Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-10 / 10. szám

Cseresnyékből: májusi feketét, tarka hólyagost, Büttner foke'tc ropogósát, Lauermann szivcseresnyéjét, szép molnárnét. Meggyek lcözül: Királyi kora kesernyét (kömg­lichetrűhe amarelle) Hortensia királynét, Eugéniát. Szilva félékből: beszterczei (hosszú) szilvát, királyné szilváját, zöld ringló (Reine claude), Altlián ringlóját, sárga kajszi szilvát. Kajszik közül egyedül az ugy nevezett magyar kajszi ajánlható, mert csak ezen faj állja ki nálunk a téíi hideget, a többi faj éghajlatunk alatt idő előtt elhal. Az elnevezéseket' aképpen alkalmaztam, a mint legtöbb árjegyzékben előfordulnak, vagy vidékünkön használtatnak. A zalavarmegyei önKéntes tüzoitó-szövetség alapszabályai.*) I. A szövetség cinte. 1. §. A szövetségeimé: „Zalavármegyei öukéntes tűzoltó szövetség." II. A szövetség székhelye és közgyűlési helye. 2. t?. A szövetség székhelye: Zala-Egerszeg. .'!. §. Közgyűlési helynek azon hely neveztetik, melyben a legközelebbi szövetségi közgyűlés tartatik. III. A szövetség célja és eszközei. 4. §. A szövetség célja a hazai tűzoltó ügy terjesz­tése, fejlesztése és az országos tűzoltó szövetség ez iránybani támogatása. f). A szövetség ezen célt elérni igyekszik : a) közös tűzoltó gyakorlattal egybekötött megyei tűzoltó közgyűlések tartása által; b) tűzoltó egyletek alkotása, szervezése és támoga tása által; c) az egyes tagegyleteknek a belszervezés és a vezetésbeni lehetőleg egyöntetűségre buzdítása által ; d) nagyobb tűzesetek leírása és a tűzeseteknéli kölcsönös segélyre vonatkozólag szabályok alkotása által; e) felolvasások tartása és a műszaki berendezések s azokkali tapasztalatok közös megbeszélése áltai. IV. A szövetségi év kezdete. 6. §. A szövetségi év január hó 1-én kezdődik. V. Tagság. A) Általános feltételek. 7. §. A szövetség tagja lehet minden, Zalavár­megyében létező és jövőben alakítandó öukéntes tűzoltó egylet. A megyei szövetségbe lépés által az egyes egyle tek az országos szövetségnek is tagjaivá lesznek. Minden tűzoltó egylet, mely a szövetségnek tagja kiván lenni, tartozik belépését elnöke (főparancsnoka) által a szövetség elnökének bejelenteni és az illető egylet választmányának beleegyezését bemutatni. 8. §. A felvétel felvételi igazolvány kiadása által történik. B) A tagok jogai. 9. §. A tagegyletek fel vannak jogosítva : a) a megyei szövetségi közgyűlésen képviselők (19. §.) által részt venni, indítványokat beterjeszteni, szavazati és választási jogokat gyakorolni; b) minden, a szövetség célját előmozdító ügyekben részt venni; c) minden, az egylet javára eső előnyökben egyenlő arányban részesülni. C) A tagok kötelezettségei. 10. §. A szövetség kiadásai a tagegyletek hozzá­járulásából fedeztetnek. Ezen célra minden tagegylet az évenként előre fizetendő 0 frt (hat forint) tagdíjat január hóban bér­mentve tartozik a szövetségi pénztárba befizetni, mely összegből minden tagegylet után évenként három forint az országos tűzoltó szövetség központi pénztárának küldendő be. 11a valamely tagegylet felhívás dacára sem tenne eleget kötelezettségének, a választmány feljogosíttatik követelését egy szabadon választandó bíróság által per utján is behajtatni. 1 1. §. Az évközben belépő egyletek az egész évi tagdíjat tartoznak megfizetni. 12. §. A szövetségbe való belépés által kötelezi magát minden tűzoltó egylet tagságának három évi tartama alatt a megyei szövetségi közgyűlés végzései­nek megtartására. D) A tagság megszűnése. 13. §. A tagság megszűnik: a) a szövetséghez tartozó tőzoltó egylet feloszlása által; b) a határozott kilépés által, ha a tagegylet a szövetségi három év letelte előtt legalább hat hóval a felmondást az illető választmány végzése alakjában a szö­vetségi elnöknek beadta, mert ellen esetben a felmondás el nem fogadtatik és további három évi időtartam utáni érvényes kilépésig köteleztetnék a tagok kötelezettségé­nek minden részben megfelelni; c) ha a tagegylet többszöri felszólítás dacára is elmulasztja a 10. §-ban körülirt kötelezettségének teljesítését. VI. A szövetség vezetése. 