Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-12-15 / 50. szám

VIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1889. december 15. 50. szám 1, éhéeIsí és A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasár-nap. Nagy-Kanizsa leányoktatásügye. Az elfogulatlanul itélőnek be kell ismernie, liogy az 1868. évi 38. t.-c. életbe léptetése óta Nagy-Kanizsa városa óriási áldozatot hozott, népoktatás ügyének fejlesztésére. Állításunk igazolásául elég csak felemlíteo o nünk, hogy míg 1868. előtt volt négy osztályú népiskolája, addig ma négy osztályú népiskolája párhuzamos osztályokkal áll fenn, van több első és második osztályú, úgy nevezett utcai iskolája, van hat osztályú polgári fiú iskolája és két osztályú felső leányiskolája. Dacára a/.onban a nagy áldozatnak. NagyKanizsa város társadalmi viszonyainak figyelembe vétele mellett be kell ismernünk, hogy különösen a leányoktatást illetőleg a város lakossága nagy hiányt szenved. A fennálló felső leányiskola ugyanis a város igényeit nem elégítheti ki. Nem különösen legújabban, mióta a leányoktatás ügyében 1887. évi augusztus 11-én 29000. sz. alatt kiadott közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében az egyes életpályákra, mint a posta-, távirdai szakra készülő, vagy a tanítónő képezdébe menni szándékozó nőknél a polgáil leányiskola négy osztályának sikeres elvégzése okvetlenül megkívántatik. Eltekintve attól, hogy a Nagy-Kanizsán létező felső leányiskolát a népoktatási törvény szakaszának szigorú alkalmazásával nem tekinthetjük felső leányiskolának; mert mig a törvény értelmében a felső népiskolába a hat osztályú elemi népiskola elvégzése után mehetnek a növendékek, addig Nagy-Kanizsán köztudomás szerint már a négy osztály bevégzésével lépnek át kivétel nélkül s így az ottani felső leányiskola joggal nem tekinthető másnak, mint helyes alapon nyugvó ötödik és hatodik osztályú népiskolának: azon leány növendékek, akik nem kizárólagosan az ismeretek elsajátítása céljából járnak ott a felső leányiskolába, hanem hogy a későbbi életpályájukhoz szükséges ismereteket elsajátíthassák, ebbeli céljukat nem érhetik el a felső leányiskolában, hanem kizárólagosan a négy osztályú polgári leányiskolában. S hogy ilyenek Nagy-Kanizsa városában többen vannak, jelen sorok Írójának alkalma volt arról meggyőződnie. Ezt bizonyítja ugyanis ama személyes tapasztalata, hogy mióta a fent hivatkozott miniszteri rendelet fennáll és mióta Zala-Egerszegen a polgári leányiskola inegnyilt, egy rövid év lefolyása alatt 5—6 kanizsai növendék kért a minisztériumtól engedélyt arra, hogy Zala-Egerszegen a polgári leányiskola 111. és IV-ik osztályáról magán vizsgálatot tehessenek. E körülmény, neui különben Nagy-Kanizsa város tekintélyes számú intelligentiája amellett, bizonyít, hogy Nagy-Kanizsán a polgári leányiskola mielőbb felállítandó. Jól tudjuk, hogy ez a város közönségének rég táplált óhaja. Azt is tudjuk, hogy a, város e részben nem egyszer tette már meg a kormánynál a kellő lépéseket, azonban a nyomott pénzügyi viszonyok a nemes irányú törekvéseknek minden egyes alkalommal útját vágták. Ep azért a jelen sorainkban kifejtendő javaslatunk oda irányúi, hogy a város ezen reg táplált óhaját mind saját megterheltelése, mind a kormány segélyének igénybe vétele nélkül elérhesse. A fennálló viszonyok komoly figyelembe vétele mellett nézetünk szerint ebbeli célját csak úgy érheti el, ha a jelenleg létező két osztályú felső leányiskoláját az alább előadandó körülményekhez képest négy osztályú polgári leányiskolává alakítja át. A jelenlegi felső leányiskolánál két tanerővel rendelkezik, ezen kivül — amennyire a viszonyokat ismerjük a felső leányiskolánál van külön kézimunka tanítója, rajztanítója s így csak a 111. és