Zalamegye, 1888 (7.évfolyam, 27-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

nél üresedésben levő vagy üresedésbe jövő és évi javadalmazással ellátott (titkári, pénztári) állásra egynél több jelölt nem volna, az eddigi szokástól eltérőleg ne szavazás, hanem közfelkiáltással választassék meg; mindazon által 10 tagnak Írásban beadott kívánatára a szavazás elnökileg mindenkor elrendelendő legyen. Ezen módosítása a 21 -ik §-nak egyhangúlag elfogadtatott. 2 112. Felolvastatott a Tapolczán felállítandó vinczellér iskolával kapcsolatos szőlő iskolára vonatkozó 24093 sz. leirata a, nagyinélt. m. kir. földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m misztériumnak. Ezen leirat szerint a .,vincellér iskola és szőlő telep" felállitása körül több olv nehézség forog fenn, mely csak az érdekeltség áldozat készségével s megfelelő közreműködésével lesz elhárítható. Ilyenek : a szükséges épületek felállítása, illetve a létező épület célszerű, habár szerény kibővitése ; továbbá az iskola javára jelenleg haszonélvezetül adott 7' holdnyi terület a berendezendő európai és amerikai szőlő anyatelep, vesszőiskola és gyümölcsös céljaira nem lévén elegendő, erre mintegy 20—30 hold megfelelő fekvésű terület szükségeltetik. Végül az érdekeltség hozzá járulása kívántatik, hogy az ujabb felállított földmivelés és vincellér iskolák példájára — az iskola szegény sorsú tanulóinak ellátási dijjait, megfelelő számú szabadhelyes alapitványok megajánlása által biztosítsa. Egyelőre 10—10 ily évi 120 frt ellátási díj fizetését biztosító alapítvány létesitése volna szükséges. Mindezen, az érdekeltség áldozatkészségét igénylő követelmények azonban csak akkor vétetnek igénybe, ha a nmgu minisztérium az általa megtartandó szakértői szemle által azon meggyőződést szerzi, hogy a helyi viszonyok a vincellér iskola és .szőlőtelep felállítására alkalmasak. A közgyűlés meglevén győződve, hogy szemben a mindinkább nagyobb arányokat öltő „phylloxera pusztítással", egy célszerű szőlőtelep felállítása létkérdése azon majdnem kizárólag bortermeléssel foglalkoző vidéknek ; egyúttal nagy elismeréssel méltányolva a magas kormány ez irányba tanúsított buzgóságát, első sorban is a nmltgu. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszterilim ezen leiratáért megköszönő felirat szerkesztését határozta; de bízik ugy az érdekeltség, valamint az egész megye áldozatkészségében is, hogy egy, a végveszedelemmel fenyegetett munkás nép és gyönyörű vidéknek —- ezen ádáz ellenség elleni megóvására szívesen s sikeresen nyujtand segélyt! A nmltgu minisztérium leiratában foglalt követelmények mikénti megszerzése, egyáltalán ezen nagyfontosságú ügy minél gyorsabb s sikeresebb lebonyolításával, a közgyűlés egy bizottságot biz meg, melynek tagjaiul felkérettek s megválasztattak: mtgos. Skublics Gyula elnökleto alatt mlts. br. Putheányi Géza, Herte lendy Ferenc, Bogyay István, Csigó Pál, Nedeczky Jenő és ilj. Rajky Lajos egyesületi tag urak. Es erről jelen végzéssel értesíttetni rendeltetnek. 3 107. Olvastatott az alapszabályok 30 §. d. pontjának megváltoztatása érdemében érkezett miniszteri leirat. A gazdasági egyesület 1888-ik évi január hó 24-én Zala-Egerszegen tartott rendes közgyűléséből felirt a nmgu. loldiniveiés-, ipar- és kereskedelemügy minisztériumhoz, hogy kebelében méhészeti szakosztályt alakitván, azt a kertészeti szakosztályhoz csatolta, egyúttal kéri a nmlts. minisztériumot, engedné meg az alapszabályok 30-ik d. pontját akkép kibővíteni, hogy az „kertészeti és méhészeti" cimet viselhessen; egyúttal az egyesület alapszabályainak 3 példányát jóváhagyás vétrett a maeras minisztériumhoz felküldötte. o ~ Egyszerre népcsődület támad: egy asszony a Dunába ugrott! hangzott minden felől. Az emberek össze futottak, eloldozták a csónakokat és a szerencsétlen után eveztek, akit még egyszer fölvetett a viz, aztán elmerült egészen. A parton ez alatt izgatottan vártak az. emberek, és vissza fojtott lélegzettel nézték a csónakot, mely lassan közeledett a parthoz. A leány épen akkor