Zalamegye, 1889 (8.évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-19 / 20. szám

Alispáni jelentés a törvényhatóság május 6-{ki rendes lcözgyülésere. (Vége.) A közmunka ügy és. utévitészetre nézve tisztelettel jelentem, hogy a mult évi decemberi közgyűlés által megállapított közmunka beosztás és költségelőirányzat szerinti munkálatoknak foganatosítása megkezdetett, de a mult és jelen hóban tartó folytonos esőzések folytán azok keresztülvitele legyőzhetetlen nehézségekkel jár; az áradások következtében megrongált úttest és műtárgyak helyreállítása a költségelőirányzatot jelentékenyen megingatta. A fedanyag előállítása iránt az intézkedés a megye összes kő és kavicsbányáiban lehetőleg megtétetett ugy, hogy a szükséges mennyiség folyó évi május havi kihordásra készletben legyen. Vasutttgy tekintetében említésre méltó, hogy a Reszthely—Balaton-Szent-Györgyi és a Boba—Jánosház —Sümegi helyi érdekű vasutvonalak műtanbejárás alapján a közforgalomnak átadattak. A vármegyei egyéb vasutvonalak létesítése iránt megyeszerte élénk érdeklődés és mozgalom fejődött ki, az Ükk—Zala-Egerszeg—Csáktornyai vasútvonal pedig már közel áll a megvalósuláshoz. A vármegyét érintő s átszelő Mura és Dráva folyók rendszeres szabályozásának állami segélyezése iránt a tekintetes törvényhatósági bizottság által mult évi október havi közgyűléséből a nagyméltóságú közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumhoz intézett felirata kedvező elintézést nyert, amenyiben évenként 10—15000 forintnyi segély helyeztetett kilátásba a fenti célra, a munkálatok gyors és sikeres keresztülvitele végett pedig a folyammérnöki hivatalok személyzeti létszámából egy kir. mérnök a megyebeli kir. államépítészeti hivatalhoz beosztatott. A szabályozási munkálatok mikénti foganatosítását illetőleg mély tisztelettel jelentem, hogy miután a Mura folyó által az alsó-bisztricei szakasz találtatott legveszélyesebbnek, erre vonatkozólag a felvételek befejezve vannak s a műszaki iratok a magas minisztériumhoz a segélyösszeg folyósítása és a munkálatok elrendelése végett felterjesztve lettek. — Még ez év folyamán a felső szemenyei és a letenyei hid feletti útszakaszra az előleges munkálatok teljesíttetni fognak. A közmunka váltságból a központi számvevői nyilvántartás szerint a folyó évre előirt s részben előző évi hátralékul fen maradt tartozások törlesztésére befizettetett folyó évi március hó végéig az utépítészeti alapba összesen 8395 frt 10 kr., maradt tehát még befíztendő 72657 frt 06 kr. Az 1879. évi 37-ik törv.-cikk értelmében előirt katonabeszállásolási pótadóból a fentirt időig a főszámvevői részletes kimutatás szerint befizettetett összesen 11.680 frt 95

2/j kr., maradt tehát még befizetendő 12,273 frt 23% kr., a megyei betegápolási pótadóból befizettetett összesen 7410 frt 49 '/j kr., lesz még befizetendő 15215 frt 13-/ 4 kr., — az erdészeti alapba be folyt 412 frt 64 kr., hátralék 2581 frt 64 kr., — a megyei nyugdij pótadóból befizettetett 5420 frt 85 '/

4 kr., befizetendő még 6521 frt 95 kr., — községi köijegyző nyugdij alapra befizettetett 2421 frt 11

2/

4 kr. maradt befizetetlen hátralék 4398 frt 07

2/„ kr.; itt tisztelettel megjegyzem, hogy a fentebb kimutatott s még befizetetlen tartozási összegek behajtása iránt a közgyülésileg elrendelt intézkedések megtétettek. A vármegye törzsvagyona áll részint földtehermentesítési- és takarékpénztári-, részint pedig magán kötvényekben gyümölcsözőleg elhelyezett 21.925 frt 39 kr. tőke és ezután esedékessé vált 528 frt kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetett, s így ezen befolyandó kamat összeggel együtt a megyei törzsvagyon tőke állaga jelenleg 22453 frt 39 krt tesz ki. A vármegye házi és árvapénztárának törvény által rendelt havi vizsgálatait az illető bizottsággal teljesítvén, az arról szóló hivatalos jegyzőkönyveket van szerencsém bemutatni. Minezekután van szerencsém a vármegyei közigazgatási összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmi kimutatását a mult évi szeptember hó 1-től folyó évi március hó végéig terjedő időszakra a következőkben előterjeszteni, u. m. A hivatal megnevezése .