IV. osztály tanerőiről kellene gondoskodnia. Aki a nagy-kanizsai polgári fiúiskola 17 éves múltját velün* együtt ismeri és az intézetről elfogulatlanul itél, annak be kell látnia, hogy ott az V. és VI. osztálynak kedvező talaja nincs, mit bizonyít ezen két osztály növendékeinek éveken keresztül tapasztalható csekély száma. E körülményt jól figyelembe vévén, velünk együtt mindenki jogosan állíthatja, hogy NagyKanizsa népoktatás ügyének helyes és a közóhajnak megfelelő betetőzése csak úgy eszközölhető, ha a polgári fiú iskola V. és VI. osztálya beszüntettetvén, az ott működő tanerők a polgári leányiskola 111. és IV. osztályába helyeztetnének át, illetve a polgári fiú- és felső leányiskola jelenlegi tanerői együttesen látnák el a négy osztályú polgári fiú- és négy osztályú polgári leányiskolát. A két intézet mostani tanerői ez által semmi rövidséget nem szenvednének ; mivel a polgári leányiskola 111. és IV-ik osztályába a heti óraszám (26) épen annyi, mint amenyi a polgári fiúiskola V. és VI ik osztályában. Nagy-Kanizsa város igényei a leányoktatást illetőleg ilykép teljesen kielégíttetnének; inert a leány gyermekek nyolc éven át (4 évig az elemi, 4 évig a polgári) iskolába járván, ez idő alatt a társadalmi életben szükséges ismereteket elsajátíthatják; akik később bármely gyakorlati életpályára óhajtanának lépni, oda a polgári leányiskola négy osztályáról szóló bizonyítványokkal minden fennakadás nélkül átléphetnek ; elég lenne jó részben téve még azon egy-két szülőnek is, akik gyermekeik ismereteit még fokozottabb mérvben akarják gyarapítani; mert az ily növendékek a polgári leányiskola IV-ik osztályának befejeztével a felsőbb leányiskola V. osztályába átléphetnek, ha a francia nyelvből, mely a polgári leányiskolánál csak facultativ, míg a felsőbb leányiskolánál kötelező tantárgy — a vizsgálatot leteszik. — E vizsgálat azonban ilyeneknél fennakadást nem okozhat; mert az ily, gyermekének még nagyobb műveltséget adni óhajtó szülénél okvetlenül fel kell tennünk, hogy gyermeke magán uton a francia nyelvből a szükséges ismeretet megszerezte. Nem szenvedne kárt a polgári fiúiskola V. és VI. osztályának beszüntetésével a fiúk nevelése sem. Ugyanis aki gyermekét tudományos „Zalamegye" tárcája. „A rizsporos jelenet." — A „'/.alamegye' eredeti tárcája. — „Azt mondja továbbá közvádló kir. ügyész úr, hogy a bizonyítási eljárás folyamán minden kétséget kizárólag beigazoltatott, hogy védencem: Csörgő Vineze, előre megfontolt szándékkal, tervszerüleg hajtotta végre a gyilkosságot. Nem tagadom: a közvetlenül meghallgatott tanúvallomásokból ez tűnik ki. Ugy látszik csakugyan, mintha védencein — mielőtt mostoha apját megölte volna — a jó sakkozó hidegvérüségével, rideg számítással készült vala tettének elkövetéséhez. De ne maradjunk a felületen ! Bocsátkozzunk a tett elkövetőjének lelki világába. Vizsgáljuk és figyeljük meg nyomról nyomra azokat a hatalmas befolyásokat, miket erre a különben romlatlan lélekre a mostoha apának embertelen, rossz bánásmódja gyakorolt. Ennek a romlatlan előéletű, feddhetetlen múltú fiatal embernek lelke fokoukinti átalakulásában hatalmas tanulmány tárgy a lélekbúvárnak, egy kis tapasztalat-világ a criminálistának. Látjuk őt eleinte együtt sírni, együtt szenvedni méltatlanul üldözött, vert és sanyargatott édesanyjával. Halljuk ajkairól a gyermeki ragaszkodás biztató, vigasztaló igéit, mikor azzal vigasztalja titokban sirdogáló édesanyját: „Ne sírjon édes anyám, csak egyszer a jó Isten engem segítsen meg, elviszem innen úgy, hogy hirét se hallja többé mostohám. Megosztom én édes anyámmal még az utolsó falat kenyeret is! (Jly szavak, olyan igék ezek tek. kir. törvényszék, mik ezt az egyszerűen nevelt földmives fiút az édes anya iránti ragaszkodásban és szeretetben eszményképpé teszik. Azután, hogy minden szép törekvése dacára sem bír önállóságra vergődni: látjuk őt az erős lélek megadásával tovább tárni, tovább szenvedni ; látjuk őt : miként védi meg gyakorta nemes nyugalmú magatar tásával édes anyját a bősz mostoha fékevesztett haragjától." Lázas gyorsasággal irta véd beszédjét Szerencsy Győző védő ügyvéd. Az utolsó mondat után kissé meg áliott kezében a toll s tovább akarta fűzni lélektani okoskodásában a gondolatokat. — Elment, itt hagyott, egyetlen szó nélkül. Nincs szive, nincs lelke. Nem is szeret. Hazug voit minden szava, minden Ígérete, mindeu biztatása. Mdy szépnek, mily mennyeinek festette előttem a házas életet! Mily paradicsominak igérte az együttlétet! Es ime, már nem kellek neki, már itt hagy Mily kinos csalódás! .... Elemér! . . . Vissza se néz Elemér ! A védő ügyvéd a két „Elemér" kiáltásra fölugrott s ingerülten csapta le tollát. — No ez mégis borzasztó ! A mennydörgős ménkű söpörte volna el már régen, ahol egy műkedvelői előadás termett, de valamennyit. Fölugrott a székről és haragosan lépdelt az iroda mellék ajtaja felé, honnan ismét erős szavalás hallatszott: —• Ah mégis vissza jön. IIol is van rizsporom? Be kell hinteni arcomat, hogy ne lássa könyeiin nyomát . . . Igy ni! ... Mos már jöhet .... Hideg leszek, mint a papa jégverme Büszke leszek, mint (hogy is mondják ?) mint . . a kőszáli sas. Szerencsy ügyvéd úr már ellebbentette az üveges ajtó függönyét, hogy átzörgessen leányának: menjen — a jó Isten áldja meg! — valamelyik másik terembe szerepet tanulni! E pillanatban megragadta kezét valaki hátulról. A mama volt, ki teljesen zajtalané! osont be az irodába s megbotránykozva látta férjének borzasztó nierényleti szándékát. — Mit akartál tenni, az Istenért ? Szelinát ? A mi büszkeségünket? Tudod-e, liogy a mai | | előadásnak ő lesz az ünnepeltje ! Háborgatni — Jó, jó, kérlek! De azt csak befogod látni, hagy én ilyen zajban véd beszédet nem készíthetek. Az ügy roppant fontos. Holnap reggel meg kell tartanom a védbeszédet. Egy ember élete forog kérdésben. Mondd kérlek Szelinának, hogy másutt tanulja szerepét ! — Az lehetetlen. Az álló tükör itt van a szalonba s neki az előtt kell próbálni. Olyan szobába ő sem mehet, a honnan profán fülek hallhatnák. Szerencsyné kissé ellebbentette az ajtó függönyét. —- Nézd csak, nézd édes apja, mily gyönyörű királynői termet! Mily fönséges szigor az arcban, mily lesújtó hidegség a szép szemekben ! Most azt a jelenetet játszsza, mikor a visszatért férjjel érezteti női méltóságát. Mily remek arcjátéka van. Egy kis bevégzett művésznő. Mennyire fogják majd tapsolui ! Hidd el édes papa, lányunk a mai előadáson valóságos diadalt fog aratni. Különösen a „rizsporos" jelenetben! Ezt a jelenetet, a mit most játszik, rizsporos-jelenetnek kereszteltük el Szelinával. Ebben frenetikus tapsvihar fog kitörni, már előre képzelem . . . Apropos: rizspor. Edes, aranyos apja, tegye meg azt a szivességet: hozzon a kis lányunknak egy skatulya finom Blaha-rizsport a patikából! Na, na, na! Látom, hogy azt akarja mondani: nem ér rá. Ne mondja! ne mondja! Is/.en maga olyan jó ember volt. Na jöjjön, hadd csókoljam meg Ugy-e elméssz, aranyos, édes apja ? Látod, ha cselédet küldünk, megcsalnak; sohasem hoznak olyan finomat. Magunk meg csak nem mehetünk rizsporért a patikába ? — De hát a védbeszédem? — Ah Istenem, az a hitvány védbeszéd. Mi az a te zseniális fejednek? Csak gyerekjáték. Félóra alatt készen vagy vele. Szerencsy Győző szomorú pillantást vetett a befejezetlen védbeszédre és felöltőjét véve, a békeszerető térj hamisítatlan rezignaciojával ment rizsporért. A mama pedig az üvegajtón át gyönyörrel kandikálta a szép Mai szamunkhoz fel iv melleklet van csatolva.