Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-07 / 14. szám

142. §-a értelmében közszemlére kitett, felebbezéssel vagy észrevételekkel meg nem támadott, s az 1888-ik évről készttett árvapénztári, városi házi pénztári, kórházi, közbirtokossági, Jákum-alap, agg-ápolda, szegény-alap, üzent-Háromság-alap, vasárnapi iskola-alap, szegény gyer­mekek ruházatára szánt alap, városi iskola-alap, polgári iskola-alap, kath. iskola-alap, közös iskola alap, kataszteri munkadíjalap és az orgona-alap számadásai, melyek jóváhagyólag tudomásul vétettek. Ez ügygyei kapcsolatban a városi tanács felhatal­maztatott, hogy az iskolai év kezdetén azon gyermeke­ket, a kik a Jákum-alapra nem vehetők fel, azonban szülőik oly szegények, hogy a tandíj tizetésére képte­lenek, a tandíj fizetése alól mentse fel s az ily növen­dékek névsorát tudomásvétel végett a képviselőtestület­nek jelentse be. A gazdaságügyi bizottságnak az apaállatok beszer­zése tárgyában készített javaslata előterjesztetvén, ennek alapján négy berni-siementhali fajú bikának és négy kis-jenői fajú kannak beszerzése elhatároztatott. A honvédelmi minisztériumnak rendeletével kikül­dött bizottságnak a városunkban elhelyezendő honvéd­huszár osztály részére átengedendő laktanya helyiségei­nek ügyében folytatott tárgyalásokról felvett jegyző­könyv, melyet lapunk mult számának vezéreikkében részletesen ismertettünk, előterjesztetvén, a képviselő­testület a jegyzőkönyvben foglalt feltételeket elfogadta s azok teljesítésére magát kötelezte. Zala-Egerszeg rend, tan. város pogármesterének évi jelentése az 1888, évről. A képviselőtestület március 30-án tartott rendes ülésén terjesztetett elő Kovács Károly polgármester jelentése az 1888. évről, mely jelentés kinyomatva elő­zőleg a képviselőtestület tagjainak megküldetett. A 23 félives oldalra terjedő jelentés részletes és hű képét adja városunk 1888. évi állapotának; lapunk szűk tere nem engedi, hogy egész terjedelmében közöl­jük ; kötelességünknek tartjuk azonban lehetőleg hű kivonatban ismertetni már csak azért is, mert a jelentés városunk történetéhez gazdag és hiteles adatokat szol­gáltat a lefolyt évről. A jelentés a bevezető sorok után elősorolja váro­sunk 1888. évi nevezetesebb eseményeit. Ilyenek: az 1888. évi március 17-iki képviselőtestületi ülés határo­zata 30,000 frtos kölcsönnek felvétele tárgyában a csa­tornázás tervszerű létesítése végett; az 1888. évi szept. 22-iki képviselőtestületi ülés határozata a Szent-Iván— Zala-Egerszeg—Csáktornyáig kiépítendő vasútra 110,000 frtnak megszavazásáról; a városi kórház a belügyminisz­térium állal közkórházi jeleggel ruháztatott fel; a „Stern­család" alapítványi kórház a nemeslelküségéről ismert Stern-család nagylelkűségéből az összes alapítványi tőké­vel és ingatlannal közkórházunkba olvasztatott. —• Az 1888. évben kerületünk közszeretetben álló képviselője Radocza Jáaos városunkat két ízben is meglátogatta, ugyan ő városunk egyesületeit és jótékony intézeteit nagymérvű anyagi segélyben részesíté, melyért a jelen­tés meleg szavakban mond hálás köszönetet. 1. Közigazgatási ügyek. A képviselőtestület válasz­tott tagjainak fele május 30-án kisorsoltatván, a kilépett tagok helyett a választás Csertán Károly alispán elnök­lete alatt junius 18-án foganatosíttatott s az új alakuló gyiilés junius 20 án megtartatott, a mely gyűlésen a városi b8 képviselő 20 szakbizottságba osztatott be. Az újjá alakult képviselőtestület tagjai közül Sturm György és Fámer János haltak el, kiknek helye póttagok által lett betöltve. A tisztikarban változás annyiban történt, hogy Martinék Károly végrehajtói állásáról lemondván, az igy megüresedett helyre a tanács Tánczos Lajost ne­vezte ki. I Az 1888. évben a városi tanács kisdedevodai, köztisztasági, közbiztonsági, vágóhídi, szabad közleke­dés biztosítási, közkórházi alapszabályokat készített, továbbá a közkórházhoz házi rendet s a közkórházi De mind hasztalan. Zsuzsika olvasatlanúl visszaküldte leveleit, az izenet hordóknak pedig nyíltan kimondta, hogy tudni sem akar róla, s hogy hagyjon neki békét. Ez természetesen még jobban ingerelte az elké­nyeztetett ifjút, ki nem volt hozzá szokva a vissza­utasításhoz, s annál jobban a fejébe verte, hogy meg hódítja a leányt. Mindig ott őgyelgett a fogadó körül, a hol a szinház volt s leste, mikor megy próbára vagy elő­adásra. l)e Zsuzsika mindig csak lesütött szemekkel haladt el mellette. Aztán virágokat, bokrétákat dobált fel neki, még olyan szerepekben is, a mikor mindössze is csak egy-két szava volt. Ez feltűnt a publikumnak s csak hamar az egész város tudta, hogy P. úrfi szerelmes a szép színésznőbe. De ez nem hogy használt volna, hanem még ártott az úrfinak mert Zsuzsika igen röstelte ezt a dolgot és haragudott miatta. Mikor P. úrfi látta, hogy az sem használ, elment az ottani aranyműveshez s megvette tőle a legszebb brillians ékszerét két ezer váltó forinton. Még az árát is megtudtuk, mert az efélének csak hamar híre futamodik, kivált a kisebb városokban. El is küldte a leánynak egy arcátlan nyitott levél kiséretében, hogy így kényszerítse Zsuzsikát a levél elolvasására. A leány el is olvasta a levelet, mely igazi szemte­len levél volt, mely mutatta, hogy nem ám házassági célból akart volna megismerkedni a leány nyal. Ez rendkívül felháborította az erényes lánykát, ki nyomban visszaküldte az ékszert egy szintén nyitott levél kiséretében, melyben ugyancsak lehordta és meg­pirongatta az elbizakodott fiatal embert szemtelenségeért. személyzet szolgálati utasítását, mely alapszabályok ré­szint már szentesítést nyertek, részint némi módosítás után megerősítés végett felterjesztettek. Az iktató könyvek szerint az 1888. évben 164 elnöki, 3396 közigazgatási, 900 katonaügyi, 270 ipar­ügyi, 514 gyámügyi, 26 egészségügyi, 3491 adóügyi, 22 bizalmi és 16 szegényügyi, összesen 8799 ügydarab érkezett be, melyekből elintézést nyert 8789, hátralék­ban maradt 10 gyámügyi. Ezeken kivül 689 drb kisebb polgári peres ügy is érkezett, melyekből elintéztetett 645, elintézés alatt áll 44 drb. A képviselőtestület 2 rendes és 10 rendkivüli ülést tartott. A képviselőtestület fontosabb határozatai: Az 1888. évi legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzéke bemutattatott és elfogadtatott (jau. 26.). Az országos-, heti- és napi helypénz szedési jog 1889. évi dec. 31-éig bérbe adatott (márc. 17.). Az olai favásár elhelyeztetett (márc. 17.). Az utcák csatornázása és járdákkal ellátása tárgyában s a költségek fedezésére 30,000 frtos kölcsön megszavaztatik (márc. 17.). A belügyminiszter rende­lete, melylyel a zala-egerszegi városi kórház közkórházi jelleggel felruháztatik (márc. 17.). Az állam részére csemete kertül 12 hold terület —- holdja 5 írtért — 15 évre bérbe adatik (márc. 17.). A város 1887. évi számadásai elfogadtatnak s az elemi tanítók fizetése évi 100 frttal felemeltetik (ápr. 9.). A választott képviselők fele kisorsoltatik (máj. 30.). A kisorsolt képviselők helyett megválasztottak névjegyzéke tudomásul vétetvén, a gyűlés megalakul s a képviselők szakbizottságba osz­tatnak (junius 20.). Az utcák újra elneveztetnek s a házszámok szerint újbeosztás rendeltetik el (júl. 21.). Az 1889. évi költségvetési előirányzat elfogadtatik (aug. 22.). A föld fölötti csatornázási munkálatok kiadása iránt kötött szerződés jóváhagyatik (szept. 6.). A város tulajdonát képezett kisebb területű ingatlanok eladása-, átengedése- és ingatlanok szerzése felett végérvényes határozat; behozatik a legelőbér fizetés s az megálla­píttatik, a Zala-Szt.-Iván—Zala-Egerszeg—Csáktornyáig építendő vasútvonalra 110,000 frt megszavaztatik (szept. 22.). A zala egerszegi r. k. imaház orgonájának kijaví­tása 975 írtért elhatároztatik; a „Stern-család alapítv. kórház" átvételéről kiállított alapító oklevél elfogadta­tott ; a polgári leányiskola létesítését elrendelő miniszteri rendelet előterjesztése s ennek alapján a várostól kért áldozat megszavaztatott (okt. 3.). Az italmérési jog kártalanítása tárgyában beterjesztett törvényjavaslat ellen az országgyűléshez felirat terjesztetik (okt. 25.). Schill Imre volt somorjai kántortanító kántorrá megválasztatik s már előzetesen a kántori fizetés felemeltetik és meg­állapíttatik; a városi szegények eltartása végett az 1889. évre a szegény eltartási pótlék megállapíttatik (nov. 21.). Tanácsülés közigazgatási ügyekben 56, árvaszéki ülés 52 tartatott. Az 1888. évben született 220 r. k., 3 ref., 2 ágost., 32 izr., összesen 257; meghalt 186 r. k., 2 ref., 3 ágost.,' 19 izr., összesen 210; szaporulat 47. A város területén lakók száma 188<-ben 6432, szaporulat 47, jelenleg 6479. Házasság köttetett 58, halál által ugyanannyi házasság lett felbontva. Az országgyűlési képviselőt választók megállapított névjegyzéke szerint a választók száma: régijog címen 9, földbirtok címén 169, házbirtok címén 69, jövedelem címén 325, értelmiség címén 89, összesen 57 i. 11. Katonaügy. A sorshúzás február 6 án, a fő­sorozás ápril 13-án eszközöltetett. Az állítási lajstromba felvéfetett 195, később ki­puhatoltatott 3, a teljesen ismeretlenek névjegyzékébe felvétetett 15. — Az állítási lajstromba félvett 195 egyén közül sorozás alá nem került 70, mert 1 előzőleg beállott, 2 elhalt, 1 családi tekintetből felmentetett, 68 pedig törvénytelenül távol maradt. Mindenkorra alkalmatlannak találtatott és végleg felmentetett 6, visszahelyezőnek találtatott 109, felül­vizsgálatra küldetett a sorhadhoz 2, besoroztatott a had­sereghez 14, a honvédséghez 5, az állandó sorozó bizott­ság székhelyén 7. Ez a kudarc annyira dühbe hozta az ifjút, hogy egy nemtelen boszuállásra határozta magát. Másnap, midőn Zsuzsika kilépett a színpadra, piros tojásokkal dobáltatta meg, sőt hogy megtudja, hogy kitől eredt a dolog, még ő maga is dobott egyet a szegény leányra. Zsuzsika nyomban elájult, a kortinát leeresztették s nem is végezhettük be a darabot, mert a közönség is szétoszolt. A szegény leánykát alig tudtuk magához téríteni. Akkor meg elkezdett sirni és zokogni s megesküdött, hogy irtózatos boszut fog állani megaláztatásáért. Meg is tartotta a szavát a boldogtalan. Másnap a mint a próbára ment, szemben találkozott P. urfival, a ki elég szemtelen volt ott őgyelegni a szinház kör­nyéken. De most nem sütötte le szemeit, hanem bátran és elszántan P. úrfi elé lépett és igy szólt: — Az úr nekem piros tojásokat dobott, illik hát, hogy én meg megöntözzem érette. Ezzel felkapta a készen tartott üveget s vitriolt öntött arcára és szeme közé. P. úrfi feljajdult s a szegény, szerencsétlen leány . felfutott a színházba s magára zárta az öltöző ajtóját. Mikor két-három óra múlva eljöttek érette a pandúrok, hogy börtönbe vigyék s betörték az ajtót, halva találták a szerencsétlent. Arzenikummal végezte ki magát a boldogtalan. Harmadnapra el is temettük a temető árkába, mert akkor az öngyilkosokat nem engedték szentelt földbe temetni. Még a pap sem szentelte be koporsóját. P. úrfi is eléggé meglakolt. Soha sem nyerte vissea szeme világát. Katonaügy érkezett 900, elintéztetett ugyanannyi. Az átvonuló katonaság száma 187, a szállás napok száma 239, kincstári lovak száma 160, a szállási napok száma 160, átvonult katonatisztek száma 46, a szállási napok száma 157, a katonaság és csendőrök részére előállított fogatok száma 102, a jelentkezett szabadsá­golt katonaság száma 283. III. A rendőrség hatásköréhez tartozó ügyekre vonat­kozólag: beérkezett 1469 közigazgatási, 670 kihágási, 65 szegényiigy, 16 erdőkihágási, 150 cselédügy, össze­sen 2370, mely az 1887. évben beérkezett 1892-vel szemben 473 szaporulatot tüntet fel. A személy- és vagyonbiztonság tetemesen javult és általán jónak mondható, nagyobb beszámítás alá eső büntettek nem követtettek el. A rendőrség létszáma 1 őrmesterrel és 4 rendőrrel szaporíttatott; az őrmesteri állás célszerűtlennek bizo­nyulván, az év végével beszüutettetett. Lopás miatt 30 feljelentés tétetett, 23 esetben a tettes kinyomoztatván, az illetékes bíróságnak átadatott. Sikkasztás miatt 1 esetben tétetett feljelentés, súlyos testi sértés 1, könnyű testi sértés 5 ízben követtetett el. Öngyilkossági kísérletet 6-an követtek el, kik közül 2 meghalt. Tűzeset volt 3, ezek közüí 2 kémenytűz. Cselédügyi panasz 42 esetben tétetett, cselédkönyv 150 drb adatott ki. A kihágási feljelentések folytán összesen 169 egyén lett megbüntetve. Pénzbüntetés kirovatott 1195 frt, ebből befizettetett 619 frt, vagyontalanság folytán leíratott 420 frt, behajtás alatti hátralék 156 trt. Pénzbüntetések behajthatlansága folytán 47 egyén 69 V 2 napi elzárást szenvedett. Tisztán elzárásra Ítéltetett 60 egyén, kik összesen 150 napi elzárást szenvedtek. Ideiglenesen 19 egyén lett letartóztatva. A hús-szemle, áruba bocsátott tápszerek, italok, az ivó viz tisztasága iránti vizsgálat a nyári hónapok­ban hetenként 3—-4-szer, a téli hónapokban hetenként 2-szer foganatosíttatott. A halott szemle, úgy a köz­egészség kellőkép ellenőriztetett. 