Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-21 / 29. szám

VIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1889. julius 21. 29. szám Előfizetési di>: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsorn 12 kr. ZÁLÁMEGYE ii ii ti lufi i r i, naraoua es f ii i ii i A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kGldUuk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A regényolvasás és az ifjúság. A szív és ész képzésénél kétségkívül leghatalmasabb tényező az olvasás. Az iskola magában véve nem elég ; művelni, fejleszteni kell az izlést is jeles szépirodalmi müvek olvasása által. — A zsenge ifjú mohó vágygyal veszi kezébe az ily müvet s olvasván azt, lelkesül a szépért, nemesért, mely abban a cselekmények folyamán szemei elé tárul; — s valóban megbecsülhetetlen is az irodalom minden oly müve, mely e kettőt: szép és nemes, jellegül hordja. Leggyakoribb és legkedveltebb olvasmány természetesen a regén y. Aki tisztában van a regény céljával, mely nem más, mint az eseményeknek egymást követő láncolatában elénk táruló küzdelemből levonni a szép és nemes tanulságot, — az az itjaknak sohasem tilthatja el a regényolvasást. Mégis sokszor találkozunk oly véleménynyel, mely semmiféle regényt az ifjakra nézve nem tart ajánlatosnak, sőt kárhoztat, mert megzavarja, képzelődővé teszi az itju lelkét, sőt megrontja erkölcsi világát is. Az ily állítás általánosságban nem fogadható el, mert ha valahol, úgy különösen itt jól kell különböztetnünk. Ha teljes szabadságot nyujtunk az ifjaknak a regényolvasásban; ha nem törődünk azzal, hogy jó-e, minden tekintetben korához illő-e azon könyv, melyet kezébe vesz: úgy valóban megeshetik, hogy a lélek elveszti zománcát, az elevenséget; búskomorrá, képzelődővé lesz, mi pedig egyike a legveszedelmesebb lelki betegségeknek. Nem elég az, hogy az olvasó korához mért művet olvasson; tekintettel kell lennünk arra is, vájjon jó-e, nemesen élvezliető-e? — Különösen igényli e tárgyban figyelmünket az uj irodalmi áramlat: az idealismus és realismus mellett lábrakapott natúr ali sinus is. Nem Ítélhető el ugyan teljesen ezen irány, de az e téren felkapott durvaság a közerkölcsiségnek határozottan kárára van. Alig lehet elképzelni, — ha az ifjú ily regény olvasásába merül, — mennyi kárt tesz lelkében, erkölcsileg hova sűlyedhet. Természeténél fogva a naturalismus a legcsábítóbb, mert az igazságnak a varázsával veszteget. — Csakhogy Zoláék nem keresnek magasztos eszmét, magas röptű gondolatot, hanem inkább legázolnak, megtagadnak mindent, ami nemes, szép és jó. Roszszabbnak festik az életet, embereket, mint a minők. Az ily irányú müvek az irodalom mérges növényei. A naturalismus létjoga meg van; de a jóizlésnek tiltakoznia kell az ellen, hogy az iró a piszkot keresse s mindazt kedvteléssel állítsa elénk, a mi gonosz. Ezért elvetendő irány a ragyogó tollú Zolának és követőinek iránya serdülő ifjainkra nézve. Általában a francia regény irodalom termékeivel szerfelett elővigyázatosan kell bánnunk. Az ujabb francia irók köziil Feuillet Oktávon kívül kevés van, kinek müvei az ifjúság kezébe valók. Annál inkább valók Feuillet Oktávéi, melyek nemes idealizmussal, vallásosan és remekül vannak irva. Feuillet minden regénye egy-egy remekmű s olvasásuk valódi lelki élvezetet nyújt. A német regényirodalom, — habár még nem áll kellő színvonalán, — kevésbbé veszedelmes. A naturalismus itt nem lelt hálás talajra; inkább ellenkező végletekkel találkozunk : az unalmas sentimentalismussal, melyből