Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-12 / 19. szám

VIII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1889. május 12. 19. száin. Előfizetési dij : Egészévre 4 t't., Félévre 2 t't., Negyedévre 1 t't. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr., Bélyegdij 30 kr. Nyllttér petitsora 12 kr. ZALAMEGYE i, m ii rt IfMr i t i ss 1 Ml A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Ováció ZalaYármegye főispánjának. Midőn boldog emlékezetű főispánunk, néhai Glavina Lajos felett a sír örök éjjele bezárult: Zalavármegye közönségének együttes óhaja ezen, a megye érdekeire oly kiváló fontosságú állás betöltésénél abban központosult, hogy a legfelsőbb kegy e díszes állásra Svastits Benót, Zalavármegye akkori, érdemekben gazdag alispánját, mint azon férfiút helyezze, aki évtizedeken keresztül a megye szolgálatában példás buzgósággal, kiváló szakértelemmel betöltött különböző hivatali állásában a megye közönségének osztatlan bizalmát és szeretetét elnyervén, már egy évtizedet meghaladólag, mint a vármegye első választott tisztviselője, a megye kulturális és anyagi jólétének fokozatos emelkedése körül magának elévülhetlen érdemeket szerzett. Ezadjatulajdonképeni magyarázatát s valódi indokát azon szivből jött lelkesedésnek, mely a vármegye közönségének szivét megdobogtatá amaz örvendetes és futó tűzként elterjedt hir hallatára, hogy Zalavármegye főispánjává O Felsége Svastits Benót, a vármegye alispánját nevezte ki. S aki e legfelsőbb helyről jött eme kitüntetés által midőn évtizedeken keresztül lankadást nem ismerő munkásságának megjutalmazását látta; aki szerencsés volt tapasztalni a benső tisztelet és őszinte ragaszkodásnak oly sok oldalú nyilvánulását: mind eme kitüntetések neki — az ernyedetlen munka emberének — mig egyrészt példányszeríí hivatali tevékenységének méltó megjutalmazásául szolgáltak, más részt egyúttal buzdítólag hatottak reá, hogy új, tágasb körű. állásában összes tevékenységét megyéjének, melyhez oly sok kedves emlék fűzi, még fokozottabb mérvben szentelje. S valóban, alig három éves főispáni, áldásban dús működése alatt oly sok, a jövőre messze kiható s a megyére jólétet árasztó intézmény j létesült s van annak létesülése folyamatban, hogy az ő főispánságával megyénkben a fokozatos | haladás és szellemi emelkedés szép jövőjét iidvöi zölhetjük. Kormányzata alatt Zalavármegye közönsége a fokozatos emelkedést édes örömmel szemlélve, a f. évi május havi törvényhatósági közgyűlés tartásakor megragadta a kedvező alkalmat, hogy irányában, a kit évtizedek óta vezérférfiaképen üdvözöl, benső tiszteletét és szeretetét kinyilvánítsa és ezzel a való és elévülhetlen érdem irányában a köteles hála drága adóját lerója ! Midőn Zala-Egerszeg rend. tanácsú városnak üdvözlő feliratát, a rendezett fáklyásmenet lefolyását, a vármegye törvényhatósági közgyűlésének bizalmat szavazó határozatát, úgy a papság tisztelgését alább közölnők: mi is, mint a közvélemény tolmáesolói, azon őszinte, szivből fakadt szavakkal üdvözöljük O méltóságát, liogy a Gondviselés adjon neki még számos évet kiváló tehetségeit megyénk, eme sziikebb hazánk jólétének emelésére fordíthatni ! Zala-Egerszeg város tisztelgése. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselő testülete a f. hó 4-én tartott rendkívüli ülésének határozatából kifolyólag Kovács Károly polgármester vezetése alatt f. hó 5-én délelőtt fél 12 órakor tisztelgett Svastits Benó főispán úr ©méltóságánál, hogy az üdvözlő feliratot átnyújtsa. A küldöttség vezetője Kovács Károly polgármester, lelkes szavakban méltatta főispán úr Őméltóságának városunk felvirágoztatása érdekében kifejtett közhasznú tevékenységét s e tevékenységének már is szemmel látható sikerét s kérte továbbra is hathatós támogatását s átnyujtá a képviselők lelkes éljenzései között a város üdvözlő feliratát. Őméltósága meghatottan mondott köszönetet a város részéről irányában nyilvánított e kitüntető figyelemért, biztosította a jelen voltakat, hogy valamint eddig, úgy a jövőben is egyedüli s legfőbb törekvése leend összes tevékenységét megyéje s a székváros jólétének előmozdítására fordítani s kérte a jelen voltakat, hogy ez irányú tevékenységében őt támogassák ; mert csakis egyesített s vállvetett munkásság biztosítja számunkra az óhajtott sikert. Szavait szűnni nem akaró éljezés kisérte. A képviselő testület nevében átnyújtott felirat szövege a következő : Méltóságos Főispán úr! Zala-Egerszeg rend. tan. városnak 1889. évi május hó 4-en tartott rendkívüli közgyűlésén a pelgármesteri jelentésből értesült a városi képviselőtestület, hogy a tervezett Csáktornya-Szent-Iván-L'kki vasútvonal kiépítése már teljesen bistosítottnak tekinthető és hogy a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi minisztériumnak 1889. évi április hó 27-én kelt 15707/ VI. számú magas leirata szerint a in. kir. honvédlovasság 