Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-30 / 53. szám

Melléklet a „Zalíimegye" 1888. évi 53-ik számához. 4'!. §. A tűzőrség felett közrendészeti tekintetben az illető község elöljárósága, belszolgálat tekintetében pedig a választott pararcsnokság rendelkezik. 44. §. A tűzőrség tisztviselőit és pedig különösen a főparancsnokot és a csapat parancsnokokat a községi képviselőtestület közgyűlése választja. Több községből álló tűzoltó kerületekben a fő­parancsnok a ícerület községei képviselőtestületeinek közös gyűlésében, azon kivül pedig a kerület minden községének képviselőtestülete által a helybeli tűzoltók közül ünállólag egy-egy csapatparancsnok választatik. A főparancsnok a kerület bármelyik községéből választható; helyettesét a csapatparancsnokok közül a a közös képviselőtestületi közgyűlés jelöli ki. A rsapatparancsnokok közös működés tekintetében a főparancsnok alatt állanak, saját községükben azonban a helyi tűzőrség főnökei. 45. §. Ahol a községi tőzoltóság az önkéntes tűz­oltóságai a 42. §. szerint egyesült, a községi illetőleg kerületi tözŐrség vezetését az önkéntes tűzoltó egylet veszi át, amelynek a községi köteles tűzőrség kiegészítő csapatát képezi. A községi köteles tűzőrök azonban a községi tűz­oltók szolgálati szabályzatában megállapított teendőkön kivül más szolgálattételre nem kötelezhetők. 4li. §. Ezen szolgálati szabályzatot a törvény hatóság által kiadandó minta alapján a községek ön­maguk állapítják meg. 46. íj, Oly önkéntes tűzoltó testület, mely a mél­tányosság kivetelményeinek a nmltsgu m. k. belügy­minisztérium által 1888. évi 53888. sz. a. kibocsátott tűzrendészed kormányrendelet szabványainak fegyelem és szakszerű kiképzés tekintetében meg nem felel, az idézett kormányrendelet 22. §-a alapján a tűzrendészeti elsőfokú hatóság által feloszlatandó. 48. § Minden községi köteles tűzoltó jogosult, szolgálatban pedig köteles ebbeli minőségét kitüntető jelvényt viselni. Ezen jelvény a vármegye színeinek megfelelőleg sárga karkötő s rajta sötétkék T. O. betűk. Eme jelvényt másnak, mint tűzoltónak viselni 10 frtig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tilos. 49. § A szolgálatban levő tűzoltó közhatóság! személynek tekintendő. IV. Fejezet. A tűzvész tartamára és azutánira vonatkozó intézkedések. 50. §. A vész színhelyén az oltási technika tekin­tetében a tűzoltó parancsnok intézkedik, azonban intéz­kedéseiért felelős. 51. §. A vész színhelyén a műszaki vezérlet az önkéntes tűzoltó egylet parancsnokát; ahol, önkéntes tűzoltó egylet nincs, a kerületi tűzoltó főparancsnokot, vagy a helyetteséül kijelelt csapalparancsnokot illeti meg. Amíg ezek meg nem érkeznek, a műszaki intéz­kedéseket az illető községi tűzoltók csapatparancsnoka vezeti. 52. §. A kerület többi községei tűzoltóságának legszigorúbb kötelessége a vész színhelyén az oltó esz­közökkel megjelenni; továbbá a tűzvészhez 5 kilo­méternél távolabb nem eső községek tűzoltósága azon esetben is köteles a vész színhelyén megjelenni s az oltásnál közreműködni, ha a tűz által megtámadott község más kerülethez tartozik. A tűzoltók megjelenéséért azillető község birája, a tűzoltó parancsnok s esetleg az egyes tűzoltók is felelősek. 53. §. A tűzoltó, ki a tűznél alapos ok nélkül meg nem jelenik s a szolgálati utasítás és a parancsnok intézkedéseit az oltási technika tekintetében nem teljesiti, kihágást követ el és ezen szabályrendelet értelmében büntetendő. 54. §. Minden községi lakós, ki állandóan lovas vagy igavonó marhás fogatot tart, köteles fogatjával a tüz színhelyére vizet hordani, vagy a tűzoltókat és oltó szereket a helyszínére szállítani. Vizhordásnál a község összes lakossága és a tűzhöz máshonnan jött egyének is segédkezni tartoznak. 55. §. Ha valakinek magán fecskendője van, a tulajdonos, vagy az, aki a fecskendőre nézve közvetlen felügyeleti és rendelkezési joggal bir, köteles azzal a tüz esetén közsegedelemre lenni. 56. §. A telkén fekvő vizet a tűzoltástól senki meg nem vonhatja. 57. §. Tűzoltás céljából magántulajdonba való beavatkozás csak indokolt szükség esetében s akkor is csak a vezénylő parancsnok rendeletére történhetik. 58. §. A tűzvész lecsillapulta esetén első sorban a távolról érkezett segély bocsátandó el. A helybeli tűzoltó lakósság mindaddig működik, mig a tűzvész helyén minden nyilt és sziporkázó anyaggal égő tüz el nem főj tátott. Ennek megtörténte után a megfelelő szerekkel a községi köteles tűzoltók közül kirendelt őrség marad vissza. , . 59. §. Ha a tüz eloltatott, a községi bíró, ahol pedig a jelen volt főparancsnok vagy helyettese a jelen volt vezénylő parancsnok, nem különben a szükséges tanuk és szakértők közreműködésével azonnal köteles a tűzvész okaira nézve a legbehatóbb nyomozást esz­közölni, a tűzvész okát lehetőleg biztosan kinyomozni s figyelemmel lenni, nem történt- e oly cselekmény vagy mulasztás, mely a törvénybe ütközik s kit terhel az ? Végre a tűzoltó s mentő intézkedések megfeleleltek e rendeltetésüknek ? Ha valaki ellen alapos gyanú támad a büntető törvény által tiltott cselekmény vagy mulasz­tás miatt, a jelentés az illetékes bíróságnak azonnal beadandó. A tüz eredésének megállapítása iránt eszközölt vizsgálatról azonnal jegyzőkönyv veendő fel, mely a vizsgálatot eszközlők által aláírandó. Ezen jegyzőkönyv szigorúan azon minta szerint veendő fel, mely az 1870. évi augusztus 24 én 3339 B. M. sz. a. kelt körrendelettel (Rendeletek tára 361. oldalon) s 1879. évi október 22-én 47281 sz. a. kelt körren­delettel (Rendeletek tára 588. oldalon) megállapittatott. Ezen jegyzőkönyv további intézkedés végett a fölöttes hatóság elé terjesztendő. V. Fejezet. 60. §. Ezen szabályrendelet ellen vétők tekin­tetében első fokban a járási főszolgabíró, másod fokban a vármegye alispánja és harmad fokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 61. §. A büntetés mérve a kihágásokról szóló 1879. évi XL t. c. 141. és 142 §§ aiban van meg határozva s az ezek alapján kiszabott pénzbüntetések az 1877. évi VIII. t. cikkben megállapitott célokra fordítandók. 62. §. A jelen szabályrendelet oly meghagyásai ellen elkövetett kihágások, melyek a kihágási törvény 141. és 142 §-ai alá nem esnek, 2 frtól 50 frtig ter­jedhető és az illető község tűzoltási alapja javára for­dítandó pénzbüntetéssel büntettetnek. VI. Fejezet. Zárhatározatok. 63. §. Az alispán, továbbá a főszolgabirák a tűzrendészetet kiválólag gondozni, a felett felügyelni, azt folyton nyilván tartani s a mutatkozó szükséghez képest lehetőleg fejleszteni kötelesek. 64. §. Ezen szabályrendelet hatálya Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg rendezett tanácsú városok kivételével a megye nagy és kis községeire terjed ki. Hogy a jelen szabályrendelet intézkedései tekinte­tében a csáktornyai járás hegykerületi községeire nézve, ezek különös viszonyainál fogva — mennyiben engedtes­sék kivétel, a járás főszolgabirájának meghallgatásával az alispán határozza meg. 65. §. Az építkezési szabályrendelet megalkotá­sáig a „tűzrendőrségről" 1887. évi október 3-án 6065. sz. a. alkotott s a nmlgú m. kir. belügyminisztérium által 74425 1887. sz. a. megerősített törvényhatósági szabályrendeletnek 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8.*, 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 38. és 39. §§-ai érvény­ben fentartatnak, egyéb intézkedései azonban hatályon kivül helyeztetnek. Közegészségügy. Dr. Mangin Károly meggei főorvos ur a megye területén november hóban észlelt közegeszségi állapotról és egyéb, a közegészségügyet érdekló'króí a következő' jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság december havi ülesére: „Az időjárás a hónap első felében eltért az év e szakában rendesen észlelni szokottól, amennyiben majdnem két hétig kitartott kemény hideg mellett meglehetős havazás állt be ; a hónap második felében azonban a hőmérő ismét emelkedett és meglehetősen enyhe napokat élveztünk. A feljegyzett meteorologiai észleletek szerint a lég­nyomás maximuma volt 762.5 m/m., minimuma 734.8 m/m. havi közép 750 m/m. Léghőmérsék maximuma f 1 6° C, minimuma — 11.2° C, havi közép f 1.9° O, közép nedvesség 76%, csapadék havi összege 25 m m szelek irányát tekintve leggyakrabban észleltetett F. K. azután K., D N, Ny. A közegészségi állapot úgy a felnőttek-, mint gyermekeknél általában kielégítő, sőt több helyen tel­jesen kedvező volt; csakis a szent-gróthi járásban és Zala-Egerszeg városban szaporodott némileg a megbete­gedések száma, de a kóresetek legnagyobb részben szelíden folytak le és így a halálozás aránylag csekély maradt. A gyógykezelés tárgyát képezett kórnemek közt legnagyobb százalékkal a légcsőszervek burutos báutalmai szerepeltek; ezeken kivül alig fordult elő szórványos betegség említésre méltó számban; csakis a csáktornyai járásban egy két hagymáz eset és az eger­szegi járásbau néhány tüdőlob; gyermekek közt Galsán fiiltő mirigylobnak, Egerszeg városban pedig hökhurut­nak néhány esete. A hevenyfertó'zó' kórok közül a vörheny Türjén és Gánicsán, a kanyaró Szt-Gróthon, a himlő pedig Örvé­nyesen uralgott járványosán. Vörhenyben az említett két községben megbetegiilt 22 gyermek, kik közül meggyógyult 5, meghalt 3, a hónap végén további ápolás alatt maradt 14. Kanyaróban megbetegült 31, meggyógyult 16, ápolás alatt maradt 5. Örvényesen himlőben a járvány fennállása óta megbetegiilt összesen 14 egyén; ezek közül meggyógyult 8, meghalt 4, korábbi ápolás alatt maradt 2. Aszőfőn és Balaton-Udvaron is fordult elő himlőnek egy-egy esete; az illetők gyógy­kezelés alatt vannak. Boncvizsgálat teljesíttetett 10 esetben, hétszer törvényszéki megbízatás folytán, háromszor pedig rend­őri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál: 2 agyrázódás, 2 agyguta, 2 elvérzés és 1 agyhártyalob; a rendőrieknél 1 meg­fagyás, 1 fuladás és l agyguta. Külső' hullaszemle rendőri tekintetből 3 ejtetett meg, súlyos sértés bejelentetett 5. Öngyilkosságot két egyén követett el. Ezek egyike (Török Istvánné Ábrahámhegyen) kútba ölte magát, a másik (Kohn Teréz zala-egerszegi) phosphor oldatot ivott. Öngyilkossági kisérlet is volt egy, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 3 egyén esett áldozatává és pedig 1 (Szegletes Dióskálon) vizbe fult, 1 koldus a (pogányvári hegyen részeg állapotban) megfagyott, 1 pedig (Ábrahám József Vargaszegen) elégett. Elmekórnak négy esete lett hatósági beavatkozás tárgya; 3 beteg a kanizsai, 1 pedig az egerszegi köz­kórliázba szállíttatott megfigyelés végett. Misefa és Rád községekben egy veszett eb kóborolt és megmart 4 sertést és 1 kutyát, szerencse azonban embert nem bántott, a megmart eb agyonüttetett, a 4 sertés 30 napi zár alá helyeztetett. Helyi, megyei és vegyes hirek. Boldog új évet kívánunk lapunk n. é. olvasó közön­ségének és tisztelt munkatársainknak. Jotékonysag. Radocza János kir. tanácsos úr őnagysága, kerületünk közszeretet- és köztiszteletben álló országgyűlési képviselője, a zala egerszegi iparos ifjak önképző- és betegsegélyző egyesületének 80 Irtot, a zala egerszegi önk. tűzoltó egyesületnek 50 frtot, a zala-eg rszegi munkások betegsegélyező egyesületének 50 frtOv, a zala-egerszegi tanítói járáskör segély egye­sületének 25 frtot, a zala-egerszegi polgári- és közép­kereskedelmi iskolai tanulók segélyegyletének 25 frtot, a zala egerszegi polgári- és középkereskedelmi iskolai tanulók önképzőkörének jutalomdíjakra 20 frtot ke­gyeskedett adományozni, mely nemeslelkü adományáért nevezett egyesületek elnökségei ez uton is leghálásabb köszöneteiket nyilvánítják. (Őnagysága ez évben a meg­előző számokban közölt adományaival együtt városunk jótékonycélu egyesületeit és szegényeit 500 forint ado­mányban részesíté, mely legfényesebben igazolja váro­sunk iránti meleg érdeklődését.) Uj évi üdvözletek megvaltása cimén a karácsonyfa egyesület részére a következő adományok folytak be : Svastits Benó 5 frt, Csertán Kárely 4 frt, Árvay Lajos 3 frt, dr. Mangin Károly 2 frt, Szmodics Viktor 1 frt, Gózony László 1 frt, Hanty Károly 1 frt, Thassy Kris­tóf l frt, Skublics Zsigmond 1 frt, dr. Zarka Zsigmond 1 frt, Németh Antal 50 kr., Szabó Samu 5 frt, II. K., 1 frt, Mayer István 1 frt, Thassy Miklós 1 frt, Lányi Kálmán 3 frt, Kovács Károly 1 frt, Szigethy Antal 1 frt, egyúttal a nőegylet részére is 1 frtot s a polgári és középkereskedelmi iskolai ifjúsági segélyegyesület részére is 1 frtot küldött, ugyanezen egyesület részére Udvardy Ignác 2 frtot, ugyan e célra Balaton József esperes plébános 3 frtot, ugyanő a nőegyletnek 1 frtot, a karácsonyfa egyesületnek 1 frtot. Jótékonyság. Gróf Festetics Tassilló és neje szül. Hamiltou Mária hercegnő a keszthelyi apácazárda ovoda termében felállított karácsonyfához a szegény gyerme­kek részére beszerzendő ruházatra 50—50 frtot, Vaszary Kolos panonhalmi főapát pedig a zárda nővérei részére karácsonyi ajándékul 50 frtot voltak kegyesek adomá­nyozni. Tartalékos hadnagy. Az egy éves önkéntesek karácsonyi előléptetése alkalmából főispán ur őméltóságá­nak fia Svastits Benó a lovasságnál 'tartalékos liad­nagygyá lett kinevezve. Eljegyzés. Dr. Kustos Károly köveskállai kör­orvos eljegyezte Bocsor Imre mérnök és földbirtokos urnák bájos leányát Vilmát, Bozsokon. (Veszprémmegye.) A zala-egerszegi iparos ifjak önképző es beteg­segélyző egyesülete 1889. évi január hó 6-án saját pénztára javára a kereskedelmi kör helyiségében (zöldfa szálloda) zártkörű táncvigalmat rendez. A rendezőség : Hittaller Ede, Heigl György, István Gyula, Kenyeres József, Keszly György, Liebscher Béla, Papp Alajos, Sclimal Istváu, Tikk László, Varga István. Belépti díj : személyenkint 60 kr., családjegy 1 frt 50 kr. Kelül fizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Kezdete 8 órakor. Köszönetnyilvánítás. Kgy nemesszivii emberbarát karácsonyra 20 frtot kegyeskedvén részemre névtelenül küldeni, miután személyesen ilykép nem fejezhetem ki hálás köszönetemet, a nyilvánosság utján fogadja kegyes és nagybecsű adományáért árváim nevében is legforróbb köszönetem nyilvánítását. Özv. Csupor Endréné. Karácsonyest. A karácsonyfa egyesület karácsony­estje, melyet az Arany Bárány kaszinói helyiségében rendezett, igen látogatott volt. A három karácsonyfa gazdagon meg volt rakva arany alma, dió s cukorsiUetnény­nyel. Az ünnepély 5. órakor kezdődött. Balaton József esperes-plébános úr megható szavakban méltatta az ünnepély jelentőségét, hálás elismeréssel nyilatkozván a karácsonyfa egyesületről, mely a szegény gyermekeknek ily örömnapot teremtett. Kérte továbbra is szives közre­működésüket. A gyermekeket jó viselet, vallássosságra buzdította. Végül a szülők, főkép az anyákhoz intézte szavait, kérve őket, hogy gyermekeiket vallásosan neveljék. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után a ruhák, sütemények, kalács, dió, alma osztattak ki. Volt nagy zsongás, tolongás, öröm volt nézni a boldogságot, mely a szegény gyermekek arcáirol lesugárzott. Az egyesület céljaira adományoztak: Süteményt Trsztyánszky Ödönné, Kovács Károlyné (és gyümölcs), Baksay Ilelena, özv. Hubinszky Adolfné (gyümölcs és fügét), dr Mangin Károlyné (és fügét), Iiuzsich Károlyné (és gyümölcsöt), Rigó Ferencné (és kalácsot), özv. Krizmanich Jánosné (és gyümölcsöt), Sanits Sándorné (és 6 pár harisnyát), Somogy Sándorné (és gyümölcsöt), Spur Jánosné, Handler Istvánné (diót és almát), Fangler Mihályné (és almát), Kaszter Sándorné, Szladovics Mariska, Stefánecz Jó­zsefné (és diót), Szekeres Istvánné (és almát), özv. Csillagh Lászlóné (és diót), Krosetz Jánosné (és almát), Botfv Lajosné, Bajomy Istvánné (és 6 kendőt), Hirtn­huberné, özv. Némethy Jánosné (diót és 1 frtot), Piríty Lajosné, Lázár Antal (és diót), Balaton József, Puer Györgyné, Kummer Gyuláné, Gombás István, Svastits Benóné és gyümölcsöt; kalácsot küldtek: özv. Tahy Rozália (és aranyos diót), Kékesy Istvánné, Vizy Gyula, Horváth Sándorné, Nagy Károlyné (és 3 pár harisnyát), Bődy Józsefné, Sturm Györgyné, Simon Ignácné, Guoth Józsefné, Csoknyay Jánosné, Rozenkrancz Józsefné, dr. Wekerle Lászlóné (és almát), Szedmák Ferdinánd (éa, gyümölcsöt), Goldfinger Jánosné, Farkas Ferencné (és száraz gyümölcsöt), Varga Vilmosné (és almát), Remm Józsefné, Skublics Jenőné (almát is és diót); diót küld­tek : Muzsik Kálmánné, Horváth Béláné, Derencsér Pálné, Baksay Ádámné (gyümölcsöt); dr. Czinder Ist­vánné 6 pár harisnyát, Isoo Juliska gyűjteménye (7500 db. levélbélyeg), özv. Egerváry Emilia 3 kendőt és 3 pár harisnyát, Thassy Miklósné 3 réklit, 2 muffot, 1 főkötőt, Csertán Károlyné 8 db. kendőt, Krizmanits

Next

/
Oldalképek
Tartalom