Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-03 / 9. szám

hogy a felügyelő bizottság tiszteletdíjára, a tisztvise­lők megjutalmazására s egyéb leszámolási költségekre levonaudó 171 írt 50 kr., marad 9525 trt 13 kr., mely összegből minden 25 krajcáros törzsbetétre oszta­lékképen esnék 3 frt 50 kr. Az igazgatósági évi jelentés felolvasása és tudo­másul vétele után előterjesztetett a mérleg- és vagyon­kimutatás, mely szerint vagyon : Pénztármaradvány 9305 irt 15 kr., kötvényszámlán 67,626 Irt 50 kr., utalványszámlán 1 frt, letétszámlán 17182 frt 22 kr., előleg számlán 83 frt 43 kr., folyó számlán 4(162 frt 37 kr. hátralékok számláján 17,514 frt 48 kr., tartalék­alap számlán 758 frt 55 kr., összesen 117,133 frt 70 kr. Teher: betétszámlán 100,821 frt, átmeneti kamat­számlán 192 frt 17 kr., tartalékalap-számlán 423 frt 90 kr., jutalékszámlán 9096 frt 63 kr., összesen 117,133 frt 70 kr. Ezen mérleg és vagyonkimutás elfogadtatván, fel­olvastatott a felügyelő bizottság javaslata a 11-ik csoport­beli üzletrészeknek felosztása tárgyában. A közgyűlés a felügyelő bizottság javaslatát elfogadta, mely szerint minden 25 krajcáros törzsbetét után a jutalék 3 frt 50 krban állapíttatott meg. A jutalékok hetenként kétszer: hétfőn és csütörtökön délután 2—6 óráig tizettetuek ki az egyesület helyiségében a betétköny vecs kék bemutatása mellett. A közgyűlés a mérleg és a jutalék megállapítása után az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak az 1888-ik évre vonatkozólag a felmentvényt megadta. Az 1889. évi költségvetés az igazgatóság előter­jesztése alapján következőleg lett megállapítva: köny­velőség fizetése 1390 trt, pénztárnoké 264 frt, szolgáé 108 frt; tiszteletdijak: vezérigazgatóé 100 frt, ügyészé 100 frt, számvizsgáló bizottságé 50 frt; napi biztosi dij 104 frt, lakbér 140 frt, irodai szükséglet 150 frt, alap­szabályok kinyomatása 50 frt, kézi kasszára 50 irt, összesen 2506 frt. Az igazgatóságból kilépő tagok, úgy a felügyelő bizottság tagjai helyébe a választás megejtése végett Weisz Tivadar, Graner Béla és Rosenthál Gyula urak­ból álló szavazatszedő bizottság küldetett ki. A titkos szavazás megejtetvén s a szavazatok összeszámláltatván, az igazgatóságba Baján József, Boschán Emil, Fischer László, Rosenberg Zsigmond és Udvardy Ignác, a fel­ügyelő bizottságba Griinbaum Ferenc, Heinrich Pál és Rosenthál Gyula választattak. A több közgyűlésen módosított, részben újonnan szövegezett alapszabályok felolvastatván, némi módosítás mellett elfogadtattak. A kölcsön sorrendet megállapító sorsolás ellen­őrzésére az 1889. évre a 12-ik csoportra Fuchsz Samu és Grünwald Lajos, a 13-ik csoportra Fenyvesi Miksa és Breisach Sámuel, a 14-ik csoportra Graner Géza és Ragendorfer Jakab bizalmi férfiaknak megválasztattak. Egyéb tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést bezárta. Hivatalos rovat. A hadmentességi dijaknak az 1880 évi XXVII t. c. 11. § második bekezdése értelmében a munka adók­tól való behajtása a munkaadóknak rendszerint nem csak a legnagyobb kellemetlenséget okozza, de rájuk legtöbb esetben anyagi veszteséget is hárít. Ennek oka főkép abban rejlik, hogy különösen a dijkötelesek összeírása és az esedékesség közti időben történő segéd vagy cseléd változásak alkalmával a munka adó nem gondoskodik arról, hogy az esedékes és a folyó évre kirovandó hadmentességi dijat a segéd vagy cseléd béréből a törvényadta jogánál fogva levonja, s igy később a munkaadótól hajtatik be végrehajtás utján. Ennél fogva figyelmeztetem azon munkaadókat, a kik hadmentességi díjköteles segéd munkásokat, vagy férfi cselédeket alkal­maznak, hogy gondjuk legyen arra, hogy a segédek és a cselédek hadmentességi dij fizetési kötelezettségüknek kellő időben megfeleljenek, ellen esetben amegfelelő össze­get bérökből vonják le s rendeletetési helyére juttassák. Zala-Egerszeg 1889. február 24 én. Kovács Károly sk. polgármester. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa részéről közhirré tétetik, hogy a számvizsgáló bizottság által felülvizsgált és helyesnek talált Zala-Egerszeg rend. tan. város árvaszékének 1888. évi számadásai az 1886. évi XX I. t.-c. 142. §-a értelmében 1889. évi március 1 tői egész 1889. évi március 16-ig azaz tizenöt napon át az esetleges észrevételek megtétele végett a városháza tanács termében közszemlére kitétettek, s minderki által naponként 8—12, délután 2—5 óráig megtekinthetők. Zala-Egerszegen, 1889. február 28. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Zalamegye több csaiádja és fiatalsága által Keszthelyen február 23 án az „Amazon" szálloda nagy­termében megtartott zártkörű táncvigalom igen fényesen sikerült. Ennek bizonyítására tán elég annyit felemlí­teni, hogy a jelenlevők egytől egyig reggelig, kivilágos kivirradtig nem hagyták a báltermet. A táncmulatság­ban i észtvettek : özv. Bogyay Jánosné Irén leányával (Sármellék), Hertelendy Józsefné (V. lak), Forintos Kálmánné Zsuzsi leányával (S.-Mihály fa), Nunkovits Vilmosné Vilma leányával (Gétye), Skublics Istvánné leányával (Bessenyő), Botka Istvánné Ernesztin leá­nyával (Uj-Falu), Raile N.-né Irén leányával (Sümeg), gr. Battyányi Józsefné (Csány), gr. Battyányi Fanny és Paula (Kustány), Oltay Guidóné (Szt-György vár), Bogyay nővérek (Lengyeltóti), Gaál Miklósné, Atala leányával íPacsa), Baranyay Józsefné (Pacsa), Bogyay Jolán és Olga (Keszthelyről), Stocker A.-né, dr. Csanády Gusztávné, Hensch Arpádné, Papp Sándorné, Hegedűs Béláné, özv. Báró Bottmanné, Saary V.-né, Vértessy lvánné, özv. Torkos Imréné, Bendekovits J.-né, Her­máim V. né, Takács Imréné, Garger Zseni, Vértessy Jolán és Gizi, Csesznák Klemi, Saáry Piroska, Hajnal Róza Keszthelyről. Iskolai alapítványok. Baronyi Ignácz keszthelyi vagyonos polgár a tanintézetneknél nevének maradandó emléket emelt, és pedig az által, hogy a gazdasági tan­intézet- és gymnasiumhoz 1000—1000 frtos, a községi elemi és polgári tiu iskolához 500—500 frtos alapítvá­nyokat tett, mely alapítványok évi kamatait nevezett intézetek tanulói közül egy-egy érdemes szegény, szor­galmas, egyik évben keresztény, a másikban izr. val lásu tanuló fogja élvezni, az 1888 9. tanévtől kezdve. Baronyi nemes tette dicséretre nem szorul. Nyugtatványozás. A polg. és középker. isk. ifj. segélyző egyesülete javára rendezett tárgysorsjátékra ujabban a következő tárgyakat vettük : mélt. Svastits Benó főispán úrtól 10 frt, Csutor Jánosné őns. egy névjegytartót, Mihálovits Károlyné őn8. egy himzett zsebkendőtartót és egy tűpárnát, dr. Ruzsicska Kál mánné őns. egy kézi pénz táskát és egy tejtartót, Dervarits Malvin k. a. 5 frtot, N. N. egy virágtartót és egy gyufatartót, Hrabovszky Flórisné őns. egy csemege tartót virágtartóval, Kaszter Sándorné őns. egy virágtartót és 2 hamutartót, Stefaics Gézáué őns. 2 virág­vázát, dr. Hirtenhuber János egy vizfestményt, egy alabastrom dohány tartót és 2 üveg poharat, Szladovies