Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-26 / 21. szám

közt áldozat hozó hitelszövetkezetek nálunk teljesen népszerűtlenekké legyenek. A kereskedelmi törvény intézkedik a szövetkezetekről, de a törvény eme részének is nem egy hiányát derítette ki a gyakorlati élet. Az egyik hiány mindenesetre, hogy nem gondoskodott kellőkép az üzlet szolidítását biztosítani képes eszközökről. Nem lehet megengedni, hogy a tanulási eszme cégére alatt az egyéni tisztességtelen célok törvényes oltalmat nyerjenek. Az ilyetén törekvéseknek mindjárt kezdetben útját kell vágni és a hitelszövetkezetek alapítóitól megkívánni, hogy megfelelő erkölcsi és anyagi tőkével fogjanak a vállalathoz. A felügyeletnek és ellenőrzésnek hatályosabban kell nyilvánulnia ugy a vállalat kebelében, mint a nyilvánosság előtt. E körülmények érvényesülésével párhuzamban fog haladni a tisztességtelen elemek visszavonulása a hitelszövetkezeti vállalattól és akkor remélhetőleg nem fognak ismétlődni azok az esetek, melyeknek fájdalom, ujabban oly sürü egymásutánban vagyunk tanúi. A „Zaíam egyei Gazdasági Egyesület" HIVATALOS EKTESITŐJE. Jegyzökönyve a zalamegyei gazdasági egyesület 1889. évi május 5-én Zala-Egerszegen tartott rendes ülésének. Folytatás. 31/41. Gróf Szapáry Gyula leiratban tudatja, hogy O császári és apóst. kir. Felsége által m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterré legkegyelmeseb ben kineveztetett. Egyszersmind felkéri az egyesületet, hogy közgazdaságunk előmozdítására irányuló törekvéseiben őt támogatni szíveskedjék. Örvendetes tudomásul szolgál. 32/33. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 2941/VI. sz. a. kegyes leirata, mely szerint a zalamegyei gazdasági egyesületnek szarvasmarha tenyész apaállatok beszerzési alapjára megállapított 5000 frt oszt. értékben utalványozza. Köszönettel fogadtatik. 33. Több részről indítvány tétetett a tenyész-bikák beszerzése és elhelyezése körüli s jövőre követendő eljárásról. A nméltós. földmivelési minisztérium 43614/1888. sz. alatti rendeletével ugyanis a tenyész-bikák beszerzése- és elhelyezésével első izben bízatott meg a folyó évben a gazdasági egyesület. Váratlanul érkezvén a megbízás, az eljárásra nézve semmiféle rendszabály nem volt, s az idő rövidsége miatt nem is alkottathatott; ennek következtében ily szabályrendelet készítésével egy bizottság bízatott meg, melynek Háczky Kálmán elnöklete alatt tagjaiul választattak: Skublics István, Skublics Jenő, Farkas József, Szily Dezső és Orosz Pál titkár. Indítványoztatott a tenyészbikáknak árverés utján leendő kihelyezése, — ugy mint az a szomszéd Vasmegyében is eszközöltetik ; ha igy teljes eredmény el— Lássuk hát! Az uzsorás elment s kis vártatva alázatos hajlongással követte Törcsvárynét. Törcsváry nagy dühbe jött az uzsorás szemtelenségén. — Szemtelen ember! A feleségem .... — Ezt már hangosan mondta s fölébredt. Csakugyan előtte állott felesége és a doktor. — Igen, a te feleséged, aki eljött, hogy megkérjen téged egy szívességre. Nekem eddig nem hittél; most az orvos úrral consultáltam s az a véleménye, hogy okvetlenül levegőt kell változtatnom, okvetlenül kell szórakoznom. Nos? orvos ur! nincs igazam? — Önagyságának teljes igaza van. Neki haladéktalanul fürdőre kell mennie, mert előrehaladott idegbajban szenved! Törcsváry komolyan nézett ki az ablakon s most úgy tetszett neki, mintha az a gyönyörű kalásztenger táblákként gomolygó füstfelleggé válna és szeszélyes alakokat