a sok ép oly veszélyes. A sentimentalis német regények olvasása érzelgősségre vezet s ekkép rontja meg a kedélyt. Hazai regényirodalmunk kertje meglehetősen érintetlen a mérges növényektől. Jókait, ki ezen irodalomnak körülbelül felerészét képviseli, bátran olvashatja az ifjúság. De tanulsággal olvashatja Kémény Zsigmondot, a mintaregényírót és Jósikát is. Legújabb íróink már egyik-másik francia iskolának híveiként jelentkeznek s ezek müveit, igen tanácsos jól átolvasni, mielőtt az ifjúság kezére adnók. Van sok jó, de olyan is, mely kevésbbé tanulságos. Az angol regényirodalom az egyetlen, mely határozottan erkölcsös és igazán az ifjúságnak való. Akad itt is rosz regény; de neves iró nem irt olyat. Dickens regényei és beszélyei a legtanulságosabb olvasmányok az ifjúság részére. Ezek igazán szívképző könyvek ; mulattatók és Ízlésfejlesztők egyúttal. — A melyik ifjú a jókedvű Dickens regényeivel kezdi a regényolvasást, azzal nyugodtak lehetünk, hogy izlése fejlődni, erkölcsi érzülete szilárdulni fog s ment marad attól a sűlyedéstől, mely a rosz könyvek olvasásában lel gyönyört. Az úgynevezett „ifjúsági iratoknak" — kevés kivétellel — általános hibájuk, hogy unalmasak. Mikép lelje kedvét tehát az ifjú az eféle könyvekben ? . . Azonkivül többnyire pongyolán irvák. Az irály szépsége, a leírások pompája, a jellemek találó festése nélkül, ha még oly jó irányú is a könyv — az ifjú szívet nem képes megragadni. Most, a szünidők alatt, mikor az ifjúságnak mulattató olvasmányokhoz is jut ideje, időszerűnek láttuk e sorokat A közerkölcsiség és mi ezzel egyértelmű : a vallásos érzület hanyatlásában a regényirodalmi fattyuhajtásoknak is jelentékeny részük van. Ha segíteni akarunk e bajon, válogassuk meg gondosan az olvasmányokat, mielőtt az ifjúság kezére adnók. Nem kell tehát ifjainkat e szellemi élvezettől megfosztani ; de ha azt akarjuk, hogy a regényolvasás nekik minden tekintetben hasznukra legyen, nem szabad korlátlan szabadságot engedni, mert az ily szabadsággal sokan visszaélnek s a visszaélés nagy erkölcsi veszélyekkel jár. Körmeiuly Pál A „Zalamegyei Gazdasági Egyesölet" HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Jegyzökönyve a „Zalarnegyei gazdasági egyesület

u Keszthelyen 1889-ik évi julius hó 7-én tartott rendes közgyűlésének. Jelenlevők: Iláczky Kálmán ügyvezető elnök, Koller István Il-od alelnök, Bogyay Máté, Csertán Károly, Sólyomi Lipót, Thassy Ferenc, id. Reischl Vencel, ifj. Iláczky Kálmán, Vizy Géza, Vastagh János, Csigé Pál, Csertán László, Baranyay Ödön, Skublies Gyula, Csillagh Gyula, Deininger hűre, Uensch Árpád, Nagy László, Hegedűs Béla, Riedl Ödön, Koller Ferenc, Bottka János, Hertelendy Ferenc, Baán Kálmán, Hertelendy József, Major Vendel, Papp Sándor, Svastics Gyula, Nedeczky Jenő, báró Putheani Géza, Tresztyánszky Lajos, Garger Vida, Malatinszky Ferenc, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi úgyis mint titkár. Eluük üdvözülvén a szép számmal egybegyűlt tagokat, az ülést megnyitja. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Csillagh Gyula és Skublies Gyula tagtárs urak kérettek fel. 54/60. A nmltsgu. földmivelési miniszter ur leküldi másolatban, elfogadási záradékkal ellátva, azon két alapító levelet, melyet az egyesület a Tapolczán létesítendő vincellér iskolára ajánlott meg; egyúttal a még hiányzó alapitó levelek mielőbbi felküldését szorgolja. Skublies Gyula kiküldött bizotísági elnök erre kijelenté, hogy a többi alapító levél ezideig azon okból nem küldetett be, mert a községek által kiállított ala pitó levelek nem egybehangzók a nmltsgu. miniszter ur által leküldüttekkel s igy azokat újra kell szerkeszteni, de a legközelebbi időben elkészülnek. A közgyűlés a nmltsgu. miniszter úr által leküldött okmányokat az irattárba elhelyezni, a bizottsági elnök úr által felemiitett körülményt pedig a uagymltgu miniszter urnák feliratilag tudomására hozni rendeli. 55/58. 01 vastatott a megye tekintetes törvényhatóságának 1889-ik évi május hó tí-án és folytatva tartott közgyűléséből 10042,7. ki. 1889. sz. alatt kelt, a balatoni fogas és ponty hal megóvása érdemében a nailtsgu földmivelési minisztériumnál kérelmezendő kivételes intézkedésre vonatkozó átirata, erre határoztatott: A közgyűlés e nagyfontosságú kérdést tüzetes javaslattétel végett egy szakbizottságnak adja ki; ennek elnökévé : Skublies Gyula, tagjaivá pedig : Papp Sándor, Nedeczky Jenő, br. Putheáni Géza, Csigó Pál, Kiss Jóisef keszthelyi orsz. gazd. intézeti tanár, egyesületi tag urakat választja meg s kéri fel; az érdekeltek közül pedig főtiszt. Bors Mihály tihanyi, főtiszt. Bertalan Lajos merenyei jószágkormányzó urak és a főtiszt, veszprémi székeskáptalan kéretnels fel szives részvételre, szabadságában állván a kiküldött bizottságnak ezeken felül más érdekelteket is az értekeiletre meghívni. Egyúttal a közgyűlés kimondja, hogy a bizottság elnöke jelentését — az ügy sürgőssége folytán -— a megye alispánjához haladéktalanul beterjeszsze. — Ezen határozat további szives intézkedés végett a bizottsági elnöknek kiadatni rendeltetik. 56/59. Id. Skublies László özvegyének kérvényére, melyben férje után fenmaradt 200 frt egyesületi tagságidíj tartozásának, —- tekintetbe véve súlyos anyagi viszonyait — elengedését kéri; határoztatott: A közgyűlés tekintettel a felhozott zilált anyagi viszonyokra, id. Skublies László után fenmaradt 200 frt tagsági tartozást szótöbbséggel — s ez esetben kegyelemképen — elengedi s annak leirását elrendeli. Miről folyamodó asszonyság, egyesületi pénitárnok és ügyész urak ezen végzés kiadásával értesíttetni rendeltetnek. 57/56. A gazdasági egyesület 1889. évi május hó 5-én tartott rendes közgyűlésében elhatároztatott, hogy a nagyméltóságú földmivelési miniszter úrhoz felirat intéztessék a Balatonmelléken foganatosítandó selyemtermelés érdekében; a felirat a következő szöveggel küldetett fel a miniszter úrhoz : Nagyméltóságú Miniszter Ur ! Kegyelmes Urunk! Ismerve Nagyméltóságodnak hazánk közgazdasága minden ága iránti belső és beható érdeklődését, engedje meg, hogy a Zalamegyében a Balatonmelléken már 45 községben pusztító phylloxera vész iránt érdeklődését s az elleni küzdelmünkben kegyes pártfogását külön is kikérni szerencsések lehessünk. A megyei gazdasági egyesület szivén hordva ezen viruló, jó anyagi létnek örvendő vidék érdekét és az azt sújtó nagy veszedelem tudatában igyekszik a magas kormány támogatása mellett ezen sújtott vidéknek a megélhetést más jövedelmi források megnyitása által is lehetővé tenni. Ily jövedelmi forrásnak véljük a selyem-termelést is ; mély tisztelettel kérjük tehát Excellentiádat, méltóztessék a Balatonniellék szederfa, illetve ennek folytán selyem-termelésre is alkalmasabbnak mutatkozó vidékeinek beható és szakszerű megvizsgálására egy közegét kiküldeni s erről egyuttal a gazdasági egyesületet kegyesen értesíteni, hogy az egyesület is megbízottait egyidejűleg kiküldvén, "ezen nagyfontosságú ügyről alapos Mai számunkhoz negyeiliv melléklet van csatolva.