3 százada Zala-Egerszegre helyeztetnék s ekkép az egyideig függőben volt kaszárnya-ügyünk is kedvező megoldást nyert. Örömmel ragadja meg tehát az alkalmat, hogy Zala-Egerszeg város közönsége nevében Méltóságodnak, a ki a városunkat érdeklő ügyeinknek mindenkor kész és buzgó támogatója volt, és a kit városunk anyagi jólétének s általában jövő emelkedésének biztos tényezőjéül szolgáló épen említett két rendbeli vívmány léte sítésében is a legnagyobb érdem illet, — mély köszönetét és háláját kifejezze. Midőn a városi képviselő testület ezt teszi, kedyes kötelességét teljesíti azon iérfiu irányában, a kinek fáradhatlan buzgalma és atyai gondoskodása megyénk minden részére kiterjed és működése mindenütt az áldás virágait termette meg s a kinek páratlan tapintata megyénkben mindenütt a legszebbb összhangot idézte elő s szívjósága köztisztelet- és közszeretet tárgyává lett. Fogadja tehát méltóságos főispán úr, mint egyúttal e város egyik legelső és kitűnő polgára, — eredménydús működéseért Zala-Egerszeg város méltán kiérdemelt elismerését, forró köszönetét és a mindnyájunk szeretetétől és tiszteletétől áthatott háláját; s engedje meg, hogy ezen érzelmeinknek a jelen sorok ban, mint a képviselőtestület egyhangú határozatában kifejezést adhassunk. Zala-Egerszeg rend. tan. város 1889. évi május hó 4 én tartott rendkívüli közgyűléséből. Kovács Károly s. k. polgármester. Németh Elek s. k. v. főjegyző. Városunk közönsége nem elégedett meg a puszta felirattal, hanem külsőleg is kifejezést akart adni az őszinte tisztelet, szeretet és hála benső érzetének, melylyel főispán úr Őméltósága irányában viseltetik s ez okból f. hó 5-én este tiszteletére fáklyás menetet rendezett. „Zalamegye" tárcája. A kis madárhoz. A tavasz dalnoka Kis fészkénél, A zöld lombok között Vig dalra kél. Dalolj csak, énekelj édesdeden, Dalodra felvidul szép kedvesem. Dalold csak el neki Mint fáj szived, Ha tőled messze van Párod, hived, De hogyha visszatér, ha visszajő, Szerelmetek tüze nagyobbra nő. A boldogság, öröm, — Mondd el neki — Ugy tartós, ha érte Kell küzdeni. Mit ér a hir, babér, mit ér a kincs, Ua hozzá küzdelem csatolva nincs. Édes dalod legyen Örömteli, Igtj kedvesem búját Feledteti. Mig hü szivből, hü szívhez szól dalod, Az epedü kedvest vígasztalod. Dalolj csak kis madár S hidd el nekem, Dalodra felvidul Szép kedvesem ! Csak mondd, dalold neki, hogy nélküle Párjának haldoklás az élete. Németh Elek. Mike Ágnes. — Eajz — „Mi lelt ugyan piczi lányom: Mike Ágnes ? Panaszos az arcod s kisírva a szemed !" Igen sokan kérdezték ezt; pedig az a bánatos arc, pedig az a két könnyes szem híven felelt: mintha csak a beszédes ajk felelt volna . . . Siralom az ő élete, mint az árvaságra jutott gyereké. llej! mert neki hiába volt édes apja s édes anyja : még sincs, a ki fölnevelje ; nincsen, a ki pártul fogja. Egyik útról a másikra, egyik házból a másikba: így kellett ennie a panaszos kenyeret, mit ma mosolyogva adnak s holnap a fejéhez vernek. Mosolyogni kellett akkor: mikor lelke úgy fájt s mikor szíve úgy vérezett . . . majd meghasadt! . . . Hova visz ez az élet . . . Istenem ? Mi szált hozzád, te szép leány: Mike Ágnes? . . . Majd elrepülsz . . . majd megcsábulsz! Két szemed már nem könnyezik ! foszlányidat selyemruha váltotta fel! Az a leány rá se hallgat, oda se néz, akármit kérdeznek, akármit bámulnak. Észbontó a kacsintása; csábító a pillantása; kevélyen jár s fittyet hány már a világnak. Dalol, mint a dalos madár; egész falu viszhangozza víg nótáját: „Ej haj járt utánnam egész falu legénye: Én meg csak úgy hitegettem, csalogattam, válogattam belőle 1" „Vigyázz! vigyázz! te szép leány! veszélybe visz s örvénybe vész az út, melyen elindultál! De a leány visszavágja : „Megölelem a rózsámat két kezemmel! . . . Hadd nézze más irigy szemmel!" Bámulóit kineveti; a falunak szép legényét csábítbítgacja s ölelgeti . . . azután lekacagja s a faképnél hagyja! . . . Uj szeretőt keres . . . Mi lesz ennek a vége . . . Istenem ? Állj meg! állj meg Mike Ágnes ! csak egy szóra! Hallottad-e, mit beszélnek a faluban? ... Az a legény, kit szeretté 1, hűtlen lett ... el is hagyott . . . máshoz pártolt s mást szeret már! „Nem bánom én! Hadd beszéljék ! Ha elhagyott: majd lesz másik ! . . . Találok én szebbet . . . jobbat s csinosabbat! „Hát a régi széles kedved hova tűnt el ? Dalos ajkad miért hallgat? ... A víg nóta, kacér nóta mért némult el ? „No hát! . . . elvitte a gólya! . . . De meg aztán mi gondja rá a banyáknak ! ?" „Ugyan hát azt hallottad-e, mit suttognak mindenfelé? ! . . A legények mit beszélnek s mit kérdeznek, mit nevetnek, ha tégedet látnak, ha te rólad szólnak?!" És a leány meg se rezzent, el se pirult, el se némult. Kevély daccal felelt vissza: „Hadd beszéljék! . . hadd suttogják ! . . hadd nevessék ! . . . Csak azért is ! ?" Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.