Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-05 / 18. szám

nagybuzgalmu titkár fogadta üdvözlő beszéddel, melyre a főparancsnok szép beszéddel válaszolt. Lelkes beszédeket mondtak még, Lengyel Lajos elnök, Bátort Lajos tűzrendőrkapitány, Rothman Bela, Brinner sat. A tűzoltóság ez este alkalmából, József főherceghez hódoló felirat küldését határozta el. Fedett páholyos színkört állíttatott fel Karoly. Lajos színigazgató a sétatér mellett, hol eloadasait t hó 4 én „Czigány Báró" cimű 3 felvonásos operette-tel megkezdette. Károlyi színigazgató a közönség érdekében tőle telhetőleg mindent elkövet. Nagy költséggel létesítette a szinkört, társulatát a vidéki színészek leg jobb erőiből állítá egybe, s költséget nem kímélve, megszerezte a nemzeti- és népszinház újdonságait. Hisszük, hogy városunk és vidékének közönsége a színigazgató eme figyelmét a szinkör tötuegas látogatásával fogja viszonozni. , . Heti műsor Károlyi Lajos szinigazgato fedett páholyos színkörében: Vasárnap (5 én) főispán őméltóságának tiszteletére a város által rendezendő fáklyászene után díszelőadás (Reservisták. Életkép.) Kedden: Királyfogás. Szerdán: Válás után. Csütörtökön: Eleven ördög. Szombaton: Gáspárom. Tüzoltosag aiakult Kiskouiáromban Ferenczy János otttani iigybuzgó körjegyző lelkizésére. A megalakult egyletnek 50 tagja van. Elnöke: Ferenczy János az eszme kezdeményezője és keresztülvivője, lett. Balaton-Füred teljesen megifjulva néz az Juj fürdő évad elé. Junius 1 én fog az megnyílni. A vendégek nem csekély meglepetésben fognak részesülni. Vaszary Kolos főapát áldozatkész elhatározásának köszönhetjük, hogy a fürdő ujjá született. Serényen foly a munka; az egész telepen pár száz ember dolgozik az átalakítás nagy munkáján. Az üdvös intézkedések egész sorát ismerteté már dr. Huray Jstván főorvos az Orvosi hetilapban, ezzel — igen helyesen — már jókorán felhiva a legbefolyásosabb tényezők, az orvosok figyelmét e gyógyhatására, természeti szépségére nézve egyaránt rendkívüli becsű fürdőhelyre. Az óház és a nagy vendéglő előtt levő boltok elpusztultak; a födött folyosó meg van hosszabbítva a Ferenc József kutig, a hideg fürdő épülete egész újonnan épitve keletre, az Eszterházy kert alá került s egyutal a balatonparti sétányt is meghosszabitották. A vízvezeték is nagyobb terjedelmet nyert; az utak pedig mind újra lesznek építve, kavicsolva. Es nem csak kívülről hámlik le Füred kopott színe, belül is ujjá alakul. Uj berendezés, a kényelmi eszközök modern alakban való alkalmazása fogja kielégíteni azoknak óhaját, a kik ez intézkedéseket már régebben sürgették. Balaton-Füred ujjá születése Vaszary Kolos főapátnak és Simon Zsigmond tihanyi apátnak, mint a fürdő tulajdonosának érdemét fogja örök időkre képezni. Utalványozás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a keszthelyi ipariskola 188%. tanévi szükségleteinek részbeni fedezésére a zalamegyei ipariskolai alapból 250 frtot utalványozott. A halaszok öröme. Az új halászati törvény értelmében f. május 1-én újra kezdetét vette a halászat. A keszthelyi halászok örömtől sugárzó arccal, mihelyt felvirradt a május 1-i hajnal, már a Balatonon voltak s rövid idő alatt jó fogást csináltak. Keszeg jóformán került hálójukba s helylyel-közel szép harcsák is tátogattak. Fogast, süllőt és pontyot tilos halászni, melyek ha hálójukba kerülnek, vissza kell bocsájtani a vízbe. Amerikai szölötelep felállítása szándékoltatott a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet majorja közelében, de mivel a birtokosság ennek ellene van ,mert fél a filloxera "behurcolástól, a telep nem fog létesíttetni. Ezzel kapcsolatban felemlítjük, hogy a keszthelyi gazdakör Meszes-Ggyörkön létesített amerikai szőlőtelepet, honnan a jövő őszszel már kaphatnak a gazdák vesszőket. Zárvizsgálatok. A keszthelyi alsófoku ipariskolában az 188%. tanévet bezáró vizsgálatok április hó 28-án d. u. 2—5 órán tartattak meg Hoffmann Samu ipariskolai felügyelő bizottsági elnök elnöklete alatt. Először az előkészítő, — majd azután 1., II. és III. osztály tanulói vizsgáltattak meg s mint a vizsgálatot vezető elnök zárbeszédében constatálá, a tanulók szép eredményt mutattak fel. A szorgalmas és jó magaviseletű tanulók közül 5 — a keszthelyi ipartestület adományából jutalmat is nyert, névszerint: Máté István és Kocsi Géza III., Frefler Ferenc II., Sárvári Zoltán I. és Gyulay Sándor előkészítő osztályú tanuló. A keszthelyi ipariskolának a lefolyt 188%. tanévben 32 tanulója volt. A jövő tanév október 1-én nyílik meg. Költeményeim, Irta luboly Viktor. A szerző sikerült arcképével. Husz nyomatott íven, finom papiron, diszes kiállításban megjelent Nagy-Kanizsán Fischel Fülöp könyvnyomdájában. A mű özv. pallini Inkey Kálmánné született kamjonkai Szemző Lujza úrhölgynek van ajánlva. Tartalma: Honfi dalok. 'Történet "és hagyomány. Lyra. Humor. Áldomások és felköszöntők. — A költemények tárgyát legnagyobb részt megyei, részint élő, részint elhúnyt jeleseink dicsőitése, egyes családok és helyek történetének megörökítése képezi egyszerű, mesterkéletlen stílusban; humoros költeményei nem egyszer keltik az olvasót derült mosolyra, az áldomások és felköszöntők cimén felvett költemények pedig a szerzőt, mint ügyes verses toasztozót tüntetik fel. A mu ára 2 frt, diszkütésben 3 frt. Felhívjuk főkép megyénk közönségét e költeményekre. „Balatonvidéki kalauz" címmel a „Balaton-Egylet" május hóban egy füzetet fog kiadni, mely a Balaton vidékének leírását tartalmazza képekkel, továbbá a gyógyhelyeknek, közlekedési viszonyoknak, a kiránduló helyeknek ismertetését az utazási, fürdői díjak, vendéglői árak stb. kimerítő ismertetésével. Gyakorlati kézikönyv lesz ez, minőre minden fürdőzőnek vagy kirándulónak szüksége van A „Balaton-Egylet" tagjai az alapszabályok értelmeben mérsékelt áron kapják. Ohnet Györgynek, a nagyhírű francia regényírónak legu)abb müve: Iiameau orvos ép most jelent me«- a inger és Wolfner-féle Egyetemes Regénytárban. A Vasgyáros, A Bánya, Lise Fleuron kevesbbé sem bonyo dalmas, hanem elejétől fogva világos és átlátszó, mely. nek az érdekességet a mély lélektani rajz adja n\eg. Rameau orvos egy szegény fiúból nagynevű tudóssá lett kivételes szellem, kit tudományos kutatásai ós bölcselete a hitetlenségre vezettek s kinek oldaláu egy rajongó hitii, egészen a vakbuzgóságig vallásos nő van, a ki férjét minden áron ki akarja gyógyítani lntetleségéből. Rameau imádja bájos nejét, szereti í , hogy vallásos; de filozófiája és önérzete nem engedi, hogy bár szerelme kedvéért is megtagadja elveit. Innen a drámai összeütközés, mely a nő bukására vezet. Conchita — ez a spanyol' eredeti nő neve — beleszeret egy Münzel nevű fiatal festőbe, ki férjének legkedvesebb barátja. A bűnös szerelmesek lelki kinja és küzdelme teszi, a regény első felének megkapó drámaiságát. A hűtlen barát a francia-német háború egy epizódja alatt lehelli ki lelkét a Rameau karjaiban, ki még most sem éltesül ueje és barátja árulásáról. Pedig ez árúlásuak gyümölcse is van, egy leányka, ki Rameau apai gyöngédséggel imád és szerető gonddal nevel hajadonná, miután nejét a halál elragadta. Csak évek múltán, mikor a leányt férjhez akarja adni s agg napjainak boldogságát várja a leány házasságától, fedezi föl a folyvást siratott, elhunyt nő leveleiből a hűtlenséget és azt, hogy a leány neki senkije, semmi egyebe, mint élő bűnjele a szeretett barát és az imádott hitves becstelenségének. Rameau az őrűlés szélére jut, és ez a borzalmas lelki vívódás képezi a regény második telének magas röptű és megragadó órdekességü fejezeteinek tárgyát. Most a filózófban az ember, a szenvedő ember kerekedik felül, a tépelődő hideg észt legyőző a sajgó, meleg sziv, és Rameau nemcsak visszatér üreg napjai szeretettjéhez, leányához, hanem megtér ártatlan gyermekkora imádatához az Istenhez is. A két kütet, mely az Egyetemes Regénytár negyedik évfolyamának 13. ós 14. kütete, csinos piros vászonkütésben, együtt 1 frt. Az elövigyazat egyik követelménye. Egész éven át a vér folyvást használhatatlan anyagokat választ ki, a melyek ha idejekorán nem távolíttatnak el a testből, külöuféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van az arra való helyes idő, hogy az év folytán testünkben lerakódott fölüsleges és az egyes szervek rendes műküdését akadályozó anyagokat s nedveket (epe és nyálka) egy szabályos, a testet nem rongáló, tisztító kúrával eltávolítsuk s ez által más súlyos bajoknak, melyek ez anyaglerakódásokból könnyen keletkeznek, elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrdésben, kólikában, bőrkiütésekben vértorlódásban, szédülésben a tagok, elzsibbadásában, hysteriában, aranyérben, gyomor-, máj és bélbajokban stb. szenvednek, — hanem az egészségeseknek vagy a magokat egészségeseknek hívőknek is sürgősen ajánlanunk kell : hogy azt a drága, .piros életnedvet, mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében célszerű és szabályosan használt kúrával óvakodva föntartani. Erre nézve, mint legjelesebb szert, a Brandt Rich. gyógyszerész-féle svájci labdacsokat, meíyekes legtekintélyesebb orvosaink is, úgy kitűnő hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogra, melegen ajánlanak, — a legjobb akarattal s meggyőződéssel javasoljuk mindenkinek. Kapható a gyógyszertárakban, egy doboz ára 70 kr. de a vételkor mindig különös figyelemmel kell lenni Brandt Richárd gyógyszerész keresztnevére, mert csalódásig hasonlón kiállított s hassnió névvel jelzett labdacsok is nagy számban árúsittatnak. Szigorúan ahhoz tartsuk magunkat, hogy védőjegyül minden valódi doboz címlapján egy fehér kereszt vörös mezőben s ez elnevezése. „Brandt Rich. gyógyszerész svájci labdacsai" található: Minden más fajta dobozt vissza kell utasítani. Közgazdaság. Felhívás a magyar gazdaközönséghez. A magyar gazdák jégszövetsége fenállásának második évét fejezte be. A résztvevő gazdáknak a lefolyt két évben előfordult nagyszámú és tetemes jégkárok folytán — az élvezett olcsó díjak és a készfizető kezesség alól történt felmentés előnyein kivül — külön osztalék ugyan nem volt kiosztható, de örümmel eonstatálhatjuk, hogy a szüvetségi eszme folyton nagy hódításokat tett a második évben is, a mennyiben az első évi díj-bevétellel, mely 463,560 frt 38 krt tett, a második évi díjbevétel már 525,348 frt 80 krra emelkedett. Most már tehát oly tekintélyes üzleti állomány