14. §. A szövetség vezetésére hivatott közegek : 1. A szövetségi tűzoltó közgyűlés. 2. A szövetségi választmány. A megyei szövetség nem hozhat oly végzéseket, melyek az országos szövetség alapszabályai vagy az országos tűzoltó közgyűlés határozataival ellenkeznek. A szövetségi közgyűlés. 15. §. A rendes szövetségi közgyűlés szabály­szerűen minden második, még pedig az országos tűzoltó közgyűlést követő évben tartatik meg. Sürgős esetekben a szövetségi választmány határozata alapján, vagy ha a szövetséghez tartozó egyleteknek legalább egyharmada Írásban kéri, rendkivüli közgyűlés hívandó össze. *) Szentesítve a m kir. belügyminisztérium által. 1G. §. A meghivók a szövetségi elnök által kül­dendők ki legalább négy héttel a közgyűlés megtartása előtt. 17. §. A közgyűléseknél minden költséges ünnepé­lyességek mellőzendők. Az ülések nyilvánosak. 18. §. A közgyűlés a szövetséghez tartozó egyle­tek képviselőiből alakul, még pedig minden tűzoltó egyletnek tekintet nélkül a jelenlevő képviselői számára csakis egy szavazata van, ezen szavazási joggal az irásbelileg meghatalmazott élhet. 19. §. A szövetségi közgyűlés részére van fen­tartva: 1. A szövetség által hozott határozatok megvál­toztatása. 2. A legközelebbi közgyűlés székhelye és idejének meghatározása. 3. A szövetségi választmány választása. Az elnök és alelnök külön-külön választatik és pedig az alelnök a legközelebbi közgyűlési hely tűzoltó egyletéből. A választmányi tagok egyidejűleg választatnak, egy tűzoltó egyletből csakis egy tag választható meg: a hét választmányi tagon kivül ugyanannyi póttag választandó. A szövetségi tisztviselők és a választmányi tagok szavazati lapokon két évre választatnak, még pedig viszonylagos szótöbbséggel. A legtöbb szavazatot nyerők választmányi tagok­nak, a többiek póttagoknak tekintendők. Szavazatok egyenlősége esetén a sorshúzás dönt. Az újonnan választott választmány határozza meg, hogy minden egyes póttag melyik választmányi tagot képviseli. 4. A szövetségi választmány által beterjesztet számadások megvizsgálása és azoknak jóváhagyása. 5. A megyei szövetség feloszlását illető határozat. 6. A szövetségi választmány által napi rendre kitűzött tanácskozási tárgyak és a képviselők által tett indítványok felett határozathozatal. 7. A szövetségi választmány ellen beadott pana­szok elbírálása. 8. A szövetségi választmány által a tűzoltóügy állásáról tett jelentés tudomásul vétele. 20. §. A szövetségi közgyűlés határozatait szó­többséggel hozza és érvényes határozathozatalra képes, ha a tagegyletek egyötöde képviselve van. Határozatok szóbeli szavazással hozatnak. Szava­zatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt. 21. §. Ha a tűzoltók a határozathozatalra szük­séges számban nem jelentek meg, legkésőbb négy hétre uj közgyűlés liivandó egybe, ezen újonnan egybehívott közgyűlésnek határozathozatali képessége nem függ a képviselt egyletek számától. Ha azonban a szövetség feloszlása van tárgyalás alatt, a tagegyletek felének jelenléte szükséges, fia a tagegyletek fele meg nem jelennék, ugy a legközelebbi határidőre kitűzött közgyűlés, tekintet nélkül a meg­jelenők számára, érvényesen határoz. 22. §. Az alapszabályok megváltoztatására vagy a szövetség feloszlására vonatkozó indítványok legalább nyolez nappal előbb a szövetségi elnöknek beadandók. A módosított alapszabályok csak a nagyméltósága m. kir. belügyminisztérium jóváhagyása után lépnek hatályba. 23. A közgyűlési jegyzőkönyv az elnök, titkár és esetről esetre a közgyűlés által kijelölt két bizalmi férfi által hitelesítendő. A jegyzőkönyvben a képviselt egyletek, valamint a képviselők nevei felveendők. B) A szövetségi választmány. 