Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-02 / 22. szám

Hetyey Károly, Soós Pongrátz, Borsiczky Kálmán, dr. Lukonies Gábor, Mojzer József, Parapatics .József, Gombai Ferenc, Szalay Sándor, Vitay .József, Illés Mihály, Szabó Károly, Szalay Gyula, Andó Péter, Molnár József, Jelencsics Pál, Kondor József, Schekk Pál, Nagy Ferenc. Elnök úr üdvözli a szép számmal megjelent tagokat, a gyűlést megnyitván a mult gyűlés jegyzőkönyvét felolvasni kéri, melyet a gyűlés tudomásúl vett. Ezután a megállapított s már a meghívón közölt ügyrend tárgyalására hivja tel a gyűlés ügyeimét. I. Az 1889. évi költség előirányzatban felvett öszszeg hova s miként felhasználása vétetett tárgyalás alá. A költségvetés I-ső pontjában egy szelelő s egy lóher-mag rosta beszerzése lévén felvéve, többeknek a tárgyhoz szólása folytán elhatároztatott, hogy a felvett 120 frt e célra fordíttatik. — 2-ik pontjában a tenyészkanok beszerzésére 80 frt lett felvéve. Ezen tárgy, miután a gazdakör tagjainak nagyobb része azt nyilvánította, hogy a legelők nagybani más célra felhasználása folytán a sertvés tenyésztést sikerrel nein űzheti, de meg miután a beszerzendő állatok annak vannak kitéve, hogy az egyes községeknél gondatlanság miatt csak rövid ideig lesznek használhatók, ez idő szerint elvettetett. — S midőn Borsiczky Kálmán ur mégis a felvett összegnek e célra felhasználását kérte, a többség azonban a határozat mellett állást foglalva, a jövő évi költségvetésbe újra felvételre az időben kérelmének esetleg helyt adni igért. Többek az itt megtakarított összeg hova fordítása iránt tettek indítványt és pedig hogy ezen összeg a tenyész-marha díjazásra, vagy cselédek jutalmazására fordíttassák. Egyúttal azon kérdés is fel vettetett, hogy a cseléddíjazás a tenyész-állat díjazással együtt történjék-e? Ezen kérdések s indítványok tárgyalását Barcza László ur későbbre kéri halasztani s kéri az ügyrend folytatását. II. Elnök ur tudatja a gyűlésen, hogy a nmltgu földmivelési minisztérium ötezer frtot utalt a marhatenyésztés emelése érdekében a községek s egyesek részére tenyészbikák beszerzésére, e végből felhivja az érdekelteket, jelentsék be, kik óhajtanak ezen kedvezményben részesülni s kiknek van eladó szilaj vagy nyugoti fajú tenyészbikájok ? Bejelentetik, hogy eladásra van Kiilley József urnái Gógánfán 1 drb 3 éves berni, 1 drb. 2 éves berni, Zatureczky Márton Zsigmondháza 1 drb. I

2 , éves berni, Schekk Pál urnái Hanyban 1 drb 2 éves nyu goti. Tenyész-bikát kérelmeztek Ukk község egy bármily fajú nyugotit, Megyei- község egy berni fajú bikát. III. pontban a tenyészállat díjazás és kiállítási költségek fedezésére 120 fit lett felvéve s ezen összegnek e célra leendő felhasználása egyhangúlag elhatároztatott s egyúttal a tenyész-állat díjazási bizottság is megválasztatott és pedig: Bíráló bizottság. Elnöknek Barcza László, jegyzőnek Szűcs Zsigmond, rendezőnek Sümegi Tivadar, Bogyay Máté, Gyömörey Gáspár, Skublics Gyula, Hertelendy József, br. Putheáni Géza, Csigó Pál, Kiilley József, Kozáry Aurél, Zathureczky Márton, Szabó Károly. A tenyész-állat díjazás f. é. julius 2-án a sümegisarlósi vásár alkalmával fog megtartatni. A díjak a következőképen állapíttattak meg: Szilaj marhara: I. díj 2 díj á 3 arany ti arany, II. díj 2 díj á 2 arany 4 arany, III. dij 1 díj á 1 arany 1 arany összesen : 11 arany. Nyugoti marhára I. díj 1 díj a 3 arany - 3 arany. II. díj 1 díj á 2 arany = 2 arany, III. díj 1 díj ál arany 1 arany összesen: 6 arany vagyis összesen 17 drb. arany. Ezenkívül a bizottság által meghatározandó 1-ső, 11-ik oszt. dicsérő oklevél. IV. pontban 100 frt kísérleti magvak beszerzésére van felvéve. Alig pitymallott, a fiatal vadász már elhagyta a kÍ6 vadászlakot, Ígérvén, hogy az orvost azonnal elküldi. Es csakugyan néhány óra múlva megérkezett Péter az orvossal, aki megvizsgálván a beteget, megnyugtatta az anyát, hogy gyermekét neiu fogja elveszteni. Jégborogatást rendelt. — De orvos úr, hol vegyek én most jeget ? — kérdé a szegény asszony csüggedten. — Csak küldjön föl a kastélyba — mond az orvos — a gróf úr, aki itt volt, azt mondta, hogy bármi kell, csak forduljon mindenért oda. A jégborogatást szorgalmasan rakja, Péter pedig menjen az orvosságért. Ma még egyszer eljövök, addig rendeleteimet pontosan tartsák be. Az orvos távozáa után tudta meg Bodorné Pétertől, hogy a fiatal vadász az uraság legfiatalabb fia, Ödön gróf, aki őt is fölmentette néhány napra a szolgálat alól. Midőn az orvos visszatért, a vadászó társaság már együtt volt s kiabáltak az érkező elé. — Hát az ördög mondta, hogy várjatok ? — mond a férfi kissé ingerülten, — azt hiszitek, hogy én jó kedvemből mászkálok óra számra? H ja de a hivatás! Kötelességemnek eleget kell tennem ; aztán meg a gróf úr igen lelkemre kötötte betegét. Ödön is ott hevert a fűben; midőn az orvos közeledett, fölugrott és elébe sietett. — Volt nála? mi a baja? — kérdé halkan. — Tiphusz, amint előre gondoltam is. — De nem veszélyes? — A tiphusz mindig veszedelmes gróf úr, mert nem tudja az ember, mivé fog fejlődni. Eddig ugyan még nincs veszély, de jót állni semmiről sem lehet, mig a krízisen át nem esett. — Orvos úr! — szólt a férfi komolyan, — még egyszer megkérem önt, hogy a szegény gyermek érdekében minden lehetőt elkövessen, ne kíméljen sem pénzt, sem fáradságot, épen úgy, mintha én volnék helyén. Az orvos hamisan mosolygott, de Ödön nem akarta észrevenni. Minthogy ezen célra már előbbi években is lett egv bizonyos összeg fordítva s az egyeseknek kiadott mag nemcsak visszaadva nem lett, de csak kevés helyről érkezett be az eredményről jelentés, a gyiilés (ÍZ idő szerint ezen összeg erre fordítását nem helyesli s nem is szavazza meg, hanem e helyett felhivja a nagyobb gazdákat, hogy kísérleteik eredményét szíveskedjenek a gazdaközönséggel tudatni, a kik is talán a példa sikerén buzdulva, a szükséges vető magvakat majd maguk fogják beszerezni. — Az itt törölt összegből pedig 50 irtot a jó magaviseletű s legtovább egy helyben szolgáló cselédek jutalmazására szavazza meg a gyiilés. V. pontban 30 trt vétetett fel állandó helyiség bérletére. A gyűlésen jelen levő tagok örömmel egyeznek bele, hogy az egylet állandó helyiséget tartson és ennek bérbe vevésére Mojzer József, Eitner Zsigmoud s Sümegi Tivadar urak kérettek fel. — Egyúttal elhatároztatott, hogy a gazdakör helyiségében az egyes termelők terményeik mintáját is elhelyezhessék és így ez által a vidékieknek az eladás megkönnyítessék. VI. pontban gazdasági szaklapra 8 trt vétetett fel. Ezen összegből a „Gyakorlati mezőgazda" megrendelését a gyiilés elfogadta. Ugyanekkor Barcza László ur a „Borászati Lapok" s a „Gazdasági Lapok" cimű szaklapok átadását a körnek felajánlja, mely ajánlatot a kör köszönettel elfogadta. VII. és VIII. pontban állatgyógyászati szakmunkára és irodai felszerelésre 60 frt vétetett fel, inely összegnek e célra fordítását a gyűlés szintén elfogadja. IX. pontban egy állatorvosnak Sümegen letelepítésének elősegítésén a felvett 50 frt e célra fordítását a gyűlés jelenleg csak elvben fogadja el s midőn elnök ur a szt.-g|ltbi állatorvosnak Sümegre telepítését ajánlja, a gyülé? Zathureczky. Márton urat kéri fel, hogy ez ügyben eljárjon s az eredményről a gazdakör legközelebbi gyűlésén jelentést tegyen. X. A befizetett tagsági dí jak leszámolása vétetett elő. Ez érdemben a gyűlés Gyömörey Gáspár, Szűcs Zsigmond, Eitner Zsigmond, Zathureczky Márton és Sümegi Tivadar urakat kérte fel, hogy a tagsági díjak lcszá||plása végett szűkebb körű gyűlést tartsanak s az eredményről jelentést tegyenek. XI. A „Sümeg-vidéki gazdakör" alapszabályainak kinvomatása és szétküldése. Az alapszabályok újra a zalamegyei gazdasági egyesülethez felküldtetni határoztatott, honnét a jóváhagyás visszaérkezése után kinyomatandók s szétküldendők lesznek. XII. A tagok névjegyzékének összeállítása. Erre a X. pontban kiküldött bizottság kéretik lel. XIII. Az aratási szerződés egyöntetűségének meghatározása. Elnök ur indítványára a gyűlés egy bizottságot választ, kik azt tárgyalni s megállapítani hivatvák, s kéretnek a jövő gyűlésen ez érdemben jelentést tenni. — A bizottságba megválasztattak elnök Barcza László, tagoknak Gyömörey Gáspár, Sémetke József, Szűcs Zsigmond, Zathureczky Márton, Szabó Károly és Gombai Ferenc. Gazdaköri évdí.jas tagoknak jelentkeztek : Schekk Pál Ilany, Jellencsics i

Jál Ukk, Molnár József Ukk, Jasovszky György Sárosd, ifjú Sebestyén István Gógánfa. A gazdakör tagjai sorába felveszi s kéri az anyaegyesület megerősítését. Ujabb indítvány u ;in tétetett, a jegyzőkönyv hite lesítésére Hetyey Károly és Barkóczy Károly urak kérettek fel. Sümeg, 1889. február 19-én. Barkóczy Karoly Sümeyi Tivadar Hetyey Károly gazdaköri jegyző. — Nézzétek csak ÖdöDt, — kiáltott föl az egyik cimbora vidám kacagással — hogy gyóntatja azt a doktort, úgy látszik, szép a kis lány, mi ? Ödön elvörösödött s haragosan kiáltott fel : — Ej! hagyjatok nekem békét, igyatok inkább és ne törődjetek azzal, amit én teszek ; ha szép a kis lány és nekem tetszik, mi közötök hozzá ? No, no Ödön, — szólt az előbbi — hiszen nem kérjük mi számon tetteidet ? — s hirtelen fölkapott egy telt poharat, — a kis beteg egészségére ! * * Eszti szerencsésen felgyógyult. Ödön gróf még azután is gyakori vendége maradott a kis vadász-laknak, apró ajándékokat hordott neki és kereste kedvét, mint valami gyermeknek. Bodorné hálatele szívvel mondott neki köszönetet, hisz egyedül neki köszönhette gyermeke életét. Hanem később olyan szorongó szívvel látta a férfi leplezetlen vonzódását leányához; félt, hogy a tapasztalatlan gyermek hinni fog a csábító szavaknak. Arról sejtelme sem volt, hogy az már régen átengedte magát ébredő szerel mének s a férfi lázas szerelme őt is magával ragadta. De mit tegyen ? kiutasítsa házából ? hisz akkor elűzik őket innen, de nem ez volt, ami a nőt vissza tartá, ha nem a hála. Nem akart hálátlannak látszani. Péter is kedvetlenül nézte mindezeket; hisz ő is szerette Esztit, régebben, jobban mint a gróf; ő menyasszonyának tekinté; Bodorné belegyezését bírta és Eszti sem idegenkedett tőle. S most a sors hogy fölfordított mindent. A féltékeny szerető szeme élesen lát, azonnal gazdája kártyájába látott, kedvesét megmentendő, sietette a házasságot. Bodorné szintén hozzá járult és még az nap bement a városba a lakodalomhoz megtenni az előkészületeket. Eszti elszorult szívvel nézett a jövő elé, arra nem is gondolt, hogy anyja óhajának ellenszegüljön. Olyan örömrepesve futott az érkező elé és sírva vetette magát keblére. ' ' Képviselőtestületi ülés. A város képviselőtestülete május hó 29-én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkivüli ülént tartott. Elnöklő polgármester megnyitván az ülést, üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat s kérte őket, hogy a gyiilés tárgysorozatában foglalt nagy fontosságú ügyek felett minél behatóbban szíveskedjenek tanácskozni. Felolvastatott a belügyminisztérium leirata, melyben a város értesíttetik, hogy ő császári és királyi apostoli felsége Rudolf trónörökösünk gyászos elhúnyta alkalmából a város részvétfeliratát a legkegyelmesebb köszönettel fogadni méltóztatott, mely legfelsőbb köszönetei a képviselőtestület hódolatteljesen tudomásúl vette. O csász. és kir. fensége József főherceg 25 éves házasságának alkalmából a város által hozzá intézett szerencse kiváuatokért táviratilag kifejezett legfelsőbb köszönet hódoló tisztelettel tudomásúl vétetett. Felolvastatott a honvédelmi minisztérium részéről a város által épített laktanyának bérbe vétele tárgyában küldött szerződés, melynek lényeges pontjait lapunk egyik előző számában már közöltük. A szerződést a képviselőtestület egész terjedelmében egyhangúlag elfogadta s megbizta a polgármestert, hogy ezen szerződést két eredeti példányban készíttesse el s mint a város törvényes képviselője, írja alá s jóváhagyás végett a megye törvényhatósági bizottságához terjeszsze fel, melynek megtörténte után terjesztetnek fel az eredeti szerződések az azok kiegészítő részét képező tervraj zokkal együtt a honvédelmi minisztériumhoz. A honvé deluii minisztérium által leküldött tervrajzok az összes iratok kapcsán Kovács Károly polgármester elnöklete alatt dr. Czinder István, Fischer László, Handler István, Hajik István, Háczky Kálmán, dr. Háry István, Hor váth József, Skublics Zsigmond bizottsági tagokból ál 1> laktanya építő bizottságnak azzal adatnak ki, hogy a szerződésben kivánt építkezések foganatosítása végett a legsürgősebben árlejtést hirdessen, annak eredményét véleményével együtt, jóváhagyás végett a képviselőtestü lethez terjeszsze be. Ugyanezen bizottság hatalmaztatik fel a szükséges építkezéseknek keresztül vitelére. Egyúttal a tanács megbizatik, hogy a kis gyakorlótér megnagyobbításához szükséges teriilet megvétele -, illetve beszerzése iránt sürgősen intézkedjék. Felolvastatott a városi tanácsnak a pénzügyminisztériumhoz a város területén elhelyezendő pénzügy igazgatóság tárgyában felterjesztett kérvénye, mely a képviselőtestület által utólagosan egyhangúlag jóváhagyólag elfogadtatott. Radocza János kir. tanácsos és kerületünk közbe csülésben álló országgyűlési képviselője városunk minden ügyét, mindennemű, életképes törekvéseit nemcsak felkarolja, hanem hathatós befolyásával, páratlan nagy lelküségével és mély bolcseségével ezeket elő is mozdítja. A jelen alkalommal, midőn a pénzügyigazgatóságnak városunkban leendő elhelyezése ügyében, semmi fáradságot nem tekintve, városunk érdekében minden lehetőt megtenni kegyes volt, a város képviselőtestülete azon fáradhatlan ügybuzgalom, páratlan nagylelkűség, hathatós pártfogás és városunk iránt mindenkor tanúsított önzetlen igaz szeretetért — a város minden egyes lakójának forró köszönetét, soha nem lankadó háláját, nagyrabecsülését jegyzőkönyvileg megörökíteni egyhangú lag elhatározta Egyúttal megbizta a polgármestert, hogy a képviselőtestület ezen határozatát egy küldöttséggel nyújtsa át szeretett képviselőnknek. A polgármester elnöklete alatt Budapestre menendő küldöttség megbizatik továbbá, hogy a város egyéb ügyeiben is eljárjon s különösen oda hasson, hogy a Pozsonyból kiindulva egész Sárvárig tervezett vasút ne Porpácznak, hanem Sárvárnak hozassék, hogy így a mi helyi érdekű vasutunk nagy forgalma és később Folytatás a mellékleten. — Ödön ! minket el akarnak egymástól szakítani ! — - Minket? miért? — kérdé a férfi meglepetve. — Nekem férjhez kell mennem Péterhez — rebegé a leány — ma mondta anyám; Péter sürgeti az egybekelést s anyám bement a városba. A férfi ajkába harapott. Jól látta, hogy féltik tőle a leányt és dnhbe jött, hogy egy olyan ember, mint Péter, akarja őt kijátszani. — Es te Esztikém, szereted azt az embert? —• kérdé átkarolva a leányt. — Hiszen tudod Ödön, hogy csak téged szeretlek. — És mégis nőül mész hozzá ? —- Ha anyám úgy akarja . . . — I3ohó vagy Eszti, —• nevetett a férfi — hiszen nem édes anyád megy férjhez, hanem te; hogy tudsz hát oly emberhez menni, akit nem szeretsz? — De hát mit csináljak Ödön ? mond a leány csüggedten — édes anyámat nem akarom megszomorítani. Utasitsd ki házatokból; nem szeretem látni mogorva, sötét arcát, azután légy az enyém Esztikém — A tied Ödön? ! — Igen angyalom, légy az enyém. Azt hiszed, hogy nem szeretlek annyira, mint az a mogorva medve, hát nem vagy-e te az én boldogságom ? A férfi csókja kábftóbb volt, mint máskor, ölelése forróbb és az az édes, halk susogás, azok a fényes, ragyogó ígéretek, ábrándok átvarázsolták egy más, soha nem képzelt világba, mely sokkal szebbnek, fényesebb nek Ígérkezett, mint aminőt Péter oldalán reményelhetett volna . . . Hanem e naptól kerülte Pétert, bár az sem alkal matlankodott többé náluk ; neki elég volt tudni azt, hogy a leány nem akar neje lenni, a többit sejtette ugy is. Ugy elment a háztól, mintha soha ott sem lett volna. Bodorné elszorult, midőn látta, bogy minden reménye füstbe megy, de nem volt ereje gyermeke könyörgésének ellentállni. (Vége köv.)