•3,2 5 o O Alispáni hivatalnál Megyei árvaszéknél „ számvevőségnél Nagy-Kanizsa város tanácsánál Zala-Egerszeg város tanácsánál Tapolczai szolgabíró Sümegi „ Szt-Gróthi „ Keszthelyi „ Kanizsai „ Pacsai „ Z.-Egerszegi „ Novai „ A.-Lendvai „ Letenyei „ Perlaki „ Csáktornyái „ összesen: 409:18519,18928 181416818 16818 145 7151 7296 88 42 10, 10 10 4 48 17 17 11 75 90 6407 5806 4607 2580 2781 2894 3117 2340 3192 2530 4100 2409 2244 3884 6495 5848 460 2590 2791 2904 3121 2340 3240 2547 4117 2320 2319 3954 17919 16929 6848 6438 5782 4607 2582 2787 2902 3121 2340 3183 2509 4112 2407 2265 3844 2780 91379 94159 90575 2 •= a« a a) 4 oo 'S q 1009 1703 448 57 66 57 38 5 13 54 120 3584 Kelt Zala-Egerszegen, 1889. évi április hó 15-én. Csertán Károly sk., Zalamegye alispánja. A „Zalamcgyei Gazdasági Egyesület" HIVATALOS ERTESITŐJE. Jegyzőkönyve a zalamegyei gazdasági egyesület 1889-ik évi május hó 5-én Zala-Eger szegett tartott rendes ülésének. Jelenlevők: Háczky Kálmán ügyvezető elnök, Koller István alelnök, Plihál Ferenc, Vastagh János, Thassy Miklós, Thassy Mihály, Csillagh Gyula, Szily Dezső, ifj. Háczky Kálmán, báró Putheani Géza, Petrics Lajos, Csertán Károly, Sümeghy _ Kálmán, Farkas József, Skublics Jenő, Baranyay Ödön, Dervarics János, Isoó Alajos, Czigány Alajos, Hertelendy Ferenc, Vizy Géza, Königmájer János, dr. Háry István, Gózony László. Hirschl Armin, Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi ugy is mint titkár. Elnök üdvözölvén a megjelent tagokat, az ülést megnyitja, ezen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérettek Skublics Jenő és Thassy Miklós urak. 30/34. Háczky Kálmán ügyvezető elnök jelentése az 1888-ik év működése s vagyoni állapotáról. Jelentése Háczky Kálmán ügyvezető elnöknek a zalamegyei gazdasági egyesület 1888-ik évi működéséről és vagyoni állapotáról. Midőn jelentésemet ez alkalommal szerencsés vagyok előterjeszteni, örömmel constatálhatom, hogy egyesületünk az elmúlt évben — nagy anyagi áldozatokkal ledett. A szobaleány halk „igen"-nel válaszolt s mintegy akaratlanul lebbent el a szó ajkairól: „Meglátja, — vége van." Dezsőnek elég volt ennyit hallania. Visszaugrott, megragadta a szobaleány kezét. „Beszélj rögtön . . . kit, mit látok meg . . . kinek van vége?" „Hát . . . hát . . . kérem . . . nem merem megmondani ... jaj kérem ne tessék haragudni, tessék megbocsátani . . . véletlenség volt .. . véletlenség volt ; hát kérem tetszik tudni, mikor ma reggel takarítottam, véletlenül levertem a tekintetes úr iró-asztaláról azt a szép tinta-tartót ... a mit ... tetszik tudni . . . tavaly ő nagysága . . . „Elégi" mond Dezső, eleresztve a szobaleány remegő kezét. „Tehát ez is be van avatva a titokba; tehát leselkedő kémek is vannak! Oh ezt kellett megérnem ! De megyek, kérdőre vonom, hadd halljam, mit szól a hűtlen asszony ?" s benyitott Ilka szobájába. Ilka egyedül volt s látható zavarral fogadta férjét. „Ah! kedvesem te már itthon vagy ? Hisz' tegnap azt mondtad, hogy délután fogsz megjönni. Mit jelentsen ez ?" „Nos tán alkalmatlan vagyok most? terhedre van hirtelen megjelenésem ?" „Nem . . . nem . . . De mondd csak édes, mi lelt téged? mi történt veled? beszélj kérlek, hiszen ily dúlt arccal még soha sem láttalak. Talán kifáradtál? vagy talán éhes vagy? Szegény! No várj csak magam szaladok a konyhába s hozom az ételt, csak ne légy ilyen durcás. Jaj ha mindig ilyen lenne az én kis férjem. De azután mire vissza-jövök, megmondd ám, mi bánt, mert máskülönben majd én haragszom meg" s ezzel szaladt a konyhába, mi egy részt jó ürügy is volt zavarának elpalástolására. Dezső ezalatt egyedül maradt a szobában s kezdett gondolkodni a történtekről. A szobaleány zavara, ilka meglepetése, mindazt bizonyítják, hogy valaminek történnie kellett. Töprengése közben a padlóra tekint s két kis szalmaszálat vesz ott észre, minő a „Virginia" szivarokban szokott lenni. Most már világos volt előtte minden. Arcába szökött a vér arra a gondolatra, hogy Ilka őt nemcsak kijátszotta és megcsalta, hanem hűtlenségét még azzal is tetézte, hogy titkos imádójának megengedte a szivar zást, amit tőle, a szerető férjtől megtagadott. Tehát az a forró szeretet, az a nagy hűség mind, mind csak tettetés volt. Neje rútul megcsalta. Oh! ezt soh'se hitte volna. — De lakolni fog érte. Igen, igen boszut fogok állani, boszut, mely keserűvé teszi életüket. Talán még nagyobb átkokat is szórt volna boszuságában, ha hirtelen Iluska nem lép a szobába. Meglepetve vette észre, hogy férje arca most dúltabb, mint előbb, midőn a konyhába ment Mielőtt okát kérdezte volna, férje támadta meg e szavakkal: „Ilka ne tagadj semmit; — őszinte vallomásod tán többet fog használni. —r Tudok mindent. Szobaleányod s a te magatartásod már gyanússá tették előttem a helyzetet. Itt, ez a két kis szalmaszál pedig mindent megmagyaráz." Ilka előtt e szavakra minden világos lett, szemrehányólag mondá: „Látod kedves férjem, megérdemelnéd, hogy megharagudjam rád, de ezen a napon nem teszem." — Vádod egészen alaptalan s ok nélkül gyanusítasz.[Nézz ide s ezzel kinyitotta szekrényét s egy „Virginia" szivar szalmájából készült — nem egészen kész szivardobozt vett elő, melylyel férjét akarta névünnepére meglepni. Dezső le volt főzve; érezte, hogy nagyon is bűnös s csak egy gyengéd kéz-csókban nyilvánította bűnbánatát és javulását. Valahányszor azután ismét egyedül volt s megjelent előtte a csábítgató „démon", a féltékenység, mindig eszébe jutottak azok a kis „szalmaszálak." bár, — de köszhasznu és maradandó becsű újításokhoz járult, illetve léptetett életbe. A történtek sorrendje szerint megemlítendőnek vélem először, hogy egyesületünk a fehérképi-utcában volt s a fanevelésre kevésbbé alkalmas kertjét Z.-Egerszeg várossal, ennek temető utcai ugyan oly térmértékű birtokáért elcserélte s ehhez ugyanott 1200~]ölet 720 frt o. é. vételárért vásárolt, ugy hogy ott az egyesület jelenleg 3200Qöl területtel bir. Ezen terület nagyrészben tégla kerítéssel vétetett már körül, s a kertben egy uj kut is ásatott. A kert nagyobb része nemesített gyümölcsfa csemetékkel s részben nemesítendő vadoncokkal tele píttetett be, s mind ezek e rövid idő alatt már erőteljes fejlődésnek indultak, 1200 )öl pedig gabona, takarmány és gyöknövény sat. félékre kísérleti települ használtatik. Az 1888-ik évi tavaszi közgyűlésen hozott végzés szerint a méhészet okszerű és gyakorlati kezelésének fejlesztésére egy méhes felállítása határoztatván — az 221 frt o. é. költséggel az egyesület belső kertjében felállíttatott s méhekkeli benépesítése folyamatban van. Az 1888-ik év ápril 30-án újból 3 évre megválasztatott az egyesület tisztikara; a titkári állás azonban lemondás folytán ismét üresedésbe jővén, az 1888. évi julius 1-én töltetett be. A hivatalos adatok szerint megyénk területén 45 község határában pusztít már a „phylloxera", különösen a majdnem kizárólag bortermeléssel foglalkozó „Balaton melléket" fenyegeti kiszámíthatatlan veszély; e nagy veszély lehető ellensúlyozására két nagy fontosságú határozat hozatott illetve foganatosíttatott. Úgymint már 1887-ben terveztetett egy amerikai szőlőtelep felállítása „Meszes-Győrökön", ez azonban csak 1888-ban létesült, a mikor is méltóságos gróf Festetics Tasziló ur meszes-györöki birtokából 2 hold területet minden dij nélkül az egyesület rendelkezéséri; bocsájtott mindazon idő tartalmára, meddig ezen terület amerikai szőlőtelepül fog használtatni. E célra az egyesület 777 frt 70 krt utalványozott. Ezen telep berendezése és telepítése az 1888-ik év tavaszán megkezdetett s dr. Csanády Gusztáv orsz. gazd. intézeti tanár ur szakszerű vezetése alatt áll. Ugyan a phylloxera vész ellen Tapolcán is egy amerikai szőlőiskola és gyakorlatian képzett vincellérek nevelésére egy vineellér-iskola felállítása kéretett a nmltgu földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrtól; ezen telep létesítése azonban több feltétel telje sítésétől tétetvén függővé — ezek egyik legfőbbike: 10 egyenkint évi 120 frt o. é. javadalmazással ellátott alapítványi helynek 10 egymást követő évre leendő biztosítása, •— a gazdasági egyesület készséggel ajánlott meg két alapítványi helyet s minthogy a hiányzó alapítványi helyek biztosítására is alapos kilátások vaunak — e nagyfontoságu telep létesűlése bizton várható. Nem hagyhatom megemlítés nélkül a nmltga. minisz ter urnák egy másik igen fontos intézkedését sem, mely szinte az elmúlt évben foganatosíttatott, s ez a „balaton melléki" s egyéb kopárok, vízmosások betelepítésére szükséges facsemeték nevelésére Z.-Egerszegen 12 kat., Tapolcán 10 kataszteri hold területű facsemete kertek létesítése, e célhoz az egyesület 800 frttal járult. Felesleges állat-tenyésztésűnk rendkívüli fontosságát fejtegetnem, csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy a nemzetgazdászat azon ága ez, mely a tengertuli államok versenyének legkevésbbé van még ez idő szerint alá vetve; főtörekvésünk legyen tehát ezen még kedvezőbb állapot lehető kihasználása, ezt pedig csak nagyobb testű s hizékony faj tu állatok nevelése által érhetjük el. A magas kormány évekkel előbb már az irányban működött, s a jobb tenyész apa állatok beszerzése s kiosztása által egyes megyékben rendkiv üli, de megyénk több vidékén is szép eredményt ért el. Ámde hazánk pénzügyi helyzete a megkezdett iránybani haladást nem engedte meg, s így a magas kormány az érdekelt gazdasági egyesületek áldozatkészségét is igénybe vette és mult évi áugusztus 19-én kelt 43,614. sz. alatti rendeletével akként intézkedett, hogy a tenyészállatok beszerzését s kiosztását az egyesületekre bizta oly formán, miszerint oly magasságú összeget bocsát a gazdasági egyesületek rendelkezésére — mily magasságot az egyesületek a tenyész apa állatok beszerzésére megajánlanak. Egyesületünk e célra 5000 frt o. é. ajánlott fel, mely a kormány által nyújtott hasonló magasságú összeggel 10.000 frtra emelkedett. Az egyesületnél történt bejelentések, illetve kérvények szerint községek és egyesek részére 30 drb. tenyészbika szükségeltetik ; ezekből eddig beszereztetett s kiosztatott: 19 drb 2925 frt o. e. beszerzési .árban s igy darabja esik átlag 154 frtba. Az egyesület által a mult évben tervezett állatdijazások megtartása, — az e célra kiküldött rendező bizottság által — tekintettel a mult és azt megelőző évek mostoha takarmány termésére nem javasoltatván, meg sem tartattak, s csak a Nagy-Lengyel vidéki gazdakör tartott szeptember 16-án egy tenyész szarvasmarha s ló dijjazást szép sikerrel. A nagy-körösi általános és a devecser vidéki gazdakör által rendezett kiállításokon az egyesület képviselve volt. Egy javaslatot is terjesztett az egyesület az elmúlt évben a tekintetes megyehatósághoz, mely az „alkuszok működésének" szabályozását célozza, e javaslat megbirálása illetve beható tárgyalására egy bizottság küldetett ki, hogy az azután a nmltsgu miniszeriumhoz jóváhagyás végett felterjesztessék. Őszinte részvéttel jelentem, hogy az 1888-ik évben egyesületünk rendes tagjai sorából 6 érdemes tagtársunkat és 1. tiszteletbeli tagot összesen 7 tagot ragadott el a halál, és pedig: Ambrus Mihály, dr. Árvay István, Becker Antal, Lang Henrik, Noszlopy Gyula, Folytatás a mellékleten.