24. §. A szövetségi választmány az elnök, alelnök és a szavazattal nem biró titkáron és pénztárnokon kivül hét tagból áll. Szövetségi tisztviselők és választmányi tagok csak működő tűzoltók lehetnek. 25. Az elnök a szövetséget ugy kiil-, mint bel­ügyekben képviseli. A szövetségi közgyűléseken és a választmányi üléseken elnököl. Az. elnök akadályoztatása esetén, vagy ha erre különösen felhatalmaztatik, az alelnök élhet az előbbinek összes jogaival. A titkár vezeti a közgyűlési és választmányi ülési jegyzőkönyveket s teljesíti az összes írásbeli teendőket. A pénztárnok a szövetségi számadásokat vezeti. 2G. §. A többi ügyek kiosztása a választmányi tagoknak megegyezés utján történik, de választmányi határozat alapján oly egyénekre is ruházhatók egyes funktiók, kik a választmánynak nem tagjai. 27. §. Kiadványok, értesítések és más iratok érvé­nyességéhez az elnök, esetleg alelnök (25. §. 3. pont.) és a titkár aláirása szükséges. 28. S. A szövetségi választmány kötelességei : A) A közgyűlés határozatainak keresztülvitele. B) A folyó iigyek elintézése, a legközelebbi ' köz­gyűlésig a szövetségi vagyon kezelése és hatázozat­hozatal oly ügyekben, melyek határozottan nem a köz­gyűlés hatáskörébe tartoznak és különösen: C) évenkint statistikát készít a szövetségi tűzoltó egyletekről és azt a közgyűlés elé terjeszti. D) Közvetíti az egyes egyletek közötti közlekedést, valamint az országos szövetséggel minden tűzoltó ügyben. 29. §. A választmány az elnök meghívása folytán tart ülést. Az elnök köteles választmányi ülést egybe­hívni. ha azt három választmányi tag az ok megneve­zésével kivánja. Az üléshezi meghivónak magában kell foglalni a napirend egyes pontjait és a választmányi tagoknak legalább tizennégy nappal az ülés megtartása előtt kézbesítendő. Ha egy választmányi tag akadályozva volna az ülésben részt venni, köteles meghívóját leg­később nyolez nap alatt az őt helyettesítő póttagnak megküldeni, ki az előbbinek helyét elfoglalja és annak szavazati jogát gyakorolja. 30. §. A választmány határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Hogy érvényes határozat hozathassék, legalább három választmányi tag jelenléte szükséges. VII. Választott becsületbíróság. 31. §. A szövetségi viszonyból eredő peres kérdé­sekben, mely a szövetséghez tartozó tűzoltó egyletek között ered, választott bíróság határoz, mely az 1868. 54. t.-c. 9. cikkelye szerint alakul meg. Az elnök, valamint a birák csakis a szövetséghez tartozó egyletek működő tagjaiból választhatók: Azonban egyiknek sem szabad a peres félhez vagy egylethez tartozni. Ezen választott bíróság véglegesen határoz. Azon egylet, mely magát a határozatnak alá nem veti, a szövetségből ki­zárottnak tekintendő. VIII. A szövetség feloszlása. 32. §. A szövetség feloszlik : Ha azt a 29. §-ban irt eljárás tekintetbe vétele mellett a szövetségi közgyűlés elhatározza. Ha a közgyűlésen a szövetség feloszlását kimondó érvényes határozat hozatik, egyidejűleg a szövetségi vagyonnak hovaforditása is elhatározandó, mely határo­zat azonban foganatosítása előtt a m. kir. belügy­minisztériumhoz megerősítés végett felterjesztendő. Ha a szövetség feloszlása más módon *— p. o. tagok hiánya miatt történik, akkor a létező vagyon az utolsó választ­mány által egy Zalavármegye székhelyén levő pénzintézet­nél gyümölcsözés végett elhelyezendő, mig Zalavármegyé­ben az önkéntes tűzoltó egyleteknek egy uj szövetsége­alakul, mely ugyauazon célra törekszik, mint ezen szövetség, annak alapszabályai jóváhagyása után — a vagyon átadandó. 