Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-31 / 13. szám

Tekintve az ügynek közgazdasági nagy horderejű fontosságát, tisztelettel felkérem cimzett uraságodat, hogy engem lehetőleg mielőbb pár sorokban értesíteni szíveskedjék arról, hogy birtokán, valamint esetleg helybeli községében más birtokosok és egyesek részéről hány hold évi répa termelés biztosítása lenne eszközölhető, megjegyeztetvén, hogy a vállalkozók részéről tett előleges kijelentés szerint — ami azonban később nyerne tüzetes megállapítást, a termelt répa átlagára, mely a távolsághoz képest szenved a tariffaszeríí szállítási árral némi különbözetet, előlegesen metermázsánkint 80—90 krral vétetett számításba. Végre tisztelettel megjegyzem, hogy a kért szives értesítések beérkezte után, ha azok kedvező alapot nyújtanak, az ügy bővebb megvitatása végett a7. illető termelésre ajánlkozó közvetlen érdekelteket egy érdekeltségi tanácskozmányra hivandom össze. Kelt Zala-Egerszegen, 1889. évi március hó 29-én. Svastits Benó sk., főispán. Városunk 1888. évi zárszámadása. Városunk 1888. évi zárszámadása egybeállíttatván, a számvizsgáló bizottság által megvizsgáltatván s helyesnek találtatván, a városi tanács által kinyomatott s a városi képviselőknek tájékoztatás céljából megküldetett. A zárszámadás összesített adatait a következőkben adjuk : Rendes levételek: 1) állandó jövedelmekből befolyt 10,883 frt 80 kr., 2) változó jövedelmekből 12,810 frt 45 kr., 3) laktanyai jövedelmekből 12,306 frt 81'/

2 kr., 4) elemi iskola után 3,094 trt 12 kr., 5) alsófokú ipariskola után 474 frt, 6) kertészetiek 24 trt 10 kr., 7) regale jogi 7,785 frt 15 kr., 8) szegénytartás 1,537 frt 37 kr. Rendkívüli levételek: 1,975 frt 69 kr., 2) új utcák nyitásából származott bevételek 3,215 frt 78 kr., 3) csatornázási célra szolgáló bevételek 30,392 frt 49 kr., 4) átfutó bevétel 86 frt. A rendes bevételek összege 48,915 frt 80'/

2 kr., a rendkívüli bevételek üsszege 35,669 frt 96 kr., üsszes lerovott bevételek 84,585 frt 76'/

2 kr. A kültségvetés szerint 51,873 frt 30 kr. irányoztatván elő bevételül, az 1888. évben tényleg befolyt 84,585 frt 76 V2 krajcárral szemben a bevételi tübblet 32,712 frt 46'/

2 krt tesz ki, melyből azonban a csatornázási célra befolyt 30,392 frt 49 krt levonva, az 1888. évi zárszámadás adatai szerint 2,319 frt 97'/

2 krral folyt be tübb, mint a menuyi költségvetésileg előirányozva volt. Rendes kiadások: 1) személyi járandóságok : a) tisztviselők fizetései 10,847 frt 67 kr., b) szolgák, rendőrök stb. fizetései 3,220 frt, c) mellékjárandóságok 775 frt 94 kr., 2) különfélék 8,953 frt 69 kr., 3) laktanyai 1,824 frt 77 kr., 4) elemi iskola 7,180 frt 39 kr., 5) alsótokú ipar- és kereskedelmi iskola 1,122 frt 51 ki-., 6) tőketürlés és kamat 13,424 frt 66 kr., 7) szegénytartás 2,866 frt 59 kr. Rendkivttli kiadások: 1) nem várt esetekre 3,723 frt 55 kr., 2) új utcák nyitásából származó kiadások 5,465 frt 62 kr., 3) csatornázási kiadások 10,448 frt 87 kr., 4) regále jogi kiadások 478 frt 11 kr., 5) átfutó kiadás 84 frt 75 kr. A rendes kiadások főüsszege 50,216 frt 22 kr., a rendkiviili kiadások főösszege 20,200 frt 90 kr., üszszesen 70,417 frt 12 kr. Kültségvetésileg előirányoztatott 52,086 frt 34 kr. s igy a tényleges kiadások 18,330 frt 78 krral múlják felül a költségvetésileg előirányzott kiadásokat, melyekből azonban a csatornázási 10,448 frt 87 kr. kiadást levonva, tényleg 7881 frt 91 krral lett több kiadva, mint a mennyi kültségvetésileg előirányoztatott. Ezen 7,881 frt 91 kr. fedezetét nyerte egyrészt az által, hogy tényleg tübb folyt be 1888. évben, mint a mennyi előirányozva volt, másrészt pedig a csatornázási bevételek 30,392 frt 49 krt, az 1888. évi kiadások e célra 10,448 frt 87 krt tettek s igy csatornázási célra kellene lenni 19,943 frt 62 krnak, holott a zárszámadás szerint a pénzmaradvány 14,168 frt 64',

2 krt tesz ki s igy a csatornázási pénzből az 1888. évi zárszámadás szerint más városi célra elkültetett üsszesen 5,774 frt 97

1 2 kr. A zárszámadás végül magában foglalja a vagyonés teher-kimutatást, mely szerint a vagyon: pénztári maradvány 1888. év végén 14,168 frt 64"

2 kr., küvetelésekben és hátralékokban 28,452 frt 14 kr., ingóságokban 5,152 frt 39 kr., ingatlanok, épületek és jogok 408,947 frt 40 kr., összesen 456,720 frt 57 '/

2 kr. — Teher: Festi magyar kereskedelmi bank követelése 238,222 frt 88 kr., Oszcerreicher Zsigmondné követelése 15,000 frt, egyéb tartozások 19,703 frt 68 kr., tiszta vagyon mint egyenleg 183,794 frt 01

1 2 kr., öszszesen 456,720 frt 57'/

2 kr. Uj temető rendezési szabályrendelet. 1. §. Zala-Egerszeg rend. tan. város képviselőtestülete a városi sírkerteknek rendezését és rendben tartását egy bizottmány által eszküzülteti. 2. §. A temető rendező bizottmány célja s feladata az elhunytak emlékének kegyeletteljes ápolása és megőrzése s e végből a városi köztemetőnek célszerű rendezése s ekként való fentartása. 3. §. A bizottmány 12 tagból áll, u. m. elnük, alelnük, jegyző, városi gazda s a közgyűlés által választott 8 tagból. 4. §. A bizottmány tagjai oly helybeli polgárok is lehetnek, kik a képviselő bizottságnak ugyan nem tagjai, de a kegyeletes cél iránt kiváló vonzalom- és részvéttel viseltetnek. 5. §. Határozatait a bizottmány rendes üléseiben állapítja meg; érvényes határozat hozatalára az elnükün kivül legalább 4 tagnak jelenléte szükséges, az üléseket az elnük, vagy alelnük hívja össze. Az elnöküt, alelnüküt és jegyzőt a bizottmány saját kebeléből választja; a tanácskozási rend és ügyvezetésre nézve pedig a hatóság szervezeti szabályrendeletében megállapított módozatokat követi. — A bizottmány határozatai, melyek az ügykezelésre vonatkoznak, u. m. a temetők rendezése és díszítésére azonnal jogerejüek, s a bizottmány által — a mennyiben magán érdeket nem sértenek — végrehajthatók; — egyéb határozatai helybenhagyás, illetőleg megerősítés végett a tanács utján a képviselőtestületi gyűlés elé terjesztendők. 6. §. A bizottmány tanácskozmányairól rendes jegyzőkönyvet vezet, s azt betekintés és felülvizsgálat végett időnkint ugyan csak a tanács utján a városi képviselő gyűléshez bemutatja. 7. §. A temetők fentartási költségeinek fedezésére szolgálnak : a) a sírhelyek váltságdíjai; b) magánosok által a temetők rendezésére és fentartására tett alapítványok, hagyományok és ajándékozások. Ezen jövedelmekből fedezendő kiadásokat a bizottság előterjesztésére a városi tanács utalványozza ki. 8. §. A temető rendező bizottmány tartozik ezen jövedelmekből mindazon költségeit és kiadásait fedezni, melyek a temető jókarban tartása, s egyáltalán a temetők rendezése, díszítése és fentartásával, valamint a sírok megőrzésével járnak. 9. §. A bizottmány jövedelmei és kiadásai kezelését a temető pénztárnok a városi üsszesített pénztár megállapítva levő szabályai szerint teljesíti. A temető pénztár külön cimén vezetett számadásokat minden év leteltével megvizsgálás végett a bizottmányhoz bemutatja; a számadások felülvizsgálása azonban a képviselőtestületet illeti. 10. §. A pénztárnok, illetve könyvelő a folyó bevételek- és kiadásokról rendes naplót vezetni, s ezenkívül az alapítványokról külön főkönyvet tartani köteles. 11. §. A pénztárnok kifizetéseket csakis az összesített pénztár szabványai értelmében, s szabályszerű nyugták irányában teljesíthet. — „Hol vetted ezt a verset?" kérdé tőlem, mikor végig olvasta. Hallgatagon sütöttem le szemeimet. — „Nos? hol vetted? Mert azt látom, hogy nem te csináltad." Mondhatott volna mindent az én professorom; faggathatott volna bármennyit, el nem árultam volna, meg nem mondtam volua neki, hogy azt a verset én csináltam. De egy diáknak, akiben a poötai vena az első csirákat hajtja, azt mondani, hogy versét nem ő csinálta: olyan dolog, amire mindenkiből kitör az igazság. A gyermeki önérzet egész indignaciójával emeltem tekintetemet a professor úrra. — Kérem szépen, tisztelendő úr! ezt én írtam! — Mikor írtad? — kérdé ravaszkás mosolylyal. — Ma reggel, midőn feljöttem az osztályba, - — feleltem most már bátrabb hangon. — Ugy ? , .. Na jól van ! Nesze, tedd el! Nem épen rosz vers. .. Most már tudom, hogy te ártatlan vagy s a többiek a te gyakorlatodból irták ki azt a két sor distichont. Hát te elmehetsz haza; a többiek pedig a másik félnapot is ki fogják tölteni. Ekkor vettem csak észre, bogy milyen kelepcébe jutottam. Irgalmatlanul megbántam, hogy versemmel szemben elvállaltam a szerzőséget. Mennyivel jobb volt volna szerényen hallgatni s akkor az egész osztály meg lett volna mentve a másik félnapi bezárástól. Mozdulatlanul állottam tanárom előtt, aki közelebb lépett hozzám. — Nos hát miért nem méssz haza ? versedből tudtam meg, hogy ártatlan vagy s eddig is ártatlanul bűnhődtél. Legalább a másik félnapot használd fül egy kis szórakozásra. Eredj haza! Mig ezeket mondta, könyek lopóztak szempilláim alá s kérő tekintetet vetettem professoromra, kit magaviseletem kissé meglepett. — Talán akarsz valamit ? Talán könyörögni akarsz társaidért, akiknek egyikében se volt annyi becsület, hogy megmondta volna: honnan vette azt a két sor distichont? Talán arra akarsz kérni, hogy őket is bocsássam haza? Szemrehányó hangon tett kérdéseire bátrabban fülemeltem fejemet s igy szóltam : — Nem, kérem, tisztelendő tanár úr. De szeretnék velük én is itt maradni estig. Sohasem feledem el azt a tekintetet, amivel e szavaimra a férfikor delét élő professor rám nézett. Arcomat két hatalmas tenyerébe szorítva szemem közé nézett s valami szokatlan fény ragyogott megnedvesült szemeiben s nála addig soha nem tapasztalt megindultsággal igy szólt: Fiam, édes fiam! ne felejtsd el ezt a napot soha életedben! Es ha majd érett férfi lesz belőled, gondolj szavaimra! Te nem sok hasznát fogod venni sziveduek az életben. Még egyszer megszorongatta arcomat. Azután haza bocsátotta az egész osztályt. Minden virágtakadáskor eszembe jut ez a kis diákkorombeli esemény. Eszembe jut jó tanárom szava igen sokszor, mikor szivem nem bir a mindennapi élet realismusával úszni. Pedig régi történet, régi emlék ez. Olyan régi, hogy azóta már nemcsak nevemet nem írom munkáim alá, hanem még egyetlen betücskét is . . . tartózkodva —y. 12. §. A bevételekről .a pénztárnok mindenkor kellő ellennyugtát venni tartozik, a sír váltságdíjai, úgy egyéb temetői járandóságok a városgazda által kiállítandó utalványokon állapíttatnak meg, s ezen utal ványok pénztári ellennyugtákul szolgálnak. 13. §. Az utalványokon számított összes járandóság a pénztárnok által ugyan egészen beszedendő, abból azonban a pénztárba csak a sírhely díja vételezendő be, a tübbi pedig az illető személyuek küzvetlen kiadandó. 14. §. A temetőkbe sírt ásatni, vagy sírboltot építtetni csakis a felügyelő rendelete folytán, a váltságdíj fizetése után és a pénztári nyugta felmutatása mellett szabad. 15. §. A temetők rendezése tekintetéből a temető alaprajza mérnökileg felvétetik és a temetkezési rend a bizottmány által megállapított tervezet szerint történik ; miért is a sírhelyek már eleve osztályonként meg számoztatván, folyó szám szerint adatnak a város gazda által ki. 16. §. A város gazda által kiállított utalvány tartalmazza: a) annak nevét, ki a sírhelyet kiállította; b) az illetőnek nevét, ki számára sír váltatik; c) a sírhely osztályát és számát; d) mind azon díjakat, melyek a sírhely váltása alkalmával kifizetendők, miért is az utalvány alakja ekkép állapíttatik meg: Utalvány. T. c. urnák elhunyt részére a temetőben, egy osztályú és számú sírhely frt ...kr. díj mellett kiadatik. Pénztári nyugta. részére a temetőben kiadott osztályú és számú sírhely után frt kr. összeg a városi temető pénztárba hogy befizetett, ezennel nyugtatványoztatik. Kelt könyvelő. pénztárnok. 17. §. A város gazda köteles minden egyes temetőről telekkönyvet vezetni, s a kiváltott sírhelyek sorszámáuál a halott vagy család vezeték és kereszt nevét beiktatni. 18. §. Könyebb tájékozás végett a város gazda az utalványozott sírhelyekről betüsoros mutató-könyvet is vezet, melyben a sír tulajdonos neve után a sír telekkünyvi osztálya és száma kitüntetendő. 19. §. A rend fentartás a temetőkben küzvetlenül a felügyelőt és annak segéd személyzetét illeti, a fel ügyelő a városi gazda. 20. §. A felügyelő teendőihez tartozik : a) a temető rendezési munkálatokat intézni és vezetni; b) arra ügyelni, hogy a sirok ásatása és sírboltok építése a bizottmány által helyben hagyott rendben és alakban készíttessék ; c) felügyelni, hogy a sirok felásása, s a holttestek áthelyezése a hatóság által a fennálló szabályok alapján adott engedély mellett és a városi orvos küzbejüttével türténjenek. 21. §. A felügyelőt teendőiben, a temető díszítése és rendezésében, valamint a sírhelyek ásatása és fentartásában a városi kertész, sírásók, kik küziil ugyan a felügyelő által reá ruházott teendőket teljesíteni mindenik küteles, — külünüsen mégis : a) a kertész köteles a sírkertek külrészére felügyelni, e végből az utakat, fákat, bokrokat és sövényeket tisztán s jókarban tartani; b) a sírásók kötelesek a megrendelt sírokat a kijelült helyen és megszabott mérték szerint kiásni, temetéskor a koporsót a sírba helyezni, a sírt behúzni s megrendelés folytán a sírt gyeppel behantolni, továbbá : c) ügyelni, hogy a temetőbeli épületen, sírboltokon, síremléken, kerítéseken, iiltetményeken és egyéb tárgyakon sértések s más károk ne okoztassanak. 22. §. A sírásók munkálataikért a díjszabásban megállapított járandóságon kivül egyéb jutalmat nem követelhetnek. 23. §. A sír váltságdíja és egyéb temetői díjak következőkép állapíttatnak meg osztály és térfogat szerint, u. m. I. osztályban a régi temető éjszaki részéhez csatolt új térségen a kőfal melletti sírhely váltságdíja 6.10 cm. • ül 60 frt — kr. II. osztályban a főút mellett balróli sírhely váltságdíja 5.84 cm. [_J ül 40 frt — kr. III. osztályban a régi temető mellett 5.84 cm. sírhely váltságdíja . 30 frt — kr. A temető tübbi részeiben a temetkezés ingyen, ha azonban az ingyenes területen kőeinlék állíttatik, díja 5 frt. Ezen váltságdíjakon kívül még kővetkező temetői költségek állapíttattak meg, u. m.: 1. Egy nagy sír ásatása és behúzásáért 1 frt — kr. 2. Egy kis sír ásatása s behúzásáért — frt 60 kr. 3. Egy nagy sír felhantolásáért . 1 frt — kr. 4. Egy kis sír lelhantolásáért . . 1 frt — kr. 5. Egy régi sír felásása s egy holttetem áthelyezéseért 5 frt kr. 6. Ha valaki a régi temetőbe soron kivül kiván temetkezni, egy sírhely díja 5 frt—kr. 24. 8. A sírkertben sírkövet, vagy emléket s egyéb diszítményeket a bizottmány tudta és engedelmével lehet felállítani; minélfogva a felállítani szándékolt sírkő vagy emlék, valamint az arra vezetendő felirat mindenkor előzetesen megvizsgálás és engedélyezés végett a temető rendező bizottmányhoz bemutatandó. 25. §. A közünség tájékozása végett megjegyeztetik, hogy: 1. Sírhely helyének kijelölése és utalványozása végett mindenki először a városi gazdához tartozik Folytatás a mellékleten.