Mariska k. a. egy albumot, Hubinszkyné őns. 2 frtot, Csoknyay Laura k. a. egy asztalfutót, Thassy Kristófné őns. egy tintatartót, Kovács Izabella k. a. egy óratartót, Kovács Magda egy kávés készletet, Grész Károlyné őns. egy szivartartót, Erdős Gézáné őns. 2 virágvázát, Szigethy Antalné őns. 2 virágtartót ég egy cukortartót, Balaton József esperes úr 2 frtot, özv. Ungerné, Iloff Josefine őns. két kötet történelmi művet, Skublics Zsigmond úr Eötvös „Karthausi" c. dí zművet, Besse­nyey György úr 3 frtot, Orosz Pál úr egy csemege tartót virágtartóval, Krosetz János úr egy üveg pezsgőt, Ragendorferné őns. ruhadarabokat, Rechnitz Mari és Luiza k. a. egy pálinkaivó készletet, Isoó Alajosné óns. 3 drb. történeti k épet, Káromy Elvira egy kendőtartót, Breisach Sámuel ur Petőfi összes költ. diszkiadását, Makrai­Sándor 12 üveg bort, Fangler Mihály úr 2 üveg liqueurt, Simon Ignácné őns. egy csemegetartót, dr. Háry István úr és neje őns. 3 frtot, Gombás István úr 2 üveg pezsgőt, Vogler Pál úr 3 üveg bort, Paukovics Gyiirgyné őns. egy cukortartót, Somogy János úr 1 frtot. Fogad­ják hálás köszönetünket. A rendezőség. Gyászhír. Csáktornyáról vetiik a következő gyász­jelentést: Alulírottak szomorodott szivvel jelentik felejt­hetetlen édes atyjoknak, apósuknak, nagyatyjuknak ille­tőleg sógorának Bölcs József nyugalmazott gondnoknak f. 1889. évi február 25-én d. u. 3 órakor az utolsó, szentségek ájtatos felvétele után életkora 71-ik évében szélhűdés következtében történt gyászos elhunytát. Hűlt tetemei szerdán fehruár 27-én d. n. 4 és fél órakor fognak a csáktornyai sirkertben örök nyugalomra téttetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig csütörtökön d. e. 10 órakor a csáktornyai fára templomba fog megtartani. Csáktornya, 1886. február 25-én. Béke Poraira! Bölcs Sándor, Bölcs Béla fiai, Bölcs Gyula unokája, Geischláger Emilia, Moszt Mári menyei, Szilágyi Wilhelmine szül. Svoboda sógornője. Köszönetnyilvánítás. Dr. Kéry Miklós zala-eger szegi kir. törvényszéki jegyző ur a zala egerszegi iparos ifjak önképző és betegsegélyző egyesületének javára egy forintot volt szives adományozni, melyért köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Hymen. Nyers Imre, zala szántói kántortaniló febr. hó 25-én vezette oltárhoz Sümegi Irén úrhölgyet, zala­szántói postamesternőt, Sümegi János sümegi lakos, nyug. gazdatiszt művelt lelkű leányát. Az esketést Mild Mihály sümegi prépost-plébános végezte. Jelmezbál. A zala egerszegi ifjúság több tagja a helybeli „Kenyéregylet" pénztára javára f. évi március hó 16-án a „Kereskedelmi kör" (Zöldfa-vendéglő) helyi­ségeiben zártkörű jelmezbált rendez. Belépti dij szemé­lyenkint 1 trt. Kezdete fél 9 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — Kéretik a t. közönség, hogy lehetőleg jelmezben meg­jelenni szíveskedjék. A zalabéri önk. tűzoltó-egylet által saját pénztára javára február hó 16-án rendezett táncmulatságon a bevétel 84 frt 70 kr., kiadás 37 frt 20 kr., maradvány a pénztár javára 47 frt 50 kr. volt. Felülfizettek : Klein Lipót 'Bécs) 5 frt, Kozáry Aurél 3 frt 20 kr., Bichler Henrik 2 frt, Berger Jenő (Szt-Gróth) 1 trt 40 kr., N. N., Herovics Károly, Popp Béla, Mayer János, Salamon József 1—1 frt; Veiszberger Fülöp 80 kr., Bodánszky Tivadar, Krehnyák József (Sz.