Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-10 / 6. szám

A zala-egerszegi fogház kápolnájában Szabó Ká­roly nyugalmazott plébános s fogházi lelkész f. hó 9 én délelőtt 9 órakor tartott gyászmisét Rudolf trónörökös lelki üdyeért. ,, . . „ , ,, A szentgróthi róm. kath. templomban Rudolf trónörökös ő fenségeért f. hó 5-én tartatott meg a gyász­isteni tisztelet, melyen részt vett a képviselő testület s elöljáróság, a szolgabírói hivatal, az izr. hitközség kép­viselete, takarékpé tár, a csendőrseg s tűzoltó |testület sat A templom zsúfolásig megtelt résztvevőkkel s nem egy szemben csillogott könny, midőn felhangzott a gyász­ének. — Ugyanott az izr. imaházban is fényes gyász­ünnepélyt rendeztek. ^ Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentest : Alólirottak a legnagyobb fájdalommal tudatják forrón szeretett nejének illetve egyetlen édes gyermekünknek es kedves jó anyjának vindornyalaki és hertelendi Her­telendy Ferenczné született leéki és kenyézlői Farkas Adélnak f. é. január 31-én d. u. 4 órakor hosszú kinos szenvedés folytán végkimerülésben életének 25-ik, bol­dog házasságának 2-ik évében beállt halálát. A teme­tési szertartás február 2-án d. u. 3 órakor fog L.-Tomajon, az engesztelő szent mise áldozat pedig február 4-én d. e. 11 órakor fog a kegyúri templomban egyidejűleg L.-Tomajon, L.-lstvándon, L.-Némettalur és Kenyézlőn a Mindenhatónak bemutattatni. L.-Tomaj, 1889. január 31-én. Áldott ióság volt egész lénye. Áldott legyen is örökre emléke! Hertelendy Ferencz férje. Hertelendy Nándin kis leánykája. Farkas Ferencz atyja. Farkas Ferenczné szül. Ilalassy Ida anyja. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A beszentelést Dunszt Fe­renc keszthelyi apátplébános végezte. Béke poraira ! A zalai vasút kiépítése — mint értesülünk — biztosra vehető. A vállalkozók a törvényszerüleg köve­telt biztosítékot mar letették, azonban a tárgyalás — a közbe jött országos gyászeset miatt — még ez ideig nem volt megtartható. A szombathelyi egyházmegyéből. Szedmák Lajos zalaegerszegi segédlelkész Zala-Szent-György-Völgyre, Jer (jer Ferenc Zala-szent-györgy-völgyi segédlelkész Zala­Egérszegre hason minőségben megyés püspök úr őmél­tósága által áthelyeztettek. — Társaséletünk kedvelt tagjának körünkből való távozását fájlaljuk. A „Polgári Egylet" közgyűlése, Nagy-Kanizsán, f. hó 2-án tartatott meg dr. Bentzik Ferenc elnöklete mellett. A tagok meglehetős számban vettek részt az ülésen, melynek lefolyását a következőkben adjuk: 1.) Olvastatott az évi jelentés, mely szerint az egyletnek ez idődén 416 rendes és 40 kül-tagja van. Az év foly­tában belépett 85 rendes és 21 kültag. 2. A pénztári előterjesztés szerint a mult évi bevétel 6091 frt 12 kr., a kiadás 5430 frt 70 krt tesz ki, tehát a pénztári marad­vány: 660 frt 36 kr. Az egyleti ingóságokat szaporí­totta: Gutman Vilmos kir. tanácsos 3 nagy (a királyi párt s Tisza Kálmánt ábrázoló) képpel s 10 db. szép játszó asztallal ; Hertelendy Béla országgyűlési képvi­selő pedig 1 db. Kossuth Lajost ábrázoló képpel. Az ajándékozóknak köszönet szavaztatott. 3.) Előterjesz­tetett a jövő évi (15224 frt 31 krt feltüntető) költség­vetési tervezet, mely változatlanul elfogadtatott. 4.) Remete Géza, egyleti tag indítványt tett, hogy a köz­gyűlés a trónörökös halála fölötti fájdalmát s a gyászban való részvétét fejezze ki s azt jegyzőkönyvbe örökítse meg. Az indítvány általános helyesléssel fogadtatott. 