Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-01-27 / 4. szám

I. Az állami ital mérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. c. 70. §-ának ötödik bekezdése alapján január hó 5-én 1888. évi 78188. p. ü. min. sz. a. a belügyminiszterrel egyetértve kiadott szabályrendelete értelmében nyilt helyeken szeszes italoknak kismértékben az idézett szabályrendelet 1*. §-ában megszabott korlátok között való elárusítására 18~9. évi február hó 1-től kezdve a pénzügyi hatóság engedélye szükséges. Ilyen engedélyt nyerhetnek 1889. év február hó 1-től kezdve mindazok, kik szeszes italoknak kis mértékben regaledíj-mentes eladásával jelenleg is foglalkoznak, továbbá azok, kik az 1889. év folyama alatt olyan üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddigi törvények és szabályok szerint a kismértékben való elárusitást is gyakorolhatta volna, névszerint: 1. a bejegyzett cégű anyag-, fűszer- és vegyeskereskedők : honi csemege- ós külföldi boroknak, külföldi söröknek, valódi szerémi szilvóriumnak, édesített égetett szeszes italoknak, mint likőröknek, rumnak, rosoglinnak 50 literen aluli mennyiségben mértékre való tekintet nélkül, és szesznek, melynek a 100 fokú szeszmérő szerint legalább is 70 fokot kell tartalmaznia, iparosoknak mesterségük folytatására vagy másoknak is házi célokra egy liternél nem nagyobb és fél liternél nem kisebb mennyiségben főüzletükben zárt edényekben való elárusítására ; 2. a cukrászok és kávésok (ide nem értve a tisztán csak kávéméréssel foglalkozó iparosokat) saját üzleti helyiségeikben vendégeik részére édesített égetett szeszes italoknak, mint likőrnek, rumnak, rosoglinnak poliarankint való kiszolgálására ; 3. a szőlő tulajdonos bortermelők saját termésű uj és régibb boraiknak 50 literen alóli mennyiségben zárt edényekben az üzleti vagy elárusitási helyen kívüli fogyasztásra való elárusítására, és 4. az italmérési jog tulajdonosai, illetve bérlői ós ezeknek engedményesei, ha a kis mértékben való elárusitást nem az italmérésre szolgáló vagy azzal szoros kapcsolatban levő helyiségben gyakorolják. Figyelmeztetnek ehhez képest a lenncbb említett felek, hogy amennyiben ilyen engedélyre igényt tartanak, ezt az alábbiak szerint idejekorán megszerezzék. Azok, kik szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával jelenleg is foglalkoznak, ha ebbeli vállalatukat tovább folytatni akarják, az idézett szabályrendelet 10. «§-a értelmében tartoznak az erre szóló engedélyért legkésőbben 1889. évi február hó 15-ig az alólirt m. k. pénzügyigazgatósághoz írásban folyamodni. Az alábbiak szerint szerkesztendő ebbeli folyamodvány, egyszersmind a kismértékben való elárusitás eddigi gyakorlását igazoló hiteles hatósági bizonylattal is fölszerelendő. — Folyamodók kérvényük jogerejü elintézéséig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják. Azok, kik szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával eddig nem foglalkoztak, de olyan üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddig fennállott törvóSopron, 1889. január hó 18-án. irdetmény. nyek és szabályok szerint a kismértékben való elárusitás is gyakorolható: ilyen engedélyért szintén ezen pénzügyigazgatósághoz tartoznak folyamodni, de ebbeli kérvényük jogerejü elintézéséig a kis mértékben való elárusitást nem gyakorolhatják. Az engedély iránti folyamodványban, — melynek első ive 1 fitos, s minden további is 50 kros bélyeggel látandó el, a következők tüntetendők ki : a) az engedélyt igénylőnek neve, lakása és foglalkozása ; b) az üzleti helyiségnek megnevezése, utcza, ház- és ajtó szám szerint; c) a kicsinyben elárusítani szándékolt italoknak névszerinti elősorolása, valamint a pincéknek és egyéb helyiségeknek a megnevezése, melyekben az elárusitásra szánt italkészlctck tartatnak ; d) az elárusitás módja a kezdetben említett szabályrendelet 9. §-ban foglalt utmutatás szerint; e) vájjon folyamodó szeszes italoknak kis mértékben való elárusitásával már foglalkozik-e, vagy csak jövőre kíván-e, és mely időtől kezdve foglalkozni ? 1) annak a kijelentése, hogy az elárusitást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, avagy megbízottja utján s névszerint ki által kívánja gyakoroltatni; g) folyamodónak magyar állampolgársága, vagy az, hogy az 1880. évi XXJL1. t. c. 15. §-a értelmében a magyar korona országainak valamely községében letelepülési engedélyt nyert, a folyamodványhoz csatlandó szabályszerű alakban kiállított községi illetőségi bizonyítvánnyal, illetőleg a község letelepülési engedélyével bizonyítandó. A folyamodványhoz egyúttal a kiállítandó engedélyre 1 frtos bélyeg is csatolandó. 11a folyamodó valamely községben több külön üzletben szándékozik a szeszes italoknak kis mértékben való elárusitását gyakorolni, tartozik magának mindenik üzleti helyiségre nézve külön engedélyt kieszközölni, melyeket azonban egy folyamodványban is kérhet; inegjegyeztetvén, hogy az engedély tulajdonosa személyesen csak egy üzletet gyakorolhat, s a többi üzletben az engedélyt kérőre nézve a törvény 5. §-ában előirt feltételeknek megtelelő üzletvezetőt köteles tartani. A bortermelők helyett a szóban levő engedélyért a község közösen is folyamodhatik ; tartozik azonban ebben az esetben a folyamodványt annyi 1 frtos bélyeggel ellátni, a hány bortermelő nevében azt beadta. II. A fentebb 1., 2., 3. és 4. pontok alatt említett felek közül azok, kik engedélyt nyernek szeszes italoknak kis mértékben való elárusítására, az általuk kis mértékben eladandó szeszes italok után italmérési adót tartoznak fizetni, mely adó az állami italmérési jövedékekről szóló 1888. évi XXXV. t. c. 70. §-ának harmadik bekezdése alapján, s a fentebb idézett szabályrendelet értelmében 1889. évre a jelenlegi jogosultakat illeti. Jogosult alatt a szóban forgó italmérési adó beszedésére az olyan községekben, melyekben az italmérési jogot 1889. évben személyesen vagy házilag maga a tulajdonos gyakorolja, az italmérési jognak tulajdonosa, ellenben az olyan helyeken, hol az italmérési jog haszonbérbe van adva, az a haszonbérlő értendő, ki a jogot közvetlenül a tulajdonostól bírja haszonbérben; ha azonban az italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között netán létrejött külön megállapodás szerint a kismértékben való elárusitás után járó adó az italmérési jog tulajdonosának lett fentartva, ez esetben az adó beszedé ére a tulajdonos van jogosítva. Minden jogosult arra a területre nézve bir igénynyel a kis mértékben elárusító felek által fizetendő italmérési adóra, a mely területen az italmérési jogot tényleg gyakorolja, illetve a aely területen az italmérési jogosultságot haszonbérben birja. A végből, hogy az adószedésre jogosítottak nevei minden községben idejekorán köztudomásra hozathassanak, mindazok, kik a fentebbi határozmányok értelmében, egyes községekben, vagy esetleg a községnek szabatosan megnevezendő bizonyos részében a szóban forgó adóra igényt tartanak, kötelesek ezt saját érdekükben a lehető legrövidebb idő alatt az alólirt pénzügyigazgatóságnál írásban bejelenteni, s ebbeli igényük alapját, vagyis azt, hogy az italmérési jogot az illető községben mint e jog tulajdonosai személyesen gyakorolják, illetve 1889. évre, vagy annak pontosan megnevezendő bizonyos részére közvetlenül a jog tulajdonosától haszonbérben bírják, az illető község elöljárósága (a város tanácsa) által kiállított, nagy- és kisközségekben a főszolgabíró által megerősített bizonyítványnyal igazolni. Abban az esetben, ha az italmérési jog tulajdonosa és a haszonbérlő között létrejött külön megállapodás szerint az adószedés joga az italmérési jog tulajdonosa részére lett fentartva: az ebbeli megállapodást tartalmazó okmány eredetiben vagy hiteles másolatbau ezen pénzügyigazgatóságnak bemutatandó. Ha valamely községben ugyanazon területen többen közösen volnának a jogosultak, valamennyi társjogosult részéről egy kiállítandó közös nyilatkozatban az italmérési adó beszedésére egy közös meghatalmazott jelölendő ki, s az ebbeli nyilatkozat a jogosult által teendő bejelentéshez szintén csatolandó. Mindaddig, míg a jogosult a pénzügyigazgatóság által kiállított s az italmérési adószedésre feljogosító igazolvány birtokában nincsen, az italmérési adóbeszedéshez nem foghat, s ugyanazért a bejelentés késedelmes benyújtásának, vagy annak teljes elmulasztásának, avagy hiányos fölszerelésének következményeit — kártérítésre való igény nélkül — viselni tartozik, s a mennyiben az italmérési adót csakis ezen igazolvány kézhezvételi utáni időre szedheti. Figyelmeztetnek ennélfogva mindazok, kik a szóban forgó adószedési jogosultságra igényt tartanak, hogy saját érdekükben a fennebbiek szerinti igazolványt mielőbb megszerezni igyekezzenek. Magy. kir. Pénzügyigazgatóság. iz éves mult áll a Pesti Hirlap mögött. Tiz év alatt vivta ki, hogy a legelterjedtebb magyar lap lett. Ha legelteijedtebb, ugy önkényt érthetőleg a legkedveltebb is. S mint lett azzá ? Erre méltán büszke lehet. Mert becsületesen és lankadatlanul lobogtatta, soha sem ! úszva a divatos áramlattal, azt a zászlót, melyet tiz év előtt kitűzött: a szabadelvüség zászlaját. Pedig a legutóbbi tiz év alatt is sokszor rossz idő járt erre a zászlóra ... S ha ma — rengeteg olvasótáborral a háta mögött — diadalmasan tekinthet vissza a Pesti Hirlap e lobogó alatt kivívott sikereire: méltán tölti el megelégedés a múltra, bizalom a jövőre nézve. Szabadelvüség, függetlenség ! Ez volt s ez lesz jelszava és iránya jövőre is a Pesti Hirlapnak. Függetlenség minden Irányban! Ebben rejlik a lap ereje, melynél fogva minden kötelező tekintetek nélkül megmondhatja az igazat mindenkinek : a kormánynak és azt támogató többségnek ép ugy, mint az ellenzéknek. Sohasem hízelegve a közönség hullámzó szeszélyének sem; sohasem a közönség után. de mindig előtte járva annak. Ezt a programmot, ezt az irányt vallják magukénak azok a különböző pártállásu kltünö publicisták, kik a Pesti Hirlap politikai és társadalmi oikkeit írják. A politikától eltekintve, a Pesti Hirlap tárcáit is legelső rendii szépirodalmi erők szolgáltatják. Ugy. hogy >na nincs lap, mely tárcaközlemények tekintetében vetélkedhetnék Pesti Hírlappal. De nem vetélkedhetik — közelismerés szerint — a tartalom bősége, változatossága és élénkség a dolgában sem. Annyi szóra koztató közleményt, tréfás karcolatot, pikantériát, s a mellett annyi hasznos ismeretterjesztő cikket kétségbevonhatlanul más lap sem hoz. Elég legyen a Mikszáth Kálmán által irt, — „A t. Házból" cimü — közkedveltségü országgyűlési karcolatokra, továbbá a fővárosi közgyűlésekről és törvényszéki esetekről írott mulattató rajzokra, tréfás leírásokra, apróságokra, stb. hivatkozni. A Pesti Hirlapnak van ma legbővebb napihír-, színház- és törvénykezési rovata. A távirati tudósításokra oly gondot fordít, hogy ma már a hírrovat (hazai hírek) nagyobb részét is sürgönyök képezik, mert a Pesti Hírlapnak már az express-levél sem jön elég gyorsan. egy A külföldi nevezetesebb politikai és nem politikai eseményekről pedig az összes európai fővárosokból saját megbízott tudósítói küldenek — költséget nem kímélve — mindig lehetőleg kimerítő sürgönyöket. Specialitását képezi még a Pesti Hirlapnak a mindenki állal oly szívesen olvasott, tanulságos és szórakoztató szerkesztői üzenetek rovata ; (naponta több, mint az összes napilapoké egész héten át, mi a szerkesztőség és olvasó közönség között fennálló szívélyes aládias viszonyról tesz élénk tanúságot). S bár a legdíszesebb kiállításban naponta (a hétfőt kivéve) két teljes ivet — 16 oldal — fölvágott álla otban ad az olvasó kezébe, külön kedvezményül hetenkint még egy zenemellékletet is kapnak a lap előfizetői, teljesen ingyen. Oly kedvezmény, minőt ma egyetlen európai lap sem nyújt közönségének. Előfizetés le célszerűbben postautalványnyal — a hó bármely napjától kezdve eszközölhető s az előfizetési pénzek a Pesti Hirlap ' iadóhivatalába (Budapest, nádor-utoa 7. sz.) küldendők. &gr Levelező lapon nyilvánitott óhajra a Pesti Hirlap egy hétig ingyen és bérmentve kapható mutatványul. E ^ Egész évre 14 írt, fél évre 7 írt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr mm