Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

Van azonban nekünk egy igazi lelkiismeretes iparos iparügyi barátunk Szegeden Bakay Nándor, aki nem sajnál ügyünk érdekében tenni legcsekélyebb dicsvágy nélkül fáratságot és pénzáldozatokat, aki ez évben személyesen megkereste a m. kir. nagyméltóságú honvédelmi, valamint a cs. kir. nagyméltóságú közös hadügyminiszter urakat ügyünk érdekében és amidőn már biztosítva lett arról mind a két helyen, hogy a hazai kis iparosok által fognak készíttetni a hadfelszerelések, akkor ő egy országos iparos értekezletet hivott össze Szegedre f. é. szeptember hó 8—9. napjaira, amely értekezleten hivatva leendett volna városunk ipartestülete is, hogy ott magát képviseltesse. Erőltettem is, hogy ipartestületünk minden áron belépjen azon országos közvállalkozó iparos szövetségbe, melyet Bakay Nándor úr kezdeményezett és hogy a szegedi országos iparos értekezleten városunk ipartestülete minden áron képviselve legyen bárki által. Mert éppen az volna eg^ik legfőbb célunk, hogy mi kis iparosak oly vállalatokban bocsátkozhatnánk, melyek által sok szegény iparosnak pénzkereseti forrás nyilnék, mely szerint sok szegény család jobb létnek örvendhetne. Ez ügyben engem tisztelt iparos társaim sem a jelenlegi, sem pedig az ifjabb iparos társaim nem vádolhatnak majd akkor, amidőn egy vagy két év múlva más városok iparosai százerekre menő munkákban részesülnek és városunk iparosai pedig mitsem kapnak, mert én megtettem a magamét, amit az ipartestület minden egyes tagja az elnöktől méltán mégis követelhet : mertén ez ügyben háromszor hívtam össze közgyűlést, amely közgyűléseken eléggé érthetően ez ügyet előterjesztettem és megbeszéltem mindazoknak jótékony hatását, de ha önök nem tudtak vagy igazabban szólva nem akartak megérteni engem, ám lássák majd következményeit. — Sőt még oly iparos társam is találkozott, aki a közgyűlést megelőzőleg nem átallatta szememben azt mondani, ha én az országos iparos értekezleten való testületünknek képviseltetését és az országos iparos közvállalkozó szövetségbe való belépést annyira erőltetem, akkor — mondá — már néhányan vannak, akik ellenem pártot fognak szerezni és helyettem uj évkor más elnököt fognak választani stb. Ez eljárás annyira fájt nekem, hogy ha a háromszeri elnökké való megválasztatásom által csekélységem iránt tanúsított nagybecsű bizalmukat nem tekintettem volna, azonnal évközben elhagytam volna elnöki székemet, mert ha önök egykét oly iparos által, akiket talán nem érdekelt, ugy mint a bőr és szövetanyagokból dolgozó iparosokat és még is tévútra engedik magukat vezettetni, ily eljárás mellett nem tartom érdemesnek etnökösködni tovább, mint mig az ez évi bevétel és kiadásokkal le nem számolok. Mivel csekélységem ellen pártról volt szó, tehát hogy az ügy iránti érdeklődéseimet igazolni tudjam, helyén látom a nyilvánosság előtt is kijelenteni, hogy én jövőre nem fogadom el az elnökséget annál is inkább, mert én nem szeretném, ha ipartestületünk keblében bármily csekély mértékben is a politika becsempésztetnék ! annál kevésbbé kivánom, hogy ipartestületünk tagjai pártokra szakadoznának az egyetértés helyett, mert én igen jól ismerem és tudom, hogy városunkat, dc különösen városunk összes iparosait hová sülyesztette a politikai pártoskodás és ha még mindezekbői ki nem tudtak józanodni, akkor boldoguljanak továbbra is az ipartestületnek pártos hivei a pártviszályok közt választandó új elnökükkel együtt. Meskó József ipartestületi eluök. Helyi, megyei és vegyes hirek. Meijhivó. „Zalamegye gazdasági egyesülete" 1888. évi december hó 9-én délelőtt 10 órakor Z. Egerszegen az egyesület saját háza termében rendes közgyűlést tart. A közgyűlés főbb tárgyai; 1. Az 1888-ik évi számadások megvizsgálására kiküldendő bizottság megválasztása. 2. Az 1889. évi költségvetés megállapítása. 3. Folyó ügyek s netán teendő indítványok. Zala-Egerszegen* 1888. nov. 27-én. Háczky Kálmán s. k. ügyvezető elnök. A zala-egerszegi Cassinó-egylet rendes közgyűlését 1888. évi deczember hó 11-én, esetleg 19-én ii. u. 5 órakor a Cassino helyiségében fogja megtartani. A közgyűlés tárgyai: Az elnök, tisztviselők és a választmány megválasztása. A jövő évi költségterv megállapítása. A I. évi számadás előterjesztése. Zala-Egerszeg, 1888. nov. hó 25-én. Svastits Benó s. k. elnök. Megnyitó bált rendezett a nagy-kanizsai „Polgári Egylet" ujon épült dísztermében, — november 24-én, Katalinnap alkalmából. A bál máv hetek óta izgatottságban tartotta az ottani mindkét nembeli figtalságot, mivel a bál igen fényesnek, nagyszerűnek Ígérkezett. A bálhoz kötött várakozást az növesztette oly nagyra, hogy az egyleti teremhez hasonló kényelmes s hogy úgy mondjuk: impozáns lokalitásban még Nagy-Kanizsán egy táncvigalom sem volt tartható. \ suszterok, szabók valóságos ostromállapotnak voltak kitéve az utolsó 48 órában s még a rendőrséget is igénybe akarta venni egyik, másik tüzestalpú gavallér, mivel cipőjét a suszter nem készítette el a megszabott időre. Mindenütt hatalomra vergődött a toilette-láz. Előkapott gavallérok és láncravert férjek futkoztak ide s tova a sürgős megbízatásokkal. Este egyik fogat, a másik után robogott s vitte a különböző színekben játszó angyalkákat a menyország — azaz a „Polgári Egylet" felé. Jo-y azután nem lehet csodálni, ha a bál minden tekintetben oly fényesen sikerült, mint talán még egyetlen bál sem Nagy-Kanizsán. Az est emléke maradandó nyomot hagyott igen sok szívben és — — zsebben. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést. Özvegy Kummer Ferenczné szül, Horváth Erzsébet, gyermekei : Kummer Mária térj. Hrabovszky Flóriné s Kummer Lina férj. Grész Károlyné és unokái Hrabovszky Rezső, Irma, Jenő, Grész Pauia, János, Irma, Viktor, Elza, László, Ilona, Malvin és Gizella fájdalommal jelentik Kummer Ferencznek, a felejthetetlen férjnek, páratlan jó édesatyának és nagyatyának, életkora 69-ik és boldog házassága 42 ik évében, hosszas kinos szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt tetemei november hó 28-án délután 4 órakor fog nak a zala-egerszegi sírkertben Örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szent mise áldozat november 29 én reggeli 10 órakor fog a zala-egerszegi plébánia templomban az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1888. évi november 26-án. Áldás hamvaira ! A zala-egerszegi korcsolya egylet, az alapszabályok értelmében f. év dec. hó 8-áu délután 3 órakor az „Arany Bárány" vendéglő 6-ik sz. szobájában közgyűlést tart, melyre a t. tagok oly hozzáadással hivatnak meg, hogy a választás megnem tarthatása esetén az alapszabályok 17. §. értelmében, a dec. 16. ugyanott délután 3 órakor tartandó közgyűlés végérvényesen fog határozni. Z.-Egerszeg, 1888. nov. hó 26. Háczky Kálmán k. egyl. elnök. Eljegyzes. Pataky Kálmán alsó-lendvai polgári iskolai tanár mult hó 24-én jegyezte el Molnár Irma kisaszonyt, özvegy Molnár Jánosné úrhölgy kedves leányát Bagladon. iVllllatsag. Igen sikerült, kedélyes batyubált ren* deztek november hó 24-én Rozenkrancz vendéglői helyiségében. Már hét órakor hozzá fogtak a türelmetlen láncosok s oly rosz szemmel tán soha sem néztek a négy falra, mint e mulatságon, de hiába, meg kellett elégedni a rendelkezésre állt területtel. A vendégszobá ban az asztalok csak úgy görnyedeztek a sok Ízletesnél ízletesebb sültek és sütemények terhe alatt. A házi asszonyi tisztet Hagymásy Gyuláné urnő teljesítette. Jelen voltak még Fangler Mihályné, Gaszta Antalué, id. Hagymássy Istvánné, ifj. Hagymássy Istvánné, Hagymássy Jánosné, Horváth Béláné, Horváth Miklósné, Juhász Lajosné, Klosovszky Ernőné, Nagy Károlyné, Ösztereicher Sándorné, Preszler Gyuláné, Rozenkrancz Józsefné, Somody Sándorné, Tikk Józsefné, VoglerPálné, Braunstein Ida, Fischer Olga, Gaszta Mariska, Hagymásy Karolin, Horváth Örzse, Major Lujza, Nagy Böske, Oszterreicher Regina, Páslek Károlin, Pámer Mariska, Rozenkrancz Lujza, Somody Ilon, Somudy Orzse, Tikk Mariska kisasszonyok. Köszönet nyilvánítás. Kaiser József ur a „Zalaegerszegi Nőegylet" és „Zala-egerszegi Chanuka egyletnek 20-20 forintot volt kegyes adományozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki Rosenberg Henriette elnök. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintezet hallgatói Deininger Imre igazgató elnöklete alatt nov. hó 28-án választották meg az intézeti segélyegylet tisztikarát. A választás eredményét lapunk keszthelyi tudósítója a következőleg tudatja lapunkkal: elnökké: Balog Tódor 111 -ad éves hallgató egyhangúlag, bizottmányi tagokká: Balassa Gyula, Debreczeny Endre, Hauer Sándor és Grazer János Ill-ad, Cseresnyés Emil, Groman Károly, Rakics Árpád ós Szeibélí Béla Il-od, Asztalos Nándor, Várady Géza és Schill Béla I-ső évesek szavazattöbbséggel választattak meg. A bizottmánynak ugyanazon napon tartott ülésében alelnökké: Cseresnyés Emil ll-od, jegyzővé: Hauer Sándor és pénztárossá: Balassa Gyula Ill-ad évesek választattak. A keszthelyi csónakázó egylet folyó évi december hó 9-én Keszthelyen, a városház tanácstermében d. u. 2 órakor közgyűlést tart, melynek tárgyait: elnöki jelentés a lefolyt nyárról, a számadások bemutatása s netáni indítványok képezik. A megyei törvényhatóság közgyűlése f. hó 10-én lesz. Főbb tárgyai : A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag helyére új tagok választása; a megyei igazoló választmány újra alakítása ; az 1889. évi természntbeni közmunka beosztás; az 1889. évre szükséges megyei katonabeszállásolási s betegápolási pótadó megállapítása; a tűzrendészet szervezése tárgyában kiküldött bizottság jelentése; az igazoló választmány jelentése az 1889. évi legtöbb adót fizető megyei bizottsági tagok névsorának egybeállításáról ; a gazdasági egyesület javaslata az alkuszok működésének szabályozásáról ; Gelsén nyilvános gyógyszertár, Csáktornyán második gyógyszertár felállításának engedélyezése iránti folyamodvány; több zala-egerszegi lakós fellebbezése a városi közös legelő szabályozása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen ; Zala-Egerszeg város polgármesterének kérvénye a vasút ügyben felveendő 110,000 frtos kölcsönre, a városi ingatlan eladasára vonatkozó kőpvíselőtestületi határozatnak törvény hatóságilag jóváhagyása érdemében. Adományok. A tanuló ifj. Önképző'körének könyvtárába ujabban a következő ajándék könyvek érkeztek be: N. N. úrtól: Erdély története; N. N. tisztelendő úrtól: A Vasárnapi Újság 1886. és 1887. évi folyama, kötve; Sommer Mór úrtól. A magyar irod. története (Jámbor Pál); Nagy Antalné őnsgtól: Beszélyek. 2 kötet; Nasinszky József úrtól: Magyar nemzet története: Hunyadi János, élet és korrajz; Magy. orsz. története, különösen jogfejlődése. Bocsor 2 kötet; költői és szónoki remekek; Államférfiak és Szónokok (Szalay), A nevelés

ttankönyve 2 kötet; A bölcsészet lényege és feladata; Értekezések a nyelv-és néptudomány köréből; Hellcn és római remekírók 12 füzet. — Fogadják a lelkes tanügybarátok a kör hálás köszönetét. Kiss Lajos elnök. Tanulmányi kirándulás. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet Ill-ad éves hallgatói november hó 29-én dr. Csanády Gusztáv tanár vezetésejalatt Sopronba utaztak, az ottani cukorgyár tanulmányozása céljából. Gyilkosságok. Megyénkben november 24 én két gyilkossági eset fordult elő. Vaspörön Föllnagy Mihály elsőrendű gazdát este a szőlőből hazajövet agyonlőttek. Egyik lövés mellébe, a másik ágyékába fúródott, s vagy kél óráig szenvedett vérző sebeiben, mig Bükkről az éjjeli őrök a jajgatás után indulva, őt feltalálták. Annyit tudott mondani, hogy négyen voltak támadói, mire hazaért, kiszenvevett. Ugyanaz nap a Bollabidáról lYirnok íelé vezető uton a Szivölgyben egy gyolcskereskedőt fiával együtt agyonszúrtak, pénzüktől kifosztottak s azután a gyilkos mindegyiknek nyakát egyik fiiléfől a másik füléig elvágta. — A tettesek kiderítése iránt a legerélyesebb nyomozás vétetett foganatba. Szentsey rablók. Mult hó elején a baki templomot feltörték, a szentséget, kelyhet gaz kezek onnan elrabolták, de csak hamar kiderült gonosz tettük. Ugyanis a szentségtartót eltörték s úgy vitték Hahothra Reich Ferencnek eladni. Reich a csendőrségnél ez érdemben jelentést tett, minek lolytán a tettesek Jákli Gábor és Géri József sárhidai lakósok személyében elfogattak s az illetékes bíróságnak megbüntetés végett átadattak. Szökevény tolvaj. Farkas Károly kis-kanizsai rendőrnek a legutóbbi napok egyikóu feltűnt, hogy egy — különben uriasan öltözött, de kissé vadul mulató egyén igen bőven költekezik. A rendőr egy ideig figyelemmel kisérte a mulató embert s mivel mindegyre gyanúsabbnak tűnt föl előtte, —- végre fölszólította, hogy igazolja inngát. Az idegen ezt tenni uem tudván, a rendőr letartóztatta és bekísérte. Itt kihallgatták s kiderült, hogv az illető bizonyos Vratil Rudolf nevü kereskedő segéd, ki gazdájától Welisch nevü csáktornyai kereskedőtől 200 frtot meghaladó összeget ellopván, megszökött. A lopott pénz nagy részét már elköltötte, csak 80 frtot találtak meg nála. Tolvaj-humor. Egy nagy-kanizsai tolvaj a napok ban valamelyik udvarból egy fürészelő bakot és két tyúkot ellopott s rájöttek teltére. Hát a két tyúkot miért vitte el ? — kérdi tőle a rendőrtisztviselő. Hát kérem alássan, — válaszol ravasz együgyűséggel a tolvaj — azok a bakon ültek és sajnáltam őket fölkelteni. Rendőri hirek N.-Kanizsáról. Nov! 25-én virradóra Kranitz József honvédutcai lakosnak istállójából egypár lovat elhajtottak s a lószerszámot is elvitték. A tetteseket nyomozzák; de még eddig semmi nyomra sem lehetett akadni. — A legutóbbi héten a rendőrség több vidéki ouibert mngbir ságolt, mert hitelesítetlen hordókban szállítottak bort. Ügy látszik: a miniszteri rendeletnek ott már is meg van üdvös hatása. -Az „enyém, tied, övé" fogalma hiányzik egy honvéd utcai földmívesnél, mert az utcai kőkereszt közelében álló két közfát amaz okoskodással, hogy „mire valók azok oda" levágott és udvarába vitette. Persze most a rendőrség fogja vele (meglehetős tandíjért) a tulajdonjogot megértetni. — Egyik napon, fényes délben bement egy favágó ember Rosenteld Adolf nagykereskedő udvarába s onnan a fa-fűiészelő gépet elvitte. Egyik kereskedő tanuló kérdezte- hova viszi? Egész bátran azt felelte: haza, mert az övé. llosenfeld a lopást észrevevén, jelentést tett s a tolvajt csakhamar megcsípték Kovács (Koldus) István személyében. —- A „Szarvas" szálló pincér szobájából a pincemester órája és lánca elveszett. A rendőrség nyomozta, s rájött, hogy a tolvaj Sebestyén József pincér volt, ki előbb a Szarvasban szolgált. A lopott óra már a közkórház kerítése mellé volt elásva. Berger, Volk és Trsa cég Dornbachban, Bécs mellett a nagy közönség óhajának eleget teendő, (Jogimé gyártmányai számára az ország számos helyén a fiiszerKereskedésekben raktárt állíttatott fel. Ezen cég gyártmányai, melyek ezen évben számos kiállításon a legnagyobb államdíjakkal és érmekkel lettek kitüntetve, s melyek felől maga a király is dicsérőleg nyilatkozott, annál örömestebb találnak vevőkre, mivel dr. Roessler tanár véleménye szerint orvosi célokra kiválólag alkalmasak és külföldi, hason tulajdonsági gyártmányok kétszer oly drágák. „Dan és svédországi utam" czimii kedélyes utleirati munka megrendelésére felhívást bocsátott ki Wósinsky Mór apari plébános Tolnamegyében. Ugyan-e szerzőtől csak nemrég jelent meg „Keleti utam emlékei" czimii müve, melynek első kiadása néhány hó alatt teljesen elkelt s most 2 ik kiadásban van sajtó alatt. E ritka felkarolás képezi a legszebb ajánló levelet szerzőnek oly mulattatva tanulságos utlairati munkáihoz, melyeket mi is a közönség meleg pártfogásába ajánlunk. Az első munka ára bérinentesen küldve 80 kr, a második 1 frt 50 kr. Wósinsky Mór, plébános. Az 1000-tlik jubileuma vidéken. Vértesi Arnold összes munkáiból az 100 i elbeszélés vállalatában megjelent a 10 ik füzet s a borítékon a közönség tájékozására a jutalom tárgyak, a bekötési táblákra vonatkozó tudnivalókat közli. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Vértesi Arnoldot, ki a magyar elbeszélő irodalom terén hallatlan eredményeket ért el, s páratlan termékenységet fejtett ki, több nagyobb vidéki városban is jubileumok rendezésével tisztelik meg. A „Szatmár" ban olvassuk a következő sorokat : „A helybeli gazdakör, mely társaséletünk élénkítése czéljából felolvasó estélyek rendezését tűzte ki egyik feladatául, f. hó 14-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy Vértesi Arnoldot, a kitűnő elbeszélőt, a mult hetekben 1000 dik novellája fölolvasása alkalmából a magyar irodalom ünnepeltje volt, meghívja azon czélból, hogy téli estélyeit nagybecsű felolvasásával megnyitni szíveskedjék, Vértesit ez alkalommal a gazdakör ünnepélyesen fogja fogadni s ugy a fogadtatás, mint az ünnepély rendezésére bizottságot küldött ki. Vértesi a szíves meghivást örömmel elfogadta s a vendégszerető Szathmáriak kö rében deczember hó első napjaiban megjelenik, hogy ott egyik legújabb novelláját felolvassa. Ugy halljuk, hogy még több városban is mozgalmat indítottak már, hogy Vértesit egy jótékonyczélu felovasásra megnyerjék. A Vértesi 10 0-ik novellájának országszerte megünneplésében, mi az irodalom iránti érdeklődés fel ébredését látjuk, s csak örvendenünk lehet, hogy a hazai irodalom kitűnőségei az ő nagy érdemeiket megillető kitüntetésekben részesittetnek.