Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-09-23 / 39. szám

dalini osztályok között az antagonizmus, lazul a kötelék, gyengül az assimilatió ereje, erősbül a széthúzás s ha retrográd irányban következetesen haladunk tova, csakhamar visszaérünk egy letűnt korszak aviticus eszme körébe, a melyből pedig újból kibontakozni vajmi nehéz lesz, egyebektől eltekintve már csak azért is, mert ma.már alig vannak eszmék és célok, melyekért a társadalom minden osztálya egyformán lelkesül, legfelebb csak az önző érdek az egyedüli kapocs, a mely pedig csak saját céljait tartja szem előtt, de valamely magasabb eszme megvalósítására képtelen. Pedig hát, nagy ideje volna már egyszer kibontakozni a középkori ideák tömkelegéből, annál is inkább, mert ha valami komolyan érdekében áll a nemzetnek, ugy ezek közé tartozik bizonyára az is, hogy társadalmi életünk átalakulását szerencsésen betudjuk fejezni. Kétségtelenül nehéz feladat! De ha a nemzet minden fia egy szivvel s lélekkel vesz részt a nagy kérdés megoldásában, ha az egyenlőség magasztos elvét irjuk a zászlóra, ha nem türjtik tovább, hogy a dohos hűbéri eszmék adjanak irányt socialis életünk fejlődésének, ha lesz erőnk és bátorságunk lerombolni azokat a korlátokat, melyek a társadalmi tényezőket egymástól elválasztják s az együtt működésre hivatott erők szétforgácsolásának s a társadalmi osztályok elkeseredett érdek harcának okozói, ha gondosan kerülünk mindent, mi az igazi polgári középosztály megalakulásának útját állja, befolyását, erkölcsi súlyát csökkenti, ha azok is, kik őseiktől csak a nevet s nem egyszersmind a vagyont is örökölték, a léha uri életmód helyett igazán becsülni tanulják a munkát, ha újra visszaállítjuk a valódi democraticus világ nézetet, ha mindnyájan egyformán tisztelt tagjai leszünk a nemzetnek, ha elvek s nem puszta jelszavak után indulunk: ugy bizonyára el fog jönni az az idő, a melyben a tudomány, művészet, ipar és kereskedelem vállvetve munkálkodik a haza javán s az ellentetek — s a socialis élet merev szélsőségeinek elenyésztével, szerencsésen véget ér a legveszedelmesebb krizis, a társadalmi válság. Dr Jenvay Geza. Polgári leányiskola Zala-Egerszegen A polgári leányiskola a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által városunk részére engedélyeztetett, illetve a minisztérium megengedte, liogy a városunkban eddig lentartott két osztályú felső leányiskola négy osztályú pulgári leányiskolává átalakittassék. Ez érdemben Zalamegye kir. tan felügyelőségéhez 29960 szám alatt a következő rendelet érkezett: „F. évi julius hó 18-án 1021 sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag értesitem Tekintetességedet, hogy megengedem, rnikép a zala-egerszegi államilag segélyezett községi felsőleányiskola polgári leányiskolává alakittassék át oly kikötéssel, hogy Zala-Egerszeg városa tartozik a polgári leányiskola helyiségéről, fölszereléséről, — Boldog ön ? kérdé halkan és várakozás teljesen nézett rá. — Ilinek tagadnám Iván, én boldog vagyok . . . — Boldogabb nemde — szakitá félbe a nőt keserűen — miut ha az enyém lett volna? — Miért hozza ezt most Iván elő? ennek most már sem helye, sem értelme nincs ; legyen elfeledve a mult, én ismétlem, nem neheztelek érte. Egy gyermek érzelmeit csak nem lehet komolynak venni, mi akkor még gyermekek voltunk. — Magáról mondja ez ? — Mindkettőnkről! — felelt a nő nyomatékkal. A férfi nem válaszolhatott, az elmaradottak utolérték őket és a társalgás ismét köznapi dolgokról folyt, midőn egyszerre Völgyi minden apropos nélkül Ivánhoz fordult. Még nem is tudom Iván barátom családos ember-e ? — Dehogy, — vágott közbe Géza — ő emberkerülő remete. -— Emberkerülő nem vagyok barátom, azt mutatja az, hogy itt vagyok .... — Hát akkor asszony kerülő vagy, — igazitá helyre Géza. — Az sem vagyok. Csak hogy nekem — folytatá Völgyihez fordulva — saját elveim vannak. Minek vegyek el egy nőt, akit nem szeretek, minek Ígérjek olyat, mit nem teljesíthetek ? Abban tökéletesen igaza van, — hogyá helyben Völgyi, a házasság csak teher, ha nincs kölcsönös ragaszkodás. De mind a mellett csodálkozom, hogy mind ez ideig nem talált egy rokon lélekre. — Iván és rokoniélek ! — nevetett Géza, ugyan melyik szép hölgy nem szöknék meg tudományos fejtegetései elől, hisz ő másról nem is tud beszélni, annyira belemélyedt már, hogy más iránt teljesen érzéketlen, Iván szomorúan mosolygott. — Mondasz valamit barátom, de azért teljes érzéketlen még sem vagyok. Egyszer én is találtam egy rokon lelket, de azt a sors elragadta tőlem, azóta keresem, járok utána és a többivel nem törődöm. bebútorozásáról, fűtéséről és tisztogatására! gondoskodni, egyszersmind ezen iskola számára a tan- és beiratási dijak befizetendők. A zalaegerszegi polgári fiúiskola összes tanitói a községi iskolaszékek számára kiadott „ Utasítás" 44 §-ának ö pontja értelmében megállapítandó heti óraszám keretén belül feltétlenül tartoznak a polgári leányiskolánál is külön dij nélkül tanitani. —- A felső leányiskolához 1875. évi szeptember 21-én 22069 sz. a. kelt rendelettel kinevezett Réfy Laura és Katona Pálné szül. Krób Róza tanítónők eddigi illetményeik meghagyásával ezentúl, mint a polgári leányiskola tanítónői fognak működni. Egyszersmind a zala-egerszegi polgári leányiskolához Réthi Gábor nagy-enyedi polgári iskolai tanítót saját kérelmére eddigi évi 700 frt fizetése, 70 frt első ötödéves pótléka és 100 frt lakpénze meghagyásával végleges minőségben ezennel áthelyezem. Miről Tekintetességedet f. évi julius hó 18-án 1021 sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag a közlemények és Réthi Gábor kérvényének csatolása mellett oly felhívással értesitem, hogy nevezett tanítót új állomásának sürgős elfoglalására utasitsa és működésének megkezdéséről illetményének utalványozása végett tegyen jelentést. A város járulékairól kiállítandó kötelező nyilatkozatot a törvényhatóságnak jóváhagyása után terjeszsze lel. Megjegyzem, hogy a már alkalmazott két. tanitónö és Réthi Gábor illetményein kivül semmi más költséget a zalaegerszegi polgári leányiskola kiadásaiból el nem vállalok és bármely más felmerülő kiadást a város tartozik fedezni. Alispáni jelentés az október hó l-én tartandó megyei közgyűlésre. Méltóságos Főispán ur! Mél.ven tisztelt közgyűlés! A törvéuy által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet — mely ezen évi április hó 1-től augusztus hó végéig terjedő időszakot foglalja magában — a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni. A közegészségi állapot ugy a felnőttek, mint gyermekek közt a lefolyt egész időszak alatt általában kielégi tő-, sőt nagyobb részben kedvező volt ; megbetegiilés egyáltalán nem sok fordult elő; a nyári hónapokbani szeszélyes időjárás és a nemritkán éretlen gyümölcs élvezetének következtében ha néha itt-ott némileg emelkedett is a kóresetek száma, ezek legnagyobb részben enyhe lefolyásnak voltak. A gyógykezelés alá került szórványos jellegű kórnemek közül ápril és május hó napokban a légzőszervi bántalmak észleltettek legnagyobb számban, utóbb azonban előtérbe léptek az emésztő szervek betegségei, nevezetesen a gyomorcsorva és bélhurut, ezeken kivül gyógykezelés tárgyát képezte egyes vidékeken emlitést érdemlő számban a váltóláz, és itt ott hasi hagymáznak egyes esetei; Csabrendeken pedig augusztus hónap folyamán hat egyénen pokolvar — Anthrax — észleltetett, ezek igen valószinüleg az ugyanott lépfenében nagyobb mennyiségben elhullott állatokkali érintkezés folytán ragályoztattak, küzülök egy meghalt. A baj tovaterjedésének megakadályozása tekintetéből szükséges intézkedések azonnal foganatosíttattak. Gyermekek közt a fentebb említett emésztő szerv bántalmakon kivül ínég kanyarónak és vörhenynek szórványos esetei is merültek fel egyes helyeken, nem különben Csehiben 4 agykórlob. A heveny fertőző kóroknak különféle nemei 18 községben öltöttek járványos jelleget, de augusztus hónap első felében már mind megszűntek és igy jelenleg a heveny fertőző betegségektől megyénk egész területe járványmentes. A járványokat névszerint s egyenkint említve: — Aligha a sors ragadta el tőled, — ellenvető Géza, — hanem megszökött tudományos fejtegetéseid elől. — Ila a sors ragadta el öntől, van joga keresni — mond komolyan a nő, — de ha önhibájából vesztette cl, nevetséges bánkódni utána. Ismerek embert, aki eldobta a kincset, mig az az övé volt, az után még is ő játszotta a vesztest. Iván hosszan rá nézett, neki szólt ez talán? A nő elpirult, észrevette hogy megértették, néhány lépést előre sietett, Iván mellette termett. — Igaza van, — suttogá halkan — igaza van, megértettem. Magam dobtam el a kincset, de a másik percben már megbántam, kerestem, de hiába! Megfog-e hallgatni? Megfogja-e bocsátani a gyermek esztelen tettét és elfogadja-e a férfi melegen szerető szivét? Tudom, hogy nagyot vétettem, de évek óta bűnhődöm érte. Most megtaláltam, remélhetem-e, hogy szive újra az enyém lesz. — Iván! — mondá a nő szelíden, minden fölindulás nélkül, — haragudnom kellene az ilyen beszédért; hát szabad önnek igy beszélni hozzám? Megbocsátottam én önnek még akkor, régen, ne akarjon hát mindenáron haragot köztünk, legyünk jó barátok. Azt pedig tudja meg kedves barátom, hogy ha az ember valamit elvesztett, nagyon ritkán találja azt meg. E szavak után férje karjába akasztotta kezét. Iván ajkába harapott, ez nyilt visszautasítás volt. Most szembe jött velük Elvira, ki elpirult, midőn Ivánt megpillantotta. Völgyiné bemutatta neki leányát és megkérte, legyen lovagja. Iván elleuvetés nélkül beleegyezett és a leány oldala mellett haladt. — Barátom, hiszen te még ma el akarsz utazni, figyelmezteté Géza, — siess, mert elkésel, az utolsó hajó félóra múlva indul. — Igazán? kérdi Völgyiné és Elvira egyszerre. — Már nem utazom, —- felelt Iván, egy sokat mondó tekiutetet vetve a szép asszonyra. — fis a holnapi felolvasás ? — Az most az egyszer elmarad. * « * A vörheny Felső-Dörgicse és Kis-Apáti községekben uralgott, hol a 751 főnyi lakósságból megbetegiilt 21, vagyis a lakósok 2'79%-ka, a betegek közül meggyógyult 12 (57-15%), meghalt 9 (42-85° ,,). A himlő Nagy-Pécsei, Aló-Urs, Kis őrs, Örvényes és Badacsony-Tomaj községekben merült fel ; megbetegiilt 2376 lélekszámból 47 "(l-98'7«), a betegségekből gyúlt 39 (82-98%,), meghalt 8 (17-02%). Kanyaróban Dekanovecz, Novakovecz, Vaspör, Szent-Gróth, Lendva, Petesház, Bellatincz, Ganicsa, Lipahócz, Csáktornya és Aranyod összesen 13885 főnyi népességéből megbetegült 327 (0-35",

0), kik egyaek kivételével mind meggyógyultak (99'70

u/

u). A perlaki és lendvai járások területén szemcsés köthártya lobban (trachoma) szenvedő betegek gyógykezelése rendszeres eljárással hatósági felügyelet mellett történik. Az eljárás mikénti teljesítése — és az eredmény miben létéről meggyőződést szerzendő, ugy ápril hó elején, valamint augusztus utolján a megye főorvosa ismételve megjelent a perlaki járásban és a gyógykezelés szempontjából csoportosított községek központjain megvizsgálta az ugyanoda berendelt és kevés kivétellel majdnem mind megjelent betegeket; az eredmény — miként az alábbi kimutatásból kitűnik — dacára azon körülménynek, hogy az ambulans gyógykezelés és folytonos elleuőrzés nagy fáradsággal és nehézségekkel jár, sikeresnek mondható, mert a könnyű és csak trachoma gyanús eseteket nem is emlitve, a nagyfokú és évek óta fennállott súlyos trachoma esetekből is több már teljesen meggyógyult, a nagyobb rész pedig szinte tetemesen javult és ragályozó tulajdonságából sokat veszitett. Az adatok részletes feljegyzése szerint : A perlaki járásban ugy a mult-, mint a folyó évben az összes lakósságon teljesitett vizsgálatkor találtatott 620 tökéletes és 674 gyanús trachoma eset 1294; ezekből meggyógyult 125 tökéletes és 211 gyanús eset = 336 ; jelenleg gyógykezelés alatt áll 495 tökéletes és 463 gyanús 958. A lendvai járásban a mult év augusztus ós szeptember hónapjaiban teljesitett vizsgálatkor találtatott 285 beteg, ezekből 263 huszonöt vendközségbeli és 22 kilenc magyar községi lakós. A betegekből ez ideig meggyógyult 153, további gyógykezelés alatt maradt 132, kik mind vendajku községbeliek. Felemlitendőnek tartom még, miszerint julius hó folyamán Zala-Koppány községben is 5 szemcsés köthártyalob eset merült fel; a mint azonban a hatóság erről értesült, a legszigorúbb intézkedések azonnal foganatosíttattak. Boncvizsgálat összesen 51 esetben teljesíttetett, huszonkétszer törvényszéki megbízás folytán, 29-szer pedig rendőri tekintetből; a halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki boncolatoknál : agy vérömleny 6, agykérlob 2, fuladás 4, mellhártyalob 2, dermedet 1, agybénulás 2, elvérzés 4, bélhurut 1 ; — a rendőrieknél : fuladás 5, aszkór 2, agyrázódás 3, elvérzés 3, tüdőguta 2, tűdőlob 3, szivrepedés 1, mérgezési gyomorlob 3, szívszélhűdés 4, elégés 1, gyouiorfekélytőli hashártya lob 1, tüdővérzés 1. Külső hullaszemle rendőri tekintetből teljesíttetett 46 esetben, súlyos sértés bejelentetett 41. Öngyilkosságot 22 egyén követett el, kik közül gyufa oldatot ivott 4, magát felakasztá 10, vizbe ugrott 2, lövés által vetett véget életének 6. Öngyilkossági kísérlet volt 4, az illetők azonban megmentettek. Véletlen szerencsétlenség által 52 egyén mult ki és pedig : különböző módon vizbe fult 38, pöczegödörbe fullt 1, vasút által elgázoltatott 1, leforrázási sebekben halt meg 1, leomlott part alá temettetett 2, szekér által elgázoltatott 2, hordómosáskor a szétpattant hordófenék álltai fejbe találtatván, agyroncsolást szenvedett 1, véletlenül elégett 2, ló által agyonrugatott 2, padlásE naptól fogva Iván elmaradhatlan társa lett Völgyiéknek ; ahol csak feltűnt Völgyíné kedves alakja, bizonyos, hogy Iván mellette volt. Völgyiné ugyan ugy intézte a dolgot mindig, hogy Ivánnak Elvira mellett kellett az udvarló szerepét játszani, és még is voltak sokan, kik jelentőtégteljesen mosolyogtak, midőn őket együtt megpillantották. Elvira gyermeteg lelkére mély benyomást gyakorolt Iván férfias, komoly szépsége, maga sem tudott számot adni a keletkező érzelemről, mely egész valóját betölté. Csak azt érezte, hogy Iván közelléte boldogság és hogy szeretne mindig, örökké mellette maradni; hogy kézszorítása bármily hideg is, a vért arcába kergeti és ha sötét szemeit rá függeszti, szive olyan hevesen dobog. A gyermek keletkező érzelmét nagyban elősegítette a folytonos együttlét és Iván hideg nyugodtsága, aki észre sem vette a gyermek ragaszkodását, nem törődött vele. Es épen azért Elvira hamar észre vett mindent, jól tudta, hogy Ivánt nem ő vonzza hozzájuk, és ez kimondhatlanul fájt neki. Látta, hogy Iván arca, ha rá tekint, milyen hideg, nyugodt, és ha anyjával beszél, milyen ragyogó, milyen sokat mondó lesz tekintete. Erezte, milyen közönyösen szőrit vele kezet, és milyen forrón csókolja meg anyja kezét. Tudta, hogy minden gondolata anyjáé, őtet észre sem veszi .... és ez ugy fájt neki. Hát épen az édes jó anyának kell boldogsága útjában állni? Merengő, szótalan lett, nem volt többé bizalma anyjához, hiszen bár öntudatlanul, de még is ő rabolta el Iván szerelmét. n

agy kirándulást rendeztek a közeli erdőbe, Elvira már csinosan, készen várta az indulást, édes anyja még itt-ott igazított ruháján ós hizelkedve cirógatta arcát. — Igy Elvirám, most már jó lesz, várj csak még egy kicsit, ezt a virágot lejebb tűzöm, eltakarja karcsúságodat. Adj csak még egy hajtűt, ez a fürt mindig kibújik, pedig én azt akarom, hogy te széd légy, a legszebb a kiránduláson, hiszen te vagy az én kis