Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-21 / 16. szám

Mellóklot a „ZALAMEGYE" 1880. évi 16 ik számához. Hogy inikép történhetik ezen gaztett? vizsgálataim folytán elég okot találtam rá. — Megvesznek egy, ház­tetőre való hitvány tát 100 frtért, a zsúpot üsszekoldulják cserépzsindelylycl nem fed egy sem—a biztosító ügy­nöknél felvetetik 500 forintért — ha 4-ct mondok, az már kevés. — Veszély alkalmával elpusztul a hitvány fa egészen, becslés alkalmával levonás alá nem kerül semmi, kifizetik tisztára. — S most már kérdem: kétszer, elégésnél nem kap-e — jobban mondva csal-e — G, esetleg 8 száz forintot? A tüzesetek pedig rendesen olyankor történnek, midőn egyéb érték nem vesz el, mint a túlságos magasan biztosított tárgy. De vastag hályoguak kell lenni a biztosító társulat ügynökének szemein, hogy ezeket nem látja s a feljebbvalójának jelentést nem tesz? — Egyébiránt mit is tenne velük a társulat ? — Mit? Hát elcsapná őket a biztosítástól — mint a rósz diákot szokás az iskolából — majd akkor meg­látnád, dobnának-e annyi üszköt a szalma közé? Mert, hogy ez időről-időre tervezett szándékos nyujtogatás, az kétséget sem szenved. — Héj de derék fickók vagy­tok ti tűzoltók, nemcsak a háztetőn megjelent veres kakasnak szegitek derekasan nyakát, hanem a gonosz­ság tűzét is módotokban áll kipuhatolni és megfékezni. — Igen ám ! Csakhogy az etnehez szükséges esz­köz nincs ám meg minden tűzoltó regimentnél, melylyél a gonoszság tüzét — mint a milyenről beszélünk is nyakon lehessen önteni! — Mert oda nem elég a fé­nyes balta, csákó, tiszti rang, vizi puska, hanem az ezekhez kívántató ismereretek mellé kell, hogy egy kis tudomány is szoruljon. — Inkább segits rajtunk komám, mert nem szeretném, ha a 6 . . . hoz hasonló állapot, sőt még csak ez is leplezve maradna. — Így esett aztáu, hogy az én kedves komám nógatására felpezsdült vérem, beállottam amolyan tollas tűzoltónak — jelvényül csupán egy sapkát használva és sok faggatására világgá bocsátom beszélgetésünket, melvből következtethetnek és cselekedhetnek azok, a kiket illet. Egy — tűzben volt és jött — tűzoltó. Helyi, megyei és vegyes hírek. A Csáktornyatol Zala-Szent Ivánon at ül.kig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezésére vonat­kozó felhatalmazás tárgyában a közmunka- és közleke­désügyi minisztérium az országgyűléshez a következő törvényjavaslatot terjesztette be: 1. §. A minisztérium ezennel felhatalmaztatik, hogy a boba (jánosháza) sümegi helyi érdekű vasutból Ukk község mellett, kiinduló és Zala-Szent Ivánon, utóbbi helyen csatlakozással a cs. kir. szab. déli vasúthoz, továbbá Zala-Egei szegen, Alsó Lendván és Muraszerdahelyen át, a cs. kir. szab. déli vasút Csáktornya állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasútnak kiépítésére és üzletére, az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. töivénycikkekben foglalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa. 2. §. Felhatal­maztatik a közmunka és közlekedésügyi miniszter, hogy a pénzügyn iniszterrel egyetértőkig és azon eset­ben, ha az 1888. évi IV. t.-c. 10. §-ában meghatározott arány szerint ezen helyi érdekű vasút tényleges építési tőkéjének 35" ,,-a — a kellő érdekeltségi hozzájárulások hiányában — törzsrészvények kibocsátása utján fedez­hető nem volna, a törzsrészvénytőkét, eltérőleg az idézett törvényes határozmánytól, kivételesen a tényleges építési tőkének 30" ,,-ában állapíthassa meg. 3. §. Ezen vasút engedélyezésének megtörténtéről a közmunka és közle­kedésügyi miniszter az 1880. évi XXXI. t.-c. 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 4. §. Ezen törvény, melynek végrehajtásával a közmunka- és közlekedésügyi miniszter és a pénzügyminiszter bizatik meg, a törvénytárban való közzététele napján lép életbe; mindazonáltal az abban foglalt felhatalmazás megszűnik, bizonyosan Galambos Erzsié, de ő csak nem vihette oda, ahol találták. Hogy jutott hát oda? Ki vihette magával? Az még gondolatnak is vérállító, hogy a tisztességben megőszült Galambos törte volna tol a kasszát. Kinos csend állott be. Mindenki szívszorongva várta a dolog fejlődését. Csöndül- Pista éppen a nagy csend alatt fordult be a jegyző két almás pején az udvarba. Amint a bálványnyá vált főszolgabíró kezében meglátta a lobogó selyem-kendőt, nevetve kiáltott oda: — Az a kendő az enyém kérein, a tekintetes urat! Erre a kinos várakozással álló közönség kebléből egy óriási megkünnyebbitő sóhaj szakadt fid. Tehát még seui marad az öreg Galamboson még a gyanú sem. De most ineg szegény Csöndül- Pista kerül bajba. Az pedig valóságos gyüngyc a legényeknek, mintaképe a becsületességnek. Az csak nem volt a tolvaj? Ha ő lett volna, akkor csak nem jelentkeznék maga a lopás közben elvesztett bűnjelért. Vagy talán nem is vette észre, rem is tudja, hogy mikor veszett az el? A főszolgabíró rögtön két pandúrt állított Csündör Pista mellé s bevezetteté a szobába, hogy kihallgassa. A legény zavartalanul állott a főszolgabíró elé, ki méltóságos komolysággal kezte tőről, hegyről vallatni. A vallatást azonban ujabb zaj szakította meg. Galambos Erzse az alatt magához tért s az őt ápoló apjától tudta meg a lesújtó hírt, hogy Csündör Pista magáénak vallotta a piros kendőt s most pandúrok között hallgatják ki. Erre, kiszakitotta magát apja kar jaiból s rohant a főbíró elé. — Nem ő volt, tekintetes urain, nem ő volt. Enyém a kendő, én vesztettem el. Mikor Csöndül- Pista meglátta Erzsikéjét s hallotta szavait, mindjárt gondolta, bogy itt valami súlyos dolog­van. Nyilt, okos bizalmat keltő arccal fordult a főbíróhoz : — Tekintetes uram, talán ezt a kond ít valami rossz hilycn találták meg? En tegnap vesztettem el s 1 bet, úgy is gyanítom, hogy olyan ember kezébe került, aki ez/.i I engem akart elveszteni. Engedje meg tekin­tetes uram, bogy azt a kendőt jól megnézhessem. ha az 1. § ban megnevezett helyi érdekű vasút, a lolyó 2 év végéig engedélyezhető nem volna. (A törvényjavaslat c indokolását lapunk jövő számában hozzuk.) t A lionved laktanya ügyében — mint értesülünk — a honvédelmi minisztérium tizenöt évre a szerződést jj megkötötte, a lapunk egyik előző számában közölt fel- J tételek alapján. Az átalakítási munkálatokat a város 1 október 1-ére tartozik befejezni, mivel a honvéd lovasság ] a kaszárnyába október hó l én vonul be. ( A baiaton: yózíiajozas ügyében január hóban ( Budapesten a közlekedésügyi minisztériumban a balatoni 1 gőzhajózási társulat s az érdekelt Somogy-, Veszprém j és Zalavármegyék megbízó ttainak részvétele mellett , tartott értekezleten — mint annak idején lapunkban i közöltük -— a társulat megbizottja azon óhajának adott : kifejezést, hogy a megyék saját költségükön építsenek kikötőt, gondoskodjanak azok fentartásáról és részesítsék a vá nalatot évenként 2000 írt subventióban. A megyék képviselői, vármegyénk részéről ügybuzgó alispánunk, Csertán Károly, kijelenték, hogy a támogatást biztosít­ják s a subventióhoz hozzájárulnak. Csertán Károly alispán a február havi közigazgatási bizottsági ülésen el járásának eredményéről tüzetes jelentést is tett, melynek alapján a közigazgtási bizottság a Rév-Fülöpön és Badacsonyban létesítendő kikötők költségvetéseinek megállapíthatása végett, Lányi Kálmánt, a megyei építé­szeti hivatal főnökét megbízta, hogy a hely szinén megjelenvén, a helyszíni szende alapján részletes költség­vetést készítsen, hogy a május havi törvényhatósági közgyűlés ez ügyet tüzetesen tárgyalhassa. Somogy-és Veszprémvármegyéknek január hó óta rendes törvény­hatósági közgyűlésük volt, melyeken a balatoni gőzhajó­zási társulat által kért évi subventio megadását s a kikötők felépítését elhatározták, míg Zalavármegye a május havi rendes közgyűlésén fog határozni, még pedig — tekintve ezen ügynek megyénkre vonatkozólag oly nagy fontosságát — határozata minden kétséget kizá­rólag a szomszédos megyék ismert határozatával azonos lesz. Téves tehát a lapok ama nézete, mintha Zalavár­megye ezen ügyet eí akarná hallgatni, vagy hogy megyénk ezen ügyben hallgat, mert a megye intéző körei a legmelegebb érdeklődést tanúsítják irányában, aminek a májusi közgyűlés lesz legfényesebb tanúsága. A balatoni halaszsiövetkezei Keszthelyen az „Amazon" szálloda nagytermében I. rendes közgyűlést tart f. hó 28-án d. u. 1 1 2 órakor a következő tárgy­sorozattal : 1. Igazgató évi jelentése. 2. A uralt rend­kiviiii közgyűlés által kiküldött bizottság jelentése. 3. A számadások beterjesztése, felülvizsgálása és helyben­hagyása. 4. Indítványok. Ugyanaz nap d. u. 3 órakor pedig rendkivüli közgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát képezi az életbe léptetendő halászati törvény folytán a szövetkezet felosz'ása és vagyonának hova fordítása. Vasúti előmunkálati engedély. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter Eitner Sándor ország­gyűlési képviselőnek Sümeghtől át Badacsonyit/, gróf Battyány Géza budapesti lakosnak a sárvári állomástól vagy Sárvártól kiinduló, Zalabér esetleg- Szent-Ivánig, a , müncheni „Localbahn-Aetien Gesellschaft" cégnek a körmendi állomásból kiinduló, a zalai vasutak rédicsi állomásáig vezetendő vasutal -a az előmunkálati engedélyt megadta. A kesztheiyi önk. tűzoltó egylet köréből. Ezen 9 év óta fennálló egylet a mnlt hóban ülte meg a 3000-ik éjjeli őrséget. Ugy helyben és vidéken a vész idején mindig önfeláldozással védte a polgárok életét és vagyonát. Ennek köszönheti, hogy ugy szellemi, mint anyagi elismerésben részesül. A vidékbeli földbirtokosság, köztük Iíertelendy Lászlóné, Bottka Mihály né, Bogyay Jánosné, Günsberger Lázár, Fischer Fülöp s mások szives adományaikkal járultak az egylet fenntartási költségeihez, ugy szintén a biztosító társaságok is. Ezen egy), belépett a megyei tűzoltó szövetségbe s az április A főbíró készséggel átnyújtotta a kendőt Csöndör Pistának, ki azt minden izében jól megvizsgálta; azután azt mondta, hogy egészen négy szem között szeretne beszélni a főbíróval. A biró engedett az óhajnak s egyedül maradt a legény nyel, ki igy szólt: — Tekintetes uram, őszintén megvallom, hogy ezt a kendőt én az öreg biró leányától : Erzsikétől kaptam ajándékba. Ezt csak egyetlen egy ember tudja a falu­ban, aki folyton Galambos Erzsi nyomában jár s azt is kileste, mikor a kendőt nekem adta. Ez az ember: Kormos Vendel. A kendőt bizonyosan ő lopta el s ő neki kellett a kasszát is feltörni. 0 hagyta ott bizo­nyosan ezt a kendőt is azért, hogy a bűnnel én legyek vádolva s így el legyek téve útjából. — Ez okos beszéd, édes fiam — szólt a biró. — De ki bizonyítja ezt be? Mi módon háríthatod el ma­gadról a gyanút? — Könnyen, tekintetes uram. A kendőben én egy hosszúkás sebből felitatott vérnyomot látok. A tettes a betörés akalraával megvérezte magát s ezzel a kendő­vel itatta föl a sebet. Ennek a sebnek okvetlenül meg kell lenni Kormos Vendel kezén. A biró néhány pillanat alatt maga elé állíttatta Kormost. Ezt a dolog váratlan fordulat annyira meg­lepte, hogy mindent beismert. Az ezer forintot hiány nélkül megtalálták Körmösek házánál. Mindenkit meglepett a dolog. Nagy volt a meg­botránykozás. Leginkább bámult az öreg Galambos, kinek szivét ez az eset teljesen Csöndör Pistához hódította. * * * Pár hét múlva a szép Erzsike hálás könyökkel áztatta meg édes-anyja sírját s boldogan borult a jázmin­bokor fölé. Milyen édes titkokat susoghatott neki akkor már az a jóságos vi rág tő ! —y. 2-ikén kitűzött közgyűlésen Deininger Imre egyl. lnükkel és Pöltz Pál h. főparancsnokkal képvisel eti magát. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: jzetsődy Pál és gyermekei: íren, Gabriella, férj. Makrai Sándorné, Josefa férj. Czukelter Lajosné, Mariska fájda­ommal jelentik felejthetlen unokája, illetőleg öcscsiik íis Ernő tanulónak élte 15-ik évében hosszas szenvedés :s a halotti szentségek felvétele után Felső-Lövőn 1889. vi április 15 én történt gyászos elhunytát. A boldogult íűlt tetemei Felső-Lövőn beszentelés után fognak az mdráshidai sírkertben 1888. évi ápril 18-án délelőtt 10 irakor örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent­nise áldozat pedig Zala Egerszegen április 23 án reggel 5 órakor fog a Mindenhatónak berautattatni. Béke poraira ! Névmagyarositas. A m. kir. belügyminiszter Maxi Károly türjei illetőségű szepetki lakos vezetéknevének iMagyar* ra, Kohn Vilmos alsó-lendvai illetőségű ugyan­)ttani lakos Arnold és Jakab nevű kiskorú fiai veze­;éknevének „Keményre"-re kért átváltoztatását meg­jngedte. Szabó Samu költeményei megjelentek Breisach Sámuel könyvnyomdájában Zala-Egerszegen, csinos ki­állításban. Szerző, közéletünk e kitűnősége és agg kora iacára ifjú lelkű harcosa, legnagyobb részt egyes alkal­makra irta kiadott költeményeit, melyek eszmékbe gazdagok s a nemesen érző szív önzetlen nyilvánulásai. A mű ára 1 Irt. Olvasó közönségünk figyelmébe a leg­melegebben ajánljuk e művet, melynek tiszta jövedelme jótékony célra van nemeslelküleg felajánlva. Zárvizsgalatok. A keszthelyi alsófokú ipariskolában az 188 s ,. tanévi zárvizsgálatok április hó 28-án tar­tatnak meg. Zala-Apatiban már hozzá fogtak az uj zárda-iskola építéséhez, melyet Vaszary Kolozs pannonhalmi főapát áldozatkészsége létesít. Szemle. Zoltán ezredes, honvédlovassági főfelügyelő, f. hó 10. és 17-én szemlét tartott a Keszthelyen állo­másozó m. kir. honvédhuszárok felett. Szépitö-egyieí. Keszthelyen Deininger Imre gazd. iut. igazgató kezdeményezésére „Ssépítő-egylet" van alakulóban, melynek gyakorlati haszna már is szemmel látható. A premontrei társház és rk. templom előtti sétatér díszes kerítést nyert, a sétatéreu levő fák közei pedig bokrokkal ültettettek be. Az utcák és terek miudenütt befásíttattak. Nemzeti színe SZet. A nyári szini évadra Polgár Károly színigazgató nyert Keszthelyen előadási enge­délyt. Polgár színtársulata 50 tagból áll és saját zene karrp 1 bir, jele lieg Lúgoson működik. A karacsonyfa egylet reszere Juhász István úr a vendéglőjében elhelyezett pörzsölybeu eszközölt 1 írt G3 kr. gyűjtés eredményét beszolgáltatván, az egye­sület elnöksége ez uton mond köszönetet. Fegyvergyakorlat. A honvédelmi minisztériumnak a fegyvergyakorlatok megtartása tárgyában kiadott 9235 XIJI. számú rendelete szerint a) a folyó évben behí­vatnak azon tartalékos tisztek s legénység, kik az 1884. 1882. és 1880. évben lőnek besorozva; bj az egy évi ön­kén e.-ek .. jrából előléptetett azon tartalékos tisztek, vagy a legénység állományába átlépett azon tartalékosok, akiknek tartalék szolgálati kötelezettsége, a tényleges szol­gálat megkezdésének hosszabb időre történt elhalasztása folytán, két évnél rövidebb időre terjed; s a kik ennél fogva még több fegyvergyakorlatra köteleztetnek, mint a velők ugyan azon sorozási évfolyambeliek; c) a tarta­lékos tiszteknek és a tartalékos legénységnek azon része, a mely az elmulasztott 1888. évi fegyvergyakorlatot pótolni kötelesek. — A tavaszi fegy vei-gyakorlat a tisztekre nézve huszonnyolc napig, a legénységre nézve pedig tizenhárom napig tart. -- Az őszi fegyvergyakorlat időtartama később fog megállapíttatik. — A lovasság tartalékába tartozó legénység közül a, tavaszi időszak­ban csak a volt egyéves önkéntesek fognak 13 napi gyakorlatra behivatni; az őszi gyakorlatra nézve később fognak az utasítások kiadatni. Az egézségügyi csapatok azon tartalékos tisztjeinek, a kik a gyalogsági lovag­Iá-.! tanfolyamot (eipiitatiót) megfelelő sikerrel, saját költségükön elvégezték, ezen idő egy tartalékbeli fegyver gyakorlat gyanánt számíttatik. — : A fegyvergyakorlat alól való mentesség a jelen évben ugyanazon alapon nyugszik, mint a megelőző években. Az ez iránti kérvé­nyek — kellőképp •:] történt fölszerelés s bélyeggel való ellátás után a járási hatósághoz (polgármester) ideje­korán beadandók. A behivottak a pontosan megjele­nésre azzal figyelmeztetnek, hogy a legcsekélyebb mulasz­tás is s/Aiforuan fog büntettetni. Azon behivottak, kik tartózkodási helyüktől távolabb eső illetékes hadkiegé­szítő parancsnokságukhoz kötelesek bevonulni, olykép tartoznak a tartózkodási helyükhöz közel fekvő parancs­nokságnál jelentkezni, hogy a behívó jegyben kitett időre állomásukra elküldhetők legyenek, különben büntetés alá esnek. A gyakorlat tartama alatt, akár kórházban, akár börtönben eltöltött idő a gyakorlatba nem számítta­tik be, ezen időt az illetők pótolni kötelesek. Körözés. A keszthelyi kir. járásbíróság Inkey Lajost, a keszthelyi kir. közjegyző volt segédét, ország­szerte körözteti. Inkey szélhámossággal, csalással és sikkasztással van vádolva. Kühne E. gazdasági gépgyár, vas- és ércöntőde cég árjegyzékét lapunk mai számához mellékelve veszi olvasó közönségünk. A jó hírnévnek örvendő bu lapesti céget ajánljuk becses figyelműkbe. öngyilkos szoltjalo. F. hó 15-én a hajnali órákban, a mura-kereszturi állomás közelében egy ottani szolgáló az éppen ama tájban arra haladó vonat elé feküdt olyképen, hogy nyakát az egyik vasutoni sinre fektette. Az arra haladó vonat nyakát keresztülvágta úgy, hogy a fej a két sin közé, a törzs pedig a síneken kiviil esett.. Öngyilkosságának okát nem tudják. Nagy jégeső- Mnlt hétfon, f. hó 15-én d. u. észak­nyugot felől vészterhes fellegek közeledtek Keszthely

Next

/
Oldalképek
Tartalom