétel felett; Steinauer József a „földrajzi tanítás első leckéje" cimű kidolgozott tételét olvasta fel. — Kiváló buzgóságot fejtett ki a járásköri választmány, mely több ülést tartott, melyeken egyes elvi jelentőségű kérdesekbeu hozott alapos tanácskozás és vitatás után határozatot. A pénztári kimutatás nagyobb mérvű hátralékot mutat fel, mely ellenében szigorúbb eljárás volna foganatosítandó; mivel ezek behajtása esetén a járáskör oly összeggel rendelkeznék, mely biztos alapját vetné meg segélypénztáruknak, melynek létesítése ily tekintélyes számú tagból álló járáskörnek nem kerülne nagy fáradságába! A nagy-kanizsai jánásuör Iloffmann Mór elnöklete alatt 74 rendes és 14 pártoló taggal. A alapszabályokban előirt két-két közgyűlést mind a három évben megtartották s ami a szellemi sikeres működést illeti, a járáskör elismerést érdemel. .Sajnos azonban, hogy a tagsági díjak még mindig rendetlenül folynak be. Aki ismeri Nagy-Kanizsa városának a tanügy iránt mindenkor tanúsított meleg érdeklődését, az könnyen beláthatja, hogy egy kis jóakarat mellett a járáskör 00—80 pártoló tagot gyüjthetne s ezek tagsági díjával oly segélyegyletet létesíthetne, mely, a reudes tagok díját is hozzávéve, pár év alatt tekintélyes összeget képviselne. Fájdalom azonbau, igy e jobb sorsra érdemes ügy ott még a kezdetlegesség stádiumában vau. — Az 1880. évi őszi közgyűlését Nagy-Kanizsán, az 1887. évi tavaszit pedig Kis-Kanizsán tartotta. Az őszi közgyűlésen Morgenbesser János polgári iskolai igazgató a vegytanból, Ábrahám Gyula nagy-kanizsai községi iskolai tanító a történelemből tartott gyakorlati előadást. — A tavaszi közgyűlésen Dolmányos Ferenc kis-kanizsai községi iskolai tanító gyakorlati előadást tartott a gazdászattanból, Altmann Mór nagy-kanizsai izr. elemi iskolai tanító felolvasta „a francia közoktatásügy legújabb szervezetéiről irt tanulmányát. Az 1887. évi Nagy-Kanizsán tartott őszi közgyűlésen Iiock János nagy-kanizsai polgári iskolai tanár az énektanításról értekezett, Darázs Malvin nagy-kanizsai községi népiskolai tanítónő mintatanítást tartott növendékeivel az olvasmánykezelés köréből, Juhász Péter nagy-kanizsai községi iskolai tanító olvasógépét mutatta be és ismertette. Az 1888. évi Nagy-1'alinban tartott tavaszi közgyűlésen Szalay Sándor nagy kanizsai községi iskolai tanító „A nő a bibliában padagogiai szempontból" cimű érteke zését olvasta tel; Hajgató Sándor nagy-kanizsai felső leányiskolái tanár „Minő álláspontot foglaljon el a járás tanítósága a felállítandó falusi gyermek menhelyekkel szemben" cimű tétel felett tartott felolvasást, Sáringer Károly magyar-szerdahelyi tanító értekezett afelett, niiiit. lehetne faluhelyeken tavaszi és őszi hónapokban az iskolázást legcélszerűbben beosztani s a pontatlan iskoláztatást miként lehetne a legcélirányosabban meg szüntetni V — Az 1888. évi Nagy-Kanizsán tartott őszi közgyűlésen Morgenbesser János polgári iskolai igazgató a „villamos világításiról tartott mutatványokkal egybekötött előadást, Farkas Vilma nagy kanizsai községi iskolai tanítónő a „föld felszínéről" tartott gyakorlati tanítást, Boronkai Károly nagykanizsai izr. elemi iskolai tanító a nyugdíjügyről értekezett. Az 1889. évi Mura-Szerdahelyen tartott tavaszi közgyűlésen Kovács Zsigmond pölöskelői tanító az osztatlan hat osztályú iskolával való foglalkoztatást mutatta be gyakorlatilag, a IV-ik osztálylyal olvasmányt kezelve 111. Béláról ; Kovács Miklós kis-kanizsai községi népiskolai tanító „A makacs gyermekekkel yaló bánásmódról" értekezett. A sümeghi járáskör Könnye József veterán, ügybuzgó kartársunk vezetése alatt 17 tagból áll, közülök 9-en Sümegről, 0-an Csáb-Rendekről, 2 Mihály fáról. A kör évenként