5.) A mult évi tisztikar és választmány forma szerint leköszönvén, az uj válssztás következő eredménynyel végződött: elnök: dr. Bentzik Ferenc, alelnök: Gutmann Vilmos, titkár: dr. Tripamer Rezső, ügyész: Simon Gábor, pénztárnok : Knortzer György, háznagy : Faics Lajos, könyvtárnok: Tóth István; választmányi tagok: Cseresnyés Sándor, Somssich Lőrinc, Miltényi Sándor, gr. Hugonnay Kálmán, Bogyay Ödön, Janky Károly, Hertelendy Béla, Győrffy János, Grünhut Henrik, Erdődy Lajos, Varga János, Plihál Ferenc, ifj. Fesselhofer József, Knausz Boldizsár, Verner Ferenc, Lengyel Lajos, Pfaff József, Neusiedler Pál; számvizsgálók: Hutter Lajos, Fadgyas Lajos, Tripamer Gyula, Székely Tivadar, Horváth György. — Ülés után este társas vacsora volt 87 teritékkel, mely az általános nemzeti gyászra való tekintetből a legnagyobb csendben, zene és tószt nélkül folyt le. Nyugtatványozás. A z.-egerszegi polg. és középker. isk. ifj. segélyző egyesület tárgysorsjétéka javára a következő adományokat vettük : Nagy Sándorné, Háry Flóra őnsgától egy kefetartót; dr. Czinder István úrtól 5 frtot; Heinrich Vilmos és Lipót uraktól két mell szobrot. Fogadják a rendezőség hálás köszönetét. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi szegény gyermekek karácsonyfa egyesületének Skublics Zsig­mondné úrhölgy 3 frt 50 krt, Skublics Jenőné úrhölgy 92 krt voltak szívesek adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Műkedvelői szini előadás. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző és betegsegélyezési egyesületének zász­laja- és az egyesület kebelében fennálló dalkör javára Zala-Egerszegen, f. hó 14-én a „kereskedelmi kör" (Zöldfa vendéglő) helyiségében több műkedvelő s az ifjúság dalkörének közreműködésével jótékony célból színre kerül Tóth Kálmánnak az „Ördög párnája" cimű énekes népszínműve zenekisérettel. A kardalokat az ifjúság dalköre férfi négyes karban énekli. Helyárak: az első oldal- és első három sor 1 frt, a IV—VI. sor 80 kr., a többi 4 sor 60 kr. Állóhely 50 kr. Katoua s deákjegy 30 kr. Kezdete 8 órakor. A színdarabot szom­baton, f. hó 16 án ismétlik. A jótékony cél iránt való tekintetből felkérjük lapunk olvasó közönségét a szini előadás szíves látogatására. A nagy kanizsai „Polgári-Egylet"-nek ez évi febr. hó 1-éről elhalasztott egyleti bálja f. február hó 17-án tartatik meg. — Kezdete 9 órakor. A nagy kanizsai izr. nőegylet közgyűlése. E szép tevékenységű egylet f. hó 3-án tartá évi rendes köz­gyűlését, melyen a tagok rendkívül nagy számban jelen­tek meg. Vidor Samuné elnök az ülést megnyitván, üdvözli a megjelenteket, ezután pedig mélyen átérzett szavakban adott kifejezést az ország gyásza feletti fáj­dalmának ; a megnyitó beszéd ezen része a jelenlevők által állva hallgattatott végig és jegyzőkönyvbe iktatta tott. Következett Székely Tivadar által nagy gonddal kidolgozott évi titkári jelentés, melyből adjuk a követ­kezőket: Az egylet a lefolyt évben egy közgyűlést és 12 választmányi ülést tartott. Az elnök és a tagok buzgólkodása folytán a nőegylet vagyona évről évre gyarapodik és jelenleg 6055 frt 71 kr. A lefolyt évben nem kevesebb mint 1569 frt 81 kr. segélyösszeget fizetett ki és pedig rendes havi segélyezésekre 509 frt — betegek és Ínségeseknek 641 frt 60 kr., szegény­sorsú tanulókért fizetett V2 évi tandíj 75 frt, szegény­sorsu leányok ruháztatására 94 frt 21 kr., kiházasítási segélyezések 250 frt. Az egyletnek jelenleg 213 rendes és 19 alapító tagja van. A titkári jelentés ékes szavak­ban hirdeté a fáradhatlan tevékenységű elnök érdemeit, ki 11 év óta áll az egylet élén s kinek legfőbb érdeme volt abban, hogy az oly sok nyomort és Ínséget enyhítő népkonyha is