Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-12 / 19. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1889. évi 19 ik számához kcdett szellőmtől áthatott beszédében utalt őméltósága kormányzatának reális eredményeire, utalt az összetartó szellemre, mely az önkormányzat erőit a megye javára oly áldásos tevékenységbe egyesíti s azon óhaját fejezé Ui, hogy a közgyűlés őméltóságának, mint a központi kormányzat bizalomtól felkarolt képviselőjének és a vármegye közszeretettől övezett vezérférfiának háláját és ragaszkodását jegyzőkönyvileg nyilvánítsa. A közgyűlés ezen indítványt általános lelkesedéssel elfogadván, Csertán Károly alispán, mint elnökhelyettes, kimondá a közgyűlésnek határozatát, mely szerint a vármegye közönsége főispán úr őméltóságának a vármegye kormányzatában szerzett nagy érdemeiért hálás elismerését, szeretetét és ragaszkodását nyilvánítja. A fennálló szabályrendelet értelmében a bizottság tagjainak a tárgysorozat kapcsán megküldött alispáni jelentés a törvényhatósági közigazgatás állapotáról tudomásúl vétetett. Az alispáni havi jelentés kapcsán llertelendy Ferenc bizottsági tag felhívja a közgyűlés figyelmét azon körülményre, hogy a véderdők és feltétlen erdő talajon álló erdők megállapítása és az ezzel kapcsolatos intézkedések igen sok erdő birtokos érdekeit sérelmesen érintik s minthogy ezen intézkedések egész vidékek gazdasági viszonyaira kiható horderővel bírnak, az ebben nyilatkozó közérdekre való tekintettel kéri a közgyűlést, hogy a concret esetekkel is igazolt sérelmek orvoslása iránt intézkedjék. A közgyűlés a megye alispánja által előterjesztett adatokból meggyőződött ugyan, hogy a véderdők kijelölésénél és a feltétlen erdő talajok megállapításánál a törvény és a felsőbb utasítások pontosan megtartattak; mindazonáltal, minthogy ily közgazdasági kérdéseknél egyes vidékek külön viszonyainak szem előtt tartása is kívánatos és a hatósági intézkedések sikerét a közönség lehető megnyugtatása is előmozdítja, ennélfogva a közgyűlés felhívja az erdészeti albizottságot, hogy a felhozott panasz mibenlétét tanulmányozza és az eredményhez képest szükséges intézkedéseket tegye meg, illetőleg azok elrendelése iránt a közigazgatási bizottság utján a füklmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz tegyen előterjesztést. A vármegye monogrophiáját illetőleg Csertán Károly alispánt felhivja a közgyűlés, hogy a monographia ügyének miben állásáról a legközelebbi közgyűlésre tüzetes jelentést tenni szíveskedjék. A közgyűlés helyeslőleg tudomásúl vette azon ilispáni előterjesztést, hogy a megyei szabályrendeletek a megye főjegyzője által egybegyűjtetvén, azok egy könyvben egybefoglalva kinyomatnak, s hogy a kinyomatás már folyamatban is van s egyúttal elrendelte, hogy a megyei szabályrendeletek eme gyűjteményes kiadását a vármegye községei megszerezni tartoznak. Baross Gábornak, a belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott közmunka és közlekedésügyi miniszternek és Szapáry Gyula kinevezett füldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek jelzett hivatalos lűködésök átvételéről a megye közönségét értesítő leataik tudomásúl vétettek. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszternek feliratilag fejezi ki hálás köszönetét a vármegyére oly nagy fontosságú Csáktornya—szent iván—ukki helyi érdekű vasút létesítése körül a vármegye érdekében tanúsított kegyességeért. Balaton-Füred, F. Örs, A. Örs, Lovas, Paloznak, B.-Kövesd, Csopak, Arács, B.-K.-Szőlős, Nemes-Pécsely, N.-PécseJy, Vászoly, Örvényes, Aszófő, Tihany, B.-Udvari, Akaii, K.-Dörgicse, A.-Dörgicse és F.-Dörgicse községek B.-Füred székhelylyel egy új közigazgatási járás felállítása iránt folyamodtak. A közgyűlés a közigazgatás érdekében szükségesnek találta az új járás felállítását. Ugyanis a tapolczai közigazgatási járás, mely 62 községét és 41705 lakost foglal magában, nemcsak nagy terjedelménél, hanem kedvezőtlen helyrajzi fekvésénél fogva is igen nehezen adminisztrálható és mindazon nehézségek, melyeket a iolyamodó községek a járási székhelylyel való közlekedhetésük tekintetében előadnak, a valóságnak teljesen megfelelők. A közlekedés ezen nehézségeit az igazságügyi adminisztratio is tekintetbe vette, midőn a kir. járásbiróságok terület körének meg állapítása alkalmával B.-Füreden kir. járásbíróságot állított fel, de a megye közönsége is a tapolczai járás főszolgabírói hivatal személyzetét 1886-ban egy szolgabirói állomás felállításával a jó és gyors közigazgatás érdekében szükségesnek találta. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a tapolczai járásban a közigazgatási hatóság tontos teendőjét képezi B.-Füred fürdőhelyen a fürdő időszak alatt a rendészet külön kezelése, mely célból az egyik szolgabiró az év négy hónapján keresztül állandóan a fürdőhelyen kénytelen tartózkodni. De különösen azon körülmény is igényli a közigazgatás lehetőleg közvetlen és hatályos működését, hogy a tapolczai járásban a phylloxera pusztítása következtében a szőlőművelés, a nép legfőbb jövedelmi forrása, megsemmisülőben van s az anyagilag oly nagyon sújtott népnek a közigazgatási hatóság védelmére és segélyére naponként nagyobbszüksége van. Ezeknél fogva a közgyűlés B.-Füred székhelylyel egy új közigazgatási járás felállítását elhatározta. Ezen járásba azonban a folyamodó 19 községen felül, az ezekével azonos viszonyok közöt levő Tagyon, Sz.-Ántalfa, Csicsó, Ó-Budavár, Zánka és Szt.-Jakabfa községek beosztatnak s az új járást B. Füred nagy község, a f.-örsi, csopaki, ns.-pécseli, örvényesi és szentantalfai körjegyzőségek községei képezik 11757 lakossal s hogy a törvénykezési beosztás a közigazgatási beosztással teljesen megegyezzék, az igazságügy miniszter leikéretik, hogy a sz.-jakabfa körjegyzőségben levő Tagyon, Csicsó és Szt. Jakabfa községeket a tapolczai kir. járásbiróság területéből a b.-füredi kir. járásbírósághoz csatolni méltóztassék. Az új járás személyzetét és illetményeit a közgyűlés következőleg állapította meg: 1. főszolgabíró fizetése mellék járulékokkal 1700 frt, 2. irnok fizetése és lakbére 500 frt, 3. járásorvos fizetése és uti átalánya 400 frt, 4. hivatalszolga fizetése 200 frt5. tiszti katona fizetése 150 frt, 6. hivatal szolga és tiszti katona ruházata 192 frt 50 kr., összesen 3142 frt 50 kr. Az új járás felállításával megszüntetve lesz a tapolczai főszolgabírói járásnál a második szolgabírói állomás 850 frt fizetéssel, továbbá a b.-füredi fürdőbiztosi állomás, mi által szintén 301 frt 82 kr. megtakarítás éretik cl, úgy hogy az új járás felállítása 2090 frt kiadással terheli a törvényhatóságot, mely pótadó kivetése által fedeztetik. A közigazgatási bizottság előterjesztése szerint 1880. óta, mióta a megyei árvaszéknél egy napidíjas kisegítő ülnök alkalmaztatott, a megyei árvaszék évi ügyforgalma 17488 drbról 28914-re szaporodott úgy, hogy az árvaszék mai ügyforgalma az 1879. évit 1 1426 drbbal múlja felül s az ügyforgalom ezen folytonos és határozott emelkedése arra vall, hogy az árvaszéknek olymérvű ügyforgalma, mely a kisegítő ülnök alkalmazását szükségessé tette, állandónak tekinthető: ez okból a közgyűlés elhatározta a 6-ik ülnöki állomásnak 1890. évtől kezdve a tartalék alap terhére való rendszeresítését. Ezáltal az ideiglenes állomás megszűnvén, a tartalékalapot ez mintegy 300 frt kiadással fogja terhelni. A Tapolczától Sümegig tervezett 18 kilométer hosszú hely; érdekű vasútra, tekintve ennek kulturális és nemzetgazdasági fontosságát, s a megyei közforgalom érdekében való szükségességét, a közgyűlés a megyében létesítendő helyi érdekű vasutak segélyezése céljából felveendő kölcsönből 60,000 frtot szavazott meg. ' O A balaton-tavi gőzhajózási részvénytársulat megkeresésére a közgyűlés elhatározta, hogy a társulatot tiz éven keresztül évi 2000 frt segélyben részesíti, Badacsonyban és Rév-Fülöpön kikötőt létesít s az azokhoz vezető utakat elkészítteti s jó karban tartatja. A társulatnak azon ígéreténél fogva, hogy hajlandó ott, hol a megye kivánja, új állomásokat létesíteni, a kijelelési jogot a közgyűlés magának tentartja s már is a keszthelyit azzal jeleli ki, hogy első sorban ezen állomás létesíttessék. Zala-Egerszeg város megkeresésére, tekintve, hogy a katonai előfogatok kiállítására még ez idő szerint fennálló szabály értelmében a községekre rótt szolgálmányok a méltányosság és a közteherviselés elveivel össze nem egyeztethetők: a közgyűlés a kormányhoz kérvényt intéz az iránt, hogy a katonai előfogatok kiállításának a méltányos s a közteher viselés elvének és az arányos beosztásnak alapján leendő rendezését törvény által szabályozza. A keszthelyi vámos ut és hidvám új díjszabásának megállapítása végett Csertán Károly alispán elnöklete alatt a járási főszolgabíró, a szakaszbeli útfelügyelő, Koller Ferenc, Bogyay Máté megyei bizottsági tagok és Lányi Kálmán megyei építészeti hivatali főnök küldetett ki. Megyei utfelügyelőkül megválasztattak: a tapolczai járásban : Köves .fcjde, Biró Dániel, Hertelendy István, Czigány Károly, Ecsy László, Csigó Pál, Csendes József, Puteány Géza báró, Töreky Aladár, Hertelendy Ferenc, Bogyay István, Skublics Gyula; a sümegiben: Bogyay János, Gyömörey Gáspár, Takács Alajos, Szűcs István;« szt.-gróthiban: Kozáry Aurél, Koller Ignác, Domokos György, Botfy Péter,Csepy Zsigmond,Rezsőfiy György, Pály János; a keszthelyiben: Forster Ferenc, Koller Ferenc, Hertelendy József, Bogyay Máté, Trsztyánszky Lajos, Németh Gábor, Kránitz Kálmán; a kanizsaiban: Dervarícs Imre, Glavina Károly, Zathureczky Zsigmond, Pálfy Elek, Karczag Béla, Talabér Zsigmond, Papp Károly, Gadó Mátyás; apacsaiban: Botka János, Baan Kálmán, Nuukovics Vilmos, Nyáry Kálmán, Koller István, Grunner György, Fábiánits Gyula; a zala-egerszegiben: Csillagh Gyula, Skublics István, Szekeres József, Csaby Lajos, Nagy , Károly, Isoo Alajos, Csertán László, Orosz Pál, Babos Ármin, Farkas József; a novaiban: Horváth Alajos, Czigány Alajos, Hertelendy Imre, Deák Mihály, Dervarics János, Lenek Mór; az alsó-lendvaiban: Hajós Mihály, Koczeth Mátyás, Baka Boldizsár, Lenek Ödön, Román Dániel, Berger Ignác; a letenyeiben: Foly Bernát, Horváth Imre, Kis Pál, Czigány Bertalan, Hruska Nándor, Málics János, Schmiedt Emil, Koller Ferenc, Nagy József, Lika Sándor: a perlakiban: Banelly Sándor, Fischer Dávid, Szabó Imre, Hirschmann Lipót, Koliay Rókus, Gresz Alajos, Zalán János, Hirschler Miksa; a csáktornyaiban: Padusiczky Lajos, Molnár Elek, Vrana Frigyes, Szilágyi Gyula, Ziegler Kálmán, Senk János, Luperszbeck József; Nagy-Kanizsán: Plihál Ferenc és Zala-Eger szegen: Háczky Kálmán és Balaton József megyei bizottsági tagok. A novai járási orvosi pótjavadalmazást illetőleg a belügyminisztérium feliratilag megkerestetik, hogy ideiglenesen engedélyezze a betegápolási alap terhére; a mig t. i. a létesítenoő új vasút által Nován és vidékén a forgalom, népesség és ezekkel karöltve a magán orvosi gyakorlat is emelkedni fog s amikor a pót javadalmazás beszüntettetnék. Minthogy az alispáni előterjesztés szerint az 1888. évi VII. t.