35. §. Ha a szövetség ezen alapszabályokban meg­határozott cél- és eljárástól eltérne, illetőleg hatáskörét meg nem tartaná, aláveti magát a nmltsgu m. kir. belügyminisztérium által az 1875. évi május hó 2-án 1508. sz. a. kiadott szabályrendelet IX. pontjában ki­mondott jogi következmények és joghátrányoknak, egy ­úttal pedig minden tekintetben aláveti magát az 1888. évi augusztus 12 én 53888. sz. a. kibocsátott tűzrendé­szeti kormányrendelet szabványainak. Kelt Zala-Egerszegen, 1888. évi szeptember hó 30-án tartott alakuló közgyűlésből. Hárich Béla sk. Kovács Károly sk. ideiglenes titkár. ideiglenes elnök. A „Zala-egerszegi polgári és középkereskedelmi iskolai ifj. segélyző egyesület javára rendezett hangverseny. Bármennyire nevezik is korunkat az anyagiság korának, melyben az embereket az önérdek, önhaszon szokta kisebb-nagyobb mértékben vezérelni s az esz­ményi érdekek ezek mellett mind jobban háttérbe szo­rulnak: még is be kell vallanunk, hogy gyakran hall­gatunk szivünk őszinte sugallatára s tudunk lelkesülni nemes eszmékért. Sőt nemcsak lelkesülünk értük, ha­nem egész készséggel meghozzuk a szent ügy érdekében az óhajtott áldozatot is. Ezt az örvendetes eseményt tapasztaltuk azon hangversenynyel és tárgysorsjátékkal összekötött zárt­körű táncestély alkalmából, melyet a zala-egerszegi pol gári és középkereskedelmi iskola tantestülete az ifj. segélyző- és önképző egyesület javára folyó hó 2-án a „Kereskedelmi kör" helyiségében rendezett. Egy nemes eszme vezéreitea közönséget: gyámo­lítani azon ifjúsági segélyző egyesületet, melynek hiva­tása szegény, szorgalmas gyermekek részére lehetővé tenni az önképzést, hogy igy idővel a haza hasznos polgáraivá váljanak. Ily magasztes cél mellett volt lehető, hogy a n. é. közönség önkénytes adakozása utján a tárgy.sors játékhoz, 102 nyerő tárgy — értékesebbnél értékesebbek — jött egybe, úgy hogy a kibocsátott 2000 db. sorsjegy min den 20-ára nyeremény esett. Ez okozta, hogy az estél vt oly nagy számú és fényes közönség szerencséltette látogatásával, minőt városunkban ritkán lehet együtt látni s az előadás estélyén is jelentékeny összeg folvt be felülfizetésekből s a sorsjegyek közül másfélezer elkelt. Ily nemes cél eredményezhette, hogy a tiszta jövüdelem a négyszáz forintot meghaladja, ami párat­lanul áll az egerszegi jótékonycélú mulatságok tör­ténetében. Az anyagi sikerrel versenyzett a hangverseny erkölcsi sikere. A közreműködőitek mindegyike derekasan meg­felelt feladatának. Bogdán Lajosué, Kovács Bella, Mayer Istvánné, < )szterreicher Berta úrhölgyek és Markovich Sándor úr kitűnő és összevágó zongora játékukkal, Kiss Lajos úr remek szavalatával, Nasinszkv József úr ügyes és kacagtató magán jelenetével a közön­ség szűnni nem akaró tapsát, osztatlan tetszését és teljes mérvű elismerését vivták ki. Kár, hogy a hang­verseny egyik pontja: a férfi négyes, a közreműködők egjikénck betegsége miatt elmaradt. A hangverseny befejeztével kezdődött a tánc. Mivel a megjelent nagyszámú közönség a hangverseny után nem oszlott szét, hanem — csaknem teljes száni­mal — azután is együtt mrradt: a tánc kezdetben nehezen ment, de ez akadály lassanként eloszlott; mivel a közönség egyik része a szomszéd termekbe vonult. A mulatságnak csak a késő reggel vetett véget. Az első négyest két kolouban 78 pár táncolta. Amennyire émlékezetünk engedi, itt adjuk a jelenvolt hölgykoszorú névsorát: Bogdán Lajosué, Bődy Józsefné, Bajomy Istvánné, Berger Jakabné, Csesznák Sándorné, Csutor Jánosné, özv. Csillagh Lászlóné, dr. Czinder ls! vánné, Csoknyay Jánosné, Czukelter Béláné, Dervarics Jánosné (K.-Dombja), Donszkv Lukácsné, özv. Erdős Gé­záné, Fangler, Mihályné, Fenyvesi Miksáné, Gózony Lászlóné, Gigler Jenőné dr. Graner Mihályné, Gre z Ká­rolyné, Hajik l.-né, Hangay Gézáné, dr. Háry Istvánná, özv. Háry Sándorné, Horváth Józsefné, Horváth Mik­lósné, Hrabovszky Flóriné, Hagymásv Gyuláné, Kovács Károlyné, Krosetz Istvánné, Lányi Kálmánné, dr. Man gin Károlyné, Mayer Istvánné, Mayer Jánosné, Nagv Gézáné, Nagy Sándorné, Neugebauerné, Nagv Józsefné, Németh Józsefné (Bak), Ösztreicher Sándorné, Pintér

Next

/
Oldalképek
Tartalom