létesült, melynek életbeléptetéséhez vallás­felekezet különbség nélkül járultak. Végül a titkár meleg szavakban bucsut vett az egylet vezetői és annak tagjaitól, amennyiben állásától tulhalmozott hivatásszerű elfoglaltsága miatt megválni kénytelen. A titkári jelen­tés zajos tetszéssel fogadtatván, elnök sajnálattal veszi tudomásul Székely ur visszalépését és 7 éven át az egylet érdekében kifejtett kiváló érdemeiért az elnök indítványára a közgyűlés egyhangúlag köszönetet szava­zott neki. A titkári hivatalt a választmány Rosen­feld Lajosra ruházta, ki is ezen minőségben már október hó óta működik. A számvizsgáló bizottság jelen­tése tudomásul vétetvén, ennek, valamint a választ­mánynak a felmentvény megadatott. Ezután Grünhut Henrik az egylet tiszteletbeli titkára az elnökség nevé­ben Bischitz Sándorné úrnőt Budapestről az „izr. nő­egylet" igazi jóakaróját és lelkes pártfogóját a köz­gyűlésnek tiszteletbeli tagul ajánlotta, mely indítvány általános helyeslés és éljenzés kíséretében elfogadtatott. Következett az alapszabályok értelmében sorrend szerint kilépő 8 választmányi tag helyett mások, vagy azok újbóli megválasztása. Beadatott összesen 65 szavazat, meg­választattak : Ebenspanger Lipótué, Weiser Józsefné, Weisz Henrikné, Lessner Henrikné, Neumann Edéné, Rosenfeld Adolfné, Maschaucker Mórné és Kürschner Ignácné, póttagokká választattak : Eisler Miksáné, dr. Szukits Nándorné, Bachrach Gyuláné és dr. Rottsohild Samuné. A zalabéri önk. tűzoltó egyletnek Rezsó trón­örökös halálával beállott gyász folytán elmaradt e hó 2-iki táncmulatsága f. hó 16-án tartatik meg. Gyászhír. Prager Farkas keszthelyi iskolaszéki tagot fájdalmas csapás érte gondos, jó nejének hirtelen bekövetkezett halála által. Földi maradványait f. hó 1-én temették el. Löbl Gyula recitátor folyó hó 4-én este Zala­Szent-Gróton csekély számú hallgatóság előtt produkálta magát előadva 1. Schiller Teli Vilmosát, 2. Az egyptomi sötétség, vagy az ökör a lámpában, 3. A leányévek természetrajza, 4. Hogy iratik a szerelem s 5. Petőfi Előre cimű költeményét. Löbl úr, ki művész a maga nemében, magával ragadta csekély hallgatait. Kitűnő recitátori talentumát Teli szeinélyesítése alkalmával, midőn ez gyermekeért a kényúr előtt könyörög, nagyszerűen mutatta be. Félévi vizsgálatok. A keszthelyi 111. kir. gazda sági tanintézetnél az 188 8/<,. tanévi első félévi vizsgá­latok február hó 4-én kezdettek meg é^ február 23 ig tartanak. A csabrendeki takarékpénztár 16 ik évi üzletének kimutatásában 1888-ról a következőt láthatjuk : for­galma 1.192,762 frt 92 kr., vagyona váltókban 216.691 irt 20 kr., kötelezőkben 56.558 frt stb. részvénytőke 40.000 frt, tartalék 11.206 frt — tiszta nyeremény 4.800 frt, egy-egy részvény osztaléka 12 frtban álla­píttatott meg. A szdpetki dalár-egylet saját pénztára javára f. évi február 16-án a szepetki vendéglőben zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti dij személyenkint 50 kr. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtat­nak és a „Zalamegye" cimű lapban nyugtáztatnak. A zala-egerszegi dalárda egyesület dalestélyét, melyet ő fensége Rudolf trónörökös halála következté­elhalasztott, f. hó 10-én fogja megtartani. Egyházmegyei hir. Kó'szeghy Sándor veszprém­egyházmegyei áldozár és papnöveldei hittanár Keszt­helyre segédlelkésznek küldetett. A sümegi takarékpénztár f. évi febr 2-án Süme­gen tartotta közgyűlését. Eitner Sándor úr igazgató kijelenti, hogy a részvényesek az alapszabályban meg­határozott kellő számbau vannak képviselve, közgyűlés vezetésére elnök