-c. értelmében a hasznos házi állatoknak ragályos betegségek ellen való lehető védelme céljából elrendelt üdvös óv- és gyógyintézkedések az előforduló szükségesség eseteiben csak úgy lesznek kötelességszerű pontossággal és sikerrel foganatosíthatók, ha mindegyik járásban a járás székhelyén állatorvos lenne: ehhez képest mindegyik járásra évi 300 frt fizetéssel és megfelelő utiáltalánynyal javadalmazott állatorvosok alkal mazását 1890. évi január hó 1-től kezdve a közgyűlés határozatilag kimondotta s az állatorvosok díjazására a rendelkezésre álló összegen felül még szükséges 4250 frt évenként kivetendő megyei pótadóval fedeztetik. Előterjesztetett a körorvosi intézmény javítása tárgyában készített főorvosi javaslat. A kellő megfigyelés és tanulmányozás alapján, kiváló gonddal és szakértelemmel készített főorvosi javaslatot, mely a körorvosi intézmény jelen szervezetének lényegesebb hiányait feltárja és azok megszüntetésének módozatait behatóan tárgyalja, a közgyűlés elismeréssel fogadta és ahhoz képest elrendelte, hogy mivel a körorvos a közegészség fentartására, főkép pedig a szegény betegek ingyen gyógykezelésére irányuló feladatának csak úgy tehet eleget, ha az elsőfokú közegészségi hatóság által megállapítandó és jó előre kellően kihirdetendő időben a közegészségi körhöz tartozó községeket minél gyakrabban beutazza, ami tőle csak ugy követelhető, ha amúgy is szerény fizetésén felül megfelelő uti általányt kap: ez okból a közgyűlés elhatározta, hogy addig is, mig a körorvosi intézmény jelen szervezetének javítása iránt a törvényhozás nem intézkedik, a megyében létező körorvosok azon célból, hogy lehetőleg minden héten legalább egyszer községeikben megjelenhessenek, azok által megtelelő utiáltalányban részesítendők. Előterjesztetett Thassy Imre és érdektársainak folyamodványa, melyben annak kimondását kérik, hogy a Körmendtol Rédicsig tervezett helyiérdekű összekötő vasút a megye részéről oly mérvben fog segélyeztetni, mint a Csáktornyától Ukkig tervezett vasút. Mivel az 1888. évi május havi közgyűlésen kimondatott határozatilag, hogy a Körmendtől Rédicsig tervezett összekötő vasút kiépítése a megyei közforgalom érdekében nem áll s ez okból a megye részéről az nem segélyeztetik s mivel ezen megtagadási ok még nem szűnt meg, a kérelem jelenleg nem teljesíthető, ami nem zárja ki azt, hogy mihelyt a viszonyok változtával a szóban forgó összekötő vasút a megyei vasúti hálózat kiegészítéséül szükségesnek fog mutatkozni: az a megye részéről megfelelő segélyben részesíttessék. Felemlíttetvén, hogy tétes ék intézkedés az iránt, miszerint a szent-gróthi járás felállítása alkalmával főszolgabírói lak- és iroda bérek címén Szent-Gróth által elvállalt 300 frtnyi évi hozzájárulás alól jövőre nézve ezen község felmentessék és az említett bérek a megye által viseltessenek: a felszólalás alapján a vármegye alispánja megbízatott, hogy ezen 300 Írtnak már az 1890. évi megyei költségvetésbe leendő felvétele s annak fedezése iránt intézkedjék. A közigazgatási bizottságnak javaslatát a tekintetben, hogy az 1888. év végéig alkalmazott megyei árvaszéki leszámoló 1889. év végéig engedélyeztessék, a közgyűlés elfogadta. Tapolcza képviselőtestületének vasúti törzsrészvények aláírása céljából 40,000 frtnyi törlesztési kölcsön felvétele iránt, továbbá ugyaníly célra Alsó-Lendvának 8000 frtos, Muraszerdahelynek 3000 frtos, FelsőLendvalakosnak 300 frtos, Pákának 300 frtos kölcsön felvétele iránt hozott képviselőtestületi határozataik törvény hatóságilag jóváhagyattak. Zala-Egerszeg város módosított szervezeti szabályrendelete, Turnischa községnek ingatlan szerzés iránt, Felsó'-Szent-Erzsébet községnek szintén községi ingatlan szerzését tárgyaló határozata, Szécsi-Sziget község képviselőtestületének a vágatási biztos díjazása iránt, Alsó-Bisztricze község képviselőtesületének ingatlan szerzése iránt hozott határozata, Légrád városnak a vágatási biztos és hus szemlész díjazázáról és a hözvágóhid használatáról alkotott szabályrendelete, Rezi községnek ingatlan szerzése iránt, Zala-Egerszeg képviselőtestületének a szegények eltartására szolgáló községi pótlék megállapítása tárgyában hozott határozata tövényhatótóságilag jóváhagyatott. Felső-Miháiovecz község képviselő testülete a község nevét Felső Mihályfára váltóztatván, a változtatás engedélyezése iránt a belügymiuiszterium feliratilag megkerestetik. Gógánfa és Semetke József között létrejöttt haszonbéri szerződés beterjesztetett jóváhagyás vggett; mivel azonban nem községi, hanem közbirtokossági vagyonról van szó, ahhoz törvényhatósági jóváhagyás nem szükséges. Zala-Lövőn a vágatási biztosi díjazás ujabbi szadályozásának szükségessége nem forogván fenn, a régi díjazás fentartása elrendeltetett. A csabrendeki közegészségi körhöz tartozó községek képviselőinek a körorvosi javadalmazás felemelését tárgyaló határozata jóváhagyatott. Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének határozata, melylyel a városi állatorvos díjazásának szabályozása és felemelése iránt előterjesztett kérelmét elutasította, az érdekelt fél által megfellebbeztatvén, a köz gyűlés a képviselőtestület határozatát jóváhagyta. Zala-Szántó község képviselőtestülete az ottani felekezeti iskola megnagyobbítására szükséges költségek egy részének községi pótadó kivetése által történendő fedezéséről hozott határozatát jóváhagyás végett beterjesztette. Mivel azonban nevezett község felekezeti iskolát szándékozik építeni, hozott határozatának jóváhagyása nem a törvényhatósági közgyűlés, hanem az illeté. kes egyházi hatóság jogkörébe tartozik. Olvastatott a megyei számvevőség jelentése, mely mellett az évi számadásaikat és költségterveiket be nem terjesztett községek névjegyzékét bemutatta. E szerint 1887-ről 20, 1888. évről 84 számadás nem terjesztetett még be és 1889-ről 28 költségtervezet. A közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy amennyiben az 1887. évről hátralékos számadások egy hó alatt be nem terjesztetnek, az illető községek terhére és költségeire fognak a kiküldendő főszámvevő által e számadások a helyszínén elkészíttetni. Csertán Károly alispán a közgyűlés intézkedését kéri ki a 600,000 frtos vasúti kölcsön felvétele iránt; mivel a csáktornya-ukki vasút kiépítése küszöbön van, hogy a megye e vasút létesítése tárgyában hozott segélyezési határozatát a kellő időben foganatosíthasa. A közgyűlés a vármegye alispánját a 600,000 frtos kölcsönnek a legelőnyösebb feltételek mellett való reálizálásával s a tiszti ügyész közreműködésével a szerződés megkötésével megbízta s egyúttal a kölcsön törlesztésére szükséges évi annuitásnak pótadó utján való törlesztése, illetve e pótadó megszavazása végett rendkívüli közgyűlés egybehivása elhatároztatott. Előterjesztetett Zemplénvármegye közönségének a vármegyei tiszeviselók fizetésének javítása iránt a képviselőházhoz és a belügyminisztériumhoz intézett s a megye közönségének pártolás végett szintén megkül/