felett rendelkezik a szövetség, hogy annak virágzása nemcsak minden kétséget kizár, hanem biztosan várható, hogy a kiilfüldi vagy nagyrészt külföldi tőkével alapított — Magyarországban műküdő — társaságok minden gáncsoskodásai dacára évről-évre nagyobb kiterjedést nyerend. Midőn ezen tényállást a magyar gazdaközönség tudomására juttatni szerencsénk van, bátrak vagyunk egyúttal azon fontos, ma már az egész ismert és követett nemzetgazdászati elvre figyelmét felhívni, mely szerint csr.k azon ország vagyonosodhatik és fejlődhetik, melynek polgárai gondosan őrzik saját hazájuk tőkéjét és nem használtatják fel pénzüket idegen tőkék kamatoztatására akkor, midőn önmaguk ép úgy, sőt esetünkben jobban és célszerűbben segíthetnek magukon. Ha ezzel szembe állíthatjuk azon tapasztalatot, melyet a tisztelt gazdaküzünség tehetett és nagy részt bizonyára tett is, amaz idegen pénzzel alapított biztosito-társ ulatnál, mely a hivatalos lap hirdetése szerint legközelebb fusionálni fog, úgy hisszük, jól felfogott hazafiúi kötelességet teljesítünk akkor, midőn intő szavunkat emeljük honfitársainkhoz, arra kérvén őket, hogy biztosítás céljából kiadandó filléreiket ne vigyék ok nélkül a külföldre és ne fordítsák azt a kiilfüldi tőke kamatoztatására. Az előadottak alapján jégkár elleni biztosításra melegen ajánljuk szövetkezetünket a t. gazdaküzünsé" figyelmébe, mely egyrészt azért, mert önbiztosítási alapon van szervezve, másrészt mert az „első magyar általános biztosító-társaság"-ra támaszkodik, minden irányban tisztán magyar és kizárólag hazai tőkén alapszik. Azon gazdatársainknak pedig, kik tűz ellen vagy életüket kívánják biztosítani, szövetségünk alapítóját és védnökét, az „első magyar általános biztosító-társafág"-ot ajánljuk, mely nemcsak minden tekintetben magyar, hanem ugy kormányzó-testülete, mint vagyonánál fogva (20.000,000 forint) legalább is ép oly biztosítékot nyújt feleinek, mint bármely más hazánkban működő idegen intézet. Kelt a magyar gazdák jégbiztosítási szövetsége felügyelő bizottságának 1889. április hó 16-án tartott üléséből. Hazafiúi üdvözlettel A magyar gazdák jégbiztosítási szövetségének felügyelő- és vizsgáló-bizottsága: Gróf Jankovich László elnök, valóságos belső titkos tanácsos, a somogymegyei gazdasági egylet elnöke. Melczer Qyula alelnök. Borsod megye alispánja és a borsodmegyei gazdaságig egylet elnöke. Herceg ThurnTaxis Egon, alelnök. Ányos László, földbirtokos. Bertha György, földbirtokos, a vasmegyei gazdasági egylet igazgatója. Gróf Bethlen tál, földbirtokos. Bittó Béni, földbirtokos, a pozsonymegyei gazdasági egylet alelnöke. Ifj. Bleuer Lajos, földbirtokos. Csávossy Ignác, földbirtokos, kir. tanácsos. Id. Cséry Lajos, földbirtokos Domahidy István, földbirtokos, országgyűlési képviselő. Forster Géza, földbirtokos, a komárommegyei gazdasági egylet alelnöke. Herényi Gothard Sándor, földbirtokos. Bár i Gerliczy Ferenc, földbirtokos. Jászay Jenő, földbirtokos. Jeszenszky Béla, földbirtokos. Visontai Kovách László, földbirtokos, országgyűlési képviselő. Kalmár Endre, kegyesrendi főnök, kir. tanácsos. Lipich Gusztáv, földbirtokos. Márffy Emil, földbirtokos. Ottömösi Magyar I Imre, földbirtokos. Molnár István, földbirtokos Zemp[ lénmegye főispánja. Manoilovits Glisa, földbirtokos. Muacevic Viaso, földbirtokos. Gárdonyi Neumann Frigyes, földbirtokos, nagykereskedő. Nádosy Kálmán, földbirtokos, kir. tanácsos, a baranyamegyei gazdasági egylet alelnöke. Iálfy Ferenc, földbirtokos, kir. tanácsos és Szeged, sz. kir. város polgármestere. Bonyhádi Perczel József, földbirtokos. Nyir-Bogáthi Pscherer József, földbirtokos Dr. Pulszky Ágost, földbirtokos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a nógrádmegyei gazd. egylet II. aleluöke. Simon István, földbirtokos. Skublits Jenő, földbirtokos, a zalamegyei gazdasági egylet alelnöke. Simay Ede, földbirtokos. Scitovszky János, földbirtokos, Nógrádmegye alispánja, a nógrádmegyei gazd. egylet I. alelnöke. Szegedy György, földbirtokos, cs. és kir. kamarás, a vasmegyei gazdasági egylet alelnöke. Sillem Ottó, gróf Pajecsevics Péter rumai és gróf Eltz vukovári uradalmainak kormányzója, lolnay Lajos, földbirtokos, miniszteri tanácsos, orsz. képviselő. Gróf 'leleky József, füldbirtoKos, orsz. képviselő. Vásárhelyi László, földbirtokos, az aradmegyei gazdasági egyesület elnüke. Vermes Mihály, földbirtokos. Vereby Végh János, földbirtokos. Viczmándy Ödön, földbirtokos, Zemplénmegye főjegyzője, a zemplénmegyei gazd. gazdasági egylet II. alelnöke. Gróf Wenckheim Frigyes, földbirtokos. Gróf Zichy Jenő, földbirtokos, valóságos belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő. Zeyk Gábor, földbirtokos. Felelős szerkesztő s kiadótulajdonos: UDVARDY IGNÁC. Főmunkatárs: Szalay Sándor. 1079/1889, Árverési hirdetmény. A zala-egerszegi kir. törvényszék, mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy Schlesinger Hermán és fia cég végrehajtatónak Grünhut Dávid végrehajtást szenvedő elleni 186 frt 40 kr. hátralék tőkekövetelés, valamint ezen végrehaj tatóhoz csatlakozott Ragendorfer Jakab korábbi végrehajtató 63 frt 27 kr. tőkekövetelése és ezek járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egerszegi kir. trvszék területén levő, Nemes-Apáti és Orbányosfa községek határában fekvő, a ns.-apátii 149. sz. tlkjkvben foglalt A. f 1969., 1973. és 1950. hrsz. ingatlanokból Grünhut Dávidot illető felerészekre együttesen 18 frtban, a 2181. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető fele részre 10 frt 50 krban, a 2315. hrsz. alattiból ugyanazt illető fele részre 1 frt 50 krban, a 2393. hrsz. alattiból ugyanőt illető felerészre 91 frtban, a 2454. és 2456. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerészekre együttesen 4 frt 50 krban, a 3210. hr. számú ingatlanból ugyanőt illető felerészre 4 frtban, a 3338. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerószre 15 frt 50 krban, az 1961 b. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerészre 52 frtban, a 2171. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerészre 53 frtban, az orbányosfai 91. sz. telekjegyzőkünyvbeni A. f 160. hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerészre 1292 frtban és az orbányosfai 124. sz. tlkjkvben a f 242 hrsz. ingatlanból ugyanőt illető felerészre 272 frtban ezeunel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1889. évi augusztus hó 9-ik napján d. e. 9 Órakor és folytatva a ns-apátii ós orbányosfai község birák házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak ingatlanok becs árának 10°/

n-át készpénben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. § ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságiigyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapirban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszól gáltatni. Z.-Egerszegen, 1889. évi március hó 28. A kir. törvényszék tlkönyvi hatósága.