egy-egy közgyűlést tartott. Az 1880. évi őszi közgyűlés alkalmával ülte meg Exner Alajos és Könnye József kartársaknak 40 éves tanítói jubileumát. Ugyanezen gyűlésen Könnye József járásköri eluök értekezett eme tétel felett : „Mi módon ébresztheti a tanító a gyermeknél a szorgalmat és figyelmet ?" Az 1887. évi tavaszi közgyűlésen Exner Alajos sümegi tanító módszeres gyakorlati előadást tartott az énektanból, Bánfi Alajos sümeghi népiskolai igazgató „az iskolai fegyelem és anualt eszközeiről" tartott télolvasást, Tóth Lajos mihályfai tanító „a községi faiskolák kezeléséről" olvasta lel dolgozatát. Az 1888. évi Sümegen tartott tavaszi közgyűlésen Gállik Mari sümeghi községi iskolai tanítónő ismertette a női kézi munka tanítását Schallenfeld rendszere szerint, Gosztony József csabrendeki állaim iskolai igazgató értekezett a központ által kitűzött tétel felett t. i. „mikép lehetne faluhelyeken a szorgalmi időt legcélszerűbben beosztani?" Végül Banfi Alajos sümeghi uépiskolai igazgató értekezett az „utak befásításáról." Az 1889. évben Sümegben tartott tavaszi közgyűlésen Gállik Mari sümeghi népiskolai tanítónő folytatólag ismertette a női kézimunka tanítását a népiskolában Schallenfeld módszere szerint, egyúttal növendékeivel gyakorlati tanítást is tartott; Könnye József sümeghi népiskolai tanító értekezett a földrajz anyaga_ és módszeréről a népiskola ill-ik osztályában, végül Eles Károly sümeghi népiskolai tanító „a fogalmazás tanításának módszere a népiskolában" cimű értekezését olvasta tel. — A járáskör — dacára a tagok csekély számának — a gyakorlati irányú kérdések fejtegetése körül elismerést érdomlőleg működik. Tevékeny egyleti életének köszönhető 000 forintos segélyalapja is. A zala-egerszegi járáskor Kiss Dénes elnöklete alattt a tagok számát tekintve (50 reudes és 50 pártoló tagja vau) a harmadik, azonban a szellemi munkálkodást, az egyesületi életet illetőleg az elsőkkel verseuyez. Minden évben megtartotta az alapszabályilag előirt két közgyűlést és segélyalapja az 1200 forintot meghaladja. E téren méltán szolgálhat járásköreinknek példányképei. Az 188Ü. évi őszi közgyűlést Bessenyőn tartotta, hol Bogyay Ernő helybeli tanító gyakorlati tanítást tartott a földrajzból, a Duna folyamot ismertetvén az elemi iskola 4-ik osztályú tanulóival, Szalay József felsőuemesapátii tanító szintén gyakorlati tanitást tartott a növendékekkel a számtan köréből, a kettős tételt ismertetve ; Deusch Endre zalabéri izr. elemi iskolai tanító „a közegészségügy és életmeutés"-ről értekezett. Az 1887. évben Botfán tartott tavaszi közgyűlésen Réfy Lajos helybeli tanító gyakorlati tanításL tartott növendékeivel a levegőről, Szample Ferenc kemeudi tanító gyakorlatilag mutatta be a fanemesítés egyes nemeit: a hasítékba oltást, nyergelést, párosítást, szemzést, sípolást, lapolást, Mendly Károly polgári iskolai tanár értekezett a „fa smeret köréből." Az 1887. évi őszi közgyűlés Csácson tartatott, hol Vidóczy Ferenc helybeli tauító az osztatlan hat osztályú iskola kezelési módját mutatta be gyakorlatilag ; Tikk László zala-egerszegi községi iskolai tauító gyakorlati előadást tartott a házi ipar köréből, Mendly Károly zala-egerszegi polgár iskolai tauár a „faismeret köréből" cimű értekezésének befejező részét olvasta lel. Az 1888. évi tavaszi közgyűlés Csatáron tartatott, hol Gubics József helybeli tanító a történelemből tartott gyakorlati előadást a tatárjárásról, Góntér Endre náprátfai tanító a központ által kitűzött ama tétel felett: miként lehetne tavaszi hónapokban faluhelyeken a szorgalmi időt célszerűen beosztani" — olvasta fel értekezését. Az 1888. évi őszi közgyűlést Felső-Nemes-Apátiban tartották. E gyűlésen Szalay