-Gróth), Berger Géza, Mayer Irma, Pirckner László (Töllcsány), Tatarek Károly, Bichler Samu, Fekete József, Török Máté, May9r László, Mayer Mór, Fleiner N. (Vasvár), Löven­stein N. (Rába-Hidvég) 40—40 krt, Günsberger Gyula 30 kr., Schwarcz Ödön 25 kr., Kluger Samu (Szt-Gróth), Neumann Salamon, Steiner Dávid, Rosenthál N., Fleiner N. (Szt-Gróth), Kreuczer Gyula, Koltay Lajos 20—20 krt. Fogadják a nemeskeblü adakozók az egylet nevében köszönetünket. A rendezőség. Alkalomszerű felolvasás. A sümeghi polgári ön­képzőkörben f. évi február 24-én Könnye József r. tanító ur a gyümölcsfa tenyésztésről igen érdekes fel­olvasást tartott; ezen kérdéseket fejtegette: 1. Az átülte­tésre szánt fiatal gyümölcsfák felszedéséről. 2. Azok ültetése s milyen idős voltáról. 3. A seb forradásról. 4. Milyen fákat ültessünk udvaron, kortben. 5. A cse­metéknek ültetés alá képesítéséről. 6. Az ültetés bete tőzéséről. 7. A téli gyümölcsök eltartása és azok sze­déséről. A jelenvoltak érdeklődéssel hallgatták. Álarcos bal. A nagykanizsai polgári egylet 1889. évi március 5-én saját helyiségeiben zártkörű álarcos bált rendez. Személy jegy és karzatjegy 1 frt. Kezdete 8','j órakor. Zongoratulajdoriosok figyelmébe. Végh B, Károly zongora- és orgonagyártó ur, aki saját találmányú, hangnem változtató (tránsponáló) zongorákra szabadalom mai bir, legközelebb városunkba érkezik, mely alkalom­mal zongorák hangolását, esetleg javítását készséggel eszközli. Elvállal megrendeléseket uj-és átjátszott zongo­rákra, valamint harmoniumokra a legjutányosabb árak és előnyös fizetési teltételek mellett. Átjátszott lianszereket újakkal becserél s ilyenekért 3. évi kezességet vállal. A megbízások a„ Zöldfa" szállodába intézendők. Iparossegédek betegsegélyző és temetkezési egy­lete van alakulóban Keszthelyen, melynek tagjai csak nős iparossegédek lehetnek. Az alapszabályok már el készíttettek; az alakuló közgyűlés március hó 2-án tar­tatik meg. A keszthelyi takarékpénztár részvénytársaság XlX-ik évi közgyűlését mult vasárnap tartotta meg Bogyay Máté elnöklete alatt. Az igazgatósági jelentés szerint az intézet örvendetesen emelkedik. Az 1888. évi üzletforgaloni tiszta nyereménye 10,296 frt 11 kr., ebből 300 részvényre egyenkint 12 frt szavaztatott meg, a tartaléktőkéhez 5880 frt 37 kr. csatoltatik, jótékonyczélokra 430 frt adatik, 1889-re áttesznek 415 frt 74 krt. A következő keszthelyi intézetek czéljaira szavaztak, és pedig : házi szegényeknek 100 frtot, elemi iskolai szegény tanulók felruházására és tanszereire 76 frtot, az apácza zárdába járó szegény tanulók ruhájára és tanszerekre 53 frtot, kórháznak 50 frtot, tűzoltó­egyletnek 30 frtot, polgári iskolának 10 frtot, iparifjuság segélyző egyletének 10 frtot, nőegyletnek 30 frtot, a balaton füredi szeretetháznak 10 frtot, a Deák Ferencz­féle alapítványhoz 45 frt 19 krt, mely összeggel ezen alapítvány 500 írtra emelkedik. Ennek évi kamata már a folyó 1888/9. tanév végén egy gymn. tanulónak ki fog adatni ösztöndíjul. — Az igazgatótanácsba két új tagot is választott a közgyűlés és pedig Papp Sándor jog- és jószágkonnányi elnököt és dr. Dunst Ferencz apát plébánost. A csáktornyai takarókpénztár 1888. évi, szer­kesztőségünkhöz beküldött mérlege szerint a vagyon : szerelvények 918 frt 46 kr., sorsjegyek 896 frt 45 kr., 255 és 290. sz. házak 36,000 frt, ércpénz 165 trt 42 kr., jelzálog kölcsönök 79,901 frt 34 kr., kölcsönök községeknél 6400 trt, kezesség melletti kölcsönök 114,906 frt 80 kr., váltótárca 152,918 frt 20 kr., előleg értékpapirokra 2865 frt 50 kr., 10,000 frt n. é. arany járadék kamataival együtt 10,455 