Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-03 / 9. szám

1. Elnök szivélyesen üdvözülvén a jelenlevőket, a mult közgyűlés jegyzőkönyvét mutatja be, s minthogy az Értesitő 4 ik számában közzététetett és minden tagnak megküldetett, kérdést intéz a t. közgyűléshez, hogy a jegyzőkönyv egyes pontjai ellen nincsen-e kifogása. Kifogások nem tétevén, a jegyzőkönyv hitelesítettnek mondatik ki. 2. Elnök előterjeszti a nagymélt. töldmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minisztérium részéről Ü0280. sz. a. leérkezett következő miniszteri leiratot: „A keszthely vidéki Gazdakörnek" Keszthelyen. Vonatkozással f. évi október hó 27-én kelt fölterjesztésére, melyben a Meszes Győrökön létesítendő amerikai szőlőtelep céljaira amerikai szőlővesszők díjtalan adományozását kérelmezi, értesítem a Gazdakört, hogy kész vagyok a kért szőlővesszőket díjtalanul engedélyezni s ehhez képest egyidejűleg intézkedtem, hogy a jövő tavasszal a kért 60.000 sima és 2000 gyökeres Ri'paria vessző, továbbá a Herbemont, Jaquez és YorkMadeira szőlőfajtákból két kétezer darab gyökeres, összesen 68,000 darab szőlővessző a gazdakörnek megküldetik. Budapest, 1888. deczember hó 1 I-én Széchényi, sk. A közgyűlés a kegyes leiratot köszönettel tudomásul véve, elnök urat megbízza, hogy a miniszter ur O .Nagyméltóságának a gazdakör hálás köszönetét feliratilag is fejezze ki. 3. Elnök előterjeszti a zalamegyei gazdasági egyesület részéről folyó évi 155. sz. alatt hozzá intézett átiratot, melyben felkéretik, hogy a gazdakör 1888-ik évi működéséről szóló jelentést, valamint az 1889-ik évi munkatervet és költségvetést 1889-ik évi január 8-ig beterjeszteni szíveskednék. Elnök ezek kapcsán felolvastatja a kör mult évi működéséről szóló és az Értesítő folyó évi 4 ik számában megjelent jelentést s minthogy tartalma ellen a közgyűlés részéről kifogás nem tétetik, a jelentés ezen alakban lesz a zalamegyei gazdasági egyesülethez beterjesztendő. A jövő évi munkaterv megállapítására áttérve, a közgyűlés jövő évi működési programmjába következő intézkedéseket óhajt felvétetni: 1. A kör tulajdonát képező rosták ezentúl is a kör tagjainak használatára dijmentesen engedtessenek át, minthogy ezen intézkedés ezélravezetőnek bizonyult; egyúttal felkéretnek a kör tisztelt tagjai, hogy községeik ben minél több évdijas tagot gyűjteni sziveskedtiének, kik aztán a kör által nyújtott kedvezményekben ép ugy részesittetni fognak, mint az ezidén Páhok és Nemes-Vita községeknél történt. 2. A négy év óta fenálló vetőmag közvetítő intézmény ezentúl is fentartatik és az Ertesitő legközelebbi számában erre a tagok figyelme felhívandó. 3. A mindinkább terjedő műtrágyákkal, nevezetesen a Thomassalak liszttel a jövő évben nagyobb szabású kisérletek megkezdendők, oly formán, hogy a kör titkáránál jelentkező tagok részére s azok költségeire a szükséges műtrágya megszereztetik és a t. tagok a kisérletek eredményeit annak idején a kör titkárával tudatják. 4. Az amerikai szőlőtelep a jövő évben beültetendő. 5. Az erdélyi gazdasági egyesület részéről kiadott népszerű gazdasági szakmüvek kiosztása, illetőleg kölcsönadása által a gazdasági szakismeretre terjesztőleg hatni. Ezek alapján a Gazdakör jövő évi költségvetése következőképen állapíttatik meg: Kiadások: 1. Amerikai szőlőtelep kezelése . . . 360 2. Értesítő kiadására 60 3. Posta s irodai költségre 50 4. Titkári tiszteletdíj 200 5. Gazdasági szakmunkák beszerzésére . 30 írt (Isszes kiadások 700 frt. — Megbolondultál Kricsi? Az eszed ment el? Ha megtudja a uagytiszteletű úr. Feddőztek a többiek. Ue hát Mátyus Kricsit valami ördügfajzat egyre löködte, hogy csak mókázzék tovább. Oda-oda szólt a halotthoz: — A kelmed lelkiüdvösségére! Végre aztán, hogy teljes fényben ragyogott arca a bori jókedvtől, teletöltött egy poharat gyöngyöző borral és a halott felé közeledett vele. — No hát, ha kelmed nem jön, hát helyébe hozom én! — Szólt, a halott ravatalához lépve. Ez már azután olyan bolond komédiázás volt, amihez a bátor kálomista diákok sem voltak szokva. Pár perc alatt üres lett az asztal és szoba. Csupán Mátyus Kricsi maradt bent, mosolygó képpel nézve a nyugvó halottat. Egyszer azután szépen fölemelte annak halvány fejét, s a poharat annak ajkához illesztve, beöntötte a pohár tartalmát. Erre egy tökéletlen béka ugrott ki a halott szájából, mire az . . . föltámadott s magához ölelte a most már szintén megrettent Mátyus Kricsit. Hát úgy volt, hogy Szitakötő uram szenvedélyes vadász volt. Egyszer nagy szomjában egy zavaros forrásból iván, mely a nyelve tövén tanyát ütött, s ott nőtt, nődögélt, (mivel hogy Szitakötő uram bort soha nem ivott) mig nem félig elfojtotta, s tetszhalott lett. A teljes haláltól a bor szabadította csak meg, mivelhogy a béka rettegi a bort s az riasztotta ki kényelmes tanyájából. A megmentett Szitakötő Mátyus Kricsit, a ki különben szegény legény volt, fiává fogadta s általános örökösévé tette. Igaz, megtörtént dolog ez, kérem. Csak az a baj, hogy egy vadásztól hallottam. —y. Bevételek: 1. Az amerikai szőlőtelep kezelésére az anyaegyesület részéről 1888. megszavazott 360 frt — kr. 2. Evi fizetéses tagok dijai . . 70 „ — „ 3. Mult évi pénzmaradvány . . 71 „ 23 „ 4. Az anyaegyesülettől kérelmezendő segély 198 f

rt 77 kr. Bevételek összege . 700 frt — kr. 4. Elnök Gruuer Ernő és Lajos urakat felkéri, hogy a trágyagipsz alkamazásáról szerzett tapasztalataikat adnák elő. Gruuer Lajos ur, ki a trágyagipszet 8 év óta alkalmazza, annak nyeréséről s összetételéről néhány tájékoztató adatokat előre bocsájtván, kimutatja a gipsz különböző hatását, mely, ha a gipsz a szántóföldön alkamaz tatik, abban nyilatkozik, hogy egyrészt földünket a gipsz alkatrészeivel (mészszel és kénsavval) gazdagítjuk, mi kivált mészszegény talajokra nézve fontos; másrészt, hogy a gipsz a talajban levő nehezen oldható növényi tápanyagokra oldólag hat, minek folytán ezek a növényektől könnyen felvétetnek; egy másik szintén fontos hatása a gipsznek abban is áll, hogy a talajban a nedvességet visszatartja, minek következtében gipszszel meghintett lóhernél kivált a 2-ik kaszálás nagyobb termést szolgáltat. Ezen hatások végeredménye abban pontosul össze, hogy gipszszel trágyázott vetések, kivált pedig lóher, luczerna és baltaczimvetések bujábban fejlődnek, mit különösen leveleik haragos zöld szine árul el és hogy, mi a fő, tetemesen nagyobb terméseket hoznak. Gruuer ur több, a gyakorlatból meritett érdekes adatokból kimutatván a gipsz trágyázó, illetőleg terméstfokozó hatását, nevezetesen, hogy az ő gazdaságában a lóher azelőtt soha két kaszálást nem adott, mig most, mióta a gipszet alkamazza, ugy az első, mint a második lóherkaszálás bő terméseket szolgáltatnak, — áttér a gipsz gazdasági alkalmazására. A gipsz részint a szántóföldön mint feltrágya, résziut az istállótrágya kezelésénél nyer alkalmazást; az első esetben a gipsz lehető korán tavaszkor, vagy ha lehet, még őszkor kiszórandó a lóher, luczerna vagy baltaczimvetésekre; a kiszórás lehetőleg szélcsendes napon történ jék és egy kat. holdra 200 kiló trágyagipsz alkamazandó; hogy a gipsz korán hintendő el, onnan van, hogy a feloldásához sok vizet igényel, — 1 kiló gipsz feloldásához 440 kiló viz szükséges; korán kiszórva, a talaj nedvesebb levén, a kiszórt gipsz gyorsabban fog feloldatni: a növényekre pedig csak a talajban tényleg feloldott gipsz képes hatni. AZ istállótrágya kezelésénél a gypsz azon czélból alkalmaztatik, hogy a trágya rothadásnál képződő ammóniát megkösse; az által azt érjük el, hogy az istálló levegője tisztább és egészségesebb lesz és hogy a gypszszel kezelt trágya hatásosabb lesz, mert több ainmoniakot, illetőleg több légenyt tartalmaz, ez pedig a növényi tápanyagok között a legdrágább; hogy gipszszel kezelt trágya mennyivel hatásosabb, ezt értekező több adattal bizonyítja; a gipsz alkalmazása a trágya kezelésnél egyszerűen abban áll, hogy az istállóban az alotnzás előtt gipszet kihintünk; egy darab szarvasmarhára vagy 10 birkára naponta fél kiló gipsz számítandó; azonkívül czélszerü hetenkint egyvagy kétszer a trágyatelepen felhalmazott trágyára, sőt még a trágyáié tartókba, illetve árnyékszékekbe is néhány kiló gipszet szórni, mert azáltal ezen anyagok rothadásánál keletkező kellemetlen szagú gázok megköttetnek. A gipsz hatása tehát nagyon sokoldalú, s minthogy alkalmazása aránylag csekély költséget okoz, mert egy metermázsa trágyagipsz helybe szállítva alig egy forintba kerül, a gazdakör t. tagjainak melegen ajánlja a gipsz alkalmazását, mit annyival inkább tehet, minthogy saját gazdaságában a gipsz már 8 év óta és mindig jó eredménynyel alkalmaztatik. Graner Ernő ur, k i a gipszezést gazdaságában 3 év óta alkalmazza, hasonló kedvező eredményt ért el; különösen kiemeli azonban, hogy nála a gipsz a búzatermésekre is fokozólag hatott; továbbá, hogy próbaképen egy nedves réten is kísérletet tett, melynek az volt az eredménye, hogy a rosz savanyu füvek helyett feltűnően sok veres és fehér lóher mutatkozott gipszezés következtében. A közgyűlés értekezők fejtegetéseit figyelemmel végighallgatván, értkezoknek szives fáradozásukért elismerő köszönetét fejezi ki. Egyéb tárgy nem lévén, elnök berekeszti a gyűlést. Kelt mint fent. Jegyzete: Hensch Árpád. A zala egerszegi takarékpénztár részvény társaság közgyűlése. A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaság évi rendes közgyűlését február hó 23-án tartotta. Dr. Graner Mihály elnök úr a megjelent részvényeseket szivélyesen üdvözölvén, bemutatta a társaság 1888. évi űzletforgalmáról, az igazgatóság működéséről, a tisztviselők buzgó tevékenységéről és az ezek folytán nyert hasznos évi eredményről készített jelentést s egyúttal felkérte a jelenvoltakat, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés vezetésére saját kebelükből elnököt választani szíveskedjenek. A jelenvoltak Árvay István urat a közgyűlés vezetésére egyhangúlag elnöknek megválasztották, a ki a benne helyezett bizalmat megköszönvén, az elnöki széket elfoglalta s miután constatálta, hogy a megjelent részvényesek 94 szavazatot képviselnek, a közgyűlést az alapszabályok értelmében határozatképesnek nyilvánította. A jegyzőkönyv hitelesítésére Csutor János és Horváth Ede urak választattak meg. Az igazgatósági elnök és ügyész urak által bemutatott jelentések felolvastatván, azok tudomásul vétettek. A bemutatott üzletforgalmi kimutatás, zármérleg és felügyelő bizottsági jelentés felolvastatván, tudomásul vétettek és ezek alapján úgy az igazgatóság, mint a számvizsgáló és felügyelő bizottság 1888. évre vonatkozó kezelésükre és hivatalos működésiikre nézve minden további felelősség terhe alól felmentettek. Az 1888. évre esett 12978 trt 98 kr. tiszta nyereménynek miként: felosztására az elnöki jelentésben előterjesztett s a felügyelő bizottság által is elfogadásra ajánlott indítvány, illetőleg tervezet, a közgyűlés által beható tárgyalás és megvitatás után egész terjedelmében elfogadtatott. (Lapunk 7. számának közgazdasági rovatában közöltük.) A felügyelő bizottsági tag uraknak 1888. évi fáradozásaikért díjazásképen egyénenként 80 frt lett megállapítva. Az alapszabályok egyes pontjai módosíttattak, egyúttal az alapszabályoknak korszerű általános módosítására Árvay István úr elnöklete alatt Szigethy Antal, dr. Czinder István, Boschán Gyula, Fischer Miksa urakból álló bizottság küldetett ki. Skublics Imre kir. közjegyző urnák az igazgatósághoz benyújtott kérvénye, az erre vonatkozó összes hivatalos okiratokkal együtt, Arvay István elnöklete alatt dr. Czinder István és Isoó Alajos urakból álló bizottságnak adatott ki azzal, hogy az igazgatósági elnök- és vezérigazgatóval, valamint a folyamodóval magukat személyes érintkezésbe tenni és a kérelem tárgyát képező jogügyletnek beható megvitatása után a további teendők iránt készítendő jogyügyi véleményüket beterjeszteni szíveskedjenek, melynek beérkeztével az igazgatóság a szükséghez képest egy rendkívüli közgyűlésnek megtartása iránt való intézkedésre utasíttatott. Az eddigi számvizsgáló bizottsági uraknak odaadó hasznos működésükért a közgyűlés köszönetet szavazott és azon okból, mert az igazgatósági mandátum is 1890. évvel lejárand, hogy a számvizsgáló bizottságnak akkor leendő újabbi megválasztása is egy időre essék, az eddigi számvizsgáló bizottsági tag urak : Fischer László, Horváth Miklós és Kosenberg Sándor 1889. január 1-től 1890. dec. 31-ig tartó két évi időközre újabban egyhangúlag megválasztattak. A közgyűlés áthatva városunk előmenetele iránti érzettől, továbbá tekintetbe véve a városunkban mutatkozó lakás szükségletet, ezúttal véglegesen elhatározta, hogy a részvénytársaság még ez év folyamán okvetlen építtetni fog, de a készítendő épület minősége, kiterjedése, az ehhez szükséges építkezési tervek és költségvetéseknek szakértők általi elkészíttetése céljából Arvay István elnöklete alatt Handler István, dr. Czinder István, dr. Háry István, Österreicher Sándor, Horváth Miklós és Fischer László urakból álló bizottság választatott meg, kik is félkérettek arra, hogy az igazgatósági elnök, vezérigazgató és intézeti jogtanácsos urak közbeujöttével ezen építkezés mielőbbi foganatosíthatá sára szükséges előmunkálatokat megbízható szakértők által elkészíttetvén, az ezeknek alapján eszközlendő építkezésre vonatkozó Írásbeli előterjesztésüket az igazgatósághoz mielőbb beterjeszteni szíveskedjenek. Kiköttetett azonban, hogy a leendő építkezés mekkoraságának és a költség előirányzatának alapjául csakis a társulat pénztárában kezelt részvénytőke, tartalék és nyugdíjalapok mennyisége vétethet k zsinórmértékül. Az 1885. évi március 7-én megtartott közgyűlés határozatával a Zala-Egerszeg—Szent-Iváni helyi érdekű vasút létesíthetése céljából megajánlott 10,000 forint a jelenleg tervezetbe vett Boba-Jánosházától Zala-Egerszegen át Csáktornyáig vezetendő rendes vasútra az igazgatósági elnük úr előterjesztésére megszavaztatott. A zala egerszegi önsegélyző egyesület közgyűlése. A zala-egerszegi szövetkezeti önsegélyző egyesület évi rendes közgyűlését február hó 24-én tartotta Fischer László vezérigazgató úr elnöklete alatt. Elnök a megjelent tagokat üdvözölte s miután kijelentette, hogy a jelenlevők az összes törzsrészvények I :

t-át képviselik, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Breisach Sámuel, Szekeres István és Vörös Gyula választattak meg. Ezután előterjesztetett az igazgatóság évi jelentése, mely szerint ha az egyesületeknek létalapját a közbizalom képezi: úgy ezen egyesület szilárd alappal rendelkezik ; mert a közbizalom irányában évről-évre fokozottabb mérvben nyilvánul. Azon körülmény, hogy a lejárt 11. csoport betétei 106,821 forintra rúgnak és a tőke kihelyezés a 68,000 frtot nem érte el, fényes bizonyítéka annak, hogy az egyesület közbizalomnak örvend; mivel ezen csoport tagjainak nagy része, körülbelül 30,000 frt betéttel kizárólag az intézet fentartásához járult. A bizalomnak nyilvánulása továbbá, hogy az 1889. év első vasárnapján megnyílt 14. üzletcsoportban 2500-at meghaladó törzsbetét erejéig történtek a beiratkozások. Az egyesületnek 17 évi fennállásán keresztül gyakorolt szokáshoz híven a tisztán megtakarítási célból befektetett tőkék a 11. üzletcsoportnál január hó közepéig 30,000 frtnyi összeg erejéig minden legkisebb akadály nélkül kifizettettek. — Ez üzletcsoportnál kihelyeztetett kötvényekre kölcsönképen összesen 67,627 frt 50 kr. Ebben részesült a kereskedői osztály 44,198 frt, vegyesen a kösönség minden osztálya, mint kivett befizetett tőkék 5330 frt, hivatalnokok 6419 frt 50 kr., iparos- és füldmives osztály 11,679 frt 50 kr. erejéig. Megjegyzendő, hogy a kölcsönadott 67,627 frt 50 krban benn foglaltatik körülbelül 12,000 frt, mely külön kedvezményképen tétetett folyóvá kiházasítási célokra és házépítkezésekre ; az alapszabályok erre vonatkozó szakaszai II esetben alkalmaztattak. A 11. csoport 3 évi eredménye 9696 frt 63 kr., melynek felosztására nézve a felügyelő bizottsággal egyetértőleg a jelentós javasolja,