József helybeli tuiító gyakorlati tanítást tartott az irvaolvasásról 1-ső osztályú növendékeinek, Kovács György közép-nemes-apátii tanító szintén gyakorlati tanítást tartott a/, egészségtanból ; Réthy Gábor zala-egerszegi polgári iskolai tanár a következő értekezést olvasta fel : „A nevelés mely tényezői biztosítják legjobban a nő boldogságát." Az 188'J. évi tavaszi közgyűlés Gutorföldön volt. E gyűlésen Németh Miltály helybeli tanító olvasmányt tárgyalt Ill-ik osztályú növendékeinek, Góntér Endre náprátfai tanító a „borkollektáról s annak megváltásáról" értekezett, Németh ( György zala-isvándi ev. tanító „A gyermekek általi legelI tetés káros befolyása valláserkölcsi oktatásunkra és ' nevelésünkre" — cimű tétel felett olvasta fel értekezését. A járáskörben két év alatt a rendes tagok száma 5-tel, a pártoló tagoké 30-cal szaporodott, mig a segélyegylet, mely 1887. évi májusban 882 frt 34 krból | állott, 320 trt 9 krral növekedett s jelenleg 1202 frt 43 krt tesz ki. * * * Midőn egyesületünk három éves múltját feltűntető jelentésemet bezárom, teszem azt Önökhöz, Kedves Pályatársak, intézett azon kéréssemmel, hogy igyekezzünk egyesületi életünket minél jobban megizmosítani; igyekezzünk főleg a gyakorlati oktatás keretébe vágó dolgok alapos megvitatása, mintatanítások tartása által gyűléseinket minél élénkebbé és tanulságosabbá tenui; mert csak ezen az uton remélhetjük egyesületünknek és ezzel karöltve népoktatásügyűnknek mielőbbi felvirágozását, mely — azt hiszem — mindnyájunknak legfőbb óhajtása! Helyi, megyei és vegyes hirek. A belügyminiszter Balatonfüreden. Teleki Géza gróf belügyminiszter Jekeltalussy Lajos, Grósz Lipót miniszteri tanácsosok és Oláh U/ula közegészségügyi miniszteri tanácsos kiséretében Füred megtekintésére utazott. A minisztert Siótokon Svastics Benő főispán őméltósága fogadta. A miniszter oda érkezése alkalmából föllobogózták a hajót és zászlódiszbeu álltak a füredi partok. A mikor a hajó beevezett a balatonfüredi kikötőbe, fölharsant az „éljen" és durrogtak a tarackok. A miniszterhez, partra szállásakor, Segesdi református lelkész intézett hatásos üdvözlő beszédet; üdvözölte a minisztert, mint egyikét azon név viselőinek, kiknek neve Magyarország történetével annyira össze van forrva s mint a legfontosabb tárca képviselőjét. A fürdő parkja előtt Vaszary Kolos pannonhalmi főapát fogadta és üdvözölte a minisztert. Ezután a miniszter Kovács gondnok és Hnray főorvos kalauzolása mellett a fürdőházat és a fiirdőbereudezéseket tekintette meg, majd később a balatoni „yacht"-egyletuél tett láLogatást. Délben szűkebb körű ebéd volt, melyen a vendégeken kivül Csemeghy Káioly curiai tanácselnök, Ziskay, Bezerédy, Szivák, László, Szentkirályi és Vadnay Andor képviselők is résztvettek. Az első pohárköszöntőt, — kiválóan szép és hazahas beszédben —- a kormányra és Teleki bel ügyminiszterre Vaszary Kolos főapát mondotta, kiemelvén a kormány érdemeit, melyeket az ország haladása körül szerzett. Teleki belügyminiszter nagy figyelemmel hallgatott beszédben a Benedek-rendet, ennek főapátját, Vaszary Kolost élteté, fölemlítvén a főapátnak Füred érdekében tanúsított áldozatkészségét. Jekelfalusy miniszteri tanácsos Kovács gondnokot és Huray fürdőorvost élteté pohárköszöntőben. Eoéd után a miniszter a szeretetliázat látogatta meg, hol a növendékek haladásáról és általában Balatonfüred virágzásáról elismerőleg nyilatkozott. A iníuisztei, főleg Vaszary Kolosnak legújabb tevékenységéről, — mely Balatonfüredet a modern fürdők közé emelte — nyilatkozott dicsérőleg. A miniszter iránt, ott tartózkodásának égési ideje alatt, a közönség a legnagyobb lelkesedéssel viseltetett. Bucsú-tisztelyes. A zala-egerszegi