öltve, semmivé lenne. Füst . . . füst . . . füst 1 Oda fordult az orvoshoz. — Talán még se szükséges rögtön történnie a levegőváltozásnak ? Talán jó lesz augusztusban is ? Talán aratás után? Ilikor majd erősebb lesz a meleg?" Töresváryné sokat mondó tekintetet vetett a doktorra. — Semmi esetre sem! Önagyságára egy hét késedelem is végzetes lehet. Törcsváry lecsüggeszté fejét. — Jól van! A szakértői vélemény előtt meghajlok. . . . (Mintha valami vigyorgó ördög a fülébe súgott volna.) . . . A hetedik nagyhatalom előtt. Rögtön becsengette inasát. — Menj Glazerhez és mondd, hogy azonnal szeretnék vele beszélni. Az inas eltávozott. A takarékos gazda két tenyerébe hajtotta homlokát. Mintha mind csupa apró vigyorgó ördög táncolt volna körülötte, sugdosva, hogy: a „hetedik'nagyhatalom ! a hetedik nagyhatalom!" —yérhető nem lenne, a tenyész állatok a közigazgatási hatóság utján lesznek elhelyezendők, a községek minden esetben a lehető előnyben részesíttetnek. A kiküldött bizottság felkéretik jelentését a f. évi őszi gazdasági ülésre beterjeszteni, hogy így a szük séges adatok, milyenek a szükségelt bikák száma, a beszerzési források kijegyzése stb. még a folyó évben beszerezhetők legyenek s így az elhelyezés a jövő év 3 első havában eszközölhető legyen. 34. Isóó Alajos úr felszólalására a gazdasági egyesületi kertből kiszolgált gyümölcsfák megbizliatlan faj tisztaságára nézve batároztatott: Küztudomásu, hogy az ország, sőt a külföld leghirnevesebb kertészeteiből vásárolt gyümölcsfa csemetéknél is igen gyakoriak a téyedések s nem ritkán csak évek hosszú sora után ébred a tulajdonos a keserű valóra, — melyet drága pénzen s sok fáradsággal szerzett. Megeshetik ez tehát az egyesület kertjéből kiadott fáknál is s ennek lehető meggátlására el lett határozva, hogy a keresettebb s nemesebb fajokból az egyesület uj kertjében anyafák neveltessenek, hogy így az ojtó vagy szemző galy fajazonossága kétségbe vonhatatlan legyen, egyúttal felhatalmaztatik az elnökség, hogy tnegbizíiató kertészetekből nemesítő galyakat szerezzen be. 35/35. A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úr leküldi aláirás végett a „Tapolczán létesítendő szőlő-iskolára" — az egyesület által megajánlott 2. két alapítványi helyre vonatkozó alapító leveleket. Az elnökség az aláirással megbizatik. 36/32. Zagyvay Ferenc zala szent-lváni jegyző kérvényére, melyben 35 frt o. é. tagsági tartozásának elengedését s a tagok sorábóli törlését kéri, batároztatott : A közgyűlés a kérvényben felhozott okok alapján — ez esetben kegyelemképpen a hátralék leírását s Zagyvay Ferencnek a tagok sorábóli törlését elrendeli. Miről folyamodó és az egyesületi pénztáros úr ezen végzéssel értesíttetnek. 37/36. Dr. Csanády Gusztáv úr a meszes-györki szőlőtelep részére az 1888-ik évi 60. sz. a. végzéssel ajánlott 777 frt 70 krból még hátralevő 360 frt oszt. értéknek kiutalását kéri. Az elnökség az összeget kiutalta s már rendeltetése helyére el is küldetett. Tudomásul szolgál. 38/37 A sümeg-vidéki gazdakör beküldi f. évi február hó 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvét. Ennek kinyomatása az „Ertesítő"-ben elrendeltetik. Ugyan a sümegi gazdakör „alapszabályait" jóváhagyás végett az anya egyesülethez beterjeszti. Ezen alapszabályok átvizsgálására Háczky Kálmán úr elnöklete alatt egy 3 tagu bizottság küldetik ki, melynek tagjai: Skublics Jenő, Plihál Ferenc, Szily Dezső, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi mint jegyző. 39/38. 44. 52. Lenk Ödön úr, mint az Alsó-Lendván rendezendő tenyész szarvasmarha díjjazás és cseléd jutalmazás rendezésével megbízott bizottság elnöke, az erre fordítható összeg magasságát kérdi. Az összeg 150 frt, esetleg 175 frtban állapíttatok meg. Ugyan Lenk Ödön ur a bizottságba választatott Sóós Kálmán ur helyett, — a ki lakását Gréczbe tette át — bizottsági tagul Sissovics Károly urat alsó-lendvai lakost ajánlja. Az ajánlat elfogadtatván, Sóós Kálmán ur helyébe Sissovics Károly ur választatik be a rendező bizottságba. Erről Lenk Ödön elnök értesíttetni haíároztatik. Lenk Ödön ur az állat-díjazás és cseléd-jutalma zásra vonatkozó javaslatát beterjeszti: ez szerint az Alsó-Lendván rendezendő kiállítás idejét a kiküldött bizottság f. évi julius hó l-re tűzi ki. A szaras-marha díjazásra 100 frtot állapított meg 9 díjtételben. A cseléd jutalmazásra 50 frtot javasol 4 tételben. Tartalék alapul s esetleg még díjazásra fenntartott 2 5 frtot s így összesen 175 frt fordíttatik ezen célra. A javaslat elfogadtatik s erről Lenk Ödön elnök ur végzésileg értesíttetni rendeltetik. 40/42. Csertán Károly alispán úr átküldi az 1889-ik évre engedélyezett állami fedeztetési állomások jegyzékét. Tudomásúl szolgál. 41/39. Egyesületi titkár bemutatja a tényész-szarvasmarha apaállatok beszerzése és elhelyezése érdemében kiküldött bizottság 1889-ik évi március hó 25-én tartott ülésében felvett jegyzőkönyvet. Jóváhagyatik. 4240. Titkár bemutatja az egyesülethez érkezett kérvényeket tenyész-bikákért. Tudomásúl szolgál. 43/43. Kostyál Ferenc perlaki főszolgabíró ur jelentése az elhelyezendő tenyész-bikákról. Tudomásúl szolgál. 44/47. Svastics Károly N.-Kanizsa járási főszolgabíró úr véleményes jelentése, mely szerint Fűzvölgy községnek tenyészbikát 20% vételár engedménynyel ajánl kiadni. A tenyészbika 20% engedménynyel kihelyeztetik s erről főszolgabíró ur értesíttetni rendeltetik. 45/51. Kostyál Ferenc Perlak járási főszolgabíró úr megismervényét az egyesület által járása részére küldött 10 tíz drb. tenyészbikáról egyesületi titkár beterjeszti. Tudomásúl vétetik. 46/50. Egyesületi titkár jelenti, hogy az 1889-ik évre a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkeztek : Petrics Lajos buslaki, Gaál János kehidai, Pirkner Lajos pakodi és Haiden Sándor andráshidai lakos urak. Ennek alapján Petrics Lajos, Gaál János, Pirkner Lajos és Haiden Sándor urak, az 1889-ik év január hó 1-től a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába felvétetnek, s részükre a felvéteti okmány kiadatni, az alapszabályok, a biztosítási díjkedvezmény jegyzék, a szőlőszeti pályamunka megküldetni, belépésükről pedig az első magy ált. biztosító társaság nagy-kanizsai főügynöksége, a „Zalamegye" cimű lap és „Értesítő" kiadó tulajdonosa jelen végzés közlésével értesíttetni rendeltetnek. 47/53. Sümegi Ferenc egyesületi kertész kérvényére, melyben 400 frt évi javadalmazását azon okból, mert az újonnan szerzett és 3200 Q öl térfogatú, a belső kerttől távolabb fekvő kert kezelése folytán, egy segéddel többet kell tartaui, de sokkal több napszámost is alkalmazni Kénytelen, 600 frtra kéri felemelni, batároztatott : A közgyűlés indokoltnak találván a kérvényben felhozottakat, az 1889 ik év január 1-től a kertész javadalmazását 500 frtra emeli. Erről Csutor János egyleti pénztáros ur és folyamodó jelen végzés közlésével értesíttetnek. 48/48. A magyar gazdák hadsereg ellátási szövetkezete a szövetkezetbe lépést tanúsító nyilatkozatot aláirás végett megküldi. A közgyűlés a^ egyesületi elnök urat az aláirással megbizza. 49 49. A nmlt. földmivelés , ipar- és ker. ügyi minisztérium megküldi Tormay Béla miniszteri tanácsos úr által közre bocsátott s az állat egészségügy rendezéséről szóló (1888-ik VII. t.-c.) törvényt, népszerű modorban előadva. A mű az egyesületi könyvtárba tétetni rendeltetik ; mint igen gyakorlati s kitűnően összeállított műre azonban méltán hívjuk fel az érdekeltség figyelmét. 50/46. Békésmegye gazdasági egyesülete az általa felállí tani szándékolt gazdászati mintatelep ügyét a gazdasági egyesületek pártfogásába ajánlja. Helyeslőleg tudomásul vétetik. 51/45. Árverési hirdetmény Marton Zsófia férj. Farkas Ferencné andráshidai lakos ellen. Tudomásúl szolgál. 52. Skublics Jenő tagtárs ur indítványt tesz egy csikólegelő kibérlése tárgyában. Indítványt tévő tagtárs úr kifejti a lótenyésztés nagy fontosságát, s reá mutat megyénkben már ez ideig is tapasztalható nagy haladásra, mely különösen a nagybuzgalommal működő lótenyész bizottság érdeme; van azonban lónevelésünknek egy nagy hiánya, s ez a jó s alkalmas csikólegelő, mely természetesen a jó s kitartó ló nevelésének alap feltétele; — mert istálón jól fejlődő s ép csontozatu ló a legritkább esetben nevelhető. Felhívja a gazdasági egyesület figyelmét gr. Széchenyi Kálmán ur, balaton-magyarodi gazdaságára, — hol kitűnő csikó legelő van, melyre csikók is bérelhetők ; s indítványozza, hogy tegye magát az egyesület egyenes összeköttetésbe nevezett gróf úrral s bérelje ki az egyesület a csikólegelőt, hogy így a gazdasági egyesületi tagoknak, kik lóneveléssel foglalkoznak, — meghatározott díj mellett, biztosan, jó csikó legelő álljon rendelkezésükre. Az indítvány elfogadtatván, az elnökség megbizatik, hogy a további lépéseket megtegye. 53. Baranyay Ödön tagtárs úr indítványa, a községeknek —- mint erkölcsi testületeknek — a gazdasági egyesületi rendes tagok sorábai belépéséről. Indítványozó úr kifejti, mily üdvös volna, ha a gazdasági egyesületek szélesebb hatáskörben működhetnének; de a mily arányban ez anyagi áldozatokkal jár, oly arányban kell törekednünk az erre megkivántató erők beszerzéséről is. Ha a megyének községei a gazdasági egyesületbe lépnének, csak parányi kiadás háromolnék az egyesekre; mert a rendes tagsági díj 5 frt évi összegből áll; de az egyesület ez uton mégis tekintélyes összeget fordíthatna közhasznú gazdasági célokra. Már pedig a községek több irányban élvezhetik ) a gazdasági egyeület jótéteményeit, hogy csak néhányat említsünk: ilyen a tenyésapa állatok elhelyezésénél a vételárbóli 20% engedmény, a gyümölcsfák jutányosabb beszerzése az egyesület kertjéből, trágya, gyips s műtrágyák résztelekben s jutányosabb árbani nyerhetése, | sat. Indítványozza tehát, hogy a községek, mint erkölcsi testületek az egyletbe lépésre buzdítassanak, s kedvezményekben p. o. a tenyész-állatok elhelyezésekor csak oly községek részesítessenek, melyek belépésük által az egyesület áldásos működését támogatják. Az indítvány elfogadtatik s batároztatott, hogy ez érdemben a tekintetes megyehatósághoz is megkeresőleg felírás intéztessék, hogy közigazgatási uton is buzdítani szíveskedjék a megye községeit a belépésre. 54. Hertelendy Ferenc egyesületi tagtárs úr bemutatja az általa összeállított gazdasági rovatos naptárt, s annak felülvizsgálása-, esetleg kibővítésére egy szakbizottságot kér kiküldeni. Folytatás a mellékleten.