Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-20 / 3. szám

felveszi 1889. évben, akkor ezen összeg- után a f. évre fizetendő törlesztés- és kamat összeg újból való kivetése végett pótköltségvetés készítendő). Az 1889-ik évre a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentése előterjesztetvén, ennek alapján az 1889 évre legtöbb adóifizető képviselők lettek : dr. Hidasy Kornél (képviselője Árvay István), z.-egerszegi takarékpénztár (k. dr. Graner Mihály), Balaton József, Kaiser József, Fürst Benedek, Isoo Alajos, Skublics Imre, Kovács Kálmán, Berger Henrich, Krosetz János, Deusch Ferenc, Szigethy Antal, Ruzsich Károly, Svastits Benó, Szabó Sámuel, Oszterreicher Márkus, dr. Graner Mihály, Árvay Lajos, Dervarics János, Handler István, Boschán Gyula, dr. Czinder István, Fischer László, Krosetz István, Csesznák Sándor, Unger Domokos, Árvay István, özv. Kesseldorfer Mihályné (k. Polczer János), dr. Mangin Károly, Weisz Ede, özv. Hubinszky Adolfné (k. Dervarics Lajos), özv. Farkas Dávidné (k. Szalay Ferenc), Büchler Jakab. Az új képviselők közül Árvay Lajos és Csesznák Sándor a jogügyi és felügyelj Szalay Ferenc a gazdasági és közegészségügyi, Dervarics Lajos a gazdasági és felügyelő bizottságba osztattak be. A z.-egerszegi plébánia tulajdonát képező kertből „a széna piac" megnagyobbításához szüksége? 310 Q öl területit ingatlannak megvétele tárgyában — törvény által előirt számmal nem levén jelen — a képviselőtestület nem határozott, hanem 15 nap múlva tartandó ülésre lett kitűzve tárgyul, mikor is ez ügyben végérvényes határozat hozható. A gazdaságiigyi bizottság javaslatára elhatároztatott a vásár térnek a fehérkép vendéglőhöz tartozó kerttel való megnagyobbítása és elkorlátozása; a korlátok házilag lesznek beszerezve ; továbbá Árvay István képviselő úr által a tanácshoz beadott terv szerint a temető melletti városi kertben egy új, gyümölcsfa tenyésztő kert létesítése, melynek felügyeletére Árvay István kéretett fel. Elhatároztatott továbbá a felső erdő puszta térségeinek akáccal leendő befásítása olykép, hogy a f. évben tiOOÜ darab akácfa vétetik s lesz elültetve, a jövő évben az egész terület; mivel akkorra már a városi kertből nyerhetők az ültetéshez szükséges akácfák. A közgyűlés jóváhagyólag tudomásúl vette az alsó erdőn 81 darab műszaki fának 1218 írton árverés utján történt eladatását. A városi háztartás- és téglaszinhez az 1889 évre szükséges tűzifa beszeizését illetőleg— mivel az eddig tett ajánlatok nem fogadhatók el — a képviselőtestület megbízta a tanácsot, hogy az illetőket újabb és olcsóbb ajánlattételre hívja fel, esetleg új ajánlat tevőt keressen. Az 1890-ik é\ben az országos, heti és napi vá3:'. rok után a helypénzszedési jognak nyilvános árverésen leendő kiadatását a képviselőtestület elhatározta s annak foganatosításával a városi tanácsot azzal bizta meg, hogy 8000 forinton alul alkudozásba ne bocsátkozzék. Az eddigi meglevő 108. utcai lámpának 130-ra leendő kiegészítését a képviselőtestület elhatározta. Ez ujabb terhet a városra annyiban nem ró, mert az utcák világítását kivett bérlő az esetben, ha szerződése 3 évre meghosszabbíttatik, kész a mostani 13 kr. egységár helyett 10 krért eszközölni egy-egy lámpának naponkénti ft Igyújtását, kötelezvén magát egyúttal a lámpáknál esetleg előforduló kiigazításokat ingyen teljesíteni s az eltört lámpaüvegeket saját költségén beszerezni. Ugyancsak a gazdaságiigyi bizottság javaslatára elhatároztatott a szabad-csácsi legelőn az árkok kitisztítása, a kaszaházi fahídnál a Zala folyó jobb partjának befásítása, a Zala folyó egyes szakadékai elgátlásának, úgy a kaszaházi kőhidtól a Zala folyóba vezető árok kimetszésének folytatása. Szalczer Miksa zalaegerszegi lakós által a csatornázás alkalmával teljesített többlet munkáért 407 frt 52 kr. kiutaltatott. nem is volt a bárnál. Most sincs. Mit akarhat a kapitány ur ? . . . De nini! . . . stoplenzieher ! . . . Iszen a káplár Baranyait szokta stoplenziehernek csúfolni a kapitány ur, mikor jókedve van. A kapitány ur bizonyosan bajban van. . . . Ez a levélhozó se látszik valami jóravaló embernek. Az én uram bizonyosan nagy bajban lehet 8 mivel másként nem tudósíthatott, így adta tudtomra. Ma kapta meg a század pénzét s bizonyosan annál a posta-utcai leánynál törtek rá." Mindez az alatt fordult meg agyában, míg a levelet olvasta. Fölkelt s azt mondta a levélvivőnek, hogy csak legyen türelemmel, a hat palack tokajit mindjárt fölhozza a pincéből a stoplenzieherrel együtt. Kiment a •zobából s kivül szép csendesen rázárta az ajtót a mit sem sejtő rablóra. Ázután futott, ahogy csak két ép lába egedte, egyenesen a kaszárnyába. * * * A posta-utcában ez alatt a kapitány igen kellemesen szórakoztatta a másik két rablót. Regélt nekik kalandos dolgokat fiatalabb korából. Beszélt azokból a had járatokból, mikben részt vett, igen érdekes dolgokat. A rablók egész áhítattal hallgatták s annyira megszerették a szellemesen csevegő kapitányt, ki a bizonyos halállal szemben sem vesztette el jókedvét, hogy minden áron kapacitálni akarták, hogy nem lesz az olyan be csilletbe vágó dolog, ha a pénzt nekik átadja s életét megtartja. Adnak ők még bizonyítványt is róla, hogy nagy erőszakkal vették el tőle. Á kapitány megmosolyogta a tolvajhuinort s tovább csevegett. Egyszer csak kopogtatnak az ajtón. A kapitány fölugrik. — „Bravó ! itt vannak a palackok !" _ Az ajtó föltárult s elől Baranyai káplár hatalmas alnkja, utána 6 közlegény lépett be. .a kapitáuy eléjök állott s így szólt a két remegő rablóhoz : — „Nos hát uraim, itt van a 6 palack tokaji, meg a stoplenzieher Ha ugy tetszik, mulathatuok!" A tanács által előlegesen adott egyes letelepedési engedélyeket a képviselőtestület jóváhagyta. A kapitányi hivatal előterjesztésére a rendőr őrmesteri állás beszüntetése s helyette egy új rendőrnek alkalrrazása elhatároztatott azzal, hogy az így megmaradó felesleg két tizedes között lenne megosztva. A megyei általános tanítói testület köreböl. A zalamegyei általános tanítói testület központi választmánya Udvardy Ignác tantestületi elnök elnöklete alatt f. hó 13-án a polgári fiú-iskola tanácstermében ülést tartott. Elnök jelenti, hogy az országgyűlésen a költségvetés tárgyalása alkalmával az országos tanítói nyugdíjtörvény revizio alá kerül, miért is indítványozza, hogy az országgyűléshez a tantestület nevében kérvény intéztessék az iránt, hogy a tanítói nyugdíjtörvény olykép módosíttassák, miszerint az elemi-, felső-, nép és polgári iskolai tanítók részére ugyanazon kedvezmények biztosíttassanak, mint az állami tisztviselők nyugdíjazása tárgyában alkotott 1885. évi 11. (.-cikkben az állami tisztviselők s állami tanítók részére t. i. 30 évi szolgálati idő után teljes beszámítható fizetésüket kapják. Az indítvány elfogadtatván, a kérvény szerkesztésével tantestületi elnök megbízatott. A kérvénynek az országgyűléshez való beadására Radocza János zala egerszegi kerületi országgyűlési képviselő úr kéretik fel; a kérvény másolatliau az országgyűlési pártkörök eluökeinok s a közoktatásügyi bizottság előadójának is megküldetik. Egyúttal a járáskörök elnökei felhívatnak, hogy kerii etük országgyűlési képviselőjét a tantestület kérvényének támogatására kérjék fel. Elnök jelenti, hogy a központi választmány mtilt évi i.ugusztus 3-iki gyűlésének határozatából tudatta a járásköri elnökökkel, hogy a megyei tantestületi nagygyűlés 1888. évről 1889. évre elhaíasztatik. A nagykanizsai járáskör választmánya atig. 11-én tartott ülésén a központi választmánynak a közgyűlés elhalasztását kimondott végzését sérelmesnek és jogtalannak nyilvánította s a tantestületi elnököt megkereste, hogy szeptemberre hi'vja össze a nagy-gyülést. Tantestületi elnök erre megkereste a járásköri elnököket, hogy tartsanak járásköri választmányi ülést, melyen tüzetes tárgyalás alá véve mind a központi választmánynak az elhalasztás ügyében felhozott indokait, mind a nagykanizsai járásköri választmánynak jegyzőkönyvében a közgyűlés megtartása iránt felhozott érveket, nyilatkozzanak, váljon óhajtják e a nagygyűlésnek szeptember hóban való megtartását, vagy elfogadják a központnak az elhalasztásra vonatkozólag hozott határozatát. A tényleg működő járáskörök mindegyikének: a sütneglii, keszthelyi, alsó-lendvai, zala-egerszegi, muraközi járásköröknek választmányai a központi választmány határozatát elfogadván, ennek folytán a nagy kanizsai járáskör választmányának indítványa tárgytalanná vált. A választmány az elnök eme előterjesztését tudomásul vette. Elnök jelenti, hogy a központi választmánytól nyert megbizatásboz képest a zalamegyei tanítótestület által az országos tanítói árvaházra eszközölt gyűjtésen niuít év március havában 9 drb 100 frtos 5°'

0-ot kamatozó papírjáradékot vett 83 frt 75 kr. árfolyammal s ezeket — miután a papirok árfolyama felemelkedett, — e hó 8-án 93 frt 65 kr. árfolyammal eladta s így — a kérdéses időre eső kamatokon felül — az eladás folytán ez alap 89 frt 10 krral gyarapodott. Tekintve, hogy az országos tanítói nyugdíjalapnál az állampapírok névértékben vétetnek be a 3ü00 frtos alapítványba, felhatalmazást kér az iránt, hogy ha ily állampapirok olcsóbb árfolyamon lesznek, az alap pénzén olyanokat ismét vehessen. A választmány a felhatalmazást megadta, egyúttal tudomásul vette az elnök ama jelentését, hogy az országos tanítói árvaház javára alap nk 1889. január 12-én a következő részletekből áll: letenyei járáskör gyűjtése 46 frt 77 kr., egerszegié 292 frt 94 kr., keszthelyié 60 frt 96 kr., sümeghi központtól átvett összeg 547 frt 63 kr., csáktornyai járásköré 36 frt 43 kr., nagy-kanizsaié 242 frt 64 kr., sümeghi járásköré 57 frt 13 kr., összesen 1284 frt 50 kr. Tudomásul vétetett elnök ama jelentése, hogy a „Krób síremlék" alap 164 frt 18 krt tesz ki s a központi pénztárban 156 frt 9 kr. van. Miután a szent-grótlu járásban ez ideig járáskör nem alakíttatott, az 1887. évi augusztus hóban NagyKanizsán tartott tanítói közgyűlés határozatához képest nevezett járás községi iskoláinak tanítói közül a zalakoppányi a sümeghi, a csányi a keszthelyi és a pakodi a zala-egerszegi járásba osztattak be akkép, hogy nevezett községek tanítói tagsági díjaikat 1889. év január 1-től fogva tartoznak fizetni. Mivel egyes községek a járásköri gyűlésekre utazó tagokat fuvar- és napidíjjal