Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-24 / 12. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1889. éri 12. számához. A körorvosuak felelősség melletti kötelességévé tétessék havonként egyszer, és pedig mindig előre meghatározott napon és napidőszakban minden egyes községben megjelenni, a mikor is a község lakosai a kötött egyezség szerint megállapított mérsékelt rendelési díjért, a szegények pedig teljesen ingyen orvosi segélyben részesülhetnek, ugyanezen alkalommal megjelen az iskolában, meggyőződést szerzeudő a gyermekek egészségéről és teljesíti a törvény által előirt egyéb teendőket is. Ilogy azonban ezen feladatnak megfelelhessen ós az eljárás fennakadást ne szenvedjen, a körorvosnak rendes évi fuvarátalány adandó; semtri esetre sem tartanám célszerűnek azon rendelkezést, hogy ezen havi körutazásokhoz a községek természetbeni fuvart szolgáltassanak, ily intézkedés mellett minden, a közegészség javítására irányuló törekvésünk hajótörést szenvedne; tapasztaltuk ugyanis minduyájau, milyen hátrányos egyéb közigazgatási hivatalos eljárásoknál is, ha természetben kiszolgálandó fuvarral kell utazni, mert akárhányszor délben vagy este áll elő a reggelre megrendelt kocsi, vagy egyáltalán meg sem jelenik az előfogat, némely helyen elő sem állhat, mert az egész községben nincs ló, nem is szólok azon fogatokról, melyek megjelennek ugyau, de tovább menni már alig bírnak ; azon feltevés pedig, liogy a községek az orvossali egyezkedés folytán megváltsák a fuvart, azonos lenne az utazás lehetetlenségével, mert — mint a himlőoltások alkalmával eléggé látjuk — a váltságdijak nem szoktak rendesen befolyni. Félreértések elkerülése végett ki kell jelentenem, hogy az uti átalányból a havonkénti hivatalos körutazás, nemkülönben a felmerülendő egyes rendkívüli és sürgős esetekben megkivántató hivatalos működés költségei fedezendők, magától értetvén, hogy ezen időn kivül betegek és járványos kórban szenvedők rendszeres gyógykezelése céljából kivánt utazáshoz az orvosért kocsi küldendő. A fizetés minimuma orvostudorok részére G00 forintban, ha pedig az állás sebész által töltetik be, 400 forintban lenne megállapítandó; úgyszintén 400 forint fizetést javasolnék ott, hol az orvos a körhöz tartozó oly városban székel, melyben nagyobb kiterjedésű magán gyakorlatra van kilátása, ezek közé számítom a tapolcai, sümegi, Keszthely polgár városi, szent-gróthi és alsólendvai kört; — uti átalányul szükséges legalább 200 forint, csakis a kottorii (XXVIII-ik) egészségi kör képezne itt kivételt, hol azon okból, mert a kör csakis 4 községből áll, s ezek a székhelytől 1 2 órai távolságra esnek, 100 forint elég. A fizetésnek ily módoni megállapítása után felmerülő összeg a hozzájárulás igazságos beosztása által nem csak terhes nem lesz a népre, de előnyüsebb a mostani fizetési aráuynál, s ez csak egy módon érhető el, ugy, ha az összes községi- és körorvosok fizetése és uti átalanya megyei pótadóba vettetik; a számadatok összeállítása szerint 5 körorvosnak fizetése 400 írtjával 2000 frt; — 29 pedig feltéve, hogy mind orvostudor által töltetik be az állás — 600 forinttal számítva 17400 frt; uti átalány 33 körben 200 frttal =6600 frt, egy körben 100 frt; ha ehhez számítom a külön orvost tartó községek és városok orvosait; nevezetesen Kanizsán 2, Z.-Egerszegen, Keszthelyen, Csáktornyán, Légrádon 1—1, összesen 6; ezek fizetését 300 forinttal véve 1800 forint; mindez együtt 27,900 frt, ezt a megyei körülbelül 2.000,000 forint állami adóra kivetve, egy adó forint után esik 1-4 krajcár. Ily kivetés után a fizetési arány sokkal kedvezőbb, mert a nagyobb vagyonnal birók viselik nagyobb részét, ezek pedig eltekintve azon körülménytől, hogy e csekély terhet könnyebben elbírják, a társadalomban elfoglalt állásuk és műveltségük alapján amugyis erkölcsileg kütelezvék a szegény és szellemi

4fejlettségben kevósbbé előre haladt nép sorsának javítására közreműködni. Egyik legszükségesebb feltételnek tartom azt, hogy a körorvosok ne a községektől legyenek kénytelenek fizetésüket kikönyörögni, hanem az részükre a megyei pénztárból fizettessék, a mi a fentebb előadott fizetési beszedéssel egybehangzó eljárás lenne. Fölösleges magyaráznom e feltétel okait. Ezek javaslatomnak főbb pontjai, melyeknek teljesítése mellett, a törvény revisiója —- é3 egyes pontjainak megváltoztatásáig a kürorvosi intézméuynyel közegészségügyünket lehetőleg előmozdíthatjuk. Ismerve a tekintetes közigazgatási bizottság minden egyes tagjának a nemes célok iránti fogékonyságát, azon megggyőződésben élek, hogy a tekintetes bizottság ugy a megyei-, mint a társadalmi életben is vezénylő szereprei hivatottsága érzetében, áthatva ama tudattól, miszerint a közegészség-, mint a közjó egyik fontos tényezőjének feltételei csak akkor teljesíthetők, ha erre nézve minden ember egymással kezet fogva megteszi kötelességét, az ezen ügyben jelenleg megnyílt téren áldásos működését kifejteni méltóztatik. Tisztelettel kérem tehát a tekintetes közigazgatási bizottságot, miszerint javaslatomat elfogadni és ennek alapján intézkedés végett a tekintetes törvényhatósági közgyűléshez pártoló előterjesztést tenni méltóztassék. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület Kovács Károly polgármester elnöklete alatt f. hó 18-án rendkívüli ülést tartott, melynek lefolyását a következőkben adjuk: Mivel a katonai előfogatot a város mindig SzentIvánra tartozik kiszolgáltatni a vasúti állomásra: a gazdaságügyi bizottság javaslatára a képviselőtestület a megye törvényhatóságát az előfogatoknak méltányos arányban való kilátása tárgyában megkeresi. A város tulajdonát képező országos, heti és napi vásárok helypénzszedési jogának 9175 írton való bérbeadása helyeslőleg tudomáséi vétetett, ellenben a helypénzszedő ama kérelmének, hogy a bér után fizetendő községi pótlék fizetése alól mentessék fel, hely nem adatott; mivel az árverési feltételekben benn foglaltatott, hogy nemcsak az állami adó, hanem a községi pótlék is fizetendő a bérösszeg után. Az élőmarhák megmérhetése végett egy elősúlymérlegnek a vásár téren alkalmas helyen mielőbbi fel állítása elhatároztatott. Zalamegye adófelügyelőjének átirata a régi adóbehajtási költségtérítmóny, adóbehajtási illeték befizetése iránt a jogügyi bizottságnak, Kontor Mihály tanító kérvénye 50 frt tőke után esedékes 7%-os kamatnak hátralékaival együtt leendő kiutalása tárgyában az alapítványi bizottságnak adatott ki véleményadás végett. A lámpák havi felgyújtása tárgyában tett bizottsági javaslat elfogadtatott. Úszterreicher Zsiguioudné és Czifrák János részére kifizetett tőkék és kamatok, valamint Wojaczek J. II. körkemence gyáros részére 1861 frtnak kifizetése utólagosan jóváhagyatott. A városi temető rendezése tárgyában felvett bizottsági jegyzőkönyv előterjesztetvén, elfogadtatott. A honvédelmi minisztériumnak rendelete folytán a város kaszárnyája a célból, váljon 3 honvéd lovas század elfogadására alkalmas-e, telülvizsgáltatik, mely felülvizsgálatra s az ennek alapján eszközlcndő tárgyalásra a képviselőtestület a volt kaszárnya építő bizottság tagjait küldi ki. Előterjesztetett méltóságos Szabó Sámuelné szül. Móczer Mária úrnőnek 1500 frt alapítványáról kiállított alapító oklevél, mely ürömmel vétetett tudomásúl s jegyzőkönyvileg fejeztetett ki érte köszönet. Guth Rudolf zala-egerszegi mészáros mesterrel kötött épületi bérszerződés előterjesztetvén, jóváhagyatott. Mórocz József zala egerszegi önkéntes tűzoltót a tűzoltás terén szerzett érdemeinek jutalmazásául az alispáni hivatal utján a képviselőtestület kitüntetésre ajánlja. A zala-egerszegi önkéntes tűzoltó egyesület elnökségének megkeresésére a képviselőtestület a városi önkéntes tűzoltókat a városi közmunka kötelezettség alól felmenti. A zala-egerszegi ipartestület ama kérelmének, hogy a helybeli iparosok a helypénz fizetés alól mentessenek fel, a képviselőtestület helyt nem adott; mivel a helypénzszedésre a bérlet már megköttetett. Előterjesztetett Vöczköndy László városi aljegyző kérvénye, a marhalevelek kiállítási illetéke ügyében hozott 1888. évi VII. törvénycikkre nézve a korábbi eljárásnak fentartása iránt. A képviselőtestület a folyó évben ez ügyben kísérletet teend s annak alapján fog végleg dönteni az iránt, váljon a régi eljárás tartassék-e fenn, vagy pedig a kiállításért bizonyos évi átalány állapíttassék meg. Gondy .János városi rendőrbiztos kérelmére fizetése 100 frtnak, mint lakbérnek kiutaiványozásával felemeltetett. A bikák beszerzése tárgyában tett indítvány javaslattétel végett a gazdaságügyi bizottságnak adatott ki. Végül a köztisztaság és közbiztonsági szabályrendeletek a belügyminisztériumnak leiratában foglalt kívánalmakhoz képest módosíttattak s megerősítés végett újból felterjesztetnek. Közegészségügy. Dr. Mangin Kdrohj megyei főorvos űr a megye területén f. évi február hóban észlett közegészségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság március havi üléséhez: Az időjárási viszonyok elég kedvezőek voltak; mert rövid megszakítással általában mérsékelt hidegségü napokat élveztünk; néha havazott, de a hó nem volt állandó. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a hőmérő maximuma volt 10-2° C., minimuma — 11"C., havi közép — 0"7° C. A légnyomás maximuma 763 mm., minimuma 731-9 mm., havi közép 746 mm. Közép nedvesség százalékokban 80°/

0. Csapadék havi összege 22-3 m m. Szelek irányára nézve leggyakoribb volt E., DK., ÉNy., K. A közegészségi állapot a felnőtteknél úgy, mint gyermekeknél a megye legnagyobb részében általában kielégítőnek volt mondható, a kanizsai és perlaki járá sokban azonban, valamint Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg városokban kevésbbé volt kedvező; mert az említett helyeken élénk betegforgalom mellett különösen a tüdőés mellhártyalobok észleltettek nagyobb számban, nem ritkán súlyos lefolyással. A felmerült kórnemek közt a megye egész területén a légzési szervek hurutos lobos bántalmai szerepeltek legnagyobb százalékkal; ezeken kivül gyógykezelés alá kerültek a csúzok különféle nemei, továbbá hasi hagymáznak egyes esetei és Lendván a cselédek közt több bujakór eset; a gyermekek közt szórványos jelleggel hökhurut, kanyaró és vörheny is. A hevenyfertőző kórok közül a január hó végén uralgott járványok február hónap folyamán megszűntek. E hónapban csakis Badacsony-Tomajon öltött a hasi hagymáz járványos jelleget 4 kóresettel, melyek egyikében a beteg meghalt, a többi 3 pedig a hó végén további ápolás alatt maradt. Az e hónapban megszűnt járványokat egyenként felemlítve : Raqymázban Rezin megbetegült 9 egyén, meggyógyult 7 (77.8%), meghalt 2 (22-2%). Vörhenyben Kis-Görbőn megbetegült 13, meggyógyult 12 (92-3%), meghalt 1 (7-69°,,). Bucsa és Buesú-Szent László községekben kanyaróban szenvedett 43 beteg mind meggyógyult. Himlőnek 2 esete merült fel ujabban Aszófőn, 1 eset pedig Tihanyban. A himlőoltásnak az egész megyébeni mielőbbi megkezdésére az intézkedések már megtétettek. Egyedután és Csörnyeföldön egy-egy trachomában szenvedő beteg találtatott; az illetők a nagy-kanizsai közkórházba szállíttattak. Boncvizsgálat összesen 12 esetben teljesíttetett, háromszor törvényszéki felhívás folytán, kilencszer rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai [voltak a törvényszéki boncolatoknál: 1 elvérzés, 1 agyrázódás, 1 fulladás; a rendőrieknél: 1 belső elvérzés, 1 szivhűdés, 1 külső elvérzés, 2 agybénulás, 2 fuladás és 2 halva szülött. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett, 4, súlyos sértés bejelentetett 6. Öngyilkosságot 7 egyén követett el; ezek közül 2 (Gulyás József Szántón és Zelenka Márton Csabrendeken) magát felakasztá, 2 (Schwarcz Ede Kanizsán és Gömbös Gyula Gérczén) lövéssel vetett véget életének, 1 (Roskovecz Ede Kanizsán a robogó vasúti vonat elé feküdt, 1 pedig (Schaffer György Z.-Egerszegen) borotvával átmetszé nyakát és elvérzett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 5 egyén esett áldozatává és pedig: 1 (Sényi Ferenc vonyarczi) a Balatonba fulladt, 1 (Jober István kerecsenyi) a reá dőlt szekér által agyonnyomatott, 1 (Holics Katalin Gulácson) véletlenül agyonlövetett, 1 pedig (Dürü József 1 V

2 éves gyermek Bezeréden) babszemnek a légcsőbe csúszása folytán elfulladt. Elmekórnak 4 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya. Két beteg észlelés alatt van, egy, mint csendes őrült, házi gondozás alatt hagyatott, 1 pedig, mint közveszélyes, az országos tébolydába szállíttatott. Veszettségben szenvedett eb által egy 8 éves leány maratott meg Mura-Kereszturon; az illető azonnal hatósági felügyelet mellett gyógykezelés alá vétetett. Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő) A „Budapesti Hírlap" a lefolyt hetek politikai viharaiban, küzdelmeiben jobban bebizonyította, mint valaha, hogy merészen lebogtatott zászlaján ez az egyetlen jelszó áll: magyarság. Lángoló szózatai melyeket naprólnapra kibocsátott, élénk viszhangot keltettek az országban, s fokozták a „Budapesti Hirlap" népszerűségét; elterjedtségét pedig eddig páratlan fokra emelték. A „Budapesti Hirlap" máris olvasói közt találja az ország legkiválóbb intelligenciáját, mely megértette, hogy e lapban a magyar nemzeti politika nyer legpregnánsabb kifejezést. A „Budapesti Hirlap" rikerének egyéb tényezői a régiek maradnak: a kitűnően szervezett szerkesztőség, s a közönségnek gyors és hű kiszolgálása, tekintet nélkül a költségekre. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kivül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog a nélkül, hogy a „Budapesti Hirlap" arról rögtön ne adjon hű és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hirlap" politikai cikkeit Kaas lvor báró, Rákosi Jenő, Grünvald Béla, Balogh Pál írják más kiváló hazai publicistákkal hiven a lap független, magyar, pártérdekeket nem, csak nemzeti érdekeket ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkeszti s az ülés külsőségeit yidám csevegésekben tárgyalja. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kivül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetésü tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hirlap" e célokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt; de sikerült is elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organuma a sajtónak. A „Budapesti Hirlap" tárcarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legujabb műveit közöljük — Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legcélszerűbben postautalvány nyal eszközölhetők következő cim alatt: A „Budapesti Hirlap" kiadó-hivatalának, IV. kerület, kalap-utca 16. szám. Hivatalos rovat. Zalavármegye tekintetes alispánjának 1889. évi március hó 21-én kelt 27015 ni. 1888. szánni rendeletével a zala egerszegi közös legelő használatának szabályozása tárgyában a felebbezők és a város képviselőtestülete között a barátságos egyezség utján való kiegyenlítés foganatosítása 1889. évi március hó 27-én d. e. 10 órakor a város háza tanács termében fog megtartatni. Hivatalos tisztelettel van szerencsém tehát ezen igen fontos ügyben a város képviselőtestületének min den tagját, a felebbezőket és az összes érdekeltséget ezennel meghívni. Kelt Zala-Egerszegen, 1889. március hó 22-én. Kovács Károly sk., polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Személyi hir. Zoltán Elek honvéd lovassági főfelügyelő, Cserhalmay Ferenc honvéd vezér hadbiztos, Iluber honvéd ezredes, grf. Bombel/es honvéd huszár parancsnok városunkba érkeztek a kaszárnya megvizsgálása végett, váljon alkalmas lenne-e az három honvéd huszárszázad befogadására, mely esetben a tárgyalások a várossal az átvétel módozataira nézve meg is tartatnak.