ért oda, midőn a holttestet kiemelték t: partra. Alig tekintett oda, azonnal felismerte, hogy az a szegény asszonyvolt két gyermekével. Ugyanaz a foszlányos, rongyos ruha volt rajta, ugyan abba a kopott nagykendőbe volt csavarva » derekához kötve kis gyermeke, egyik kezével görcsösen tartotta a nagyobb leányka karját, ki eltorzult, kétségbeesett arccal kapaszkodott ruhájába. Olyan szomorú, megdöbbentő volté látvány! A szegényes rongyok odatapadtak a nő elsoványodott, csontos alakjára, arcán még most ís az a vad kétségbeesés ült, sötéten összeráncolt homlokát még a halál sem birta elsimítani. A keblére kötött gyermek egyik kezével anyja hajába markolt, arca nyugodt volt, mintha aludnék, csak a nyitott kis szájon át kiszivárgó viz mutatta, hogy a szegény kis teremtés már nem él. —- Szegények! — suttogá a leány megindultan és egy könnyet törült ki szeméből, hát még is csak ide jutottak ?' Nincs már könyörület az emberek szivében, ha igy hagyja elveszni a szerencsétleneket! Vagy talán e nőnek nem volt ereje küzdeni az élettel'? Nagyon fájt szivének e látvány és még is nézte őket, nem birt tőlük megválni. Alig néhány hete mult csak, és ime már itt fekszik halva. Kívánsága beteljesült hát, az óhajtva keresett nyugalmat meglelte; magával vitte gyermekeit is, a kiknek nyomorát nem nézhette tovább; most már nem fáj nekik semmi ! Olyan leverten távozott, mintha a szegények hozzá tartozói lettek volna és halkan susogá : Ilyen az élet! A nagyméltóságú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a fennebbi kérelmet 25084 VI. számit 1888. évi május 19-ről kelt leiratával elutasitja, azon okból : mert a csatolt alapszabályok az eredetileg 1882. noveuber hó 22-én 46892. sz. alatt jóváhagyott példányok s azokban az 1887. november 30-án 61303. sz. a. jóváhagyott módosítások még benne nem foglaltatnak. Utasitja az egyesületet, szerkesszen újból oly alapszabályokat, melyekben ugy a fenn emiitett, mint a jelen kérvény tárgyát képező változtatások bennfoglaltassanak ; s azokat kellően alá irva, 4 példányban jóváhagyás végett — a törvényhatóság utján — hozzá terjessze fel. A közgyűlés a nmltgu. minisztérium kívánsága értelmében szerkesztendő alapszabályok készítésével egy bizottságot biz meg, a melynek tagjaivá választottak Háczky Kálmán elnöklete alatt Koller István, Szabó Imre, Báán Kálmán, Csertán Károly, Isoó Alajos, Skublics Jenő, Szmodis Victor és Orosz Pál egyesületi tagok, utóbbi úgyis mint jegyző. 4,89. Tárgyaltatot a nagyinélt. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata, — az állam tulajdonát képező rozs korpának a gazdaközönség részére leendő eladása tárgyában. A gazdasági egyesületnek f. évi ápril hó 5-én 25 61 sz. a. a nmltgu földmivelés-, ipar- és ker. minisztériumhoz a rozs korpának eladása tárgyában tett felterjesztésére, értesiti 20107 VI. sz. leiratával az egyesületet nevezett minisztérium, miszerint ez idén csak kisebb mennyiségben szereztetvén be kísérlet tétel végett korpa, f. évben a minisztérium utján »isem kapható ; mert az már kiosztatott. Jövőre azonban az összes katonai raktárakban rendelkezésre állandó korpakészletet átszándékozik venni a gazdaközönség részére; miről a közönség annak idején a nmlt. minisztérium által közzé teendő, s a korpa megrendelésére s eladására vonatkozó összes feltételek iránt tüzetes tájékozást nyújtó hirdetmény utján fog értesíttetni. A közgyűlés ismerve s méltányolva a korpának mint marha tápszernek nagy fontosságát, elhatározta : az „&rtesitő