7 éven aluli gyermek 24 adatott dajkaságba. Minden egyes esetben a városi orvos által a dajka lakása közegészségi szempontból megvizsgáltatott s csak ennek véleménye alapján engedtetett meg a gyermek elhelyezése. A szegényügyi bizottság 9 ízben tartott ülést, mely alkalommal 22 egyén ajánltatott segélyezésre. Az egész évben 78 szegény közt aránylagos heti részletekben 2851 frt 30 kr. segély osztatott ki. IV. Közegészségügy. A közegészségi állapot az 1888. évbeu általában kedvezőnek nevezhető, amennyi­ben semminemű ragályos fertőző bántalom járvány­szerűen fel nem lépett. A gyermekek közt uralgott kanyaró majd teljesen megszűnt, himlő esete nem for­dult elő, torokgyik az év első három havában, úgy novemberben szórványosan, roncsoló toroklob esete pedig egyáltalán nem jelentetett be. Meghalt 99 férfi és 104 nő, ide nem számítva a 7 halva születettet. A halottkémlés minden egyes eset­ben teljesíttetett. 20 hét éven alóli gyermek orvosi segélyben nem részesíttetett. Orvosrendőri hullaszemle teljesíttetett 10 esetben, orv. törvényszéki 1 esetben foganatosíttatott. Ez évben is 1 hulla fagyva találtatott, mely a halál-ok kétségtelen volta miatt nem lett boncolva. Ami a bántalmak gyakoriságát illeti, városunk területén is a légzési szervek és emésztő szervek bántál­mai, tüdőgümőkór és bélhurut voltak a leggyakoribb halálokok. Tüdőgümőkór folytán 45, gyomor és bélhurut folytán 47 ember halt meg. Ez utóbbi szám legnagyobb részét gyermekek és csecsemők képezték, kik meg nem felelő táplálás fotytán csakhamar oly mérvű gyomor és bélhurutot kapnak, mely kioltja e zsenge életet. Az öngyilkosok száma kilencről négyre csökkent. A védhimlőojtás a legnagyobb erélylyel lett foly­tatva. Be lett oltva 176 gyermek, újra lett oltva 251. Megvizsgáltatott tej, hus, ital, kenyér és egyéb élelmi szerek 49-szer, vegyelemeztetett 29, le lett foglalva 2, el lett kobozva 3 izben a vizsgált élelmi szer. A dajkaságba adott gyermekek havonként kétszer lettek megvizsgálva. Az iskolák közegészségi szem­pontból lettek megvizsgálva; egyes tantermek túlteltsége és a nagyon is hiányos szellőztetés ez évben is kifogá­soltattak. Egészségtelen lakás 14 találtatott; 6 esetben ezek kiürítése vált szükségessé, 2 esetben átalakítás, 6 esetben hatósági figyelmeztetés, 3 csúfolt lakásból a, benlakók egy része utasíttatott más lakásról gondos­kodni. A rendőrorvosi felügyelet alatt 18 kéjnő állott ; kik hetenként kétszer lettek megvizsgálva; kóboi^ éjjeli csavargó nőcseléd 42 lett elfogva. A közhelyek , vendéglők, korcsmák, a rendőri fogház orvos rendőri szempontból 6—6 izben lettek megvizsgálva a tisztasíig legpontosabb foganatosításának szempontjából. A zala-egerszegi közkórházban az 1888. évi beteg­forgalom: 1887. év végével maradt 13, 1888-ban fel­vétetett 164; elbocsáttatott: gyógyulva 101, javulva 29, gyógyulatlan 5; meghalt 16, haldokolva hozatott 2, kórházban visszamaradt 24. Az összes ápolási napok száma 5457. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Az új évnegyed alkalmával tisztelettel felkérjük lapunk eíöfizetöit az előfizetés szíves megújítására, hátralékos előfizetőinket pedig felkérjük a hátralékos összeg mielőbbi bekül­désere Községi- és körjegyzők, valamint tanítók részére lapunk előfizetési árát évi 2 forintra szállítottuk le A lap kiadó hivatala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom