Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-10-21 / 43. szám

A „Zalamegyei Gazdasági Egyesület," hivatalos Értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1888. évi szeptember hó 30-án tartott rendes közgyűlésének. (Folyt. és vége.) 40. 127. 129. 135. 147./1888. Forster Elek zala-csányi, Klasz József szalapai, Németh Dezső lesencze-istvándi, Flieg József tapolczai, Bogyay Kálmán sármelléki, Csigó István gyula-kesz­lakosok és Nagy Lengyel község, mint testület a zalai megyei gazd. egyesületből leendő kilépésüket bejentik. Nevezett tagok kilépése kötelezettségük leteltével elfogadtatik s erről az első magyar ált. biztositó társulat nagy-kanizsai fó'ügynjiksége, Udvardy Ignácz ur a „Zalamegye" s az „Értesítő", mint az egyesület szak­közlönypnek kiadója s Csutor János egyesületi pénz­tárnok ur értesíttetni rendeltetnek. 41. 136/1888. Bosehán Gyula ur a gazdasági egyesület ügyvédje jelenti, hogy néhai Boros István ur örököseit 200 trt alapító-díj és járulékai iránt megperelte; a tárgyalás alkal­mával megjelent örökösük kijelentették, hogy a tőkét és a felmerült perköltségeket hajlandók megfizetni, a kamatokat azonban nem. Egyesületi ügyvéd ur a köz­gyűlést ezen ügyben határozatra kéri fel. A közgyűlés az örökösök ajánlatát elfogadja s egyesületi ügyvéd urat az ügy ekkénti lebonyolítására utasítja. Miről egyesületi ügyvéd ur ezen végzés közlésével értesíttetni rendeltetik. 42. Az egyesületi titkár teendőinek kibó'vitéséról. JAz alapszabályok 37-ik § a szerint az egyesületi titkár eddig csupán az egyesület írásbeli munkáit végezvén, az egyesület közgyűlése elhatározta a titkári teendőket gyakorlati irányban is kifejleszteni s erre nézve a követ­kező javaslatot fogadta el: A titkár az egyesület szakközege, a közgyűléseken szakelőadó, az egyesület által rendezendő kiállitásokat, dijjazásokat és versenyeket előkészíti, azokon részt vesz és közreműködik; a közgyűlés, sürgős esetekben az ügyvezotő elnök megbízásából kiállításokat, mintagazda­ságokat látogat, tanulmányi utakat tesz, s egyéb gazda­sági megbízásokat teljesít; ily esetekben az ország határain belül, de a megye határain kivül (5 trt) öt forint, az ország határain kivül pedig (10 frt) tiz forint napidíjra s minden esetben a vitelbér : gőzhajón I-ső oszt., vasúton II. osztály, vagy kocsi fuvar költségeinek teljes megtérítésére igénye leend. A közgyűlés megbízásának feltétlenül megfelelni tartozik s azoknak mikénti teljesí­téséért felelős; eljárásáról a legközelebbi közgyűlésnek jelentést tesz. Az egyesület által netán felállítandó mintagazda­ságot dij nélkül kezelni tartozik s annak kezeléseért felelős. 43. 144.1888. Egyesületi titkár a nagy-lengyeli gazdakör 1888-ik évi augusztus 19-én Nagy-Lengyelen felvett jegyzőköny­vét bemutatja; ennek első pontja szerint a nagy-lengyeli gazdakör szept. 16-ra Nagy-Lengyelben 1-től 3 évesig tenyész szarvasmarha s ugyauily korú tenyészló dijjazást tűzött ki. A dijjazás a kitűzött határnapon megtartatván, a gazdasági egyesület titkára azon megjelenni kedves kötelességének ismerte, s nagy örömmel s elismeréssel jelentheti a közgyülésLek, hogy ezen, a szarvasmarha nevelés és táplálásra nem épen kedvező viszonyok közt lévő vidéken, a szarvasmarhánál is, de különösen a lóte nyésztésnél meglepő haladást észlelt; mert a nagyrészben állami mének után származott, jól fejlődött s gondozott csikók az összes jelenlévő küldöttségi tagokat s részt­vevőket a legkellemesebben lepték meg. Nem mulaszt­A tanár zsebéből t. i. valamiképei) sikerült kimásznia a békának, melyet imént zavarában oda beletett s most boldogan sütkérezve s légszivattyúval ellátott lábacskái segítségével a fehér ing keményített sima mellén meg­kapaszkodva, érdemjelként ült ott nagy rémületére a szegény asszonynak. — Jaj nekem! —sikoltott fel megint szóhoz jutva a ujjával a tanárra mutatott: — Egy béka ül ott! Mindenki Zappelre nézett, mig ez — fogoly béká­járól teljesen megfeledkezve, indignálódva mentegetődzött ezer. tévedés ellen. De hadonázásai közben a békát ülőhelyéről föl­zavarta s az most hatalmas ugrással az épen előtte álló tejszínes kancsóba vetette magát s a rémült nézők sze­mei előtt eltűnt benne. A tejszin magasra fölfecscsent s felületén csakhamar megjelent a meglepett zöld ször­nyeteg, hogy már a másik pillanatban menedéket találjon a verenda sürü lombozatában. Treff, melyet édes szendergéséből asszonyának ijedt sikoltása fölébresztett, nem tudta elképzelni, mi történt s összes gyanúja amúgy is e furcsa idegenre összpontosulván: egyenesen reá rohant s vadul villogó szemekkel harapott a halálra megrémült ember comb­jába. — Böske közbelépte megakadályozta ugyan a tanár megsebesítését, de a nadrág szövete Treff éles agyarába fogózva végtől-végig hasadt! Amint Zappel ijedtéből fölocsudott: Böske állt mellette, kezét kis kacsóiba szorítva. _— Bocsássa meg uram ! Ismét egy szerencsétlen­ség; igazán szivemből sajnálom ! - Oh! kisasszony ! kárpótolva vagyok érte szives részvéte által! Az Isten áldja meg érte! — mond a tanár boldog elragadtatással. Hanem abban a pillanatban meglátta magát a nyitott ajtón át az átelleni szoba falán függő "nagy tükörben és — megrémült! hatja el az egyesületi titkár, hogy ez alkalommmal a legnagyobb elismeréssel meg ne emlékezzék a nagy­lengyeli gazdakör megteremtője, fejlesztője és ügybuzgó elnökéről Skublics Jenő gazd. egyesületi tagtárs úrról, kinek üdvös működéséért azon vidék igaz hálával tartozik. A közgyűlés a jelenvolt buzgó Körelnököt szivé­lyesen meg-„éljen"-zí! 44. Egyesületi titkár jelenti, hogy a Keszthelyen tartott közgyűlés által nyert megbízatásához képest a „Deve cseri gazdakör 1 1 által f. évi szept. 27—28 án Devecseren rendezett kerti, gazdasági, termény és állatkiállitáson a gazdasági egyesület által kiküldött küldöttségi tagokkal együtt megjelent. A gyümölcs- és terménykiállítás a csinosan diszitett „Lövölde" helyiségben s két e célra emelt pavillonban volt csinosan rendezve, mig az állat kiállítás a közelben lévő gr. Eszterházy Ferenc féle major udvarán s juh­aklában volt. Meglepően szép volt a gyümölcs és kerti termények kiállítása; hol a szebbnél szebb alma, körte, késői őszi barack, szőlős egyéb konyhakertészeti termények régibb s legújabb válfajai voltak láthatók. Legváltozatosabb s gyönyörű terményei voltak : Esterházy Móric, Esterházy Ferenc, Eszterházy Jenő, Erdődy Ferenc grófoknak, Szalatkay István gyepesi birtokos urnák, Purgly Sándor, Hegedűs Józset, Nagy Iván, a veszprémmegyei gazdasági egyesület titkárja stb. uraknak. Az állat kiállítás megközelítőleg sem érte el a termény s kerti kiállítás arányait, de ennek valószínűleg az előző napokon volt nagy esőzés is lehetett oka. Szép tenyész bikákat állítottak ki : gróf Eszter­házy Ferencz Devecser (Seimenthali eredeti fajú), gróf Erdődy Ferenc Doba (Vörös berni eredeti 3 éves, és barna fehér berni keresztezés 1 1 2 éves, Szalatkay , István, Gyepes, berni és allgaui bikákat. Zirczi apátság kisbéri tehenei stb. Sertések szépek voltak; jele­sen Kee Jenő ur, kisjenői fehér göndör, Szalatkay ; István ugyanazon fajú, Győri püspökség fekete göndör bakonyi faj sertései stb. Gróf Eszterházy Ferenc ur erdészeti kiállítása gyönyörű tölgy, kőris, teuyü, bükkfa példányai s házi­lag készített kerti bútoraival tüut fel. A kiküldött bizottság a társegyesület szívességé­ből állandó kiállítási jegygyei láttatott el s a legszíve­sebben kalauzoltatott. A gépek csak Kühne Ede mosonyi és Mayer E. és Fiai szombathelyi gyárak által voltak képviselve, mert sok kiállító a rosz idő miatt küldeményeit ki sem csomagolta. A Kühne cég egy talajporhanyító „Aerne" boronát is állított ki, mely töldmivelési eszközről nagyon dicsé­rőleg nyilatkoznak a lapok, de működésben a nedves talaj miatt láthatni alkalmam nem lévén, gyakorlatias­ságáról nem is adhatok véleményt. A „Saxl Testvérek" tömörített marhatrágya gyára is résztvett gyártmányával a kiállításon; ezen trágyával vidékünkön tudtommal í. Kaiser Józset bekeházi birto­kos ur és saját csekélységem tettünk őszi búzára alkal­mazva kísérletet, s az elért eredményről annak idején a t. gazdaküzönséget értesíteni kötelességemnek isme­rendem. E rövid vázlatban van szerencsém a devecseri kiállítást ismertetni. 45. A jelen gyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, ügy­vezető elnök ur megköszönve a tagok szives részvételét, s a jegyzőkönyv hitelesítésére Skublics Jenő és Gózony László tagtárs urakat felkérvén, az ülést bezárja. Kmf. Orosz Pál, Háezky Kálmán, titkár. ügyr. eli.ök. Gózony László. Skublics Jenő. Fehér nyári öltözéke egész hátulsó részén a nemzeti szinek egész pompájokban s teljességükben diszlettek ! Emlékezett ugyan, hogy a méhes hosszában alkal­mazott deszkapad volt zöldre és pirosra megfestve ; de azt is csak reggel vette észre, a mikor úgyis késő lett volna reá vigyázni: nedves e még rajta a festék, vagy nem?! — Orra pedig a méhszurás következtében ugy fel volt dagadva, hogy alig ismerte meg magát miatta ! Szégyenében nem tudott hová lenni, amint az egész tár­saság hangos nevetésben tört ki saját rémületének láttára. Csak a mellette álló Böske, az egyetlen jó angyal ! még most sem nevetett s amint szelíden kezét nvujtá : Zappel örömest lábaihoz borult volna az egész világ láttára. — Kíván átöltözködni ? — kérdezi nyájasan. Jöjjön uram, elvezetem a vendégszobáig. — Köszönöm kisasszony ! De mibe öltözzem, mikor podgyászom az állomáson maradt ! — mond kétségbe­esetten a szegény ember. — A kutasi állomásfőnök a mai gyalogpostával egy kis bőröndöt küldött. E szerint az ugy is az öné lehet. — Miután a koffer leirása Zappel adataival telje­sen megegyezett, meglepetve felkiáltott: — Hisz akkor én itt Boldogfalván, a célomnál vagyok?! Oh! bocsánat! Rémítő kinézésem van ; való­bar szükségem lesz egy fürdőre! De mielőtt távozom kedves körükből, fogadja el édes kisasszony hálám jeléül e füvésztarisznya reám nézve nagybecsű tartalmát. Egy­szerű kis mezei virágok vannak benne, de ezek azért sokat mondhatnának arról, a mit szivemben érezek. Ne vesse meg saját édes testvérkéit — végzé szerelem­ittasan a sorsüldözött férfiú. Böske kezének egy nyomására az egyszerű zár engedett, a fedél felpattant —-és — — — — Béla ! Béla ! — kiált Gyurkó örvendezve. — Nézd csak, mi van benne: kinyitották! —s gyermeki kíváncsiságának összpontosításával tekintett ez újszerű Pandóra szelencéjére. — Ni, ni! Közegészségügy. Dr. Mangin Károly megyei főorvos úr a megye területén szeptember hóban észlelt kö-egészségi állapotról a közigazgatási bizottság október havi ülésén a következő jelentést terjesztette elő: nA közegészségi állapot úgy a felnőttek, mint gyermekek közt általában kielégítő volt. A csáktornyai és letenyei járásokban szaporodott ugyan a megbetege­dések száma, de halálozás aránylag kevés fordult elő ; a gyógykezelés alá került kórnemek közt legnagyobb számba az emésztőszervi bántalmak észleltettek, mint bélhurut, gyomorcsorva, továbbá a rendesnél nagyobb számarányban váltóláz, itt-ott tüdőlobnak és vérhasnak egyes esetei. Szegváron a gyermekek közt dyphteritis­nek négy esete merült fel; az óvintézkedések azonnali foganatosítása után a baj tovaterjedése megakadályoz­tatott. A heveny fertőző kórok közül csak a vérhas öltött járványos jelleget Magyar-Szerdahelyen 8 kóresettel ; a betegek mind meggyógyultak ós szeptember 24-ike óta újabb kóreset fel nem merülvén, a járvány megszűntnek tekinthető. Örvényes községben 4 himlő eset került gyógy­kezelés alá; a betegek közül 1; meggyógyult, egy, aki még beoltva nem volt, meghalt, 2 pedig gyógykezelés alatt maradt. Boncvizsgálat összesen 9 teljesíttetett, hétszer tör­vényszéki megbízatás folytán, kétszer pedig rendőri tekintetből. A halál legközelebbi okai voltak a törvény­széki boncolatoknál: 2 agyrázódás és egy agy vérömleny, 2 elvérzés, 2 mérgezési gyomorlob, 1 hashártyalob; a rendőrieknél 1 szívszélhűdés és egy mellhártyalob. Külső hullaszemle rendőri tekintetből 10 esetben teljesíttetett; súlyos sértés bejelentetett 5. Öngyilkosságot öt egyén követett el, kik közül 1 (Leitner Vendel csatári) phosphoroldatot ivott, a többi 4 pedig (Fürnagy József Balaton-Tomajon, Sájber József Gelse-Szigeten, Horváth Józsefné Vidornyafokon és Udvardy Károly Keszthelyen) pisztoly lövéssel vetett véget életének. Öngyilkossági kísérlet volt 1, az illető azonban megmentetett. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 4 egyén esett áldozatává, kik (Somogyi Anna nagy-kutasi, Csá­szár Anna szemenyei, Mikola János keszthelyi és egy ismeretlen a lendvai járásban) mind vizbe fúltak. Elmekórnak egy esete lett rendőri beavatkozás tárgya; az illető, mint közveszélyes, az országos téboly ­dába szállíttatott. Alapító levél. A Stern Bernát családi 'őrháznak a város részére való átadása alkalmával a család részéről a következő alapitó levél lett kiállítva, melyet a vái'os — lapunk előző számában tett közlés szerint — egész terjedelmében el­fogadott : „Alulírottak névszerint, dr, lovag Stern Bernát néhai lovag Stern Lipót császári tanácsosnak, az osztrák magyar bauk főtanácsosának, Braunschweig hercegségi consulnak, a vaskorona rend III. osztályú, a Braunschweig hercegségi oroszlán Henrik rend és a Romániai királysági Románia csillaga rend lovagjának fia, Stern Carolina özvegy Martonfalvi Sándorné, Stern Vilmos Farkas, Stern Henriette Rosenberg Sándorné, Stern Zsigmond, Stern Berta Schey Ferencné mindannyian néhai Stern Bernát gyermekei, illetőleg én lovag dr. Séern Richárd ugyanannak unokája adjuk emlékezetül mindenkinek, kit ezen dolog most, vagy a jövőben illet, miszerint mi Stern Carolina, Stern Vilmos Farkas, Stern Heinriette, Stern Zsigmond, Stern Berta, úgy elhunyt testvéreink Stern Henrik bankár lovag, Stern Lipót dr. Stern Richárd édes atyja és Stern Jacques, Zala-Egerszegen 1868. évi junius hó 30-án elhunyt Stern Bernát édes atyánk áldott emlékére gyermeki szeretetünk és hálánk kegyeletes érzelmével s az ő egész életén át folytatott s felejthetetlenül előttünk tündöklő nemes szivü példáját követve, legtisztább szív. De Béla öcscse szavát már nem hallgatta. Gyors léptekkel, csaknem futva távozott el a tekervényes utak egyikén. Böske kisasszony pedig eleinte boszankodva, később hangosan kacagva dobta le a tarisznyát, melyből jó nagy darab kenyér, szalonna ós tormás virsli dült ki az asztalra. Böskének mind régi ismerősei, melyekbeh a háziasszony is felismerte a tegnap estéli ételmaradék egy részét. Zappel szikrázó szemekkel pattant föl ülőhelyéről s dühösen kérdezé : — Ki tette ezt ? Hol vannak virágaim, drága növényeim ! Ez már mégis csak sok ! Most Böske elméjében egyszerre világosodni kezdett. — Eszébe jutott Béla föltűnő magaviselete s elmondá sürgető kívánságát, melyben összefüggést vélt felfedezni a tarisznya félreismert rendeltetésével, a mely gyanus alapot nyert azon körülmény folytán, miszerint Béla a tarisznya szerepeltetésének első pillanata óta teljesen láthatlanná vált! — Szégyelte magát tévedése és fel­fedezett titka miatt. — A méhesben alvó tanárt hihetőleg meglátta s fáradt vándornak tartva, jószívűségében azzal akarta meglepni, hogy tarisznyáját elemózsiával rakta meg titokban. A kis társaság vidáman kacagott ezen igen is valószínű föltevésen s addig meg sem szűnt nevetni, mig a tanár az inastól kisérve el nem tűnt a vendég­szobák folyosójában. Erzsi kisasszony, a ki rendesen nővérénél szokott tartózkodni, a mióta nevelését s tanulmányait befejezte csak tegnap érkezett meg egy barátnőjénél tett láto­gatásról, a hol több hétig mulatott. Boldogfalván kitűnő gazdaaszonykodása folytán csaknem nélkülözhotlenné vált. Mindenki szerette szelídsége s vidám kedélvhai.­gulataért. De főleg a gyermekek szilaj természetén I jobban tudott uralkodni, mint a szülők minden szigora.

Next

/
Oldalképek
Tartalom