frt, előre kifizetett visszleszámítolási kamat 64 frt, kint levő kamat 899 81 kr., perköltség előleg 127 trt 48 kr., pénztárkészlet 7308 frt 32 kr., lakbérhátralék 4 frt 68 kr., összesen 413,861 frt 46 kr. Teher: Részvénytőke 20,000 frt, tartalékalap 17,800 frt, részvénytőke kiegészítési alap 17,332 frt 16 kr., rendkivüli tartalékalap 720 frt 35 kr., visszleszámítolásban levő váltók 24,900 frt. át­meneti kamat 5219 frt 55 kr., betétek kamatokkal 314,757 frt 62 kr., 10%-os adó 760 frt 20 kr., külön­félék számlája 346 frt 34 kr., fel nem vett osztalék 58 frt, részvénytőke kamat számla 1200 frt, lakbér 1654 frt 81 kr., kamat értékpapírok után 462 frt 43 kr., 1888, évi tiszta nvereség 8660 frt, összesen 413,861 frt 46 kr. Balatonba fult. Sányi Lajos meszes-györki lakos halász febr. 19 én este a halászatból hazatérendő, a sötétben a balatoni jég egy széles rihanásába esett, honnan nem birt kimászni. Segély kiálltásaira társai a vészes helyre siettek, de már későn. A szerencsétlen belefúlt a vizbe. Lampa beverök. Keszthelyen, a Deák Ferencz­utcában febr. 20. és 21-ik közt levő éjjel a lámpákat mind beverték. A tettesek közül már pár egyén lépre került. A hősök részegségükkel védekeznek. Szegény tatárok ! Tüzek. Zala-Egerszegen február 26-án este tűz volt a kaszaházi-utcában. Menyhárd szürszabó háza égett le. — Nagy Lengyelben február 25-én esti 8 órakor Mandler Zsig­mond lakháza ismeretlen okból kigyulladott és elham­vadott. Furfangos gazemberek áldozatául esett Lukács Józset gelse-szigeti lakós, ki Nagy-Kanizsán a február 20-án tartott hetivásáron eladott egy pár ökröt egy ottani lakosnak. Az eladott ökrökön lánc volt, mit az eladó nem akart átadni a vevőnek, hanem azt mondta neki, hogy vesz inkább egy pár kötelet s kicseréli a láncot. El is indult kötélért. Útközben két, télig úrias öltözetű egyénnel találkozott, kiket megkérdezett, hogy hol kapna marhakötelet s egyúttal mint a féle jóhi szeuiii őszinte falusi ember, elmondta, hogy miért kell neki a kötél. Erre a két egyén azt mondta, hogy csak jöjjön, majd ők elvezetik egy boltba. Egyik mellette ment, a másik elül. Egyszer csak az elülmenő elejtette erszényét, mire a másik felkapta és elrejtvén, hallga­tást intett Lukács Józsefnek. Kötélvétel után az erszényt elejtő elvált tőlük, emez pedig elcsalta Lukácsot a temető mellé, hogy a fölvett erszényben levő pénzen megosztazzanak. Alig értek azonban a temetőhöz, az elejtett erszény tnlajdonosa is odaért és elsőben is megtámadta Lukácsot, hogy hova tette az ő erszényét, mert bizonyosan közölök lopta el valamelyik. Erre azután elkezdte kikeresni Lukács zsebeit. Mikor annak az ökrök árát (220 frtot) tartalmazó erszényét megfog hatta, kirántotta; azután a paraszt meglepetésére mind a két ismeretlen gyors futásnak eredt, ott hagyva a bálványnyá meredt együgyű parasztot. A károsult jelen­tést tett a rendőrségnél, mely a furfangos gazembereket, kik egészen pesti minta szerint dolgoztak, erélyesen nyomozza. Öngyilkosság. Schwartz Adolf nagy-kanizsai fuva­rozónak Ede nevű 19 éves fia f. hó 13-án eltávozott hazulról s nem tért haza a szokott időben. Mivel más alkalommal is megtörtént, hogy bejelentés nélkül elment távolabb lakó nagybátyjainak valamelyikéhez s egész hetet is távoltöltött: otthon nem is aggódtak miatta s nem keresték. Történt azonban febr. 17-én, hogy egy magyar-utcai földmives csapdát akart kitenni a rétre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom