Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-14 / 15. szám

Mollóklot a „ZALAMEGYE" 1889. évi 15 ik számához. Zala-Egerszeg rendezett tananácsú város polgármesterének évi jelentése az 1888. évről. (Folytatás és vége.) 1'. A városi adóhivatal és pénztár. Az adóügyi iktató szerint beérkezett 2748 ügydarab, uielyek mind elintéztettek. Adóhátralék maradt 1887. év végén az időközben átvett Ola külvárosi hátralékkal együtt 19752 frt 90 kr., 1888. évi előirás összege 4786(1 frt ."17

1 2 kr., a szaporodás 368 írt 17'/

2 kr., összes tartozás 67,987 frt 51 kr. Befolyt 44879 trt 05 kr., töröltetett 5219 frt 53 kr., összes lerovás 50,098 frt 58 kr., maradt hátralék 17888 frt 93 kr., községi pótadó hátralék maradt 1887. év végén 5777 frt 67 kr., 1888. évi előirás 11196 frt 17'/., kr., összes tartozás 16973 frt 92 '/

2 kr., beszedetett 11109 frt 92 kr., maradt hátralék 5863 frt 92'/

2 kr. A vagyon kimutatás szerint 1888. évi tiszta vagyon: városi 183794 trt 01 '/

2 ki'., közbirtokossági pénztár 134990 frt 75 kr., Jákum-alap 13083 frt 24 kr., aggápolda 5340 frt 99 kr., közkórházi 31469 frt 21 kr., szegéuyalap 266 frt 52 kr., Szent-Háromság kápolna és Szt. Autal szobra 2004 trt 04 kr., vasárnapi iskola alap 13 frt 73 kr., elemi iskolai szegény tanulók ruházatára szánt alap 2 frt 76 kr., városi iskola alap 965 frt 37 kr., polgári iskola alap 2481 frt 16 kr., kath. iskola alap 54 frt 81 kr., közös iskola alap 1868 frt 09 kr., kataszteri munkadíj alap 91 frt 28 kr., orgona alap 35 trt 82 kr., dr. Héries-Tóth Nep. János alap 400 frt, összes tiszta vagyon 375891 trt 78'/, kr. A városi árvapénztár állását illetőleg 1887. év végén maradt: 2592 frt 08 kr. készpénzben, 24973 frt 95 kr. kötelezvényekben, 130,242 frt 50 kr. értékpapírokban, 1888-bau befolyt 13748 trt 20 kr. készpénzben, 4206 frt 24 kr. kötelezvényekben, 2500 trt értékpapírokban, összesen 178,263 frt 97 kr., ebből kiadatott 15430 frt 16 kr. készpénzben, 2125 frt 45 kr. kötelezvényekben, 300 trt értékpapírokban, maradt év végén 910 frt 12 kr. készpénzben, 27054 frt 74 kr kötelezvényekben, 132,442 frt 50 kr. értékpapírokban. Az árvapénztár számadási mérlege. Vagyon : Adóslevelek- és értékpapírokban 152632 frt 28 kr., kamathátralékban 1001 trt 43 kr., letéteményekben 191 frt 44 kr., pénztári maradvány 910 frt 12 kr., összesen 161,600 frt 23 kr. Teher: Gyámoltak és gondnokoltak készpénz követelése tőkében és kamatokban 21,389 frt 56 kr., értékpapírokban 132,442 fi. 50 kr., kamatozatlan tőkékben 6864 frt 96 kr., letétemények 176 trt 60 kr., összesen 160,873 frt 62 kr. VI. Gyámoltak és gondnokoltak kimutatása. Gyámság alatt maradt 1887. végén 198, első félévben gyámság alá került 37, összesen 235; gyámság alól felszabadult 7, első félév végén gyámság alatt maradt 228, gondnokság alatt maradt 2. — Első félévben beérkezett a hátralékkal együtt 296, ebből elintéztetett 244, hátralékban maradt 52 ügydarab. A leírást illetőleg az irodába beérkezett 244 ügydarab leíratott és kiadatott. A 11-ik félévben a gyámság alá került 20-al gyámság alatt voltak 248-an, gyámság alól felszabadul tak 4-en, dec. végén gyámság alatt maradtak 244-en, gondnokság alatt pedig 2. Feldolgozás alá került 52 hátralék, 238 új, összesen 290 ügy darab, melyből 279 elintéztetett, 11 hátralékban maradt. Leirás végett kiadatott 279, leíratott és kiadatott 279. VI. Tanügy. A beiratások a városi elemi iskolánál szept. 1—5 napjain tartattak. A Jakum alapból 243 szegénysorsú tanuló segélyeztetett, s tandíj elenge désben 84 növendék részesült. Ola kis község Zala Egerszeggel egyesíttetvén, az ottani elemi iskola 4. és 5. osztályába járt 5 fiú- és 4 leány növendék a belvárosi iskola megfelelő osztályába áthelyeztetett, a 2. és 3. osztályú leány növendékek pedig a kézimunka tanulásra jártak be a belvárosi iskolába. Az Ola külvárosi isko—

————•• ről, melytől csak boldogságot, végnélküli boldogságot remél. Néha-néha azonban úgy látszott még is, mintha a kétely támadt volna fel lelkében, sötét gondolatokkal tépelődött s az a borús hangulat, mely eleinte csak olykor-olykor nyert kifejezést, lassan lassan kezdett állandóvá válni. Talányokban beszélt, melyek némi összefüggésben voltak az apám által forcirozott érdek házassággal. Hasztalan vigasztaltam, hiába kértem, hogy bizzék a jövőben, ne gyötörje magát, hasztalan igyekeztem lelke boruját eloszlatni, Azala ezután már csak a kétségbeesés hangján válaszolt soraimra, s az a tudat, hogy boldogtalanságának egyedül én vagyok az oka, mindinkább megérlelte lelkemben azt az elhatározást, hogy — ha másként nem lehet az enyiin — szakítok mindennel. Mielőtt azonban e végső lépésre szántam volna magamat, még egy utolsó kísérletet tettem, hogy apámat részemre hódíthassam. De eredménytelenül. Némán, szó nélkül hallgatott végig, azután boszusan rám meresztett szemekkel s az ingerültségtől remegő hangon csak annyit mondott, hogy — soha! Ismételten soha! Egyébként válasz — vagy én, vagy ő! Képzelheti kedves Nagysád helyzetemet ; gondolhatja, miféle lelki kinokat éltem át. Szivemben a szülők iránt tartozó tisztelet és szeretet s a végtelen szerelem ádáz harcra keltek egymással s a győztes szerelmem lön. Tervem az volt, hogy a megye székvárosában telepedem le, mint gyakorló orvos s inkább lemondok a világon mindenről, csak hogy Azala az enyim lehessen. Oh és ma már az enyim is lehetne s bizonyára az enyim is volna, ha — amint eredetileg szándékomban volt — az ismételten elutasító válasz után rögtön, még aznap oda hagyom a szülői házat s nem várom be azt az estét, melyen lármás vendégség közepett, apám születésének ötvennyolcadik évfordulóját ünnepelte. lába járó r. k. vallású tanulók hitoktatásával Tikk László külvárosi elemi isk. tanító bízatott meg, a mózes vallású növendékek pedig a belvárosi tanulókkal együtt nyerték a vallástanból oktatásukat. A helvét és ágost. hitvallású tanulók vallásoktatásával Kiss Lajos polgári iskolai rendes tanár bizatott meg. A kanyaró betegség járványszerüleg fellépvén a tanulók között, az elemi iskolában a tanítás szeptember 25 tői otk. 26-ig szünetelt. A Bécsben elhalt zala-egerszegi sziiletésii és jótékonyságáról általánosan ismert Steril Henrik magánzó, szülő városa Zala-Egerszegre nézve egyéb hagyományokon kivül végrendeletileg a zala egerszegi izr. népiskola tanulói részére 300 frtnyi alapítványt tett, melynek kamatait — mivel városunkban külön izr. iskola nincs — a helybeli elemi iskola azon mózes vallású növendékei élvezik, kik a vallástanban legjobb előmenetelt tesznek. A belvárosi elemi iskolába beíratott 337 fiú, 302 leány, Ola külvárosban 26 fiú, 23 leány. Tanintézeteink szaporodtak azáltal, hogy a magas minisztérium a két osztályú felsőleányiskolának négy osztályú polgári leányiskolává való átalakítását elrendelte s az intézetet tanerővel ellátta. A város területén az 1884. évi XVII. t. c. 80. §-a értelmében létesített ipartanonc iskola a lelkes tanítók vezetése mellett jó eredménynyel működik, de a nemes célt s a törvény intentióját nagyban hátráltatja az iparostanoncoknál mutatkozó nagymérvű óramulasztás. Ezen bajon igen nehéz segíteni; mert — tapasztalás szerint — a város felvilágosult iparosai tanoncaikat szorítják ugyan az iskolába járásra, de a tanoncok maguk a legtöbb esetben hanyagul teljesítik kötelességüket s a tanulásra száut időt inkább elcsavarogják. Az iparos tanonc iskola megnyitása kezdetén a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság, ezen baj orvoslására a kellő kényszerítő intézkedéseket megtette s a jó eredmény nem is maradt el, de az iparügyi miniszteri umnak rendelete folytán ezen célszerűnek mutatkozott intézkedés beszüntetendő volt. A város képviselőtestülete az iparos tanoncok buzdítására 1888-ban i.s 5 drb arany és 15 drb ezüst forint jutalomdíjat tűzött ki, melyből azon tanoncok voltak jutalmazandók, akik az ipartestület által rendezett kiállításra az iparukhoz tartozó anyagból a legjobb kézműveket állítják ki. A jut. 24-én tartott iparos tanonc munka kiállításban részt vett a bőranyagból 9, faanyagból 11, vasanyagból 6, szövetauyagból 3, vegyes iparágakból 6, összesen 35 munka. Jutalomban részesült bőranyagból 6, faiparból 8, vasiparból 6, szövetiparból 3. tanonc. VIII. Az évi termés eredménye. Az 1888. év a gazda közönségre nézve nem volt kedvező. Az aratás nem volt kielégítő s emellett a gabona árak sem emelkedtek annyira, hogy a háztartásokba ebből befolyt jövedelmek az egyensúlyt helyreállították volna. Szőlőhegycink legnagyobb részét a jégverés érte oly mértékben, hogy a szüretet teljesen megsemmisítette. Ahol jég nem volt, ott téli fagyok s a nyári igen htivös idő járás miatt rosz közép termés lett. Minőségre sem volt a bor kielégítő a kevés cukortartalom miatt. Az 1888. évi bor literjét 8 kron lehetett árusítani. — A gyümölcstermés a tavaszi igen erős és tartós szelek miatt csaknem teljesen megsemmisíttetett. Kukorica, krumpli szintén gyéren termett. XI. A hasznos házi állatokat illetőleg járvány nem uralgott. Egy pár esetben a szarvasmarhánál a lépfene fordult elő, de ezek is idegen marhák voltak. Ezen állatok hullái rendőri felügyelet alatt megsemmisíttettek s a ragály elterjedése ellen a sikeres intézkedések megtétettek. Városunk területén van 2 éven felül 128 ökör, 208 tehén, 4 bika; 2 éven alul 24 ökör, 42 üsző, 3 bika, összesen 409. Az 1888. évben levágatott kifejlődött marha : 301 ökör, 673 tehén, 14 bika; 2 éven alul 145 ökör, 192 -- De hát mit is kerestem én ekkor már e zajos lakomában? -—- vetheti fel Nagysád egész joggal e kérdést. Engedje meg, hogy röviden felelhessek erre is: kerültem a feltűnést, s nem akartam, hogy az apa és fiú között kitört viszályról suttogjon az egész társaság. Szivemet pokoli kínok marcangolták, de azért volt annyi erőm, hogy eltitkolhassam gyötrő érzelmeimet s csak akkor hagyott el az eszem, midőn úgy éjfél felé felnyílott az ebédlő szárnyas ajtaja s halvány, dúlt arccal Azala lépett a terembe. Egy pillanatig tétovázva állt meg, csillogó fekete szemeit fürkészőleg hordta körül az einémult sokasá gon, azutáu élesen felsikoltva, kitárt karokkal rohant felém. A hölgyek rémülten ugráltak fel helyeikről. Örült! — őrült! —• hangzott egyszerre minden felől. — Vissza! vissza szerencsétlen! — hörgé apám s vadul villogó szemekkel útjába állt a szép asszonynak, — Emberek! — szólt azután parancsoló hangon a felszolgáló cselédséghez, vezessétek ki azt a tolakodót, ezt az asszonyt, ezt a . . . . Védőleg emeltem kezemet a magasba, szólni, kiál tani akartam; de ajkamra nem jött hang, fejem szédült, szemeim elhomályosodtak s eszméletlenül roskadtam le helyemre. Hogy azután mi történt, arról nem tudok semmit s csak arra emlékszem, hogy mikor újra magamhoz tértem, néhány ismerős arc s Palóczy Elza álltak körülem, Azala azonban már nem volt a teremben. A vad kétségbeesés ember feletti erőt adott, hangos kiáltással szöktem fel a pamlagról, s mielőtt megakadályozhattak volna, kirohantam a szobából, hogy még egyszer feltalálhassam azt, kit az életben többé soha elhagyni nem akartam. Utcáról utcára, házról házra összejártam az egész üsző, 31 bika; továbbá 1585 borjú, 11 bivaly, összesen 2952 darab. X. Közmunkaügy. Előiratott 197 kettős, 14 egyes fogat, 1365 kézi napszám. Ugy a természetbeni, mint a készpénzben történt fizetések teljesen lerovattak és illetékes helyre szállíttattak. A képviselőtestület határozata folytán Zalavármegye tek. törvényhatóságához kérvényt nyújtott be a tanács az iránt, hogy a város a megyei közmunkát a város területén levő megyei utakra fordíthassa. A kérelemnek a megye helyt adott, de tervezet beadására utasította a várost, hogy mily módon és mily mérvben óhajtja a megyei közmunkát felhasználni. E tekintetben a megyével a megállapodás már megtörtént s a megyei közmunka tényleg átadatott a városnak. A megváltási összeg 860 frt 88 krt tett, ebből befizetve lett 833 frt 04 kr., leszámítolásba jött 27 frt. Városi közmunka: 360 kettős, 26 egyes fogat, 2409 kézi napszám. A természetben leszolgálandó városi közmunka teljesen lerovatott. A megváltandó közmunkából készpénzben befolyt 207 frt 30 kr., ebből nagyobb napszámokra kiadatott 187 frt 84 kr., pénztári maradvány 19 frt 46 kr. Ál. A városgazda hatásköréhez tartozó ügyekről szóló jelentés következő: A) Erdóüyy. Az 1888. évben kiirtásra kitűzött 7 hold erdő területén kaptunk 255 ','

2 öl tűzifát, 55 drb gerendát, 75 drb padlót, 8 drb lámpaducot, 20 drb közönséges lábfát. Ezen kivágott terület kitisztítás végett egyes vállalkozóknak kapás növény alá használatra egy évre kiadatott s ezen terület a 2-ik évben már makkal lesz beültetve. B) Téglaszin forcjalma. Égettetett 789,670 drb faltégla, 122,790 zsindely, 700 görbe zsindely 13092 frt 52 kr. értékben. Téglaszinhez kiadás: 814 öl tűzifa a 7 frt. 5698 frt, téglás munkabére 3128 frt 67 kr., épületek, szerszámok, évi adó 400 frt, összesen 9276 frt 67 kr. Az 1889. évre 174,000 tégla készlet maradt. G) íóldek és rétek. A város tulajdonát képező, művelés alatt levő összes földek bérbe vannak adva. A réteken a fű árverés utján adatik el s úgy a bél-, mint a fűvételárak a városi pénztárba beutalványoztatnak. D) Hidak. A város területén levő hidak kijavíttattak, jó karban tartatnak s az 1888. évben 4 új híd is építtetett. Fakészletünket ezekhez jobbára felhasználtuk, kivévén 52 drb kivágott nyárfát. A városi utcák és mezei utak városi közmunkával tataroztatnak. A képviselőtestület határozatából a holt Zala medre a kaszaházi hídtól egész a kismalomig méretekben kiásatván és a Zala folyó az úgynevezett „libagyepp" mellett levő jobbparti szakadéka tervszerűen elgátoltatván, ezen munkálat keresztülvitele által már is sikerült a Zala kiáradását ezen fenti helyen megakadályozni. E) Epületek. A város tulajdonát képező épül tataroztatnak. Az 1888. évben a templom egészen s a temető egy része tégla fallal keríttetett. F) Tűzifa. Az 1887. évről tűzifa 363

3 4 öl, az alsó erdőn vágatott 255' 2 öl, vétel utján szereztetett 279, összesen 918'/

4 öl. Felhasználtatott: téglaszinhez 814 öl, elemi iskolához 38, iparos tanonc iskolához 6, tűzoltóknak 2, cselédségnek 9, városház és kapitányi hivatalnál 2G, kántornak 6, olai iskolához 4, felső leányiskolához 5, összesen 910 öl s úgy a mult évről maradt lakészlet 8 V

4 öl. A jelentés végezetül elősorolja minden egyes tisztviselő ügykörét s meleg hangon emlékezik meg a tisztviselők ügybuzgóságáról, hivatalos kötelességeik lelkiismeretes és pontos teljesítéséről. Hasonlóan elismeréssel szól a kezelőszemélyzet tevékenységéről, úgy a kézbesítők működése, pontossága-és szorgalmáról, melyről tanúskodik, hogy az 1888. évben 16521 ügydarabot kézbesítettek. falut. I)e hasztalan, Azala nem volt sehol s már hajnal felé járt az idő, midőn teljesen kimerülve a helység alatt s a Tisza szakadéka mentén elterülő réteken át, haza felé vettem utamat. A hajnal pírja már ott égett az égbolton, de még csendes és kihalt volt az egész természet s csak a felhúzott zsilipeken áttörő viz csobogása hallatszott meszszire s néma csendben, olyan rémes, olyan ijesztő volt most a hullámok moraja. Mikor az alsó malomnál rá léptem az átjáróra, mely a túlsó partról a községbe vezet, valami sajátságos borzongás fogta el egész valómat, szédült velem minden s görcsösen kapaszkodtam meg a hid karfájában. Alattam zúgva, bömbölve hömpölygött az áradat s tajtékzó hullámokat verve rohant az örvénybe, mely ott forgott, ott kevergett a csatorna végén, hol a viz a Tiszába szakad. Merően néztem a habok szeszélyes játékát s szemem egy női kalaphoz hasonló tárgyon akadt meg, mely az elsodort falevelek és galyakkal együtt ott forgott, keringett az örvény kellő közepén. Őrült gondolat villant meg agyamban s megtántorodva hátráltam a karfától és csak ekkor vettem észre, bogy lábaim alatt két apró női keztyil hever. Remegő szívvel nyúltam le értük F egyikből egy összehajtogatott kis papirszelet hullott a kezembe s rajta kuszált betűkkel, csak ennyi volt írva : „Három napja, hogy férjem meghalt. — Megyek én is utánna! . . . . Utolsó gondolatom is te vagy! Szivem csak érted dobog . . . szerelmem osztatlanul s örökre a tied! . . . Isten veled. Isten veled ! . . . — Értettem mindent s azt hiszem, nem kell tovább folytatnom, most már Nagysád is ért mindent.