választásra hivja fel a tagokat, mire egyhangúlag gógánfai Gyömörey Gáspár földbirtokos úr választatott meg, kinek megnyitó szavai után a gyűlés sorrendjét tárgyalta. A vezér igazgató és fel­ügyelői jelentés, valamint a mérlegből azon meggyőződést meritette a gyűlés, miként a sümegi takarékpénztár kitűnő igazgatás alatt áll, ennélfogva az intézet iránt évenkint emelkedő bizalom jogos és helyes alapon nyugszik. Forgalma volt 1.178,802 frt 1 4 kr., alaptőke 40.000 frt, tartalék az évi emelkedéssel: 19.400 frt, nyugdij alap önOO frt, kölcsön váltókra 221.906 frt 38 kr., kötelezőkben 468.251 frt 24 kr., miből látható, hogy inkább a biztos ingatlanra ad hitelt, — bár a váltó tárca összege is elég nagy számot mutat. Ha az intézetnek alap, tartalék tőke, értékpapír nyugdijalap és házai értékét vesszük, 75.100 frtot látunk, ennek ellenében betétben 652.266 frt 68 kr. van elhelyezve, mi ama bizodalomra mutat, melyet nemcsak Sümegh és vidéke, de távolabb helyek is a sümegi takarék­pénztár vezetőiben helyeznek. Üzleti forgalom és érték­papírból tiszta jövedelme: 7705 frt 89 kr. — 400 részvényes közül-egy-egynek 15 frt adatik osztalékul. A többi közgyűlés határozatából alapokhoz csatoltatik. Dicsérettel kell felemlítenünk, hogy'az intézet jótékony­ságában az iskolák és hasznos célú intézményekről soha sem feletkezik meg. Részvényesek osztalékára jut 6000 frt, tartalék alaphoz 868 frt 55 kr., nyugdíjhoz 23!) frt 40 kr., tiszti díjazásra : 260 frt, Sümegh városnak tűzoltó szerekre 130 frt, elaggottak házának 80 frt, elemi iskola könyv- és ruhabeszerzés alapra 50 frt, iparos tanulók jutalmazására 30 trt. óvó szükségletre 10 frt, az intézet szolgájának ruhára 37 frt 94 kr., mely a 7705 frt 89 kr. kiegyenlíti. — A közgyűlés köszönetet szavazott a gyűlést vezető elnöknek, ki éljenzés közt befejezettnek nyilvánítá a gyűlést. Állatkínzás. A keszthelyi jó bor, melyből Tóth Gy. a.-zsidi és Bugovics J. cs.-tomaji lakosok való­színűleg uem is ritkán s nem is keveset ittak, egy csúnya fogadásra késztette. Ki ér előbb lovain Készt helyről a cserszegi csárdáig? Aki előbb oda ér, azé a későbbb érőnek kocsija, lova. A fogadás tanuk előtt (persze ezek is bőven ittak a hegy levéből) megkötte­tett. T. és B. a pályát befuttatták lovaikkal, persze eszeveszett vágtatással. A célt Tóth érte el előbb, de Bugovics már akkor tudni sem akart a fogadásról, szó nélkül tova hajtatott. Tóth pert indított. Csesznák M. keszthelyi alj biró azonban az egész ügyet áttette a fő zolgabiróhoz, hogy előbb mint egyént állatkínzásért és sebes hajtásért büntesse meg s a főszolgabíró élt is hatalmával. Családi tragédia. Egeraracsa község, a pacsai járásban, mult vasárnap, t. hó 3-án borzalmas esemény­nek volt színhelye. Ugyanis Völgyi János valószínűleg boros fővel összeveszett vejével, Vas litvánnal. Kölcsö­nös sértegetések után tettlegességekre is került a sor. Mindegyik kést rántott elő, melylyel egymást annyira megszabdalták, hogy a vő, Vas István már meghalt, Völgyi János pedig haldoklik. A keszthelyi jbiróság, melynek területéhez tartozik Egeraracsa, Cseszuák M. vizsgálóbírót 2 orvossal küldötte a szinhelyre. Hirtelen halál. Kelemen János kustányi lakós f. hó 4-én kiment a hegyre. Ott befűtötte szobáját s töb­bekkel együtt iddogált, és mint ez a magyar embernél szokásban van, politizáltak. Kelemen, ki mellesleg meg­jegyezve, újság olvasó volt, keserűen emlékezett meg a jelenlegi szomorú politikai helyzetről és sohajtozva mondá: „En nem tudom elviselni, soká nem fogok élni." Társai kinevették s vígan koccintottak vele. Kele­men nem szólt ugyan többet, ivott a többiekkel, de sürgeté a hazamenetelt. Estefelé haza mentek. Kelemen belépve lakásába, lefeküdt s rögtön meghalt. Jövendölése beteljesedett. A megejtett orvosrendőri vizsgálatnál agy­szélütés constatáltatott. Magyar állampolgári kötelékbe felvett megyei lakósok. Ausztriai Bécs városi illetőségű és Zsitkovecz községi kötelékbe való felvétel iránt biztosított Rieck Román lendva-ujfalusi lakós erdész, ausztriai Styriába fekvő Hof községi illetőségű és Nagy-Kanizsa város részéről a községi kötelékbe való felvétel iránt biztosí­tott Schweinzger Ferenc vasúti mozdony fű tő 11.-kanizsai lakós nejével együtt és ausztriai Karinthiában fekvő Holfsberg községi származású és Tapolcza részéről a községi kötelékbe való felvétel iránt biztosított Franki Károly építész, tapolczai lakós nejével együtt a magyar állampolgárok közé felvétettek illetve honosíttattak. Korcsmai verekedés. Kovács Ferencz szt.-grót polgárvárosi lakós s Vendel fia a kapornaki vasárról jövet betértek a koppányi csárdába egy kis szíverősí­tésre. — A korcsmábau három koppányi legény mula­tott már akkor, kik, a bor heve által fölizgatva, Kovácsékkal szóváltásba-keveredtek. Ebből verekedés támadt, miközben a legények ugy megverték a két Kovácsot, hogy az apa vagy harminc napig lesz kény­telen az ágyat őrizni. A fiu csekélyebb sérüléseket kapott ugyan, de az is emlékezetes lesz rá nézve. Babszemtől megfulladt gyermek. Dűű József s neje f. hó 3-áu az esteli órákban babot tisztogattak szobájukban. Lábuknál játszadazott József nevű 2 éves gyermekük és az asztalról legurult babszemeket föl­szedegette. A gyermek a fölvett babszemeket, mint ezt a gyermekek tenni szokták, szájába tevé s egyet a töb­bek közüi leakart nyelni, azonban véletlenségből a lég­csőbe szorult s nem lévén közelben orvos, a gyermek megfulladt. Barátságból verekedés. A kustányi korcsmában mult hó 31-én két vendég mulatott nagyban. Ha kül­sejük el nem árulta volna kilétüket, a bőkezűségből, mely­lyel a banknótákat dobálták s rakták a bankot, dús­gazdag bankároknak nézné őket az ember; pedig az egyik a kémények tisztogatója Keszthelyről, a másik a kustányi molnár legénye. Alinak dacára, hogy a két egyén külseje s foglalkozása nagyon elüt egymástól, hamarosan megbarátkoztak s vig dana közt mulattak, utóbb kártyáztak. A kéményseprő legény nem hiában hasonlít annyira az ördöghez, ez segítségére ment, mert a molnár legény pórze az ő zsebébe vándorolt át. Ez sehogy sem tetszett a molnárnak, kérte a pénzt vissza s mikor amaz erre hajlandóságot nem mutatott, egy késsel rohanta meg és oldalába döfte. A kéményseprő legény erre lekapta a görbe vasát és ugy vágta az ellenfél fejéhez, hogy ökölnyi nagy léket kapott. A molnár legény Káldi Imre erre olyan dühbe jött, hogv két élesre fent késsel rohant fris barátjára, hogy leszúrja ; s mivel ettől visszatartották, féktelen dühében a kést saját testébe szúrta. Fájhatott az atyafinak ; mert vissza­kapta hamar a kést s könyörgött, hogy segítsenek rajta. Bekötözték sebeit s beszállították a szent gróthi kórházba. A szerelem sötét verem. Szabó Lszló szt.-grótí szabólegény élet-halálra udvarolt egy helybeli leánynak. A mult napok egyikén beállított a leány szőlőihez s annak-raódja szerint megkérte a leány kezét. A szülők kíméletesen bár, de tudtára adták, hogy most nem akar­ják a leányt férjhez adni sat., szóval elutasították, a mit annyira szívére vett a szerelmes lovag, hogy a Zalába ugrott, f. hó 3-án holtan vették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom