Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-17 / 7. szám

Alsó-Lendván: az alsó-lendvai, csáktornyai, letenyei, perlaki, nagy kanizsai járásokra és Nagy-Kanizsa r. t. városra; . . Slivneghen: a sümeghi, zala-szentgróti, keszthelyi és tapolczai járásokra. Mindemellett, bármelyik kiállítási helyen az oda nem osztott szarvasmarhákkal a díjért versenyben reszt venni lehet. A díjazás rendezésével és megtartásával Sumeghre nézve a „sümegh vidéki gazda kör", Z.-Egerszegen és Alsó Lendván az 1888-ik évben is kiküldött bizottságok bízatnak meg, melynek tagjai voltak: Zala Egerszegen : elnök: Skublics István; tagok: Balaton Józset, Csertán Károly, Csertán László, Csil lagh Gyula, Farkas József, Königmayer János, ^agy László, Skublics Jenő, Skublics Zsigmond, Szily Dezső Alsó-Lendván : elnök Lenk Ödön; tagok : Molnár Elek, Hajós Mihály, Lenk Móric, Nagy Józset, Padusiczky Lajos, Sóós Kálmán urak. A sümegh-vidéki gazda-kör elnöksége, ugy a rendező bizottsági elnök urak ezen végzés megküldésével felkéretnek, hogy a rendezés módozatai ielől, különösen megtartásának helye, a kitűzendő díjak minő- és menynyisége stb. iránt, a bizottsággal tanácskozván, megállapodásra jönni s a jelentést mielőbb beküldeni szíveskedjenek. 4/21. Thassy Miklós z.-egerszegi lakos gazd. egyleti tag kérvényére, melyben hátralékban levő rendes tagsági díjának részletekbeni leíizethetését kéri, határoztatott : Folyamodó tagtárs urnák a mai ülés 1/19. sz. a. hozott határozata alapján megengedtetik a tőkének 10 frtos havi részletben leendő lefizetése, — a kamatok azonban egyszerre befizelendők. Erről folyamodó és az egyl. pénztárnok ur végzé silee értesítendők. 5/27. A gazdasági egyesület által beszerzendő tenyészbikákról. Ügyvezető elnök ur jelenti, hogy a nmltsgu földmiv., ipar és kereskedelemügyi m. kir. minister úrhoz már két izben megkeresőleg írt fel, hogy a legmagasabb és 43614/V. sz. 1888. évi augusztus hó 19-én kelt leirata szerint kilátásba helyezett — oly magasságú összeget, mint milyet a gazdasági egyesület a „tenyész bikák" bevásárlására ajánlott — 50n0 frtot — kiutalni méltóztatnék, erre mind ez ideig válasz nem érkezett, kéri a közgyűlés intézkedését, mert a tenyészállatok beszerzése már hosszabb időre el nem halasztható. A közgyűlés meg vau győződve, hogy a nmtsgu miniszter úr a kilátásba helyezett összeget utalványozni fogja; de az évszak előre haladása és az ügy nagyfontossága hosszabb halasztást nem engednek s így egyelőre az egylet által e célra megajánlott 5000 frtnak folyóvá tételét elhatározta; a beszerzés körüli, ugy az elhelyezésre vonatkozó intézkedések s egyéb teendőkkel egy bizottságot biz meg Háczky Kálmán iigyv. elnöklete alatt, ennek tagjai: Csertán Károly, Csertán László, Dervarics Nep. János, Kozáry Aurél, Koller István, Skublics Jenő, Skublics István, Szily Dezső, ifj. Háczky Kálmán, Szűcs Zsigmond, Thassy Imre, Farkas József. Bogyay Máté, Skublics Gyula, Königmayer János urak, a kik 1889-ik évi február hó 7-én Zala-Egerszegen tartandó értekezletre meghívattak. 6/3. és 6. A keszthelyi ursz. gazdasági tanintézet újbóli megépítése s Keszthelyen leendő megtartásáról. Csertán Károly ur Zalamegye alispánja átiratában felhívja a gazdasági egyesületet, hogy tekintve a közérdekű célt és annak uagyfontosságát, miszerint az orsz. gazdasági tanintézet jövőre is Keszthelyen megtartassák — az ujonan építendő s a kor követelményeinek megfelelő tanintézet költségeihez adományával járulni szíveskedjék. Olvastatott továbbá a keszthelyi gymnasium bizottság ugyau e tárgyban s hasonló értelmű kérvénye. A férfinek nem volt szabad meghallania azt. Miért is lássa, hogy sir az a nő, aki érte lett semmivé; hiszen megmondta ina, hogy reá ne számítson többé, hogy már nem szereti, hogy szeszélye kiállhatatlan, hogy szakítani fog vele . - . . Es a szegény asszony mindezt elhallgatta némán, panasztalanul; nem, nem akart sírni, nem érdemli meg az a hitvány ember, hogy csak egy könnyet is ejtsen érte. Nem is őt siratta, de önmagát, tévedését, és rémülve nézett az örvénybe, melybe meggondolatlanul rohant. Síiért is hagyta el férjét, azt az áldott jó embert, aki a bálványozásig szerette ? Miért hallgatott a csábító édes susogására'? Boldog volt-e, midőn elhagyva békés otthonát, átengedte magát a kábitó, őrjöngő mámornak ? Oh nem, nem .... A szégyen, a lelki vád nem engedték, hogy boldog legyen; a bűn tudata elölte benne a szerelmet; nem volt már édes a tiltott gyümölcs De mit tegyen? Midőn elhagyta férje házát és ennek az embernek karjaiba vetette magát, határozott egész életére. Innen vissza ut nincs többé. A nő könyei elapadtak. Fölemelte kíndult arcát és belebámult újra a lámpa világába. Jól tudta ő, hogy ez lesz a vége, miért fáj hát mégis? Vagy hitte igazán a férfi esküdéseit? Szegény bohó. Nem tanulta volna még meg az életből, hogy a férfi mindent akar, de kárpótlásul nem nyújt — semmit. Oh pedig ő is mindenét feláldozta. Volt neve, becsülete, szerető férje, boldog családi köre, és most ? nincs semmije, senkije, csak a biinszégyenteljes tudata. S mind ezt miért ? Tekintete a szunyadó férfin akadt meg; kimondhatlan undor vett rajta erőt; nem, nem, látni sem akarja többé. A gazdasági egyesület közgyűlése áthatva az ügy közérdeke s fontosságától, — habár anyagi viszonyai éppen nem fényesek is — mégis az ujonan építendő orsz. gazdasági tanintézet építési költségeihez egyszersmindenkorra 1000 írttal, azaz egyezer forinttal határozta járulni s ezen határozatát tek. Csertán Károly alispán úrral, ugy a keszthelyi gymnasiumi bizottsággal végzésilee közölni rendeli. 7 12. Az egyesület kertjében felállítandó méhesről. Az 1888. évi január hó 2-án tartott közgyűlés 7 33. sz. a. hozott végzése folytán egy méhes felállítása elhatároztatott; ezen méhes költségtervezete, anyaga, ennek odaszállítási költsége, felépítési munkadíja, a közgyűlés elé jóváhagyás végett beterjesztetik. A kőműves munka ós anyag 86 frt 80 krban, az ácsmunka és anyag 134 frt 33 krban, így összesen 221 frt 13 krban a közgyűlés által elfogadtatván, a méhes felállításának vezetésével Csutor János egyleti pénztárnok és megválasztott méhészeti felügyelő ur bizatik meg és kéretik fel. 8 28. Hagymásy Gyula z.-egerszegi építész, az általa készített üvegház tervéért 25 frtnak kiutalását kéri az egyesülettől. A tervezett üvegház építése több akadály folytán bizonytalan időre elhalasztatott, Hagymásy Gyula építész ur által készített terv rajzáért 15 azaz tizenöt forint munkadíjat állapít meg a közgyűlés s ennek kifizetésével Csutor János pénztáros urat bizza meg. Miről Hagymásy Gyula építész és Csutor János egy. pénztáros urak végzésileg értesítendők. 9/1. Az első magy. biztosító társaság nagy-kanizsai tőügynöksége az 1888-ik évre kiállított — jégbiztosításokra vonatkozó s az egyesület javára járuló jutalékjegyzéket, — az abban kitüntetett 117 frt 68 kr. készpénzzel beküldi. Tudomásul vétetik. 10/16. Sommer Sándor nagy-kanizsai lakós, gazd egyl. tag, tagsági kötelezettsége letelte előtt kilépni óhajt az egyesületből s helyette fiát Sommer Ignác csapi földbirtokost ajánlja fölvételre. Minthogy a fennebbihez hasonló eset folytán Készt helyen 1888. évi julius 1-én tartott közgyűlés 56 1888. sz. a. hozott végzésével kimondatott, hogy a fiu, atyja tagsági díjait ilyformán át nem veheti, a kérelemnek hely nem adatik; Sommer Sándor ur 1890 ben, midőn egyesületi tagsága letelik, ezek sorából kívánsága szerint törültetni fog. Sommer Ignác ur pedig, ha az egyesületbe lépni óhajt, azt bármikor megteheti. Ezen határozat Sommer Sándor úrral közöltetni határoztatik. 11/8. Egyesületi titkár jelenti, hogy Schwarzenberg Dávid zala-apáti lakós, gazd. egyes, tag, a hozzá címzett meghívókat el nem fogadva, vissza küldi; — kéri a közgyűlés intézkedését. Minthogy Schwarzenberg Dávid tagságáról le nem mondott s 1882. évtől fogva rendes tagsági díjával tartozásban van, a közgyűlés ezen tartozás behajtását elhatározta s ennek megtörténtével Schwarzenberg Dávid a tagok sorából törültetni fog. Ezen közgyűlési határozat Schwarzenberg Dávid és az egyesületi pénztárnok úrral közöltetni rendeltetik. 12/5. Hensch Árpád ur, a „Keszthely-vidéki gazda-kör" titkára jelenti, hogy Thiry János keszthelyi és Vastagh Lajos gazdasági szaktanító tapolczai lakósok, a gazd. egyesület rendes tagjaiul 1889. évi január hó 1-től felvételre jelentkeznek. Thyry János és Vastagh Lajos urak, a közgyűlés jelen végzésével az 1889-ik évi január 1-től a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvétetnek, részükre a Oh bár ne látna már semmit! Eltakar ta kezével arcát; a lámpafény bántotta már szemét; hiszen lelkében oly sötétség volt, egy halvány kis fénysugár sem világította azt meg. Merre menjen, ha bűntársa elhagyja? Fölmerült lelkében férje jóságos arca, vissza térjen hozzá, térdenállva könyörögjön bocsánatért ? Hátha megbocsát . . . őrültség! lehet-e remélni, hogy azt valaha elfeledje? .. . Nem, ily aljas lenni nem tud. Mit tegyen hát ? Haladjon továbbá lejtőn lefelé, le egészen a legutolsó fokig?... h. nő kínosan rándult össze; hát már csak ez az út áll előtte nyitva? Oh nem, még egy másik is van. Igen, a szerencsétlen nyomorultak utolsó mentő eszköze. Arca e gondolatra hirtelen földerült; nem nézett már olyan sötéten. Milyen jó is, hogy az ember eldobhatja magától az életet, ha az már nagyon nehéz. Sok áig nézte még a lámpa fehérfényét, és küzdött önmagával s midőu végre fölkelt, olyan volt, mint egy alvajáró. Oda támolyog az éji szekrényhez, kiveszi revolverét és megáll az alvó férfi előtt. Kegyetlen káröröm torzítá el arcát egy pillanatra, midőn a pisztoly csövét a férfi halántékához illesztette; az könnyeden megrezzent a hideg vas érintésére s a másik pillanatban már eldördült a fegyver. Egy halk nyöszörgés volt csupán, mi a férfi ajkairól hangzott s egy önkénytelen mozdulattal lecsúszott a pamlagról. A második lövés a szép asszony fejét fúrta keresztül s véresen omlott a férfi holttestére. Másnap a lapokat bejárta a kettős öngyilkosság hire. A véres szerelmi dráma előzményeiről sokfélekép beszéltek, de a valódi okot nem sejté senki. felvételi okmány kiadatni, az alapszabályok, a biztosítási dijleeugedési kedvezméuy jegyzék, a szőlőszeti pályamunka megküldetni rendeltetik; belépésükről az első magy. ált. biztosító társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán és a „Zalamegye" cimü lap, az „Értesítő" kiadó-tulaj donosa, ugy az egyesületi pénztáros ur értesítendők. Ugyan Hensch Árpád titkár ur jelenti, hogy Csesznyák László ur keszthelyi, özv. Kosár Kornelné asszonyság lesencse tomaji lakósok, — előbbi, mert a megye területéről eltávozik — a gazd. egylet rendes tagok sorából kilépni óhajtanak. Csesznyák László ur és özv. Kosár Kornélné aszszonyság kérelme csak az esetben volna teljesíthető az alapszabályok 7. § a értelmében, ha rendes tagsági kötelezettségük letelt volna; de mert Csesznyák László ur tagsága 1893-ban, özv. Kosár Kornélné asszonyságé pedig 1892-ben telik le, a kérelem jelen esetben nem volt teljesíthető; azon körülmény, hogy a lakás a megye területéről máshová tétetik át, figyelembe nem vehető. Ezen végzés folyamodókkal és egyesületi pénztáros úrral közlendő. 13/14. Tóth Lajos zala-mihályfai lakós néptanító, megvételre ajánlja siementhali másfél éves tenyészbikáját. Feljegyeztetni rendeltetik s a beszerzésnél figyelembe veendő. 14/17. Árverési hirdetmény néhai Skublics László bessenyői lakos örökösei ellen. Tudomásul szolgál. 15/9. Skublics Gyula úraTapolczán felállítandó viucellérképezdével kapcsolatos szőlő iskola bizottság elnöke, beterjeszti kiutalványozás végett, — a fennebb említett bizottság működése körül felmerült — nyomdai, postabér s egyéb költségei jegyzékét; összesen 12 frt 55 krajcárról. A 12 frt 55 kr. kifizetése elrendeltetik s azzal egyesületi pénztárnok ur megbizatik. Végzés Skublics Gyula urnák megküldendő. 16/22. Az első magyar általános biztosító társaság nagykanizsai főügynöksége beküldi az 1888. évi tiizbiztosítási jutalék jegyzéket, mely szerint a gazdasági egyletnek e cimen 298 frt 90 kr. járul javára; mely összeg, valamint a jégbiztosítási jutalék után még járuló 4 frt 91 krt, igy összesen 303 frt 81 krt az egyesület pénztárába hiánytalanul be is fizetett. Tudomásul vétetik. 17/7. Zálogjog törlési kérvénye a nagy-kanizsai m. kir. adóhivatalnak a zalamegyei gazdasági egyesület ellen. A zala-egerszegi kir. törvényszék telekkönyvi osztálya 4364. és 4365. tkvi számú végzéseivél a törlést bekebleztetni rendeli. Tudomásul vétetik. 18/2. „Az alkuszok működése szabályozásának tárgyában." Zalamegye törvényhatósági bizottságának 1888-ik december 10-én tartott közgyűlésén 22,158/1278. sz. a. hozott végzéssel, a gazdasági egyesület által benyújtott tervezet alapul vétele mellett, — az alkuszok működésének szabályozása iránt a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő javaslat tétellel egy bizottság küldetik ki Csertán Károly alispán ur elnöklete alatt; a bizottság tagjaivá választattak : a megyei főjegyző, tiszti főügyész, Háczky Kálmán biz. tag, gazdasági egyesület ügyvezető elnöke, Orosz Pál biz. tag, gazdasági egyleti titkár. Tudomásul vétetik. 19, 15. Az országos magyar gazdasági egyesület „egy gyakorlatias gazdasági könyviteli" munka megírására kitűzött 1000 frt pályadíj összeghez, — melyre ez ideig csak 380 frt folyt be — adakozásra szólítja fel az egyesületet. A közgyűlés kinyilvánítja, hogy szűk anyagi viszonyainál fogva az egyesület hasonló célra mit sem áldozhat, ha azonban a mű megjelennék, azt beszerzendi. Ugyan az orsz. magy. gazdasági egyesület felhívja a gazdasági egyesület figyelmét a bab termelésre, mely nagy kiviteli cikket képez; de sokféle faja s színe által ez sok akadály s fáradságos válogatással jár ez idő szerint. Célszerűnek tartja a jó és keresett fajok meghonosítása s terjesztésére felhívni az egyesületet ; mint igen bő és keresett fajokat ajánlja: a gyöngyösit, nagyváradit, váczit, melyekből V

8 liter mintát is küld. A küldött bab minták az egylet kertjében kísérletképpen elfognak ültettetni s az eredmény a t. gazdaközönséggel annak idején közöltetni. 20/20. Csertán Károly ur Zalamegye alispánja 1186 1889. számú átiratában felhívja a gazdasági egyesületet, hogy az 1887-ik évi május hó 19-én leküldött magas ministeri leirat értelmében, oda, jóváhagyás végett felterjesztetett, de alaki hiány miatt onnét vissza küldött; a „kertészeti szakosztály" címnek „kertészeti és méhészeti" címre leendő átváltoztatása s alapszabály szerinti megerősítése érdemében intézkedjék. A közgyűlés teki ntettel azon körülményre, miszerint a méhészet gyakorlati üzése által a kertészeti szakosztály semmi rövidséget vagy változtatást nem szeuved s figyelembe véve azt, hogy nagy számban készletben lévő példányai az alapszabályoknak ezen módosítás által ujakkal lennének pótlaudók, mi tetemes kiadással járna; — felkéri a megye tek. alispánját, miszerint a nmltsgu ministeriumot értesíteni kegyeskedjék arról, hogy a fenn említett okoknál fogva a tervbe vett változtatását az alapszabályoknak illetve a eimnek, a gazdasági egyesület nem óhajtja. Ezen határozat a megye tek. alispánjával végzésileg közöltetni rendeltetik. (Folytatása következik.)