u-ben oly felhívást intézni a gazdaközönséghez. mely szerint jelentkezzenek az elnökségnél szóban vagy Írásban azon gazdák, kik és mily mennyiségben óhajtanak korpát beszerezni? liogy az egyesületi elnökség ideje korán tájékozva lehessen, mily mennyiséget kérjen annak idején a minisztériumtól. 5,97. Baranyamegye gazdasági egyesületének értesitése, hogy a Zala-Egerszegen és Tapolczán létesítendő facse mete kertek telepitési költségéhez nem járulhat. Tudomásul vétetik. 6/84. A magyar gazdák jégbiztositási szövetsége felügyelő és vizsgáló bizottságának a gazdaközönséghez intézett felhívása, hogy minél számosabban lépjenek be a szövetkezetbe. Tudomásul szolgál. (Folyt köv.) Concentrált marhatrágya. (Engrais de boenf) A nagy megerőltetések, melyeket földmivelésünk emelése érdekében tesznek és melyekkel azt üdvös reformok által javítani akarják, arra indítottak bennünket, hogy gazdáink figyelmét egy oly uj kitűnő találmányra irányítsuk, mely lehetővé teszi a földbirtoknak fölötte olcsó és intenzív kihasználását. A legemine-usebb segítője a mezei termelésnek tudvalevőleg a föld rendszeres trágyázása. Trefort miniszternek az a kijelentése, melyet nemrég tett, hogy a Bánátnak Magyarország éléstáraként való feltüntetése maholnap szatírává válik, — majdnem az egész országra nézve áll. Es ennek első sorban gazdáink visszautasító magatartása az oka, melylyel a modern földmivelés ujabb segédeszközeit fogadják. Igy aztán nem csoda, hogy a sokkal jobb magyar föld hektárankint átlag miutegy 10—14 hektoliter terménynyel kevesebbet ad, mint az angol föld, a minek csak az az oka, hogy míg a magyar ember minden ilyen „surrogat" ellen kézzel-lábbal védekezik, addig az angol az ily segédeszközük racionális alkalmazása által sokkal nagyobb eredményt képes felmutatni. Ehhez járul még nálunk a föld termő erejével való visszaélés, a mi — ha tovább is igy tart — oda fog vezetni, hogy földjeink termelésképesség tekintetében a leggyöngébbek mögött is visszamaradnak. Körülbelül két évvel ezelőtt azonban az ismert Saxl testvérek cég Temesvárott „Első cs. és kir. szabad koncentrált marhatrágya gyár" cím alatt oly telepet alapítottak, melynek termékei ma már annyira használtak és elterjedtek, hogy a gyár gőz- és sok más legújabb szerkezetű gépei mellett nagyon tekintélyes számú munkásokat is kénytelen foglalkoztatni. — A 60-as évek óta egy körülbelül 20 hold kiterjedésű területen 6—7 ölnyi magasságban fölhalmazott állati trágya anyagok, melyeknek tömege már óriási dimenziókat kezdett ölteni, ugy, hogy már komolyan kellett ez óriási trágyahegy elszállítására gondolni, adták a nevezett cégnek az impulzust, hogy ez anyag pulverilázásával, illetve konceiii.á ásával kísérleteket tegyen, melyeket — mint a tapasztalat mutatja — nem csak technikai, hanem anyagi eredmény is kisér, ugy hogy e gyár készítményei toldmivelési és nemzetgazdasági szakkörökben a legjobb fogadtatásra találtak és a kereslet folytonosan növekedik. —- Különösen a mintagazdaságok azok, melyek eddig műtrágyát használtak és azt most a temesvári gyárnak koncentrált állati trágyájával pótolják, vagy mindkettőt egyidejűleg alkalmazzák. A Saxl féle trágyaanyagnak sok előnye van a közönséges műtrágyával szemben és a földmivelésnek legjobb elvén, az istálló trágyagazdaságon alapszik és tulajdonképen nem áll egyébből, mint az istálló-trágyagazdaság népszerűsítéséből, melynek célja a földnek az állati trágya utján időről időre mindazokat az anyagokat visszaadni, melyek attól a kihasználás által elvonattak. A műtrágyánál kényteleu a gazda a tulajdonképeni hasznos alkatrészek mellett: mint nitrogén phosphorsavas kali, ezekkol arányban nem álló nagy menyuyiségü nemcsak értéktelen, hanem még ártalmas részeket is felhasználni. — A Saxl-féle trágyaanyag a következő alkatrészeket tartalmazza : Éghető szerves alkatrészek . . . 70% Hamu 30% 100 rész száraz alkatrészben : Viz 9.16% Föloldható phosphorsav .... 2.30% Nehezen oldható phosphorsav . . 3.02% Nitrogén (Légeny) 3.05% Kali (Kj O) 1.92% Kénsav (S OJ 0.78° „ Ez az összetétel mutatja, hogy a töményitett marhatrágya kitűnően alkalmas a gabnetnüek és mezei termények trágyázására. Nem képzelhető sem jobb, sem könnyebben kezelhető trágya, mint a nevezett temesvári gyárnak terméke és bizonyára csak szolgálatot teszünk a magyar gazdaközönségnek, ha e hazánkban uj iparággal, mely rövid fennállása óta a szakkörökben oly kitűnő fogadtatásra talált — az idei nagy-kőrösi gazda sági kiállításon pedig első dijat, arany érmet nyert — megismertetjük és kivánjuk, hogy e gyár hazánkban az óhajtott üzleti virágzásnak induljon. Helyi, megyei és vegyes hirek. Gyászhír. Villámgyorsan terjedt el városunkban f. hó 14 én reggel a lesújtó hír, hogy Sturm György kir. főmérnök szivszélhüdésben hirtelen elhányt. A boldogult, élte delén álló férfiú a közügy tevékeny bar cosa, a társadalom kedvelt alakja volt s gyászos elhányta széles körben mély részvétet kelt. A család által kiadott gyászjelentés: Ozv. Sturm Györgyné szül. Szladovics Róza maga, gyermekei: Györgyike, Flóra, Lenke és Dénes, mégis anyja özv. Sturm Josephina és az összes rekonság nevében szomorodott szívvel jelenti Sturm György magy. kir. főmérnök, a zalaegerszegi magy. kir. államépítészeti hivatal főnökének élte 44-ik évében, szívszélhűdés folytán, f. é. julius hó 14-én történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei f. é. julius hó 15-én d. u. 4'^ órakor fognak a zala-egerszegi kálváriában örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat f. é. julius l:ó 16-án reggeli 9 órakor a zala egerszegi plébániai templomban fog a Mindenha tónak bemutattatni. Béke hamvaira ! Jarasorvos kinevezése. Főispán úr őméltósága a novai járásba járásorvosnak dr. l'arga Sámuel orvostu dort nezezte ki. Egyházi kinevezés. Szanyi Ferenc keszthelyi segédlelkész taranyi lelkészhelyettessé neveztetett ki. A zala-egerszegi altalanos foldmivelö tarsulat saját tőkéjének gyarapítására 1888. julius 22-én a Roseukraiicz-kertben tekeversenynyel egybekötött nyári tánczmulatságot rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépti dij: személyenkint egyleti tagoknak 20 kr., nem egyleti tagoknak 40 kr. E gy tekejegy 3 dobásra 15 kr. Felültizetések köszönettel fogadtatnak és a „Zalamegye" című lapban nyugtáztatnak. Kedvezőtlen idő esetén julius 29 én fog megtartatni. Kinevezés. A foldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium Raprecht Gyula okleveles gazdát a keszthelyi gazdasági tanintézetnél ösztöndíjas segéd minőségben alkalmazta. A zala egerszegi önk. tűzoltó egylet által f. év julius 1-én esetleg 8 ára hirdetett s tekeversenynyel egybekötött nyári táncmulatság mult vasárnap azaz 8 án tartatott meg, de miután az eső majd egész délelőtt esett, s esak délután derült egy kissé ki az idő, nem sikerült ugy, mint az más éveken sikerülni szokott, s igy a tekeverseny t sem lehetett befejezni, miután a kiadott verseny jegyek nem keltek el, s igy a tekeverseny folytatás ma vasarnap azaz 15-en d. u. 4 orakor veendi kezdetet, melyre az érdekelteket, ugy a n. é. közönséget tisztelettel meghiyja az egylet választmánya. — Felülfizettek: Handler István 4 írt, dr. Isoo János, Kraxner János, Schleder Ferenc, Dervarits Lajos 1 — 1 frtot, dr. Isoó Jánosné, Gombás István, Krizmanits Kálmán,Gráner Géza, dr. Gráner Adolf, Hajmásy Imre 75—75 kr., Szabados Imre, István Gyula, Hittaller Ede, Rechberg«r János, Langvért őrmester, Horváth István őrmester, Tarafás Mariska, Fitos Bernát, Zsilinszky Mihály, Dervarits Lajos 60—60 krt.. Part Sándornné, Fángler Mihály 50—50 krt, Part Sándor 45 krt., Koronya Sándor 40 krt., Fürst Sándor 35 krt., Hubinszky Adolfné 30 krt., Libscher János, Boschán Gyula, Pintér Gergely, ilj. Heigii János, Vörös Gyula 25—25 krt., Bencze György, N. X., Tahy Rozália, N. N., Vajda Endre, Szatai József (Jánosháza), Medvésy Gyula, Krizmanits József 20—20 krt., Farkas Márton, Tomasích Sándor, Vizlendvai fiai 15—15 krt., X. X., Bődy József 10—10 krt., Kraxner János, Nagy Józselné, X. N., Vizlendvai fiai 5—5 krt., — összesen 24 frt 70 kr. — Fogadják a nemes keblű adakozók ez uton is az egylet hálás köszönetét. A választmány. A vég eredmény csakis a tekeverseny befejezte után lesz kimutatható. Meghívó. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző és betegsegélyző egyesület saját céljaira folyó évi auguszt. hó 5-én a Rozenkrancz kerti helyiségben tekeversenynyel egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Kezdete d. ii. 4 órakor. Belépti dij: személyenkint 40 kr. Családjegy 1 forint. 1 tekejegy (három dobásra) 15 kr. -Fellilfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyűg-