Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-11-18 / 47. szám

Európa közepébe ékelt nemzetünk százados jogai i korral való haladás kívánalmainak parancsszavára inként szüntettek meg, mert — ezt a korral való hala:lás ugy kívánta. Az ősi egyéni szabadalmak és kiváltságok: a testvériség és egyenlőség szent oltára elé tétettek le;s rolt-e híven dobogó sziv, mely fájdalmat érzett volna ? Mem . . . mert ezt a korral való haladás követelte. Ezred éves nemzeti történelmünk arról tesz bizonyságot, bogy ott, hol a haza fiait tettre, áldozatra hívta tel: egyetlen igaz fia sem mérlegelte az áldozatok nagyságát. A modern haladás követelményei előtt ugy az egyeseknek, mint városoknak s községeknek, de magának az államnak is hódolnia kell. Elismerjük s tudjuk azt is, hogy ezen kötelességteljesítés az összesre mindinkább meg-megujuló terheket ró. A magas kormány illetőleg a törvényhozó-testület liivatolt mérlegelni a körülményeket és megválasztani iz időt, a mikor a nemzet áldozatkészsége igénybe veendő, s alkalmazni azt olyképpen és oly módon, hogy ugy az egyesek, mint a városok és községek osztályrészül jutott kötelességeiknek — az áldozatok meghozatala mellett is — megfelelni képesek legyenek; inert a helytelenül alkalmazott áldozatkészségre való felhívásnál nincs kizárva, hogy az állam érdekében íletet nyert eszme megtestesülésében éppen az állam eghatalmasabb oszlopait: a kultúra zászlóvivőit gyengíti meg ... Es ily esetben joggal merül fel azon kérdés, hogy az ingatag alapokon álló összeség, az illatú az eredményben nem-e a kitűzött cél ellenkezőjét 3rí el? Ily kérdés föltevésére jogosít minket a kormány Utal a mélyen tisztelt képviselőház elé terjesztett és az tahnérési jog kártalanításáról szóló törvényjavaslat. A beterjesztett törvény javaslat a haza összes lakósságát érinti, bizonyítja ezt azon általános érdeklődés, mely a haza minden részében erősen nyilvánul, s meggyőződéssel mondhatjuk, hogy alkotmányos aeránk alatt ilkotott törvényeink között nem létezett egy is — különösen a városokat és községeket anyagilag érdeklő lontosabb kérdés, mint az, mely most megoldásra vár. Különösen telette erősen érdekli a városokat, hogy tőlük a törvényjavaslat oly jogokat szándékozik elvonni, melyeknek élvezetében vannak, mert csak ezekkel képesek hivatásuknak és mindinkább előtérbe lépett kulturális fejlődésüknek eleget tenni. Ezen okok késztették a szabad királyi és rendezett tanácsú városok közönségét arra, hogy eme létfentartásukat fenyegető törvényjavaslat megalkotása ellen, esetleg módosítása végett, együttes kérelmet terjesszenek a törvényhozó testület elé; ez okból jöttünk mi, ^iz ország rendezett tanácsú városainak küldöttei az ország fővárosába, hogy itt közös erővel iparkodjunk a városok leié tornyosuló vészt lehetőleg eltávolítani, mert ha ezen törvényjavaslat szentesítést nyer, ha ennek folyamaként 1 városok a törvényjavaslatban foglalt elvek alapján kártalanittatnak, az ország összes városai felette nagy &s talán örök időkre kiható károsodást szenvednek, s kérdés, hogy a kormány a kitűzött célt elérendi e akkor, ha a városok kötelességeik teljesítésére képtelenné válandnak? kérdés, hogy mig a városok és lakosai az eddig élvezett jövedelmek, szabadalmak és előnyök mellett haladhattak céljuk felé, az állam megtalálja-e kitűzött célját? Nem partikurális, de közös és általános érdek az, mely miatt szót emelünk. A városok kulturális fejlődése, kitűzött missziójuk folytatása és közvetve a közös haza érdekében kérjük a mélyen tisztelt képviselőházat, bogy az italmérési jog megváltását a szab. kir. és rendezett tanácsú várokra ne terjessze ki, hanem e városok italmérési jogai tulajdonukban meghagyatván, saját területükön az italmérési illetékek és díjak szedésére ugyanazon módozatok mellett legyenek feljogosítva, melyeket az italmérési jog kihasználása tekintetében a törvényhozás meg fog állapítani. Erősen hisszük, hogy a t. képviselőház a fent elősorolt indokoknál fogva kérelmünknek helyt adand. Mindazáltal, ha azon nem várt eset következnék be, hogy kérelmünk teljesíthető nem lenne és az italmérési jog megváltása a szab. kir. és rend. tanácsú városokra is kiterjesztetnek, esedezünk, hogy a szab. kir. és rend. tan. városok ugyanazon jogokban része síttessenek, mint a törvényhatósági joggal felruházott városok; mert a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok között oly élesen feltűnő különbség nem létezik e tekintetben; hiszen a regálejog kártalanításánál nem annak eredete, vagy szerzési módja, hanem a jog ugyanazonossága veendő figyelembe, mert c városok feladatuk, hivatásuk — és rendeltetésükre nézve ugy a közigazgatás, mint a közművelődés terén teljesen egyenlők, sőt a szab. királyi és rendezett tanácsú városok az állam részéről méltán több figyelemben volnának részesítendők, mert saját önkormányzatuk terhén felül fölöttes hatóságuk érdekében még más közterheket is tartoznak viselni — és mert a szab. kir. és rendezett tanácsú városok regále-jogainak értékét a törvényhatósági joggal felruházett városok előnyére igazságosan feláldozni nem lehet. Kérjük továbbá: 1-ször. Adassék az állam által a megváltásnál a kisajátítandó italmérési jog vagyoni értékének teljes megtérítése, megengedtetvén a szab. kir. és rendezett tanácsú városoknak, hogy akár zárszámadás, akár más teljes bizonyítékot nyújtó módon, a regále-jog valóságos értékét kimutathassák, mert ha a törvényjavaslat fogadtatnék el, és az 1882. 1886-ik évi adóátlag vétetnék megváltási alapul, tekintettel a városi regále évről-évre fokozatosan emelkedő jövedelmére, a megállapításnál a városokra feltűnően nagy kár káromolnék. Még nagyobb károsodás érné azon szab. kir. és rendezett tanácsú városokat, hol a regálejog a helyi körülményeknél fogva nem bérbeadás, hanem ezáltal hasznosíttatott, hogy a bor, sör, vagy szesz, mint helyi terményü italnak mérése az arra jogosított lakósságnak fizetés kötelezettség nélkül engedtetett meg. Ezen városok az elősorolt körülményeknél fogva nincsenek azon helyzetben, hogy a regálejog jövedelmét adó, vagy zárszámadás alapján kimutathassák és feltüntethessék ; meg kell nekik engedni tehát, hogy regálejoguk értékét más, rendelkezésökre álló adatokkal is bizonyíthassák. Jogaiknak teljes értékéig kell kártalanítani az ily városokat is, mert aunak lakosságától a törvényjavaslatnak törvénynyé emelése esetén egy századokon át élvezett és fejedelmi adományon alapuló szabadalmi és megélhetésük lényeges részét képező jog vétetik el, — és most az állam is ezen jognak tulajdonába vétele által egy eddig általa nem élvezett nevezetes jövedelem birtokába lép. Miután pedig még az egyeseknek is a kárt megtéríteni kell, annál is inkább a legerősebb erkölcsi alapon nyugvó, egyesek jogát, az állam saját előnyére kártalanítás nélkül jogosan el nem vehet — és egy eddig nem élvezett jövedelemben valódi kártérítés nélkül igazságosan nem részesülhet. Nem szabad feltennünk azt, hogy a törvényhozó testület, mint az ország jogainak legfőbb őre, egyes városok ilyetén jogainak figyelmen kivül hagyásával kárt okozzon, de mert maga a törvényjavaslat indokolásában is tartalmazza azt, hogy a ki kárt szenved, kártalaníttassék, mindezek mellett kérelmünknek azért adtunk leginkább kifejezést, mert a fent elősoroltak dacára a törvényjavaslat oiy városok regále-jogainak kártalanításáról, hol a jövedelmi adó vagy zárszámadás utján ki nem mutatható, nem intézkedik. Ezen királyi és fejedelmi adományon alapuló jogok tiszteletben tartandók, mert azok a valódi érdemek : a haza iránt hozott vér- és vagyonáldozatok méltatására adattak és legtöbb esetben súlyos kötelességekkel voltak egybekötve 2-szor. Kérjük, hogy a kezelési költség, illetve a megváltási díj címén a városoknál legföllebb 5 százalék vonassék le, mert a regálejog jövedelmének beszedése az itt feltüntetett többre nem rug, legtöbb esetbon pedig éppen semmibe sem kerül, s igy jogos kivá nat az, hogy az értékből, a nem létezett kiadás le ne vonassék. 3-szor. Kérjük, hogy a megváltási ügyekben a legfőbb fokú hatósági illetőséggel a pénzügyi közigazgatási bíróság rukáztassék fel s mondassék ki, hogy a kártalanítási eljárás eszközléséhez a törvényhatósági közigazgatási bizottságok által kiküldendő albizottságba csak a közigazgatási bizottság választott tagjai és a választott tisztviselők küldendők ki, — mert az állani érdeke és befolyása azzal, hogy e bizottság előadója különben is a kir. adófelügyelő, elegendőleg meg van védve. 4-szer. Kérjük, hogy az italmérési helyül szolgáló épületekre nézve a városok jogai érintetlenül hagyassanak, igy a városok saját tulajdonaikkal szabadon rendelkezhessenek. 5-ször. Kérjük, hogy megfelelő törvényhozási intézkedéssel oszlatta^sék el a község kölcsönökkel terhelt városoknak azon aggodalma, melyet a regale megváltása ügyében kiküldött 2l-es bizottság tárgyalása alkalmával elfogadott javaslat szült, — s mely a községeknek vagyonuk feletti szabad rendelkezési jogát támadja meg, — mert ba a bizottság javaslata elfogadtatnék, ugy a kölcsönökkel terhelt városok esetleg a hitelezők önkényének lennének kiszolgáltatva. ü-szor. Kérjük, hogy engeutessék meg a városoknak, hogy az italmérési adókra is szükséghez képest pótadót vethessenek ki és szedhessenek be, mert a községi törvény ide vonatkozó rendelkezéseivel szemben nincs száírbavehető indok, mnly a kivételt az italmérési adóra nér.ve jogosulttá tenné. Kérésünk előterjesztése után mély tisztelettel uia radnnk: Budapesten, 1888. évi november hó 6-án és folytatva tatva tartott országos értekezletéből. Kovács Károly sk. I)r. Florek karoly sk. Boruta I'Al sk. é. elnök. é. jegyző. é. jegyző A novai vaddisznóvadászat Nem mindennapi élvezet és látványosságnak lett színhelye f. hó 8-án és következő napokon Nova mezőváros. Ugyanis Svastits Benó főispán ur őméltósága fényes vadászatot rendezett a püspöki urodaloin ős erdejében vaddisznókra. A vadászaton őméltóságának szives meghívása folytán, mint vendégek részt vettek : Szlávy Olivér országgyűlési képviselő Budapestről, Arvay István, Balaton .József, Baumgartner József, dr. Czinder István, Farkas József, Gózony László, Gresz Károly, Hajós Gyula, Hangay erdőinester, Kárpáthy erdőgondnok, Lenek Mór, dr. Mangin Károly, Májer Ákos, Marton László, lliedl Alajos, Skublics Imre, Somogy János, Szekeres József, Szily Dezső, Vértessy Béla, Vincze Árpád, Zechmeiszter Viktor urak. A társaságnak Zala-Egerszeg felől jövő tagjai ut közben Bakon Szekeres ispán ur vendégszerető házában a vadászat nagy munkájához kellő erőt szerezvén, a kitűzött időre és helyre pontosan megjelentek, hol a többi vadásztárssal egyesülvén, 12 óra tájban kezdetét vette a vadászat. A száznál több egyénből álló hajtósereg megindult a rengetegben ; az átláthatlan bokrok sűrűjéből hallatszott zörgés és ropogás a vadászok örömteljes izgalmát már-már oly fokra emelte, hogy az némelyiknél már remegésben is nyilvánult, amidőn a két szárny felől röfögés és a hajtók részérőli _ne ereszd 1" kiáltások azt adták tudomásul, hogy a vaddisznók megérezvén az őket fenyegető vészt, a hajtók között visszatörtek, igy kerülvén ki a biztos halált. Üreg este lett, mire a társaság Novába visszatért, ahol lélekemelő látvány lepte meg az érkezőket. A község lakósai ugyanis a megye szeretett főispánja iránti ragaszkodásuk és tiszteletüknek kifejezéseül nemcsak lámpákat rögtönöztek az utcán, hanem a mezővárost kivilágították és őméltóságát a kivonult tűzoltóság- és községi elöljárósággal élén az összes lakosság lelkesedéssel fogadta, utóbb pedig tiszteletére fáklyásmenetet rendezett. (Jméltóságát a szeretet és tisztelet ezen őszinte nyilvánítása mélyen meghatotta; újra meggyőződhetett arról, hogy a személye iránti becsülés- és szeretetben a megye minden községe egymással versenyez. A vadászat után következőit estebédre nézve tollam percegése azt jelzi, hogy ő úgy a házigazda páratlan vendégszeretete, valamint a menu kitűnősége, továbbá Májer Akos püspöki urodalmi kormányzó tiszttartó és az urodalmi ispán urak előzékeny figyelme, nem különben a vendégek hangulata minőségének érdemteljes ecsetelésére gyenge, miért is ebbe nem bocsátkozom, hanem csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy másnap a vadászat folytatására hivó vadászkürt első megszólamlása a társaság tagjait alig volt képes Mor pheus ölelő karjai közül kiemelni. E napou szent llubert teljes pártfogásába vette a Nimródokat. A vadászatnak a legszebb idő kedvezett. A hajtás busz kopóval történt. Zsákmányúl esett hat őz, négy róka és egy csomó nyul. A társaság minden egyes tagja kellemesen tog visszaemlékezni a Nován töltött vadásznapokra! Krix-Krax. Hivatalos rovat. Zala-Egerszeg rend. tan. város tanácsa mint 1-ső fokú iparhatóság által ezennel közhirré tétetik, hogy az 1889-ik évre a zala-egerszegi város tanács, mint 1-ső fokú iparhatóság mellé az 1884. évi XVII. t. c. k>9. illetőleg 172. íj. értelmében a 20 iparhatósági megbízottak választása 1888. évi november hó 25-én délután 3 órakor a városháza tanácstermében fog megtartatni, a mely választásra a helybeli iparosok és kereskedők ezennel meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1888. november 11-én. Németh Elek s. k. v. főjegyző. Kovács Károly s. k. polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Állandó választmányi ülés. Az 1889. évi természetbeni közmuukabeosztásra, ezzel kapcsolatban a közmunka tárgyában egyesek és községek által beadott folyamodványokra vonatkozó javaslat megállapítása és egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó választmány ülése folyó 1888. évi deseuiber hó 3-án délelőtti 9'/

2 órakor a nagymegyeház gyüléstermében fog megtartatni. Városi kozyyüles volt Nagy-Kanizsán, f. hó 10-én délután 3 órakor a városház nagytermében, melyen a vár. képviselők szép számban voltak jelen. A közgyűlésen Babóchay György polgármester elnökölt. Lefolyását következőkben adjuk: 1. A legtöbb adót fizetők 1889. évre érvényes névjegyzékének összeállítására egy,— Knausz Boldizsár, Ebenspanger Lipót, Vucskits János, Szűkíts Nándor és Hegedűs László képviselőkből álló küldöttség választatott. — 2. Az engedélyhez kötött iparok igazolása iránti alapszabályok jóváhagyásáról tett bejelentés tudomásul vétetvén, egyideileg a kéményseprői 3 kerület teloszsátára, illetőleg kijelölésére Varga Lajos, Garaí Benő és Eperjesy Sándor képviselő küldettek ki. — 3. A képviselő testület 1887 évi dec. 14.-éu tartott közgyűlésének 11. határozata alapján megválasztatott a 13 tagú kórházi bizottság. Tagjai: Eper jesy Sándor, Ebenspanger Lipót, Szűkíts Nándor, Plihál Eerenc, Dolmányos László és Szommer Sándor. Ez.tn bizottság egyúttal megbizatott a kórházi szabályok elkészítésével. — 4. A bordélyházi ügy rendezésével s erre vonatkozó szabályrendelet szerkesztésével a városi főkapitány közbejöttével az egészség és jogügyi bizottságok bízattak meg. — ö. A tűzrendészed szabályrendelet szerkesztése Lengyel Lajos tűzoltóelnök közbejöttével a jogügyi bizottságra bízatott. — ü. Fessel hofter Józseffel kötött házbérleti szerződés bejelentatvén tudomásul vétetett. Felhivas. A helybeli rom. kath. főtemplomban folyó évi november hó 20-án délelőtt 9 órakor fogják a pályázó kántorok ének- és zenében való jártasságukat bemutatni. Felhivatnak az érdeklődők, hogy a kitűzött he'yen és időben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Zala-Egerszeg, 1888. november 14. Kovács Károly polgármester. Strakosch estely Zala Egerszeyen. Strakoseh Sándor európai hírnévnek örvendő kitűnő recitátor f. hó 11-én élvezetes estélyt nyújtott városunk műértő közönségének. A Cassiuó egyesület nagyterme zsúfolásig megtelt és bátran elmondhatjuk, miszerint a megjelentek mindegyike egy kedves emlékű szellemi élvezettel gazdagodott. Pontban 8 órakor lépett az igénytelen külsejű művész az emelvényre és a közönség lelkes üdvözlése után kezdé a műsorozat első tárgyát felolvasni. „Nagy fórum jelenet Shakespeare Julius Cacsárjából" Már a legelső pont befejeztével meggyőződött a közönség arról, miszerint az „élő szónak" a szív és kedély világra gyakorolt kihatása kimagaslik minden egyéb behatás felett. Nincs a világon semmi, mi anynyira mozgásba hozhatná az érzelem világának szálait, mint az élő szó, ha az kitűnő orgánum hang modulátiö és aránylagos alakítással felfegyverkezve visszaadni képes, amit a költő gondolt, amit csak a költő érezhet. Strakoschnak ez sikerült. A második pont vala: „Die Wallfahrt nacli Kevlár Heniétől" A végtelen anyai szeretetet, a megrendiihetlen hitet és bizalmat Isten iránt mélyreható érzés és kitejezéstelt alakítással teste-