Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-03 / 5. szám

94-én tartott iparos tanonc munkakiállításról, mely nem sikerült úgy, mintáz 1887. évi ; a városi képviselőtestület áldozatkészségéről, hogy jutalomdijakra :> drb. aranyat és 1 1 ezüst forintot adott, Balaton József esperes-plebános szives készségéről, melyet a munkakiállítás ünnepélyes megnyitása — és bezárásával tanúsított, valamint ama buzgóságáról, melyet a tanoncoknak vasárnapi oktatásával tanúsít s kéré a közgyűlést, hogy mindezekért esperes urnák jegyzőkönyvileg fejezze ki köszönetét. , A közgyűlés a jelentésben foglalt emez indítványt egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak jegyzőkönyvileg fejezte ki — az elnöki jelentésben foglalt indítvány alapján — a városi hatóságnak a jutalomdíjakra tett adományáért, Horváth József testületi ügyész úrnak azon szives készségéért, melylyel a testületnek a szükséges útbaigazításokat megadta; egyúttal megkeresi a polgármesteri hivatalt, mint elsőfokú iparhatóságot az iránt, hogy jövőre azoknak, kik önállóan valamely ipar ágat megkezdeni akarnak, az iparigazolvány addig ki ne adassék, míg az illető az ipartestületbe való belépését s e belépéssel járó kötelezettségnek kielégítését nem igazolja. Előterjesztetett a számvizsgáló bizottság jelentése az egyesület 1888. évi bevételei- és kiadásairól, mely szerint befolyt beiratási díjakból 157 frt, tagsági díjakból 111 frt, az irodánál befolyt jövedelmekből 397 frt 40 kr., melyhez az 1887. évi 212 frt 04 kr. pénztármaradványt hozzáadva, az összes bevétel 877 frt 44 kr., a kiadás 702 frt 29 kr. és így a pénztármaradvány 175 frt 15 kr. A testületnek részint beiratási, részint tagsági díj hátrálékok után a követelése összesen 1044 frt 40 krt tesz ki. — A beterjesztett számadások felülvizsgálatára Schimmer József elnöklete alatt Eisenstiidter Zsigmond, Klosovszky Ernő, Juhász József és Juhász Lajos urakból álló bizottság küldetett ki azzal, hogy 14 nap alatt a számadást vizsgálják fel és arról jelentésöket adják be. Az 1889. évi költségvetés következőleg lett megállapítva : Bevételek : 370 után tagsági díj 370 frt, 65 tanoncielvétel után 130 frt, 60 tanonc bizonyítványért 180 frt, a segédek után munkába be- és kilépés alkalmával 60 frt, vidéki láttamozás 5 frt, összesen 745 frt. Kiadások : elnök tiszteletdíja 100 frt, jegyző fizetése 250 frt, iroda bére, fűtés és világítás 100 frt, szolga fizetése 150 frt, iroda szerekre 50 írt, pénztárnok tiszteletdíja 25 frt, összesen 675 frt. Ezután Meskó József jelentést tett arról, hogy az év folytán a bőr- és szövetanyagból dolgozó ipartestületi tagok az országos közvállalkozó iparos szövetségbe beléptek ; elszámolt a belépett tagok által e célra fizetett 20 kros összegekről ; tudatta, hogy a belépetteket a Budapesten mult év december 2-án tartott szövetkezeti gyűlésen Bercsey György nagyváradi ipartestületi elnök képviselete, akinek a közgyűlés ezen szívessé geért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Végül elnök maga és tiszttársai nevében megköszönve a bennük helyezett bizalmat, hivataláról le mondott s felkérte a gyűlést a tisztújítás megkezdésére. A választás Schiinmer József korelnöklete alatt, Klosovszky Ernő korjegyző közreműködése mellett következőleg ejtetett meg : Meskó József elnök ; Stern Bernát, Preszler Gyula, Nagy Károly számvizsgáló bizottsági tagok. Elöljárósági tagok : Somody Sándor, Puer József, Szekeres István, Kovács István, Miszory Kálmán, Lakatos János, Simon Ferenc, Orsits Ferenc, Smelka István, Mentes György, Garai Lipót, Simmer József, Bencze György, Némethy Ignác, Kraxner János, Goldfinger János, Vörös Gyula, Dömötör József, Mitterer József, Dömötör Sándor, Klosovszky Ernő, Stefánecz József, Eisenstiidter Zsigmond. Póttagok : Riedelmayer János, Pittermann Károly, Puer István, Györe József. „Zalamegye" tárcája. Mikor a Mukiból ügyvéd lett. — Karcolat. — Irta: Dr. Jenvay Géza. Kelepes, 1888. dec. 10-én. Mici édes ! Megbocsáss, hogy legutóbbi kedves soraidat ily hosszú időn át hagyom válasz nélkül; de hidd meg — bármily sokszor gondolok is rád — ez ideig nem jutottam ahhoz, hogy neked Írhattam volna. Azt tudod, hogy a nyáron Tátra-Füredeu voltunk a mamával — zárjel között legyen moudva, a Ktiesi báró is itt töltötte a saisont. — Pompásan mulattunk s a zajos fürdői élet tökéletesen igénybe vette minden időmet. Azután meg azt hittem, hogy majd egyszer csak ti is beállíttatok Füredre, mint a kedves Mari tante Ígérte s szóval jól kitracscsolhatjuk magunkat, mert ez mégis csak többet ér, mint igy papiroson conversálni. Napról napra néztem a kurlisztát, aber umsonst ! ti csak nem jöttetek s a levélirás is csak maradt egyik napról a másikra. Most meg, mióta itthon vagyunk, a kelepesi „Jó sziv" hivatalos ügyeinek vagyok rabja. Az októberi évnegyedi közgyűlésen roppant szótöbbséggel jegyzőnek választottak meg Szilassy Tinivel szemben — képzelheted, hogy epéskedik a lelkem — s azóta az egylet ügyei veszik igénybe minden percemet. Tenger a dolgom ! Gyűlésezünk, dictiózunk ; jegyzőkönyveket vezetek, levelezek az egész országgal, képzeld, még a Tisza Kálinánnéval is ! Most is egy fényes táncestély ügyében buzgólkodunk. Apropos! megkaptad-e már a meghívót ? Reménylem, a mi vendégünk leszesz ? Az én toílettem már nagyban készül. Rózsaszín atlasz, gyöngyhimzéssel, hosszú uszály, acélba himzett tüllel, hasonló színű bársonynyal doublirozva, mondhatom, nagyon elegáns lesz. Alig várom már a február A választás után előterjesztetett Eisenstiidter Zsigmond testületi tagnak írásban beadott amaz indítványa, hogy ha a testület valamely tagja elhal, a társulat tagjai" köteleztessenek a temetésen részt venni s aki ezt elmulasztaná, 10 krajcárt tartozik fizetni, mely összegekből idővel a testület betegsegélyező és temetkezési segélypénztára létesíttetnék. Az indítvány az elöljáróságnak azzal adatik ki, hogy a betegsegélyező és temetkezési segélypénztár létesítése tárgyában javaslatot készítsen s azt a közgyűlés elé terjeszsze. Ugyancsak Eisenstadtr Zsigmond testületi tag indítványozza, hogy mivel az utasfogadó helyre sokszor olyan vándor segédek jönnek, akik a nagyon is kevésre szabott szálláspénzt sem tudják lefizetni : javasolja, hogy azon heti két krajcárokat, miket az iparos ifjúság segélyegyesületére fizetnek az ipartestület tagjai: az utasfogadó szálló jobb karba helyezésére fordítsák. A közgyűlés ez indítványt nem fogadta el, hanem utasította az elöljáróságot, hogy kiküldött tagjai által szerezzen minél többször alapos meggyőződést az iránt, váljon az utasfogadó szállónál a kellő rend és tisztaság megvan-e? Végül elnök a tagoknak a megjelenésért köszönetét nyilvánítván, a közgyűlést bezárta. A tapolcai kaszinó-egyesület közgyűlése. A tapolcai kaszinó-egyesület ez évi rendes közgyűlését január hó 27-én tartotta, mely közgyűlésen 29 egyesületi tag jelent meg. Székely Emil elnök a közgyűlést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Németh Dezső és Redl Gusztáv tagokat jelölte ki s egyúttal felhívta a titkárt az egyesület mult évi működésének előterjesztésére. Kovács Rezsó titkár által felolvasott jelentés szerint a mult 1888. évben egy rendes és 2 rendkívüli közgyűlés tartatott, mely utóbbiakon az időközben üresedésbe jött igazgatósági tagsági helyek lettek betöltve. Az igazgatóság 16 ülést tartott s ezekben 39 ügyet intézett el, melyek leginkább tagok felvételére és kitörlésére, nagyobb összegű pénz utalványozásokra s hírlapoknak másodkézből elárusítására vonatkoztak. A tagok sorába felvétetett 10 jelentkező, és pedig 8 rendes tagul, 1 kültagul, 1 ideiglenes tagul; töröltetett 4 rendes és 4 kültag. Az év végén volt 39 rendes-, 35 kül-, két ideiglenes, összesen 76 tag, minél fogva az 1887. évihez képest a tagok száma kettővel szaporodott. Az egyesületi tagoknak rendelkezésére állott 4 politikai napilap, 1 képes szépirodalmi heti lap, 2 képes élclap s egy havi folyóirat. A könyvtár az év folyamában jelentéktelen gyarapodást tiintet fél, mert az egyesület anyagi viszonyai nagyobb mérvű megrendeléseket nem engedtek. A vigalom rendező bizottság december 31-én Szilveszter-estélyt rendezett, mely a vigalom és jókedvtekintetében ugyan fényesen sikerült, azonban csak 33 frt 45 kr. jövedelmet hozott a könyvtár javára. Az egyesület tagjai között a lefolyt évben a legjobb egyetértés volt tapasztalható, a társas együttlétet és szórakozást mi sem zavarta, de az egyesület a megszokott és óhajtott látogatottságnak nem örvendett, minek okát a jelentés abban véli feltalálhatni, hogy míg a kaszinó a megalakulás évében az újdonság ingerével vonzott, ma már csak azok képezik a rendes látogatókat, kik a kaszinót nem az újdonság, hanem a napi szórakozás kedvéért keresik fel ; minthogy pedig ily tagok is elég szép számmal vannak, az egyesület jövő sorsa felett nem kell kétségbe esni, de miután az egyesületi élet csak ugy lehet élénk, ha a tagok a kaszinót szorgalmasan látogatják, nem mulaszthatja el a titkár — az igazgatóság megbizásából is — a tagokat felkérni, hogy látogatásaikkal az egyesület helyiségét minél gyakrab15 ét. A bál nagyon is fényesnek Ígérkezik s ebben — szerénytelenség nélkül elmondhatom, — nekem is van egy kis részem. Egész nap lótok futok a siker érdekében. Az igaz egy kissé fárasztó mulatság, hanem azért örömmel teszem; mert hidd el aranyom, nincs nagyobb boldogság, s nincs szebb dicsőség, mint a közügyek szolgálatában állni. Büszke is vagy

Tok szereplésemre, de azért még is nagyon rosz napjaim vannak. Ich bin ganz desperát. Ez a Muki egy idő óta roppant unaustehlich kezd lenni. Éppen olyan, mint a milyen én voltam irányában jogász korában. Pedig emlékszel rá, milyen aranyos kis cukor pubi volt akkoriban. Zum kitssen ! s hogy olvadozott értem a szegényke, mig most egy blasirt tuskó, akár csak egy penészes diploma. De nem rontok ajtóstól a házba. Éppen erről a a diplomáról akarok neked most egyet mást irni. Ha jól emlékszem, augusztus vége felé történt. Egyik nap délben, pont fél tizenkettőkor csak beállít hozzánk a Biiky Muki. Arcán szokatlan komolyság honolt s daliás termetét vadonatúj fekete szalon ruha fedte. Azt, hogy a haja veszedelmesen ki volt pomádézva s hogy szőke kis bajusza vakmerően ágaskodott az orra alatt, csak mellesleg említem, mert ezen egyéb körülmények között mosolygásra ingerlő jelenségek — most az egyszer teljesen háttérbe szorultak a helyzet komolysága közepett. Nem tudtam mire vélni a dolgot s csak akkor villant meg agyamban egy gondolat, mikor Muki ünnepélyes fanyarsággal letelepedett egyik közeli fauteuilba s prókátoros stylusban elkezdte magyarázgatni a mamának azokat az érzelmeket, melyek hosszú évek óta családunkhoz fűzik s miután nagy kegyesen biztosított bennünket ezen meleg vonzalomnak változhatlan voltáról, egy ügyes fordulattal érdekesebb thémára tért át, | mi közben életének komoly perceit s jelentőségteljes forduló pontjait nagyon is sűrűen emlegette. Hisz tudod kedvesem, hogy nekem mindig tetszett ez a fiu s nem is mondtam soha, hogy majd annak idejében . . . később .... egykor talán — ugy is ban szerencséltessék. Megemlíti még a jelentés azt is, hogy a tagok egy része nem nagy szorgalmat tanúsít a tagsági díjak fizetése körül, pedig a tagsági díjak oly mérsékeltek, hogy azokat csakugyan minden tag könnyen megfizethetné. A titkári jelentés a közgyűlés által tudomásul vétetvén, Vastagh János pénztárnok a uuilt évi zár számadást és a folyó évi költségvetést terjesztette elő. A zárszámadás szerint 1887. évről maradt 96 frt 15 kr., befolyt tagsági díjak 1886. és 1887. évekről 25 írt, 1888. évről 210 frt 25 kr., 1889. évre előre fizetett tagsági díjak 18 frt 25 kr., hírlapok elárusítisából 27 frt 95 kr., elegyes 2 frt 13 kr., összesen 379 írt 73 kr. Kiadások voltak hírlapokra és folyóiratokra 120 frt 14 kr., az egyesület helyiségének bérlete, fűtése és világítása 1889. március 31-ig 160 frt, könyvek bekötésére 10 frt 60 kr., irodai szerekre 32 frt 15 kr., pénztári maradvány 56 frt 84 kr. hozzáadásával egyenlő a bevételek összegével 379 frt 73 krral. A zárszámadásra vezetett jelentés szerint Keszler Gyula, Márton Sándor és Szabó Déűes egyesületi tagokból álló számvizsgáló bizottság a számadást átvizsgálta és helyesnek találta, minél fogva a közgyűlés a pénztárnoknak a felmentést megadta. Az 1889. évi költségvetés szerint pénztári maradvány az 1888. évről 56 frt 84 kr., tagsági díj hátralék a mult évekről 110 frt 50 kr, hírlapok eladásából 25 frt, tagsági díjak 1889. évre 302 frt 75 kr., Szilveszter-estély tiszta jövödelme 33 frt 45 kr., összesen 528 frt 54 kr. Ezzel szemben előirányoztatnak a következő kiadások : az egyesületi helyiség bérlete, fűtése és világítása 1889. ápril 1-től december 31 ig 75 frt, hirlapok és folyóiratokra 1889. juliustól 1890. junius végéig 122 frt 20 kr., irodai szerekre 25 trt, levélhordónak 8 frt, előre nem látható költségekre 10 frt, könyvek vételére és folyóiratok beköttetésére 150 frt, összesen 390 frt, minél fogva remélhető pénztári maradvány 138 frt 34 kr. A pénztárnok jelentésében örömmel emeli ki, hogy míg a megelőző években a könyvtár csak egyes, időnkint megjelenő nevezetesebb műveket rendelhetett meg s ezeket is csak korlátolt számban, addig az idei költségvetésben a könyvtárra 150 frtot fordíthat az egyesület. A költségvetés a közgyűlés által elfogadtatván, következett a számvizsgáló bizottság kiküldése, mely nek tfgjaivá Keszler Gyula, Márton Sándor és Szabó Dénes közfelkiáltással újból megválasztattak. Ezek után Székely Emil elnök az igazgatóság lemondását bejelentvén s a tagok és igazgatósági tagok részéről tapasztalt szives támogatásért köszönetét nyíl vánítván, a közgyűlés további vezetését Szigli József korelnöknek adta át, kinek elnöklete alatt az uj igazgatóság a következőleg választatott meg: eluök Székely Emil, alelnök Takács Jenő, titkár Kovács Rezső, pénztárnok Vastagh János, háznagy (egyúttal könyvtárnok) Diénes Sándor, igazgatósági rendes tagok Arvay Lajos, dr. Es ő Gyula, póttag dr. Beszedits Ede. A közgyűlés a korelnök éltetésével ért véget. Helyi, megyei és vegyes hirek. Megyei rendkiviili közgyűlés tartatik f. hó 9-én, melynek tárgyában főispán úr őméltósága a következő hirdetményt boosátotta ki : „O császári és király fenségének, Rudolf trónörökösnek halála gyászba borítá Magyarországot. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága, mint a nemzet közérzületének mindenkor hű részese, mély tájdalmának és igaz részvétének nyilvánítása végett, — s kizárólag ezen célra — f. évi február hó 9-én d. e. 9 és fél órakor Zala-Egerszegen a nagymegyeház termében rendkívüli közgyűlést tart, amelyre a törvényhatósági bizottság t. tagjait tisztelettel megérted, mit akarok mondani. Hanem azért ebben a pillanatban még is lehetetlen volt, hogy néhány megsemmi sítő pillantást ne mérjek fejére, mert szentül azt hittem, hogy a sok ostobaság után elfogja követni azt a legnagyobb bolondságot, hogy megkéri kezemet, még mielőtt az ügyvédi vizsgát letette volna. Mukit azonban most az egyszer a legkevésbbé sem cotifundálta az én gúnyos mosolyom. Csak beszélt, hadart tovább, mig végre oda lyukadt ki a gondosan kicirkalmazott dictió, hogy holnap ügyvédi vizsgára megy a fővárosba s e fontos lépés előtt elmulaszthatlan kötelességének ismerete nálunk — tiszteletét tenni. Alsó doeh! Tehát végre, valahára még is ! Hidd meg, nagy elégtételül szolgált ez nekem, mert éppeu az előző vasárnap volt megvitatva, a Czenczi tante ozsontiáján Muki példátlan könnyelműsége és hanyagsága s én mindezt kénytelen voltam némán végig hallgatni s szó nélkül tűrni a közjegyzőné csípős megjegyzéseit. Képzelheted tehát édesem, mily örömmel töltötte be egész valómat az a tudat, hogy Mukit ártatlanul Ítélték el. Egész éjjel nem aludtam az izgatottság miatt. Ezer meg ezer gondolat kavargott agyamban. „Doktorné", „ügyvédné" izek a pompásan hangzó titulusok csengtek-bongtak folytonosan a fülemben, s elkábultam, megittasultam tőlük. Azután elgondoltam, hogy milyen nagyszerű lesz, majd ha Muki diadalmasan haza tér a vizsgáról. Gratulál neki az egész város s a „Kelepesi Iliradó" hirdetései között ökölnyi betűkkel ékeskedik, bogy „Dr. Biiky János köz- és váltó ügyvéd irodáját megnyitotta". Majd meg a liymen rovatába kerül a neve s a kelepesi leányok irigykedve olvassák, hogy: „. . . ." no; de hisz ugy is értesz! Azután láttam a kliensek egész seregét, amint itt ácsorogtak, őgyelegtek az előszobában, várva a fiatal tekintetes urat, ki pört pör után nyerve, gyorsan emelkedik a hír szárnyain, sokak által irigyelt jólétet s boldogságot teremtve imádott kis felesége számára, s szinte od a képzeltem már magamat azokba az elegáns szalonokba, hol térjem távollétében fogadni és szórakoztatni fogom az uri klienseket.