kir. adófelügyelőség tisztviselői kara julius hó 31-én délelőtt vett búcsút volt, — közszeretetben állt főnökétől, Radulovits Gerő pénzügyi tanácsos s kir. adófelügyelőtől. A tiszti kar érzelmeit rövid, hatásos beszédben Kovács József titkár tolmácsolta, mire az adófelügyelő a meghatottság hangján mondott köszönetet a szíves megemlékezésért, elismeréssel adózva a tisztviselői karnak azon tevékeny és odaadó munkásságért, mclylyel kilenc évi itteni főnöki működésében őt támogatták s egyúttal buzdította őket, hogy jövőben is hasonló tevékenységet s ügybuzgóságot fejtsenek ki hivatalos állásuk betöltése körül. A zalaegerszegi penzügyigazgatóság hivatalos működősét t. hó 1-én kezdette meg. Még julius 3l-én tisztelegtek egyenként a pénzügyigazgatósági tisztviselők Gernya József új pénzügy igazgatónál, e hó 1-én pedig a péuzügyigazgatósághoz kinevezett tisztviselők testületileg tették le az uj főnök előtt a hivatalos esküt, melynek befejeztével az uj főnök az esküt letett tisztviselőkhöz lelkes beszédet intézett. Véglegesítés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kiss Lajos zala-egerszegi polgári iskolai rendes tanítót jelen állásában végleg megerősítette. Kinevezes. A megyei árvaszéknél lemondás folytán üresedésbe jött pótülnöki állásra főispán őméltósága Málics József megyei árvaszéki jegyzőt nevezte ki. „Körmendi Athletikai Club" Műkedvelő vasparipázók első uti versenye augusztus 4-én Körmenden, 1889. Programúi: 1) d. u. 4 órakor az összes vasparipázók összejövetele a főtéren, ahonnan felvonulás Hegyaljára. 2) Versenyzők bemutatása a jtiry előtt s a megkülönböztető jelek kiosztása a jury által. 3) Tét minden versenyre 1 frt o. é., mely csak a versenyen részt vett nevezőnek s a verseny befejeztével adatik vissza. Versenyek : (Részt vehet minden dunántuli műkedvelő vasparipázó, ki arra igényt tarthat s a jury által bejegyeztetett — mindenféle uti gépen). A versenyek kezdete 4 óra 30 perkor 1. Megnyitó verseny. (Nyílt verseny 5300 méter.) Indulás : Hegyaljai vendéglőtől a város felé, 3 hidon át Körmendre, a főpiacon levő szobrot megkerülve, vissza Hegyaljára. Dijak I ső díj ezüst-érem. II.-ik díj bronc-érem. Ill-ik dij elismerő oklevél. II. Kezdők versenye. (2000 méter) Versenyezhet minden vasparipázó, aki ezen sportot 2 évnél kevesebb idő óta űzi és nyilvános versenyen még nem vett részt. Indulás : Hegyaljáról Körmend félé a megjelölt helyig és vissza. Dijak : l-sőnek ezüst érem. II iknak bronc-érem. III. Elismerő oklevél. III. Nagy verseny. (Nyílt verseny 15000 méter) Indulás: Hegyaljáról 3 hidon át Körmenden keresztül a Szombathely felé vezető nagy fasorban a 157-ik kilometer kőnél megjelölt helyig és vissza Dijak: I. nagy-ezüstérem. II. kis ezüst érem. 111. bronzérem. Nevezések a tétekkel együtt 1889. aug. 4. déli 12 óráig Horváth Béla egyleti titkárhoz küldendők. A július 27 ére beküldött nevezések és érvényben maradnak. Értesítés. A „Körmendi Athletikai CluV-nak 1889. julius 27-ére kitűzött — de a közbejött kedvezőtlen idő folytán elhalasztott — vasparipa versenynyel egybekötött zártkörű nyári táncmulatsága 1889. aug. 4 én (vasárnap) a kijelölt helyen fog megtartatni, a tisztelt meghívottak részt venni kéretnek A rendezőség. A vasparipa verseny programmja csak annyiban szenved változást, hogy vasparipázók felvonulása d. u. 4 órakor, s a versenyek kezdete 4 óra 30 perckor lesz. Egyházmegyei változások. A szombathelyi egyház megyében Béry István Szent-Elekre, Markovios Károly Rohonczra, Szilágyi Imre Dobronakra, Szatlmayer János Leteuyére, Gombás Elek Lentibe, Brezovics János Inczédre, Kollár József Nt.-Szent Mihályra, Bartl József új áldozár Rába-Szent-Mihályra, Csárics József új áldó-