ellátni vonakodnak : a keszthelyi járáskör indítványára a közigazgatási bizottság megkerestetik, hogy a fuvardíj- és napidíjak kiszolgáltatása tárgyában hozott végzését megújítani kegyeskedjék. Az alsó-lendvai járáskör elnökének megkeresésére a magas minisztériumhoz kérvény intézése határoztatott az iránt, hogy ama rendeletét, melyben az állami iskolai tanítók részére — tanítói gyűlésekre való utazás alkalmával — a fuvar- és napidíj kiszolgáltatását beszüntette, hatályon kivül helyezni kegyeskedjék. Az alsó-lendvai járáskörnél hátralékban levő tagok hátralékainak behajtása ügyében a központi választmány a szükséges intézkedés foganatba vételét elhatározta. " A központi választmány a t. kir. tanfelügyelőséget megkereste, hogy a magas minisztériumnál szíveskedjék kieszközölni, miszerint a tanítók a phylloxerának ellenálló amerikai szőlővesszőket az állam tulajdonát képező kísérleti telepekről ingyen kapják s hogy a kerületi borászati vándortanár utasíttassák arra, hogy a járáskörök székhelyén a járáskörhöz tartozó tanítók számára az okszerű szőlőszet- és borászatból gyakorlati előadási u tartsanak. A kir. tanfelügyelőség a központi választmány eme megkeresé -re ama választ adta, hogy a szőlővesszők ügyében a tantestület a magas minisztériumhoz, a vándortanár gyakorlati tanítása ügyében pedig a közigazgatási bizottsághoz folyamodjék. A szóban forgó kérvénvek elkészítése elhatároztatott. Á keszthelyi járáskör azon óhajának adott jegyzőkönyvében kifejezést, hogy az igazolatlan mulasztásokat beterjesztő tanítók is értesíttetnének a közigazgatási rendeletekről. Tekintve, hogy az igazolatlan mulasztások ellenőrzése tárgyában kiadott közigazgatási rendeletek az iskolaszékeknek mindenkor megkükletnek, s így ott a tanítók — mint kik az iskolaszéknek hivatalból tagjai — e rendeletekről ugy is értesülnek, a központi választmány ez ügyben külön intézkedés szükségességét nem látja. Végül elnök jelenté, hogy a muraközi járáskörnek amaz indítványát, hogy addig is, míg a tante tületi nagygyűlés külön intézkedhetik, a „Zalamegye" cirnü lap fogadtassék el a tantestület hivatalos lapjául, a járáskörök gyűléseiken mind elfogadták s így az ez évben Csáktornyán tartandó nagygyűlésig ez leend a megyei tautestület hivatalos lapja annyiban, hogy a járáskörök elnökei ez úton értesíttetnek a központi választmány működéséről. A lap szerkesztője a megyebeli tanítók részére a lapot évi 2 frt előfizetési díjért adja, mely jelentés tudomásul vétetett. Az uj vasútvonal első ünnepélye. Lapunk f. évi 2-ik számában közöltük, miként a Sümegh-boba-jánosházi vicinális vasút műtaniendőri felülvizsgálata 1889. jatt. 10-én megtörtént; most már e vasút megnyitási ünnepélyéről is írhatunk, mely e hó 13-án ténynyé vált, Sütnegh és vidékének régi óhaja teljesült e pálya megnyitásával, miért is a nyilvánult lelkesedést egész igazoltnak találhatjuk. Mielőtt a meghivottak d. e. 11 órakor a sümeghi iudóházban villás reggelihez nyúltak volna, Eitner Sándor országgyűlési képviselő röviden megemlékezik ama küzdelmekről, melyek a vasút építést megelőzték, - azt folyamatában követték annyira, hogy némelykor úgy hitte, lehetetlenség a tornyosuló akadályokkal megmérkőzni s most hálatelt szívvel emlékezhetik meg az isteni segedelemmel bevégzett munkáról, melyre a Mindenható áldását kéri s kívánja, hogy az indóház számtalanszor legyen oly népes, mini most; forgalma legyen élénk és üdvhozó Siimegh, a vidék és hazánkra. A tetszéssel fogadott beszéd után reggelizés, és 12 órakor indulás Bobáig. Minden állomáson népség, mely éljenzéssel fogadta a vonatot. Az ut 26 kilométer hosszú, a coupék kényelmes berendezésüek, fűthetők, mondhatni igen csinosak ; díszére válik Ganz és társai gyáránajt, de elismerést érdemel a társulat rendező igazgatósága is gondoskodásáért ; szárny-vonalaknál ily tökély nem igen található. Gógánfa Gyömörö, Nemes-Keresztur, Jánosháza és Boba, csak ugy repült az idő s mi ott voltunk. Mi tagadás, dergecsi Sztits Dezső urnák első teher szállítmánya, — 28 liter 1874-iki Somlyóinak is volt a fokozódott hangulatban része. Míg a fellobogózott mozdony vizet vedelt, mi — már akinek jutott belőle — nektárt szörpöltünk ; egy része a társaságnak a. sálon kocsiban „csöndes" foglalkozásba merült, s más része a közönség közül tervezett, ábrándozott a jövőről, — élénkség, forgalom stbről, s így alig vettük észre, midőn ismét Jánosháza, Nemes-Kereszturon vagyunk ; de itt már megfogták a vascsikó lábát s „meg állj" ! tiszteletet parancsoló szó előtt szálljunk ki egy kissé. Homolka János karakói esperes-plebános a község nevében Zala és Vas megye határán beszél, ékesen szól. Hűen, történelmi sorrendben emlékezik meg a hősökről, kik Keresztúr határában száguldtanak szilaj paripákon; beszédét fűszerezte a nép ajkán élő dalból is „mind elvitte a legények elejét", vidd el vasút — úgymond — legényeinket gőzmozdonyodon, ha kell a haza védelmére ; de vidd el terményeinket is, vigye el a fölösleget a szükséglet piacára; a gyors közlekedés által közelebb hozatott Zala Vas megyéhez, termény szállítás által hozza virágzásra a vidéket is ! Vidos Kálmán Kis-Czell főszolgabirája ugyanitt, este pedig Sümegben hatásos szavakban emlékezett meg ezen vasút létrehozásában legtöbbet fáradozott Eitner Sándor ur érdemeiről, méltatás után éltette őt, mit a jelenvoltak szivből hangoztattak ismételten vissza. Gogánfa-Gyömörön Semetke József ur üdvözletét hallgattuk meg a két község nevében, köszönetet mondott Eitner képviselőnek kitartó ügybuzgalmáért. Süineghen a mészkör kemencénél két telirat volt olvasható: „A fáradhatatlan vezér Eitner Sándor úr éljen! A mozdonyra vonatkozólag : „Isten hoztával üdvözöljük a tudomány, erő és jólét előmozdítóját!" A mészkör kemence Scheiber Leopold és Epstein Vilmos kereskedők tulajdona"; Epstein ur rövid szavakban köszöntötte a hatóságot illetve Eitner urat. Képviselő ur mindenütt szívélyesen válaszolt, s köszönetét fejezé ki mindazok iránt, kik e vállalat kivitelében őt támogatták. A harsanó cigány zene, a reánk várakozó nép éljenzése közben a sütneglii vendéglő nagytermében találjuk magunkat, honnan esti 6 órától, kiki legjobban tudja éjfél után mily időben s mikor tért pihenőre ? — ízletes étkek, honi bor és pezsgő élvezet mellett felköszöntők árja indult meg. O felsége a királyra ! Eitner Sándor képviselő Baross Gábor miniszterre, Svastics Benő főispánra, kik őt buzdítás mellett leghathatósabban támogatták, — az összes részvényesekre, sőt egyesekre is emelte poharát ; szavai mindenkor viharos éljenekkel fogadtattak. A legtöbb toaszt Eitner úrra mondatott. Üdvözölte őt a városbíró Kondor József, többször emelte poharát reá Sümegi Tivadar uiodalmi ispán is, másmás oldalról méltányolván az érdemeket. Takách Alajos i'f Zala megye törvényhatóságá ra, Gyömörey Gáspár úr Lázár Bernát szegvári földbirtokosra, Eitner ZsigFolytatás a mellékleten.